Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-28 / 39. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

még a szé vására is hü alakítást akar nyújtani és

ez mutat5 5 magas felfogását. A közönség rokonszenves t nyilatkozatokkal kisérte Bakó utolsó

felléptét is, hogy összegezve a négy estén át való vendégszereplés sikerét, azt teljesnek mondhatjuk. Jók voltak kívüle Ferenczy, Krémer, Jávor, Tor- dai és Baróti.

Szerdán szept. 24-én Lotti ezredeseit ismételték meg, Lónyai Piroskával a czimszerepben. Szép számú közönség előtt.

Csütörtökön szeptember 25-én adták Géczy kitűnő népszínművét Ferenczy jutalomjátékául, a „Régi szeretőt“ kis közönség előtt, ami elég sajnos, mert a társulat legjobb tagja megérdemelte volna a pártolást. A jutalmazott kitűnő volt a kedves naiv Nasi szerepében, szép, természetes játéka és remek hangjával elragadta a közönséget. Méltó partnere volt Torday Adél. Lónyai Piroska (Major Borcsa) szerepében most is kiváló kedves volt. — A többi szereplők is mind hozzájárultak az est sikeréhez.

Pénteken szept. 25-én „Katalin“ czimü operettet adták másodszor, kevés számú közönség előtt félhelyárak mellett.

A tegnapi napon adott „Zsábán“ kívül még csak két előadás lesz.

H ÍREK.

— Társas vacsora- A Kossuth ünnepély leírását a kivilágításnál hagytuk el múlt számunkban a lap zárta miatt. Befejezte az ünnepélyt a Polgári Olvasókör dísztermében adott társas vacsora, a melyen körülbelül 300-an vettek részt. Gr. Károlyi István, Nagy László alispán is megjelent azon, valamint a város szine-java. Lelkes hangulat uralkodott és érdekes pohárköszöntők hangzottak el. Az elsőt Deb- reezeni István polgármester mondta a királyra, a mely beszédet állva hallgattak végig. Ezután dr. Kovács Dezső Kossuth emlékezetére, dr. Adler Adolf a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjére, Roóz Samu a Kossuth szobor mielőbbi létesítésére, dr. Serly Gusztáv a 48-as honvédekre, Kubinyi Bertalan özv. gróf Károlyi Györgyimre és fiára Károlyi István grófra emeltek poharat. Ekkor Károlyi István gr. emelkedett fel és közfigyelem között elmondta azt a beszédet, a melyet lapunk más helyén közlünk és méltatunk. Majd Palczer Ernő Károlyi István grófot, Nagy László alispán pedig Kossuth emlékét éltették. Ismét Károlyi István gróf emelkedett fel, Nagy László alispánhoz szállva. Beszéde eleje tréfás volt, a midőn azt fejtegette, hogy miért haragudott ő a székhelykérdés felvetése miatt az alispánra. Az is feltűnt neki, hogy 10 évvel ezelőtt a Kossuth ünnepen nem vett részt az alispán, pedig ő eljött, mégpedig Szapáry gróf, az akkori miniszterelnök tetszése ellenére is, mert kész lett volna inkább kilépni a kormánypártból. De most itt látja az alispánt és mert mindnyájunkra szüksége van a hazának, szükségünk van egymásra, béke jobbot nyújt az alispánnak. A beszéd nagy feltűnést keltett és óriási taps és éljen vihar tört ki. A grófnak röktön válaszolt Nagy László alispán, önérzetesen és udvariasan, a békés munkálkodás és egyetértésre ürítve poharát. Ez a kibékülés nagy feltűnést keltett tuegyeszerte és élénk megbeszélés tárgyát képezi. Vezető czikkünkben is foglalkozunk e reánk kellemesen hatott epizóddal. Ezután Papp Béla indítványára táviratilag üdvözölték Kossuth két fiát, Ferenczet és Lajos Tódort. Majd Károlyi István gróf emelkedett fel és fiúi meghatottsággal és ben- sőséggel beszélt édes anyjáról, azon hazafias érzelmekről, a melyeket gyermekeiben csepegtetett át. Végül azt kívánta, hogy a Károlyi leányok is úgy. szeressék a hazát, mint édes anyja szereti. Beszéde nagy hatást tett. Berey József ezután Debreczeni Istvánért, mint a rendező-bizottság elnökéért, Debreczeni Nagykároly város közönségéért, dr. Kovács Debreczeni Istvánért ivott, mint polgármesterért, Berey József pedig Nagy László alispánt éltette.

— A Kossuth ünnep Máté-Szalkán. Mátészalka város és a mátészalkai járás közönsége szept. 21 én hazafias érzelmeihez híven ünnepelte meg nagy hazánkfia Kossuth Lajos századik születése napjának évfordulóját. A kerület közszeretetben álló képviselője Jékey Zsigmond és főszolgabirája Ilosvay Endre jelenlétében már a kora reggeli órákban gyülekezett össze a járás közönsége Mátészalkán és élén a kerület képviselőjével és főszolgabirájával nemzeti lobogók alatt vonult a róm. kath. templomba. Ott misét hallgatott, onnét pedig a református templomba ment a közönség, a hol is előbb Segesváry József kerületi esperes kötötte le a zsúfolásig megtelt templom közönségének figyelmét meghatóan szép imájával, utána pedig Kincses István református lelkész lépett a szószékre s a tőle megszokott ékes szólással ecsetelve a nagy nap jelentőségét, hazafias lelkesedés hangján adott kifejezést a magyar nemzet öröm ünnepének, a melyet a helybeli dalárda szabatos előadása még magasz- tosabbá tett. Innen az izraelita templomba ment a közönség a melyet teljesen megtöltve Grünbaum Mannasse rabbit hallgatta meg, a ki hazafiságtól áthatott és tartalomdus beszédében emlékezett meg Kossuth Lajosról, mint a zsidóság második Mózeséről a ki a zsidókat a többi polgárokkal egyenlő jog okban részesítette. Az isteni tiszteletek bevégeztével, — kisérve a zenészek és a tunyogi fuvóbanda által, — a Sar- kadi vendéglő előtti téren gyülekezett a közönség, a hol az ezen alkalomra felállított emelvényen — miután a dalárda a Hymnuszt elénekelte — Jékey Zsig mond képviselő üdvözölte az ünneplő közönséget, megemlékezve Kossuth Lajosnak nagy nemzeti alkotásairól, a szabadság egyenlőség és testvériség apostoláról. Hazafias beszédével valóban lángra gyújtotta a közönség szivét. Egyúttal úgy Kossuth Ferencz

mint Kossuth Lajos Tódornak szívélyes üdvözletét tolmácsolta a járás közönségének. Ezután Izik Vilmos lépett a pódiumra és egy alkalmi óda helyes és szabatos előadása által emelte az ünnepély fényét. Majd a dalárda énekének elvégeztével társas ebédre gyűlt egybe a közönség a Sarkadi féle vendéglőben, a hol is a társas ebéden mintegy 160-an vettek részt. Kedélyes hangulatban telt aztán az idő s igy — nagyon természetes — toasztokban sem volt hiány. Elsőnek Ilosvay Endre szólalt fel, a ki Ő felségéért, utána Segesváry József esperes, a ki a szabadság, egyenlőség, testvériségért, Jékey Zsigmond pedig a jelenlevő hölgyekért emelt poharat. Itt említem meg, hogy Ilosvay Endre főszolgabíró, ki az állami polgári iskola létesítése tárgyában szept. 7-én tartott képviselő testületi gyűlésen az iskola felszereléseinek költségeit illetőleg a gyűjtést magára vállalta, megragadta a kedvező alkalmat, másrészt pedig, hogy a nagy nemzeti ünnep maradandó emlékkel tétessék felejthetetlenné, a maga részéről 100 koronával nyitotta meg a gyűjtést, melyet Jékey Zsigmond képviselő 1000 koronás adománya követett. A gyűjtő iv, melyen az iskola költségeire 4050 korona gyűlt egybe, Segesváry József esperes és Jékey Zsigmond képviselő által lezáratott és elhatároztatott, hogy az az építendő polgári iskola alapkövében fog elhelyeztetni. Ily kedélyes hangulatban délután 5 óráig volt együtt a közönség s ekkor a központi vendéglő udvarára ment, a hol is a kereskedők és iparosok körének megbizásából Vizsoly Manó harmadéves joghallgató mondott eszmékben gazdag és nagy készültségre valló beszédet, a melyet a közönség nagy élvezettel hallgatott és elismeréssel jutalmazott. Miután ezzel az ünnepségek programmja kimerült, a közönség képviselőjével együtt zeneszó mellett járta be a város utczáit, a melynek házai lobogó díszt öltöttek, ablakai pedig kivilágítva voltak. Ezek után elkísérve a közönség képviselőjét Sarkadi vendéglőjéhez, ottan úgy ő, mint Ilosvay Endre főszolgabíró megKöszönve a járás közönségének megjelenését, tőle búcsút vettek, a közönség pedig egy kellemesen eltöltött ünnepély emlékével távozott haza.

— Eljegyzés. Ma vált jegyet városunkban botfalusi Both Gyula honvéd hadnagy, zanati Zanathy Leona kisaszonnyal, Zanathy Mihály helybeli kir. közjegyző kedves és bájos leányával. Boldogság kisérje a szerető szivek szép frigyét!

— Ösztöndíj adományozás. A főispán a Szatmár vármegyei nőiparegyleti egyik 240 koronás ösztöndíj élvezetére Hagara Lenke nagykárolyi állami polgári leányiskolái növendéket kijelölte. — A másik 240 koronás ösztöndíjra pályázat hirdettetik.

— Vizsgaletétel. Ptyánk Sándor, főgymnasiu- munk volt jeles tanulója, Ptyánk György helybeli gör. kath. tanító fia, folyó hó 27-én a kolozsvári egyetemen szép sikerrel letette a tanári szakvizsgát.

— Állatorvos választások. Felsőbánya városban Zoltay László s Nagybánya városban Csokonay Árpád c.z alispán elnöklete alatt f. hó 26-ik napján tartott városi képviselő-testületi gyűlésben állatorvosokká megválaszttattak.

— Meghívó. A nagykárolyi kath. legényegyesület 1902. évi október hó 5-én vasárnap, házfelépítése javára, a „Polgári Olvasókör“ helyiségében zártkörű szüreti mulatságot rendez. Belépti-dij : személyenként 1 kor. 20 fill. A diszfelvonulás az egyesület helyiségéből délután 5 órakor lesz. A szüreti mulatság kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Papp István egyleti alelnök. lrsik Ferencz egyleti pénztárnok. Horváth István egyleti titkár. Rendezők : Guffárt Antal, Valát- sek Endre, Negele Ignácz, Dézsi Zsigmond, Hermann Ferencz, Mécz István, Popovits Rudolf, Czipczer Jenő, Czilli István, Heim Sándor, Order Károly, Torna József. Czigánybiró : Sinkay Mihály. A szüreti mulatság következő részekből áll: L. A csősznők és csőszök felvonulása az egyesület helyiségéből énekkel és zeneszóval délután 5 órakor. 2. A szüretelási törvények kihirdetése dobszó utján a nótárius által. 3. szüretelés, azaz - szőlőlopás (lopni ugyan nem szabad, de a hol nem látják, ott lehet és tanácsos is). 4. Általános táncz. 5. Nemzetközi világposta. (Azok között, kik a legtöbb levelet kapják, két meglepő értékes tárgy fog kisorsoltatni). — Hegybiróság: Á „Rózsás“ hegyen biró : Pénzéi Mihály. Esküdtek: Kalina Ferencz és Kindris József. A „Nyulhát“ hegyen biró: Nagy Lajos. Esküdtek: Darida Sándor és Papp Sámuel. Pénztárnok : lrsik Ferencz. Ellenőrök: Horváth István és Mann Gusztáv. A hegyközség nótáriusa: Csókás László. A falu dobosa: Kiss János. Jegyellenőrök : Gáspár József, Gindele István. Koszorusleányok : Vei- szer Irénke, Kricsfalusi Erzsiké. A világposta postamestere : Spjlka Ignácz. A levélkézbesítés főnöke: Mécz Mariska. Levélkézbesitők : Nagy Margit, Kugler Mariska, Papp Ilonka. Pandúrok: Papp József, Schindler István. — Csőszleányok : Guffárt Erzsiké, Müller Veronka, Jakab Mariska, Kinczler Róza, Trunk Mariska, Sinkay Erzsiké, Szabó Erzsiké, Müller Ilonka, Samrák Etelka, Hágen Anna. — Csőszlegények; Winkler Pál, Jóner Bertalan, Kricsfalussy Károly, Stein János, Kinczli István, Kékedi István, Deák Sándor, Weiszer Dezső, Müller Károly, Kern János.

— Népiskolai gondnokság. A főispán az apai állami elemi népiskolai gondnokságot a királyi tanfelügyelő előterjesztésére a következőleg alakította meg: kinevezte elnökké Kováts Gyula földbirtokost, tagokká : Papolczy Zoltán ev. ref. lelkészt, Gózsa László gör. kath. lelkészt, Szathmáry Károly polgári iskolai tanárt, Rhédey István körjegyzőt, Kató Gábor bírót, Mariska Jánost, Markovits Ignáczot s Kánya Lajost.

— Jótékonyczélu hangverseny lesz október hó

4-én a helybeli Kossuth szobor javára mely alkalommal Fülöp Riza a crajovai nemzeti színház volt opera collaratur énekesnője fog föllépni, Sziklay Leó a városligeti színkör tagja és Fülöp Alfréd zenetanár közreműködésével. A külföldi és hazai lapok kritikája

szerint : Fülöp Riza oly kiterjedésű hatalmas hanggal bir, hogy a kis Viltné mellék nevet nyerte. Hangjának ereje, biztonsága s az a könnyedsége, melylyel a legnehezebb futamokon is átsiklik, meglepő trillája s fülbemászó piánója bámulatra ragadta hallgatóit. Az előadás helye a változó időjárás miatt a falragaszokon lesz közzétéve. Az est, mely igen fényesnek Ígérkezik következő műsorból áll: 1. Eredeti nagy orosz ária

Katalin operettéből. 2. A vallomás, legenda hegedű szóló. 3. Lefejezési nagy ária Hunyady László operából. 4. Ugyan kérem hol van a lakásom, (monolog.)

5. Nagy ária La Traviata operából. 10 perez szünet.

6. Fohász Szulamith operából. 7. Magyar ábránd, hegedű szóló. 8. Fuzsitus muzsikus monolog. 9. Pásztor fiú, magyar dal. 10. Keringő a Gésák operettéből. Az éneket Fátyol kitűnő zenekara fogja kisérni, melyből a próbák már javába folynak. Tekintettel a nemes czél iránt, felhívjuk müértő közönségünk figyelmét.

— A helybeli gőzfürdő sorsa. Mint értesülünk a Takarékpénztár igazgatósága f. hó 24-iki ülésén újabban elhatározta, hogy a tulajdonát képező gőzfürdő üzemét, minthogy annak bérlője is felmondott, f. év november 1-ével beszünteti. Kimondotta egy- szersmint azt is, hogy ha ez időtől három hónap alatt azt felszereléseivel együtt eladni nem sikerül, úgy a felszereléseket eladás utján értékesíti s az épületet lakháznak alakíttatja át. A takarékpénztár emez elhatározását nem nehézményezhetjük, szó volt arról már egy Ízben lapunkban s tudjuk, hogy a Takarékpénztár mindent elkövetett, hogy ezen városunkra nézve fontos közegészségügyi intézmény fennállhasson. Sikerült akkor nagy vajúdás után a gőzfürdőt bérbe adni, bár ugyan még mindég vesztességgel, a befektetett tőkének 1—3 százalék látszólagos jövedelmezősége mellett, valójában azon- bau semmi jövedelmet nem nyújtott, mert ezt az épület fentartás, adók és gépek s felszerelés rongálása felemésztette. Elismerjük, hogy a nevezett pénzintézet ezen telepével a város és közegészség- ügy javára több áldozatot nem hozhat, nem pedig főleg azon okból, hogy az igazgatóság erkölcsi felelősség alatt áll részvényeseinek azon tömegével szemben, mely a részvények 40 százalékát képviseli s távol vidéken lakván, nem járulhatnak oly tetemes áldozattal egy helyi közteherhez. Szégyenletes dolog lesz városunkra, ha ezen oly fontos egészségügyi intézmény feloszlik, ezt nem tartjuk megengedhetőnek s mint a múlt alkalommal, úgy ezúttal is azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy a gőzfürdő megmentéséről a városnak kell gondoskodni s hisszük, hogy városunk tetterős polgármestere, kinek nevéhez már eddig is annyi sok üdvös alkotás fűződik, ezen ügyet is a közjó érdekében meg fogja oldani I

— Búcsú. Mindazon kedves jó barátaim és ismerőseim, kiktől alkalom hiányában búcsút nem vehettem, fogadják ezúton bucsuüdvözletem. Nagykároly, 1902. szeptember 24-én. Baróti Rezső, színházi titkár.

— A mezőgazdasági cselédek jutalmazása. A

főispán a mezőgazdasági cselédek s munkások jutalmazására vonatkozó javaslatait megtette. A múlt évben mellőzött mátészalkai járás figyelemmel az ott fellépett s megszűnt szocialista mozgalmakra s a gazdasági munkás- és cselédsegély pénztár példátlan sikerű pártolására, ezúttal előnyben részesül, az egész vármegyének szánt 12 jutalomdij közül egy Kántor- Jánosiban, egy Máté-Szalkán s egy Nyir-Császáriban kerül kiosztásra.

— Uj postaügynökség. A szatmármegyei Mérk községben Mérk elnevezéssel 1902. évi október hó 1-én a postaügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe A postaügynökség postai összeköttetését a Nagykároly és Mátészalka közt mindkét irányban naponta egyszer közlekedő egyfogatu kocsi küldöncz járat utján a vállaji postahivatallal fogja kapni. A postaügynökség kézbesítési kerületébe Mérk községet, Szentmárton pusztát és Vadaskert majort osztották be. Ezen helyek utolsó postája Vállaj. A postaügynökség ellenőrző hivatala Vállaj.

— Kossuth ünnepély Dobrán. Dobra községből, vármegyénk ez elszigetelt helyéről értesítenek bennünket, hogy az ottani ev. ref. lelkész Korány János kezdeményezésére e hó 20-án igen sikerült Kossuth ünnepélyt rendeztek. Az ünnepély délelőtt 10 órakor a ref. templomban tartott isteni tisztelettel vette kezdetét, melyen Korány János ref. lelkész szép szavakban emlékezett meg Kossuth Lajos hervadhatlan érdemeiről. Majd délután 3 órakor a község házánál egybegyült ünneplő közönség előtt Nagy József községi tanító tartott igen szép felolvasást, buzdítva a község lakosait a hazafiságra. Az ünnepélyen többen szavaltak szépen és értelmesen, az ünnepély magasztosságához választott költeményeket. Megható jelenség volt az, midőn a község két veterán lakossá, volt 1848-as honvédek,id. Sógor Lajos és Kató Józsefkezeikbe zászlót véve, az egész község lakossága által kisérve a község összes utczáin körmenetet rendeztek. Elismerés illeti azért Korány János ev. ref. lelkészt, hogy vármegyénk ez elszigetelt helyén oly lelkesen fent tudja tartani hívei közt a hazafiság érzetét.

— Uj postaügynökség. A szatmármegyei Jó- zsefháza községben Józsefháza elnevezéssel 1902. évi október hó 1-én a postaügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe. A postai ügynökség postai összeköttetését az Aranyosmegyes és Sárközujlak közt mindkét irányban közlekedő egyfogatu kocsi küldönczjárattal fogja kapni. A postaügynökség kézbesítési kerületébe Józsefháza községet, Bélafalva, Erdőráta, Gémes, Izsákszeg, Kereszteség. Őréi pusztákat, Józsefháza telepet osztották be. Ezen helyek utolsó postája az aranyosmegyesi postahivatal. A postaügynökség ellenőrző hivatala Aranyosmegyes.