Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-06 / 14. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 1. A kongresszus czélja: A felvidéki kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi bajok széleskörű megvitatása és az orvoslás módjainak kijelölése. A felvidéki kongresszust rendezi a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, együttesen a Borsodme- gyei Gazdasági Egyesülettel és a felvidéki gazdasági egyesületek (Abauj-Torna, Bars, Gömör, Kishont, Heves, Hont, Liptó, Máramaros, Nógrád, Nyitra, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Trencsén, Turócz, Ugocsa, Ung és Zemplén vármegyei Gazdasági Egyesületek, Zólyom vármegyei Erdészeti Egyesület) és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet közreműködésével. 2. A kongresszus ideje és helye : 1902. évi május hó 31 és junius 1 napja Miskolcz. 3. A kongresszusi iroda székhelye: Budapest, IX. Üllői-ut 25. Köztelek. Az iroda az O M G E kivándorlási bizottságának felügyelete s a bizottság előadójának vezetése alatt áll. 4. A kongresszus tagjai: a) képviselő tagok a rendező és közreműködő testületek kiküldöttei: Minden közreműködő testület elnökén kívül 2—2 taggal képviselteti magát, b) tag lehet mindaz, a ki a kongresszusi irodánál felvételre jelentkezik és a 4 korona tagsági diját lefizeti. A tagsági dijak a kongresszusi kiadványok költségeinek részbeni fedezetére szolgálnak. A tagok joga. A kongresszuson részt vehet mindenki. Tanácskozási és szavazati joga azonban csak az igazolványnyal ellátott tagoknak van. A tagok a kongresszus kiadványait ingyen kapják meg. 5. A kongresszus előadói: Az előadókat a résztvevő testületek kijelölése alapján vagy az önként jelentkezésből az O. M. G. E. kivándorlási bizottsága választja meg. Az előadók határozati javaslataikat előzetes megvitatás czéljából az iroda utján a rendező-bizottság elé terjesztik. A határozati javaslatok kinyomtatva, a kongresszus előtt a tagoknak megküldendők. 6. Helyi bizottság. A rendezőbizottság helyi bizottságot alakit Miskolczon, mely a kongresszus előkészítésével járó helyi feladatokat végzi. 7. A kongresszus tárgyai, a) Elnökség és tisztviselők megválasztása, b) A szervezkedés után első tárgy a kongresszus plénuma előtt tartandó előadás melv a felvidéki kivándorlás múltját, mérveit és következményeit ismerteti. Az előadás nyomán a kivándorlást előidéző okok határozati javaslat alakjában állapíttatnak meg. A felvidéki kivándorlás okait megállapító előadói javaslattervezet a következő. A felvidéki kivándorlás természetes oka a szegénység és foglalkozás hiány. Ezek okai. A) A hátramaradt meződazdasági és ipari kultúra. B) A rossz értékesítési viszonyok. C) A rossz hitelviszonyok. Uzsora, korcsmahitel. D) Aránytalan közmegterheltetés. E) A községek rossz gazdálkodása. F) A birtokjogi viszonyok rendezetlensége. G) A földbirtok szétforgácsolódása. H) Az iszákosság. 1) A tudatlanság. A felvidéki kivándorlás mesterséges okai: A) A galicziai bevándorlás. B) A kivándorlási ügynökök káros működése. C) Az okok ekként megállapit- tatván a kongresszus a bajok orvoslásának módjaival foglalkozik. Ez érdekből határozati javaslatok nyugatnak be az alább megjelölendő kérdésekben. I. Őstermelés. 1. Mezőgazdaság. Az állattenyésztés fejlesztése, kapcsolatban a havasi legelők jobb kihasználásával. Tejgazdaságok létesítése. Juhtenyésztés. Sajt és turó- készités fejlesztése. Baromfitenyésztés és tojás értékesítő szövetkezetek. Gyümölcstermelés. Talajmivelés. 2. Szőlők felújítása. Borértékesítés. Pinczesszövetkezetek. 3. Erdészet. A legelőerdők és a legeltetés czéljaira okszerűen felhasználható erdészeti területek kérdése. Véderdők uj kijelölése. Kopár területek befásitása. 4. Bányászat. Uj bányatörvény alkotása. II. Ipar értékesítés és közlekedés. 1. Iparágak fejlesztésére irányuló javaslatok. Faipar, agyag- és kőfejtő-ipar; lapos-nád- ipar; vesszőfonás, fonó- és szövőipar. Szeszipar. 2) Fogyasztási és értékesítési szövetkezetek. 3) Turisztikai és fürdői élet fellendítése. III. Birtokpolitika, adó és hitelügy. 1. A középosztály megerősítése. 2. A birtok szétforgácsolódása és örökösödési törvényeink. Birtokminimum. Homestead. Telepítés. 3. Tagosítás, gyors és olcsó keresztülvitele. Telekkönyvek helyesbítése Végrehajtási eljárásról szóló törvény módosítása. 4. Községi gazdálkodás rendezése/ pótadók korlátozása. Fogyasztási adók csökkentése. 5. Magas kamatú adóságok konvertálása. Hitelszövetkezetek fejlesztése. Takarékpénztárak reformja. Uzsoratörvény szigorítása. Korcsmahitel és váltóképesség korlátozása. IV. Közművelődés és munkásügy. 1. Elemi oktatás ügye. Gazdasági ismétlő iskolák. Vándortanárok. Gazdakörök szervezése. 2. Nők foglalkoztatása. 3. Mérték- letességi egyletek. Népkönyvtárak. Papok és tanítok jutalmazása. 4. Munkaközvetités. V. Ki- és bevándorlás. 1. Galicziai bevándorlási mozgalom korlátozása. Letelepülés és honosság ügye. 2. A kivándorlási ügy törvényes rendezésénél felmerülő kívánalmak. (Ügynökök megrendszabályozása. Kivándorlók pénze. Kivándorlási engedély feltételeinek szigorítása.) — Köztudomású, hogy a Zoltán-féle csuz és köszvény elleni kenőcsben egy oly kipróbált szert ösmernek orvosok és betegek, melytől még azok is, kik 15—20 év óta szenvednek, s fürdőket és különféle szereket eredménytelenül használtak, néhányszor! bedörzsölés után meggyógyulnak. Üvegje 2 K. Zoltán B. gyógytárában Bpesten. — Az Első Leánykiházasitási Egyesület m. sz. f. évi márczius 25-én tartotta XXXIX. rendes közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. Amint a fontosabb mérlegtételekből és a jelentésből kitűnik, az 1901-ik kezelési év, daczára az általánosan uralkodó kedvezőtlen gazdasági viszonyoknak, úgy tekintettel a tagok gyarapodására, valamint pénzügyi tekintetben eredményesnek mutatkozik. Uj beiratkozás volt 13,359 jutalékrész. Nászjutalék fejében kifizetett 630,265 kor. 21 fillért. A díjtartalék 1.568,981 koronára növeltetett és immár 6.939,367 korona 79 fillérre rúg. A többi alapszabálvszerü czimeknek (Nászjutalékfelemelési tartalék. Külön tartalék, hivatalnoki nyugdíjalap stb.) 168,720 korona 48 fillér utaltatott át. A díjbevétel 2.166,496 korona 81 fillért, a kamat- és házbérjövedelem 308,021 korona 90 fillért mutat ki, A mérleg 7.874,335 korona 14 fillér vagyonállományt állapit meg, mely következő főtételekben nyeri fedezetét: Értékpapírok szelvény kamatokkal (koronajáradék, fővárosi kölcsön 4 és fél százalékos elsőrendű záloglevelek) 3.392,054'66 korona, takarékbetétek 2.054,025H2 korona, intézeti házak 15,108‘48 korona leírása után 1.495,741 -20 korona, kötvénykölcsönök 320,736'96 korona, nyugdíjalap tartalékbetét 83,50041 korona, díjhátralék 428,869'54 korona, készpénzkészlet 91,407-25 korona. A jelentés és mérleg helyesléssel tudomásul vétetett és Krisztinkovics Béla és dr. Braun Fülöp ügyvédek indítványára az összigazgatóságnak köszönet és elismerés szavaztatik. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldettek : Chitz Herman és Rátfay Károly. A felügyelő-bizottságba egy év tartamára újból megválasztattak a volt felügyelő-bizottsági tagok. Miután az elnök még e hónap 20-án dr. Starnberger Ferencz kir. közjegyző jelenlétében nyolcz díjmentes nyereménykötvény „D“ osztályból történt kisorsolásának eredményét kihirdette, berekesztetett a közgyűlés. Kisorsoltattak a következő alapkönyvszámok : 2281 alapkönyvszám özv. Doge Vilmosné, Budapest. 3663 alapkönyvszám Fleischer Vilmos, Budapest. 1652 alapkönyvszám Bizon János, Mohács. 2896 alapkönyvszám dr. Hoffner Elekné, Mosony. 5378 alapkönyvszám dr. Traileszku János, Kisjenő. 60138 alapkönyvszám Ko- várik Antal, Komárom. 6196 alapkönyvszám Kulko Stefán, Zágráb. 3883 alapkönyvszám Papo Ámrahám, Szerajevó. Minden kisorsolt alapkönyvszám után a kedvezményeztettnek egy 1000 — 1000 koronáról szóló díjmentes nyereménykötvény kiszolgáltatik. KÖZ GAZDASÁG A Triesti általános Bizt. Társ. (Assicurazioni Generáli.) f. é. márczius hó 20-án tartott 70-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1901. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1901. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 571,267.823 korona és 19 fillért tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 25,501.529 korona 89 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 12,664.410 korona 50 fillérrel 147,165.146 korona 89 fillérre emelkedett. A tüz-blztositási ágban a díjbevétel 11,890.311.770 korona biztosítási összeg után 19,179.387 korona 41 fillér volt, miből 8,453.497 korona 20 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy hogy a tisztadijbevétel 10,725.890 korona 21 fillérre rúgott, mely összegből 7,267.495 korona 05 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át; a díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 67.76 százalékát teszi ki. A jövő években esedékessé való dijkötelezvények összege 80,231.416 korona 02 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 4,937.050 korona 14 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,197.096 korona 58 fillére rúgott. A betöréseslopás elleni biztosítási ágban a díjbevétel 317,084 korona 80 fillért tett ki. Károkért a társaság 1901-ben 27,945.234 korona 91 Aliért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 716,540.625 korona és 97 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 133,470.273 korona 85 fillér esik, mely összeget a társaság 192845 károsetben fizette ki. A nyeresék tartalékok közül, melyek összesen 16,022.487 korona 99 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamiDgadozásra alakított tartalék, mely a 3,379.624 korona 17 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 350.000 korona, 10,402.487 korona 99 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendő még a 160.000 koranára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytán 173,458.451 korona 60 fillérről 190, 319.427 korona 11 fillérre emelkedtek, melyek következő- képen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelzálog követelése 31,870.290 K 66 f. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök ......................................... 17,799.821 „ 32 , 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök.......................... 2,467.253 „ 17 „ 4. Értékpapírok...............................122,468,568 „ 59 „ 5. Tárcza váltók......................... 1,140.190 , 42 , 6. A részvényesek biztosított adóslevelei.................................... 7,350.000 „ — „ 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával......................... 7,223.302 ,, 95 „ ös szesen 190,319.427 korona 11 fillér. Ezen értékekből 43 millió korona magyar értéltre esik.______ Jele n számunkhoz negyed iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ Laptulajdonos: R (M1 H K I RJ) L Y. 1495—1902. tk. szám. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzé teszi, hogy özv. Magyar Andrásné szül. Biró Ágnesnek Magyar András és Magyar György elleni 130 kor. 30 fillér tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a | szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő nagykárolyi 871 sztjkvben Á -f- 1401. hrsz. a. foglalt birtokra az árverést 1538 korona kikiáltási árban elrendelte s hogy ezen birtok 1902. évi április hó 24-ón d. e. 9 órakor a nagykárolyi kir. járásbíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverezni szándékozók a birtok kikiáltási árának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ban s a 3333—1881. számú igazságügy miniszteri rendelet 8.§-ban körülirt papírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartoznak. Nagy-Károly, 1902. márczius hó 4. _______________________Csics, kir. aljbiró. 35 3—1902. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. éviLX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V. 208 sz. végzése következtében Roóz Samu ügyvéd által képviselt Leichtman Jónás javára Győry Péter ellen 1384 kor. s járulékai erejéig 1902. évi márczius 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felül foglalt és 8310 koronára becsült következő ingóságok, u. m : lovak, gépek, sertések stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1902. évi V 208—2 sz. végzése folytán 1384 kor. tőkekövetelés, ennek 1902. évi január 10 napjától járó 6 százalék kamatai, 1/3°/o váltódij és eddig összesen 103 kor. 94 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Kaplonyban adós lakásán leendő eszközlésére 1902. évi április hó 14-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagy-Károly 1902. évi márcz. 23. Jiakó Bálint, _______________________kir. bírósági végrehajtó. 30—1902 . v. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság 1898. évi V. 279. sz. végzése következtében Roóz Samu ügyvéd által képviselt Kann és Heller javára Mangold István ellen 467 korona 56 fillér s jár. erejéig 1898. évi junius hó 22-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 4000 koronára becsült következő ingóságok, u. m. gőzgép nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1901. évi V—297|9. sz. végzése folytán 467 kor. 56 fillér tőkekövetelés, ennek 1897. évi október hó 3-ik napjától járó 6 százalék kamatai, 1 harmad százalék váltódij és eddig összesen biróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-Károlybanadós lakásán leendő eszközlésére 1902. évi április hó 14. napjának d. e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták, és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagy-Károly, 1902. április hó 3-án. Bakó Bálint, kir. bir. vhajtó. Szölőoltványok szokványminőségben. A legkiválóbb 42 bor- és csemegefajokban fajtisztán, teljes jótállással. Élőkerités. Gleditschia csemeték és magvak Uradalmaknak, községeknek három évi törlesztésre is adatik. Óriás tövisű, igen gyorsan fejlődő sövénynövény. Ez az egyedüli, melyből oly örökös kerítés nevelhető pár év alatt, rendkívül csekély kiadással, melyen nemhogy ember, de semmiféle állat, még az apró nyulak sem hatolhatnak át. Minden rendeléshez rajzokkal ellátott ültetési és kezelési utasítás mellékeltetik. Ezer csemete elég 200 méterre. Ára 6 frt. Óriási jövedelmet biztositó voltánál fogva, ennek tenyésztése számos gazdaságban az utóbbi időben rendikul elterjedt. Színes fénynyomatu föárjegyzék ingyen és bérmentve küldetik minden rendelési kötelezettség nélkül. Az árjegyzésen kívül még egy olyan könyvet kap ezzel, ki azt czimére ingyen és bérmentve küldetni kéri, mely nincsen az a ház, vagy család a hol annak tartalmát haszonra ne fordítanák, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt Így még azoknak is igen érdekében áll, kik rendelni semmit nem akarnak, mert benne számos oly közlemények foglaltatnak, melyok mindenkinek nagy szolgálatot tesznek. Czim : „Érmelléki első szölőoltvány-telep“ Nagy Gábor Nagy-Kágya, u. p. Székelyhid. 19—20 Diócsemeték.