Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-07 / 23. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY nek a dalegyesület részére megszavazott segély tárgyában kelt határozata ellen. II. 80. Sz.-Váralja község képviselő-testületének ingatlan szerzés tárgyában kelt határozata. 11. 81. Argyilán Timaszie és Ó-Huta község között létrejött egyezség jóváhagyása. 11. 82. Udvari község módosított szervezési szabályrendelete. 11. 83. Tisza-Kóród község képviselő-testületének regále kártalanítási kötvény elajándékozása tárgyában kelt határozata 11. 84. Markovits Lajos állatorvosi oklevelének kihirdetése. Nagykároly, 1903. junius 3. Összeállította : ílosvay Aladár, — vm. főjegyző. 12844—1903. sz. Hirdetmény. Szatmárvármegye közönségének folyó évi május hó 7-én tartott rendes bizottsági közgyűlésében 264. bjkvi sz. a. Medvey Eduárd volt vármegyei irattárnok 1902. évi január és február havi fizetése és lakbér illetősége kiutalása iránti kérelme tárgyában hozott hátároza- tát azon figyelmeztetéssel teszem közhírré, hogy ezen határozat ellen a netaláni felebbe- zések az 1886. évi XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében a kihirdetéstől számított 15 nap alatt hozzám nyújtandók be. Nagykároly, 1903. május 31. Nagy László, alispán. Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban, 1903. évi május hó 7-én tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 264—1903. bjkvi sz. Elintézés alá vétetett vármegyei alispán 32481 —1902. sz. a. kelt jelentése, mely szerint bejelenti, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság 1902. évi 1631. szám alatt kelt ítélete folytán Medvey Eduárd volt vármegyei irattárnok 1902. évi január és február havi fizetésében és lakbér illetményében 291 korona 64 fillért az 1903. évi költségvetésben az előre nem látható szükségletekre felvett összeg terhére kiutalt. Az állandó választmány véleményével megegyezőleg az alispán 32481—1902. sz. a. kelt intézkedése jóváhagyatik, s erről azzal értesittetik, hogy ezen határozatot az 1886. évi XXI. t.-cz. 7. §-a értelmében hirdesse ki s kihirdetés után jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz terjessze fel. Kelt mint fent, Kiadta: Nagy Sándor, tb. vm. főjegyző. A vetések állása. A földmivelésügyi miniszter jelentést tett közzé a vetések állásáról. Az ország mezőgazdasági állapotáról a gazdasági tudósítók észleletei alapján nyerünk értesülést, és — sajnos: tények nyomán — olyannyira összevegyül a jó híradással a rossz, hogy nem igen tudjuk léptek fel az ország minden részében s lettek a nemzeti nyelv és nemzeti eszme fáradhatlan napszámosai. Ezek a hivatásukhoz szükséges tudást legnagyobb részben külföldről hozták haza. Ez időben a tanulni vágyó magyar ifjúság figyelme Német és Lengyelország felé kezdett fordulni. Bécs, Krakkó és Wittemberg egyetemei nagy vonzerőt gyakoroltak a magyar ifjúságra ; még első magyar nyomtatott könyveink is mind ott jelentek meg, mert a magyar földön még akkor nyomda nem volt. Gondoskodni kellett tehát magyar iskolákról és magyar könyvnyomdászatról. Általánosan tudott tény, mélyen tisztelt közönség ! hogy ebben a korban különösen Németország egyetemeinek szelleme a vallás terén a megtisztítás elvének hódolt, mely hogy minél biztosabb alapot teremtsen jövőjének, a néphez mindenütt a saját édes anyanyelvén szólott. Ezt a szellemet, hogy ezen egyetemeken járt ifjaink kétszeres mohósággal szivták magukba, nagyon természetesnek fogja találni minden tárgyilagosan gondolkozó, mert hiszen ez a magyarra nézve nem csupán vallási, de egyúttal nemzetfen- tartási kérdés is volt. Hogy ezen egyetemeken járt ifjaink és a Németországból behozott könyvek révén ez a szellem a magasabb körök egy részénél is kedvező fogadtatásra talált: az is köztudomású. Ez a szellem jött segítségére a magyar nemzeti nyelv és művelődés elterjedésének. Az állam által elhagyatva, az átalakulás nehéz betegségeivel küzdő egyháztól nem támogatva, a társadalom e téren kizárólag saját erejére volt utalva. A tudományokkal foglalkozók adták a tehetségűket, a tudást, a lelkesedést, a pénzt pedig az iskolák s könyvnyomdák felállításához a hatalmas urak bocsátották a nagy nemzeti czélok rendelkezésére. Voltak azelőtt is iskolák, melyeit a műveltséget szolgálták de idegen nyelven, tehát nem a sajátos magyar nemzeti műveltséget. A magyar iskolának alapjait néhány lelkes főur — Perényi Péter Sárospatak, Nádasdy az első pillanatban: a mérleg a jókedvünk, avagy félős várakozásunk felé billen-e. Általában el lehet mondani, hogy a vegetáció tűrhetően haladt az eső hatása alatt s a vetések állása, úgy az ősziekben, mint a tavasziakban kielégítőnek mondható. Az őszi buzavetések türhetőek az ország nagy részében, a későiek azonban nagyon sok helyütt foltosak, ritkák s bizony gaz és gyom is van bennük; a koraiak legnagyobbrészt szépen bokrosodtak. Az őszi rozs és a kétszeres fejlődésére a mostani időjárás éppen nem kedvező, mert az ország egyes részein, a hajnali órákban a levegő lehűlése folytán állandó dér van. Az őszi rozsvetés átlag nem kielégítő, sok közte a gyenge, ritka és a foltos. Az őszi árpa némely helyen már a kalászát is kihányta; a tavaszi néhol már szárba hajt és jól bokrosodik. Igaz ugyan, hogy a gaz meg a gyom némely helyen burjánzik, mégis kielégítőnek látszik a vetés. A zab az utolsó időben nagyot javult, A vetések zöldek, már bokrosok. Itt-ott ugyan a gyom és az acat továbbá a férgek és rovarok pusztítanak, de gyomlálás által ez ellen is sikerrel lehet védekezni. A repce-vetések az ország külömböző részében külömbözően állanak. Az idei repcetermés még a normálisnál is gyengébbnek Ígérkezik. Az ország nagy részében, kivált az Alföldön a repce már elvirágzott és érésnek indult. A tengeri fejlődésére az utóbbi esőzések nagyon jótékonyan hatottak, azonban a múlt heti tagy és dér következtetén egynémely helyen újra kell vetni, mert az eddigi vetés kiíagyott. A tengeri az első kapálásra már megindult. A dohányt még folyton ültetik; az eddig ültetett palánták jól fejlődnek, a korábbiakat meg már kapálják is. A kerti vetemények majdnem mindenütt nagyon szépen gyarapodnak, néhol ugyan a múlt heti hűvös idő megártott. A korai bab és borsó már virágzik. A lencse nagyon szépen fejlődik. A káposztát még mindig ültetik és különösen azokon a helyeken, ahol nagy esőzések voltak: szép eredmény várható. Á férgek és a rovarok némely helyen kárt okoznak, kivált az erdélyi részben a földi bolha. A köles, a tatárka, a kender és a len meg a komló kielégítő, bár helyenkint gazos. A korai burgonya nagyon szépen fejlődik, az Alföldön azonban a múlt heti dér miatt károsodott. A cukorrépa kapálása folyamatban van, a férgek és rovarok pusztítása miatt némely helyen újra vetették. A takarmányrépa általában jól indul, azonban a fagy és a rovarok pusztítása miatt itt- ott újra kell vetni. Tamás a Dunántúl vidékein — rakta le áldozatkészséggel s ez az, a mi tettüket örökre emlékezetessé teszi. Nemcsak iskolát állítottak pedig, hanem egyszersmind az ismeretek közzétehetése czéljából könyvnyomdákat is. Első volt ezek között Nádasdy Tamásnak Vasmegyében Sárvár mellett Ujszigeten felállított nyomdája. Az uralkodó társadalomból kerültek ki ez időben az irodalom, a nemzeti szellem első, nemes támogatói. Ők jutalmazták az irót, adták ki munkáját, alapítottak iskolát, állítottak könyvnyomdát. Az érzést, mely őket vezette, találóan fejezi ki Me- lanchton Fülöp Nádasdy Tamáshoz 1537. október 7-én intézett ama levelében, melylyel iskola alapításáért megdicséri, midőn azt mondja : „Ezzel bebizonyítod, hogy nem kétkedel hazád sorsának javulásán. Mert a ki azt hiszi, hogy az ország örökkön-örökké szét lesz darabolva, nem fotditja tehetségét és pénzét iskola alapításra“. Ez az érzés : a szétdarabolt ország szellemi újjászületését s ennek hatása alatt a politikai egység kivívását igyekezett munkálni. Ily magas, a magyar nemzet egyetemes javának szempontjából fogták fel s töltötték be hivatásukat azon kor szellemi munkásai s azok között a mi föl- dink Erdősi Sylvester János. Az 1537-ik évben a wittembergi egyetemről 3 évi önművelés után tért vissza Uj-Szigetre Nádasdy Tamáshoz, kinek bőkezűsége tette lehetővé külföldön tartózkodását is. Udvari papja volt a főurnak, egyszersmind a főur által felállított s fentartott iskolában gyermekek tanításával foglalkozott. Nem volt ez könnyű munka, a mint hogy egy hivatása magaslatán álló egyénre nézve ma sem az, de az az erős, emberies, hazafias érzés : nemzete minél több tagjának birtokába juttatni az ismeretszerzés, ez által a művelődés eszközeit, lelkesítette s örömmel végzé munkáját. Megírta egyidejűleg azt az alapvető munkát, mely a magyar nyelvtan szabályait foglalja össze, ki is nyomta Ujszigeten a Nádasdy által felállított nyomdán 1539-ben. Maga a munka laA szőlőkben a múlt heti hideg idő itt-ott nagyobb károkat okozott és a jégeső is nagyon ártott a venyigének. A szőlőket országszerte kapálják és permetezik, néhol már kötözik is. Ä mesterséges takarmányokat mindenfelé kaszálják már s az eredmény kielégítő, habár néhol a sok eső rontott a kvalitáson. A réti füveknek az esőzések nagyon használtak, már meglehetősen sürüek és magasak. A gyümölcsfák termés-kilátásai némely helyen — sajnos — kedvezőtlenek, kiváltképp a hegyi vidékeken a hol a téli fagy tönkre tette a gyümölcsfákat; az alföldön ellenben, különösen alma és körte-félékből jó termés várható. Látjuk tehát ebből a kimutatásból, hogy a termelési kilátások nem épp olyanok, amelyek miatt már most busulásnak kell adni a fejünket, de viszont nem szabad annyira optimistának sem lennünk, hogy akkor, midőn a gazdasági tudósítók jelentésében úgyszólván egyetlenegyszer sem olvashatunk más jelszót, mint legfeljebb, hogy a kilátások „türhetők“ vagy kielégítők, hogy ekkor már jóelőre felpattanjunk a legvérmesebb reménykedés paripájára. A dér és a köd szórványosan elég sok kárt okozott, a gyümölcs is szenvedett, főképp a felvidéken, ám annyi bizonyos, hogy a kritikus részén a tavaszi időjásnak már túlvagyunk. Adja az Isten, hogy ne kelljen beszámolni váratlan csapásokról: megérdemli ez az ország tulontulis, hogy végre is szép napok virradjanak reá és nem lehet, nem szabad oly nagy- képünek lenni, hogy az általános pangás javulását mástól várjuk, — legalább részben : — mint a jó terméstől. Ünnepély Mező-Teremen. Ritka szép ünnepély folyt le május 31-én a városunkkal szomszédos Mező-Terem községében. Ugyanis a földmivelési miniszter, hogy a szocziális • bajokon és cseléd viszonyokon némileg segítsen, néhány év óta gyakorlatba vette azt, hogy az országban egy pár 100.000 koronát és elismerő oklevelet oszt ki az olyan gazdasági cselédek közt, akik huzamos időn át ugyan egy gazdát szolgálnak hűséggel és odaadással. Hogy pedig a példa minél vonzóbb legyen, a főispánok szokásba vették azt, hogy a jutalomdijat és elismerő oklevelet a nyilvánosságnak szánt minél nagyobb ünnepségek közt adják át a kitüntetettnek. így tett vármegyénk főispánja gróf Hugonnai Béla is, a ki pünkösd első napján Mező-Teremen személyesen adta át a 100 kor. jutalomdijat és elismerő oklevelet Remzső György béresgazdának, aki 50 éven át szolgálja Gróf Károlyi Sándor uradalmát hűséggel és kitartással. Gőnyey István főszolgabíró godoskodott róla, hogy ez az ünnepélyes aktus minél nagyobb ünnepélyességgel és nyilvános Sággal menjen végbe. A szép ünnepély a következőleg folyt le. Délelőtt 11 órakor indult el a főispán Gőnyey István főszolgabíró fogatán. Követték őt a következő kocsikon Nagy László alispán és Nemestóhi Szabó Pál kir. járásbiró, továbbá Baudisz Jenő ügyvéd és Péchy István vm. aljegyző. Kár, hogy az idő nem kedvezett az ünneFolytatása a mellékleten. tin nyelven van irva s bár czime szerint iskolás gyermekek számára készült, de ahhoz, hogy valaki abból tanulhasson, már fejlett kor, érett ész, tudományos képzettség kivántatott. Az ő könyvéből, az ő idejében, rajta kívül kevesen taníthatták volna a gyermekeket sikerrel. Érezte, tudta ezt a gyermektanitó Erdősi Sylvester János, s még sem tudott leereszkedni az iskolás gyermekek kezébe való tankönyvirás színvonalára. A nagyokat akarta ő e müve által a magyar nyelv helyes kezelésébe bevezetni. Ő maga bevallja ezt a munkához írott előszavában, hogy ezen nyelvtan Írásában az volt a főczélja, hogy az általa nemsokára magyar nyelven kibocsátandó újszövetségi szentirás olvashatá- sához mintegy előkészítő legyen. Készen volt már az újszövetségi szent irás fordításával, de nem akarta koczkáztatni annak használhatóságát, mig meg nem ismerteti honfiait a magyar nyelvnek addig nem is sejtett kincseivel, a magyar nyelvnek szabatosság, kifejezési képesség tekintetében a régi világ legműveltebb nyelveivel egy szinvonalon állásával. Két év múlva 1541-ben jelent meg az ő fordításában először magyar nyelven az Újszövetség Ujszigeten. „Uj testamentum magyar nyelven, melyet az görög és diák nyelvbül forditánk az magyar népnek keresztyén hütben való ípülisire.“ Ez a czime munkájának, melyet ajánl Ferdinánd király fiainak. Czélját e müvének abban fejezi ki, hogy „a sok nyomorral, különösen a törökökkel küzdő magyar nemzetnek némi vigasztalást és lelki támaszt nyújtson.“ E mü kinyomását is ő maga kezdte és csak később, hogy „az mennél hamarabb az keresztyéneknek kezekbe juthatna,“ hivá segítségül Nádasdy még Abádi Benedek nyomdászt Magából az eredeti görög szövegből még előtte senki sem kisérelete meg magyar nyelven az egész újszövetséget átültetni. A mi magyar részletek voltak már kiadva a bibliából, azok nem az eredeti görög szövegből készültek, de még ezeket is messze felül-
