Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-24 / 21. szám

SZATMARMEGYEI T r ív ÖZLÖNY A közigazgatási gyakornoki minőségben eltöltött szolgálati idő; valamint az 1870.: XL11. t. ez. 65. §-a értelmében szolgabirói irnoki minőségben töltött szol­gálati idő beszámittatik, ha a szolgálat folytonos. A ki 10 évig megszakítás nélkül ezen törvény- hatóság szolgálatában áll, s ez alapon állandó ellátásra, illetve nyugdíjazásra tarthat igényt, annak ezen tör­vényhatósági szolgálatát közvetlenül magelőző azon szolgálati ideje is beszámítandó, melyet 1878. évi január 1 -je óta az állam, vagy más oly hazai törvény- hatóság, — melynek szabályrendeletében a viszonosság elve ki van mondva, — szolgálatában töltött, amennyi­ben az illető ezen korábbi szolgálata után sem végki­elégítésben, sem egyéb ellátásban még nem részesült. A belügyminiszter 1900. évi 99113. sz. a. kelt intézkedésével jóváhagyott 461—1900. bjkvi sz. köz­gyűlési határozat értelmében azon vármegyei alkalma­zottak nyugdíjazásánál, kik már az 1896-ik évben a vármegyénél nyugdíjra jogosító rendszeres állást töl­töttek be, az 1896-ik év, vagyis milleniumi év kétsze­resen számítandó be szolgálati időnek. 20. §. Azon nyugdíjintézetbe való belépés által ellátásra jogosultságot nyert nyugdijintézeti tagoknak, a kik érdemeket szerzett régibb tisztviselők, ha a nyugdij­intézeti tagok igényeinek csorbítása nélkül eszközöl hető, s rendkívüli méltányossági körülmények forognak fenn, ha ezt a nyugdíjalap jövedelme is megengedi, a törvényhatósági közgyűlés kivételképen megengedheti, miszerint az ilyen tisztviselőnek 1878. évi január 1-től visszafelé 1872-ig terjedő szolgálati idejéből bizonyos mennyiségű szolgálati évek beszámíttassanak, illetőleg a szabályszerű szolgálati évekhez hozzászámittassanak, az ily közgyűlési határozatok esetről-eserre jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz lesznek felter- jesztendők. 21. §. A szolgálatnak egyáltalán megszakítás nélkülinek kell lennie. A megszakítás előtti idő, ellátási vagy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek: a) ha valamely tisztviselő a közválasztásnál kimaradt, de későbben ismét megválasztatott; b) ha az ezen nyug­díjalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges vár­megyei szolgálatban alkalmaztatik ; c) ha a vármegye szolgálatában álló egyének az alkotmányos kormány szolgálatából visszatérnek; d) ha mint a hadsereg, honvédség, vagy népfelkelés tagja, a vármegyei szol­gálatból távol volt. Ezen ezetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával az elébb eltöltött vár­megyei szolgálati idő is a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó lészen. 22. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásánál csupán a legutóbbi rendszeresített évi fizetés mellékjárandó­ságok nélkül vétetik tekintetbe. 23. §. A nyugdíjazás ahozképest, amint az ellátás indo­kául szolgáló körülmények előleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes, vagy életfogytig tartó lehet. 24. §. Az évi nyugdíj tiz évi beszámítható szolgálati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés negyven százalékában állapittatik meg, a melyhez minden további szolgálati év és hónap után ugyancsak a rend­szeres évi fizetés két százaléka járul mindaddig, mig a nyugdíj magával a legutóbbi rendszeres évi fize­téssel felér. 25. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felfüggesztetik: a) ha a nyugdíjazott az államnál vagy társ törvény- hatóságnál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalma­zást vállal és pedig az ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, mint a mely mérvben újabb fizetése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyugdíjaztatás alapjául szolgált nyugdíjalap illetményeit; b) ha a nyugdíjazott egyén valamely nem becstelenitő bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a hivatal- vesztés nélkül kimondott szabadságbüntetés kiállásának tartamára. 26. §. Az ellátásra való igény végleg megszűnik : a) ha valaki fegyelmi utón hivatalvesztsre ítéltetett; b) ha az 1886. : XXII1. t. ez. hatálya alá nem tartozók saját hibájuk miatt a szolgálatból büntetésképen elbocsáttat­nak ; c) ha valaki állomásáról lemondott, ide nem értve természetesen a tisztujitás előtti tömeges általános lemondást. Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tisztujitáskor magát kijelöltetni nem óhajtja. 27. §. A nyugdíjazott egyén nyugdija végleg meg­szűnik : a) a nyugdijat élvező halálával; b) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik ; c) ha az illető a vármegye szolgálatában rendszere­sített állomásra ismét alkalmaztatik ; d) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bün- részesság miatt bünfenyitő utón jogerejü Ítélettel eli­téltetik. IV. A végkielégítésről és nyugdíj megváltásról. 28. §. Ha az ellátás feltételéül a 15. §-ban megszabott körülmények előbb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartók 10 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, csak végkielégítésre tarthatnak igényt, mely bezárólag öt beszámítható szolgálati évig, a beszámít­ható javadalmazás 50 százalékában, 5 éven túl egész 10 évig pedig a fizetés további 10 százalékában álla­pítandó meg egyszersmindenkorra. 29. §. A nyugdíjazott egyén nyugdijának megváltását minden további igényről való lemondás mellett kérel­mezheti, de ha nős, hitestársának beleegyezése kívá­nandó meg. Ezen megváltás a nyugdíj megállapításánál alapul vett javadalmazás két évi összegét sohasem haladhatja meg és csak akkor engedélyezhető, ha a vármegyei főorvos igazolja, hogy a megváltást kérő egyén egés- ségi állapotához képest legalább még annyi évig élhet, a hány évi nyugdíj-összege a megváltáskép adandó összeggel felér. 30. §. Az egyszer végkielégitett egyén újabb nyugdíja­zásra igényt többé nem tarthat még azon esetben sem, ha a megváltási összeget visszatéríteni hajlandó, s ha újból alkalmaztatnék, azon szolgálati idő, mely után nyugdiját megváltotta, újabb nyugdíjazásának esetén sem vehető számba. V. Az özvegyek nyugdijáról, végkielégítéséről. 31. §• A jelen szabályzat értelmében ellátásra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt, és férje el­hunyténak alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. Azon nő, ki a férje halálakor ettől ugyan tör­vényesen elválva nem volt, de férjével együtt nem élt, férje után csak azon esetben tarthat nyugdíjra igényt, ha az együtt nem élés, illetve különválás köztudomá­súlag nem az ő hibájából következett be. 32. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett ; b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges vármegyei szolgálatban állott, de már 60-ik életévét túlhaladta; c) ha az özvegy erkölcsi viselete miatt ellátás engedélyezésére nem méltó ; 33. §. Ha a férj elhunytakor öt évet meghaladó be­számítható szolgálati idővel birt, özvegye nyugdíjban részesittetik. 34. §. Az özvegyek ha állandó ellátásra tarthatnak igényt, a férj beszámítható javadalmazásának 1200 koronájáig ennek 50 százalékát, ha pedig a férj beszámítható illetményei 1200 koronát meghaladnak, az első 1200 korona után 50 százalékát, az 1200 koronát meg­haladó rész után pedig 20 százalékot kapnak özvegyi nyugdíj fejében; az özvegyi nyugdíj összege azonban a nevelési pótlék nélkül az 1600 koronát meg nem haladhatja. Az a körülmény, hogy a férj tényleges szolgálat tartama alatt vagy már nyugdíjazott állapotban halt-é meg. az özvegy és gyermekek állandó ellátásának jogosultságára befolyással nincsen ; ha azonban a férj nyugdíjazott állapotban halt el, az özvegy és a gyer­mekek járandósága sem egyenként, sem pedig együtt véve nem lehet nagyobb, mint az a nyugdíj, melyet a férj élvezett. (24. §.) 35. §. Az özvegyi nyugdíj életfogytiglan terjed. (40., 43, 44, 47. §) Megszűnik azonban, 1. Véglegesen: a) ha az özvegy a magyar állampolgár lenni meg­szűnik ; b) ha becstelenitő bűntett vagy abban való bün- részesség miatt bünfenyitő utón jogerejü Ítélettel elí­téltetik ; c) ha ismét férjhez megy. 2. Ideiglenesen : a) ha az özvegy valamely más bűntény vagy vétség miatt hivatalvesztés nélkül kimondott szabadság­büntetésre Ítéltetik; a szabadság-büntetés kiállásának tartamára. 36. §. Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor is már ilyen­ben volna, akkor az özvegyi nyugdíjnak azon többlete jár, mely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. 37. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje az öt évet még nem érte el, de a két évet meghaladta, az özvegy végkielégítésre tarthat igényt, kivéve a 32. §-t s ezen végkielégítési összeg a férj legutóbbi fizetésének egy negyedrészét képezi. 38. §. Az özvegyi nyugdíj minden további igényről való lemondás mellett megváltható. A megváltási összeg a megváltandó nyugdíjnak legfeljebb két évi összegében állapítható meg, de a tiszti főorvos által igazolandó, hogy az özvegy egész­ségi állapotához képest legalább még két évig élhet. Gyermektelen özvegyek, ha várandóságban nin­csenek, — ellátási igényök megváltását szabadon kér­hetik, ellenben oly özvegyek, kiknek gyermekük van, a gyámhatóság beleegyezését tartoznak kimutatni. Az egyszer megváltott nyugdíj többé a megvál­tási összeg visszatérítése mellett sem engedélyezhető. A gyermekek nevelési járuléka megváltás tárgyát nem képezheti. 39. §. Az újra férjhez ment özvegyek ellátása meg- szüntettetik ugyan, de jogában áll ellátását vagy az előző §. értelmében megváltani, vagy azt újabb öz­vegysége esetére fenntartani. A megváltás vagy fentartás közötti választásra az özvegynek férjhez menetele napjától kezdve egy évi határidő engedtetik, melynek lefolyása után az ellátás többé meg nem váltható, hanem a netaláni második özvegysége esetére fenntartva marad. Az özvegy az egyszer tett választástól vissza nem léphet. Ha az ellátást fenntartott Özvegy második férje után is özvegységre jut, ellátását, ha arr^ a törvényes feltételek még mindig megvannak, második férje ha­lála napjától kezdve kapja. VI. Az árvák ellátásáról. 40. §. Azon özvegy, kinek a jelen szabályrendelet 33. §-a értelmében folytonos ellátásra van igénye, akár édes, akár mostoha gyermekei azok, azon történyes gyermekei számára, kik a szabályszerű kort (42. §.) még nem érték el, ha az elhalt igényjogosult férjtől származnak, szabályszerű koruk elértéig nevelési járu­lékot kap. Nevelési járulékot kapnak továbbá a szabály­szerű kort még el nem ért szülőtlen árvák is, ha anyjuk, illetőleg mostoha anyjok, atyjok után folytonos ellátásra igényt tarthatott volna. Ha az özvegynek állandó ellátásra van igénye, az a körülmény, hogy a gyermekek a tényleges szol­gálati idő alatt vagy nyugdíjas állapotban nemzettek-e a nevelési járulék igényelhetésére befolyással nincsen. 41. §. A nevelési járulék az anya járulékát képezi s azzal az anya esetleg, gondnok rendelkezik. 42. §. A vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő-, és szolgaszemélyzet figyermekei 20 éves, leány gyerme­kei 18 éves koruk betöltéséig részesülhetnek a neve­lési járulékban. Fiú vagy leány gyermekeknek, kik iskolai tanul mányaikat a 20, illetve 18 éves kornál tovább folytat­ják s e körülményt igazolják, a nevelési járuléknak megfelelő kegydij 24 éves korukig, feltéve, hogy a tanulást abba nem hagyják és tanulmányaikban való előhaladásukat igazolják, kiadatik. Ezen kegydij az anyának, ennek nem létében a törvényes gyámnak esetleg gondnoknak adatik ki. Ha az özvegytől a 35. §. alapján a nyugdíj meg - vonatik, az árvák a kegydij azon mérvében részesit- tetnek, mintha mindkét szülő meghalt volna. (35. 44. 47. §.) 43. §. A nevelési járulék atyátlan árvák részére fejen­ként és külön minden árva részére az anyát megillető ellátásnak egyhatod részéban állapítandó meg. Ez azonban az özvegyi ellátásnak összegét meg nem haladhatja. Ha tehát hat gyermeknél több része­sítendő nevelési járulékban, minden egyes gyermek részére csak azon járulék utalványozandó, mely az özvegyi ellátás összegét elosztva a gyermekek szá­mával egy gyermekre esik. Ha azonban később egy vagy több gyermek nevelési járuléka megszűnik, a megszűnt járulékok a többiek között felosztandók, az özvegyi ellátással felérő egész összeg valamennyi gyermek részére mindaddig meghagyandó, míg egynek egynek járuléka annak Va-át el nem éri. 44. § Szülőtlen, vagy oly atyátlan árvák, kiknek anyja, azon okot kivéve, hogy férje 5 évig nem szolgált, s igy nem tarthat folytonos ellátásra igényt vagy bármi más oknál fogva ellátásban nem részesül, vagy újabb férjhez menetele, vagy más oknál fogva elvesztette, a szabályrendeletbe meghatározott koruk eléréséig neve­lési járulékkép az atyatlan árvák számára kijáró nevelési járuléknak másfélszeres összegét kapják.(35. 43. 47. §.) 45. §. Azon gyermekek, kiknek apja életét a szolgálat teljesítése közben, vagy bebizonyithatólag annak kö­vetkeztében vesztette el, az ellátásra akkor is igényt tarthatnak, ha apjok öt évi szolgalattal ugyan nem bir, de a 31. §-ban előirt feltételek megvannak. 46. §. A gyermek nevelési járuléka megszűnik : 1. Véglegesen. a) ha a szabályszerű kort eléri vagy meghal ; b) ha a leány gyermek férjhez megy ; c) ha a magyar állam polgára lenni megszünnik ; d) ha a valamely büntetenő cselekményért hivatal- vesztésre ítéltetik; 2. Ideiglenesen: a) ha az árva oly állami, közhatósági vagy in­tézeti ingyenes ellátásban részesül, melynek értéke a nevelési járulékot meghaladja, de a nevelési járulékhoz való igény újból feléled, ha az ingyenes ellátás a 42. §-ban előirt kor elét te előtt megszűnt ; b) ha valamely becstelenitő bűntény vagy vétség miatt hivatalvesztés nélkül kimondott szabadság bün­tetésre ítéltetik : a szabadság büntetés kiállásának tar­tamára. 47. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való meg­szüntetése vagy felfüggesztése a nevelési járulék élve­zetét sem meg nem szünteti sem fel nem függeszti; azonban ha az anya nyugdíj igénye újból feléled : ez esetben a szülőtlenül tekintendő árváknál a 44. §-ban megállapított másfélszeres nevelési járulék helyett az

Next

/
Oldalképek
Tartalom