Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-31 / 35. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Színészet. Színészeink a múlt héten erősbödő pártolás mellett tartották előadásaikat, a melyek összevágok voltak és a műsor változatossága ellen sem lehetett kifogást tenni. Szombaton augusztus 23-án aSvihákok ez. életképet adták, majdnem telt ház előtt. A darab bohóságain sokat nevetett a közönség, Gilka herczeget ügyesen alakította Ligeti, és Ferenczy a czimszerep- ben jeleskedett. Tordainé kedvesen játszott és énekelt. Dombi Ilona táncza is köztetszést aratott. Vasárnap, augusztus 24-én délutáni előadásban aVén bakancsos és fia a huszár ment félhelyárakkal, ügyes előadásban. Este közepes közönség előtt megismételték a S v i h á k o k-at. — Szerep változás is volt, és pedig nem hátrányos. Ezúttal L6- nyai Piroska alakította Bertát és Krémer Gilka herczeget. Az előadás összevágó volt. Hétfőn, augusztus 25-én félhelyárakkal a • Próbaházasság került szinre. Birike személyesitője Ló- nyai Piroska volt, ki énekével és játékával egyaránt hatott. Krémer (Kanócz) jól alakított, valamint Baróti (Szikora), Ferenczy ezúttal is sok tapsot aratott szép énekével. Ligeti pedig kitünően alakította Rákóczyt a czelédszerzőt. Emelték a darab hatását Polgár Fáni és Bera Róza. Kedden, augusztus 26-án Hervé örökszépségü operettéje a Lili került szinre. A czimszerepet Ló- nyai Piroska adta, s bár ez a szerep a legjobb tehetségeket is próbára teszi, de azért megállta tisztességesen helyét és kedves volt játékban, énekben egyaránt. Plinchard tüzért Ferenczy játszotta s ép úgy mint Lónyai, ő is megfelelően alakította az életkorokhoz képest váltakozó szerepet. Elemében volt Krémer, mint az öreg vicomte. A többi szereplő is mindent elkövetett arra, hogy sikerült előadást mutasson be. Szerdán, augusztus 27-én A vörös talár franczia drámát adták e színpadon először. Érdekes irányzatos darab, a mely kiakarja mutatni azt, hogy a franczia bíróság, sokszor hiúságból, csakhogy az elnöki vörös talárt megkaphassa, mindenáron bűnöst keres és igy hiúságból, néha csakhogy szónoki sikert arasson az esküdtszék előtt, ártatlanokat üldöz és belenyúl a család rég elfeledett titkaiba. Krémer Sándor jelesül alakította a léha vizsgáló bírót, a kit utoljára leszúr a férjétől és gyermekeitől megfosztott Yanetta. Ezt a szerepet Lőrinczi Erzsi alakította szépen és átgondoltan, kitöréseibe, szenvedélyébe sok igazságot vegyítve. Kár, hogy hangja nem volt elég erős a szenvedély legmagasabb fokán. Ferenczy József is szépen alakította az ártatlanul üldözött Etcheparet. A nem neki való szerepben is jó volt. Ligeti gyenge volt az Írnok szerepében, valamint Szabadkay is mint főügyész. A legszebben oldotta meg feladatát Bátosy, mintazembeii szívre is hallgató közvádló. Igazán kivált környezetéből, Kár., .hQgv az—s- uuiaönák csak kis közönségé volt. Csütörtökön, augusztus 28-án L o t t i ezredesei operette került szinre, itt először. A szép ze- néjü és igen mulattató szövegű darabnak szép számú közönsége volt és meg is érdemelte ezt a jó előadás. Mert tényleg ez volt eddig a legjobb előadás, a mely- lyel a társulat teljes sikert aratott. A szép zenéjü és komikus helyzetekben bővelkedő darabon annyit nevetett, tapsolt és ujrázott a közönség, hogy ez a siker teljes jele volt. A czimszerepben Lónyai Piroska, ez a kedves, csicsergő temperamentumos primadonna ez este bebizonyította, hogy nem nagy terjedelmű hangját ügyesen kezeli, játéka pedig olyan kedves, bájos, hogy méltán jósolhatjuk róla azt, hogy a vidék egyik legjobb primadonnája lesz, sőt már most is közzel áll ahhoz. Fülbemászó énekszámait, tánczait zajosan megtapsolták, mert élénkséget, kedves derűt és kellemet hozott a színpadra. Torday Adél (Elise) is sok tapsot aratott énekével. Bátosy Éndre és Krémer Sándor, főleg pedig ez utóbbi az álezredes szerepében annyit mókázott, hogy a közönség nem győzött rajtuk eleget nevetni. Ferenczy József mint indiai rájah mint mindig, jól játszott és szépen énekelt. B. Polgár Fáni (Harriett) és Jávor Aranka (Kitti) szintén megállták helyüket kis szerepükben. Kérjük ezt a darabot megismételni. Pénteken augusztus 29-én Szigeti darabját a „Csókon szerzett vőlegényét adták zóna előadásban, telt ház előtt. Ábray Irén szerepében Torday Adél ért el nagy sikert ügyes, kedves játékával, a melylyel különböző szerepeit alakította. A legjobb volt a tótlegény szerepében. Énekei is igen szépek voltak és teljesen érvényre emelte üde, érczes hangját. Sok tapsot aratott. Igen sikerült estélye volt és megérdemelte a sok tapsot és újrázást. A közönség egyik kedvenezévé lett. Krémer igen jó volt (Csontay), B. Polgár Fáni (Eszti) szerepében. A kóbor színészek alakitói, Szilágyi, Torday és Biró Róza nagy sikert arattak. A ripacs kompániát túlzásokkal, de igen mulattatóan mutatták be. Különösen jó volt Bera Róza. H I R E K. — A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 29-én rendkívüli ülést taitott, a melynek egyedüli tárgya az 1903—1904. évi közúti költségvetés volt. A bizottság elfogadta a beterjesztett költségvetést és beterjeszti a közgyűléshez. — Mulatság. Sikerült mulatságot rendezett a helybeli füleslabdázók kis társasága folyó hó 23-án a Lövelde kertben. Bemutatták ez alkalommal a város intelligentiája előtt a most divatos füleslabda játékot. Játék után kedélyes vacsora, majd jókedvű táncz következett. A füleslabda játékosok emberül kivették részüket a tánczból is. — Hírek a tanári kar köréből Hám József főgim- nasiumunk igazgatója szabadságidejéről haza érkezett és átvette az ügyek vezetését. — Jakab Gyula kegyesrendi főgimnasiumi tanár, a ki sok időn át volt a helybeli főgymnasium tanára, hosszas betegségéből felüdülve, városunkba érkezett, hogy elfoglalja tanári székét. Visszatértét nagy örömmel fogadták barátai és tisztelői. — Honvédeink folyó hó 25-én reggel indultak el az idei hadgyakorlatokra. Az utat Sátoralja-Uj- helyig vonaton teszik meg s onnét gyalog Bárczaig mennek. Körülbelül a jövő hó közepén érkeznek vissza. — Értesítés. A helybeli főgyrnnasiumban a felvételi, javító, pótló és magánvizsgálatokat augusztus 30-án és ma tartják meg. A beiratások szept. 1., 2. és 3-án tartatnak meg, még pedig délelőtt 8—11-ig, délután 3—5-ig. A felvétetni szándékozók szülőik, illetőleg gyámjaik kíséretében először az igazgatónál jelennek meg az első osztály tantermében, azután mennek az osztáyfőnökökhöz, akik a beírást saját termeikben végzik, kivéve az I-ső osztályfőnökét, a ki a rajzteremben az emeleten Írja be a tanulókat. A júliusban beirt tanulók az igazgatónál csak azon esetben jelentkeznek, ha a tandijat akarják lefizetni, különben egyenesen mehetnek az osztályfőnökökhöz. A kik először lépnek az intézetbe, hozzák magokkal az előző osztályról szóló bizonyítványukat, s az ujraoltási bizonyítványukat, keresztlevelöket, illetőleg születési bizonyítványukat, s az ujraoltást igazoló bizonyítványt, A felvételi-dijakat, róm. kath. és gör. kath. 7, más vallásuak 6 kor.,azonnal le kell fizetni; a tandíj helybeliek részéről 20 kor. vidékiek részéről 24 kor. fólévenkínt szeptember végéig fizethető le. E körülményre annál is inkább felhívom a t. szülők, illetőleg gyámok figyelmét, mert nem fizetés esetén kénytelen leszek gyermeküket mindaddig távol tartani az iskolától, mig kötelezettségüknek eleget nem tesznek. Jogköröm itt is esek nyolez napra terjed; azután már a magasabb tanhatósághoz kell folyamodni. Szept. 4-én 8 órakor ünnepélyes ,,Veni Sancte“ Szeptember 5-én osztályrendezés; 6-án rendes előadás. Egyben értesítem az érdekelteket, hogy a debreczeni kir. tank. főigazgatóság rendelkezése folytán a szeptemberi érettségi-vizsgálat is intézetünkben lesz. Egész érettségi esetére, a mi kizárva nincs, az Írásbeliek szept. 5., 6., 9., 10.» és 11-ik napjain lesznek, a szóbeli-vizsgálatok pedig szept. 13-án nagys. Géresi Kálmán főigazgató ur elnöklete alatt, a ki e czélból 12-én este érkezik városunkba. Az egész vizsgálatot tevők szept. 4-én, a javítók szeptember 12-én jelentkezzenek nálam. Igazgató. — Gyászeset. Igaz részvétet keltett városunkban Bokor Gyulának, az'Ecsediláp lecsapoló társulat gátbiztosának hirtelen halála. A javakorbeli, férfiú, a ki a legjobb egészségnek örvendett szivszélhüdés folytán lmnvt el-£—hó-3*-»«.~A "ealád és a társulat is adott kí gyászjelentést, a melyek a következőleg szólnak : Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik a szeretett férj, gondos jó apa, nagyapa, testvér, sógor és rokonnak: esztelneki-bereczki Bokor Gyulának, az Ecsedi-láp stb. társulat gátbiztosának folyó hó 27-én délelőtt fél 12 órakor, életének 54-ik, boldog házsságának 10-ik évében sziv- szélhüdésben történt gyászos elhunytat. A megboldogult halott földi maradványai Terem utcza 7-ik számú házából folyó hó 29-én délután 5 órakor fognak a római kath. egyház szertartása szerint a Mesterrészi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó évi aug. hó 30-án, reggel 7 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. augusztus 27. Áldás és béke lengjen porai felett! Szentraiklósi és óvári Pongrácz Bella neje, Bokor Aladár, Ferencz, Gizella, Elemér, Georgina, Gábriella, Katalin és Gyula gyermekei; özv. Bokor Lajosné szül. Csíki Jozefin édes anyja ; özv. Csiky Ferenczné anyósa; szentmiklósi és óvári Pongrácz Géza apósa ; Bokor Endre és neje doma- hidai Domahidy Jolán, Bokor jda féjezett Eszláry Elekné, Bokor István és neje Ágoston Erzsébet testvérei ; Szűcs József veje ; Szűcs Gizella, Szües Erzsébet Szűcs József unokái; Csiky Gusztáv és neje Hamar Erzsébet, Papp Gyula, Paksi Gusztávné szül. Csiky Emma, Gáspár Lajosné szül. Csiky Mariska, Pongrácz Imre, Penyigey Imre és neje Pongrácz Erzsébet, Szabó Gábor és neje — sógorai és sógornői. — A láp lecsapoló-társulat által kiadott jelentés igy szól: Az ecsedi-láp lecsapoló- és Szamos-balparti ármentesitő és belvizszabályozó-társulat tisztikara mélyen szomorodott szívvel jelenti esztelneki-bereczki Bokor Gyula társulati gátbiztosnak folyó hó 27-én d. e. fél 12 órakor, életének 54-ik évében szivszél- hüdésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult halott földi maradványai Terem utcza 7-ik számú házából folyó hó 29-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1902. aug. 23. Áldás és béke lebegjen porai felett 1 — Esküvő. Juhász Endre ipolysági törv. aljegyző folyó hó 26-án vezette oltárhoz városunkban Kovács Irma kisasszonyt, Kovács Kálmán vármegyei írnok kedves leányát. — Az állami polgári leányiskolában a beiratások szeptember 1., 2. és 3-án délelőtt 8—12 és délután 3—5-ig tartatnak meg az iskola hivatalos helyiségében. A polgári leányiskola I. osztályába szabályszerűen csak oly növendékek léphetnek be: a) kik életüknek legalább 9-ik évét betöltötték; b) kiknek az elemi népiskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártasságuk van s ebbeli ismereteiket elemi iskolai bizonyítvány által igazolják. A polgári leányiskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik s az előző osztályok tananyagából magánvizsgálatot tesz, vagy valamely nyilvános polgári iskolából rendszeresen kiállított iskolai bizonyítványt mutathat fel. Az elemi iskola V. és VI. osztályából csak azon esetben vétetnek fel a növendékek a polgári leányiskola II., illetve III. osztályába, ha az előző polgári osztályok tananyagának megfelelőleg a felvételi vizsgálatot sikeresen kiállják. Némely helyen szokásban levő VII. s VIII.-nak nevezett felső népiskolai osztályból is csak a megfelelő felvételi vizsgálat alapján léphet át a tanuló a polgári iskolába. A felvételi vizsgálatnál, a tantervkiilönbözet esetén minden tantárgyért 4 korona fizetendő. A felvételnél minden tanuló szülője, gyámja, illetve azok megbízottjai kíséretében tartozik megjelenni. A beiratásnál felmutatandó : a) bizonyítvány az előző tanévről; b) keresztlevél, illetve születési bizonyítvány; c) 12 éves korig himlőoltási, azontúl ujraoltási bizonyítvány. A tanítási dij egész évre 20 kor. A beiratási dij 4 kor. beiratási díjban a könyvtár használatáért, értesítőért járó dij is benfog- laltatik. A tandijat a tanuló két részletben fizeti, még pedig 14 koronát a beiratásnál, 10 koronát pedig január hóban. Kézimunka, rajzolás és testgyakorlat alól csak oly testi g.yöngeségben, vagy fogyatkozásban szenvedők mentetnek fel, kik eme felmentés szükségességét tiszti orvosi bizonyitványnyal igazolják. Ezen orvosi bizonyítványok lehetőleg már a beiratás alkalmával nyújtandók be. Akik a jelen iskolai év bizonyítványában egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak, folyó évi szeptember 5-én javító vizsgálatot tehetnek. A javító vizsgálat lete- hetését kérő folyamodványok lehetőleg e hó végéig benyújtandók az intézet igazgatójánál. A javitóvizs- gálat díjmentes. Ha a javító vizsgálatot kérő folyamodvány a meghatározott időben be nem nyujtatik, javitóvizsgálatra az illető tanuló nem bocsátható, hanem köteles az osztályt ismételni. — Az igazgatóság. — Lauka Gusztáv halála. Lauka Gusztáv, az első magyar bohém, az örök ifjú trubadúr, a félország Guszti bácsija, vármegyénk szülötte, 84 éves korában Nagybecskereken elhunyt. Vele a magyar irodalom nagy alakjainak, Pefőfinek, Aranynak kortársa szállott a sírba. Lauka Gusztávot, mert sokáig élt, mint irót, túlszárnyalta az ifjabb irói generáczió, hogy ugymondjuk elavult, de azért humorus elbeszélései mindég becses kincsei lesznek a magyar irodalomnak. A gazdatiszti életet, a falusi társadalom félszegségeit úgy megírni, a Bach korszak cseh hivatalnokait úgy karrikaturázni senki sem tudta, mint ő. Humora sokban hasonlított Kok Pál, a hites franczia iró humorához. Lauka Gusztáv született Vitkán, Szat- már vármegyében, 1818. julius 20-án. Három éves korában atyjával, aki uradalmi főmérnök volt aj Károlyi grófoknál, Erdődre kerülvén, az iskolák megkezdésével tizenkét éven át mindig e helyen, szülei házánál töltötte a szüneteket. Elemi és középiskoláit _ Kassán. Nagy-Károlyban és Szatmárt, a bölcseletet és jogot Pesten végezte. Atyja kívánságára gázdatiszti pályára lépett, de csakhamar abban hagyta pályáját s az irodalommal kezdett foglalkozni. Első irodalmi kísérleteit még 1838-ban kezdte. 1847-ben Pozsonyban az országgyűlési ellenzék egyik jegyzője lett, 1848- ban pedig a honvédelmi bizottság jegyzője és Kossuth bizalmas főfutárja, 1849-ben Debreczenben a belügyminisztériumban titkár volt, ez év elején egy portyázó csapatnak Szatmár Ugocsa és Bereg vármegyékben szervezője, végül Riskó Ignácznak, mint kormánybiztosnak hadsegéde. Tollával is szolgálta a szabadság- harcz ügyét. 1847-ben az első élczlapot szerkesztette Charivari névvel, mely három hónapig állott fönn. A forradalom után egy ideig bujdosott, majd Kende Zsigmond szatmári megyefőnök rokona maga mellé vette főnöki titkárnak, hogy az üldözések ellen védve legyen. 1851-ben nőül vette Stockinger Antóniát és szaniszlói magányába vonulva, három évig csak családjának és az irodalomnak élt. Leginkább Császár Ferencz Pesti Napió-jába és Nagy Ignácz Hölgyfutárjába dolgozott. Verseket is irt, de még több humoros elbeszélést, ritka tévékenységgel és sikerrel. Végre kénytelen volt ismét hivatal után látni és 1854-ben fogalmazó lett a közigazgatásnál Szatmárt, 1855 ben Nagyváradra ment az úrbéri törvényszékhez jegyzőnek, ahol 1860-ig maradt, 1863-ban Pálffy Móricz kormánya alatt az állami sajtóosztályt vezette s e minőségében sok kedvezményt nyújtott az üldözött Íróknak. Pálffy eltávoztával kilépett a hivatalból, de az alkotmányos korszak alatt újra sajtóügyi előadó volt 1882-ig, mikor Hertelendy főispán meghívására Torontál vármegye levéltárosi állását foglalta el. Azóta állandóan Nagybecskereken lakott, ahol a Torontál czimü vármegyei hivatalos lapot is szerkesztette. Amellett a szépirodalommal is lankadatlanul foglalkozott. Általán első fe llépésétől haláláig alig volt szépirodalmi lap, zsebkönyv vagy más vállalat, a melybe ne dolgozott volna. Önálló munkái: Versek 1841—45. (Nagykároly 1846); Martialák (Pozsony 1847); Falusi éjszakák (u. o. 1847); Karrikaturák (Pest 1847); A XIX. század szabadelvei (1848-ban elkobozták) ; Dongó (1848-ban elkobozták); Comedia és Tragoedía (Pest 1851) ; Vidék (társaséleti szin- és árnyrajzolatok) ; Megtörténtek és megtörténhetők, Szellemi szikrák, Á jó régi világ (be- szélyek), Költemények, Amit a nők legjobban szeretnek, Münchhausen (vers rajzolatokkal), Újabb novellák, A múltról a jelennek, Emlékjegyzetek, Őszi rózsák (versek), A gondatlanok, A vérpad titkai, Az Amá- cziak és Bubelinyiek, A szinivilág titkaiból, Pásztortüz és lidérezfény, A Basahidi család. Irt egy drámát Zor- zinák czimmel és egy kis vígjátékot, amelynek Mama a czime. — Népünnepély. Krémer Sándor színigazgató, színtársulata közreműködésével szeptember hó 7-én vasárnap a Lövöldékért helyiségében nagyszabású élvezetes dús müsoru jótékonyczélu Népünnepélyt rendez. Az egész helyiség villanyfáklyákkal lesz fényesen
