Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-14 / 50. szám
XXVIIT. évfolyam. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. hűm MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcsa 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér, mHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. 36—1902. sz. Meghívó. A Szatmár vármegyei községi és körjegyzői egylet 1902. évi deczember hó 17-én délelőtt 10 órakor Szatmáron a „Pannónia“ szállodában tartandó az egylet tagjait tisztelettel meghívom. Tárgyak: 1. A m. kir. Belügyminiszter által kibocsátott ügyviteli utasításokból a községi és körjegyzőkre vonatkozó teendők körében szükséges eszmecsere, és javaslattétel a munkadijak megállapításához és a szervezési szabályrendelet módosításához. 2. Kondor Sándor csekei jegyző kartársunk kérvénye nyugdíj ügyben. Kelt Kis-Majtény 1902. deczember hó 7. Bodoky Béla körjegyző, egyl. elnök. Tisztviselők. Nagy szocziális bajnak orvoslására nagy tény következett be. A jövő évi költségvetésbe az állam sok milliónyi uj tételt vett be azon czélból hogy abból a tisztviselők fizetését emelje. Általános, nagyméretű fizetésemelésről van szó, mely sok panaszkodó szájat fog elhallgattatni, sok keserűséget fog eloszlatni. Lukács László pénzügyminiszternek, a száraz számok száraz főmarsalljának hervadhatatlan érdeme, hogy megteremtette ezt a reformot, melyet évtizedek óta sürgettek nem csak a nyomott anyagi helyzetben sínylődő állami hivatalnokok, hanem a humánus közvélemény is. Mindazonáltal ne ragadtassuk el magunkat az elért eredmény által. Marad még nagyon sok tennivaló a fizetésemelés megtörténte után is az állami tisztviselők fizetésének rendezése terén. A reform bizony nem elegit ki minden érdeket. így, hogy többet ne említsek a bírák fizetése még ezután is kvalifikácziójukhoz, hivatásukhoz és társadalmi állásukhoz mérten még mindig felette alant marad. A más különben örvendetes tény, hogy a jövő évi költségvetésben egyedül az igazságügyi tárczánál tudták a kiadások csükkentését elemi, annál nyomasztóbb konzekvencziával jár a bírói karra nézve, mert a redukczió bizony az ő bőrükre ment. De nemcsak a magyar bírói kar van igy, számos osztálya a diplomás államhivatalnokoknak sínylődik hasonló helyzetben. Ezért tenni kell még ezután is ezen a téren. Mert jól vegyék figyelembe az intéző körök, az eddigi rossz fizetések a kishivatal- nokok óriási seregét már már a szocziálde- mokráczia karjaiba kergették s ezért szinte a magyar állam biztonsága érdekében történt most ez a fizetésjavitás. Anyagi érdek szempontjából most élénken sajnálják a törvényhatósági es községi tisztviselők, hogy még nem következett be a közigazgatás államosítása. Igaz hogy sokhelyütt sok történt már a törvényhatósági és községi tisztviselők javadalmazásának kiegészítése érdekében, mégis a nagy többség még mindig a tiz-husz év előtt megállapított nyomorúságos fizetésekkel teng. Ezek a tisztviselők olyan nagy számmal s olyan fontos hatáskörrel bírnak, mint az államiak, ezeknek jólétéről gondoskodni tehát éppen olyan fontos kötelesség, mint aminő az államhivatalnokok javadalmazásának kiegészítése volt. Nem mondjuk, hogy a törvényhatóságokban és községben nincs meg ehhez a jóakarat, de hiányzik itt az egyöntetűség, az egyszerre való cselekvéshez szükséges rendezettség. Ezért helyesen tennék a községi és törvényhatósági tisztviselők, ha ebben az irányban szervezkednének s egyöntetűen megállapodnának, Logy a bizonyos munkakört betöltő törvényhatósági és községi tisztviselőket mindenütt az országban milyen fizetés illet. E tervezetet aztán nyújtsák be a törvényhatósághoz, melyek bizonyára meg fogják találni a fizetés rendezés egyöntetűségének és egyformaságának módját. És tökéletlen lenne közleményünk, ha e helyen meg nem emlékeznénk a magántisztviselőkről, akik nagy általánosságban jóval kisebb fizetésért igen nagy munkát végeznek, s e mellett nyugdijuk sincs. — Ez az osztály csak úgy segíthetne a maga baján, ha tömörülne, szervezkednék. — Sajnosán nélkülözzük azonban a magántisztviselőknél az összetartozandós.ág érzetét, csak a maguk bajával törődnek, az összesség baja nem érdekli, pedig ők csak összetartással, erős szeretettel tudnának eredményt elérni. Segíts magadon az Isten is megsegít ! Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt, a melyen szép számú bizottsági tag vett részt. Legerdekesebb tárgyai voltak a közgyűlésnek az ujonczlétszám felemelése elleni átirat tárgyalása és a nagykárolyi magyar gör. kath. egyház kérelme, melyben a lelkészi állás betöltése körül felmerült konfliktust akként óhajtaná orvosolni, hogy a hitközséget bocsássák át a munkácsi gör. kath. püspöki megye kötelékébe s ezen kérelmet pártolja a vármegye közönsége. Főleg ez utóbbi ügy tárgyalásánál igen érdekes és hazafias vita fejlődött ki s a vármegye közönsége egyhangúlag pártolólag terjeszti fel a kérvényt a miniszterhez. Az ujonczlétszám felemelése elleni kérdés, Nyitra vármegye és Szatmár város átirata és Luby Géza orsz. képviselő indítványa folytán került a közgyűlés elé. Az állandó választmány véleménye is az volt, hogy írjon fel a törvényhatóság az ujonczlétszám felemelése ellen. Luby Géza lelkesen megindokolta indítványát. Szerinte 60 ezer munkabíró ember vándorolt ki Amerikába s ennek pótlása miatt akarják az ujonczlétszámot emelni, a mi 25 millió koronába kerülne az országnak. A Francziaország és Németország közötti hadsereg emelés körüli verseny 1898. évben érte el tetőpontját s ez áldatlan versenyben Francziaország gazdaságilag kimerült,úgy hogy akkor be is szüntette a katonai létszám emelését s ekkor tette a franczia kamara egyik tagja azt a kijelentést, hogy a jövő háborújában nem a mennyiség, hanem a minőség lesz a döntő. Ezt megszívlelhetnék nálunk is, hogy ez való, megmutatta nem rég a búr háború is. Szóval a minőséget kell nevelni és nem a mennyiséget. És mert a közös hadsereg német s tisztjei általában németek s a honvédség is nem egyéb, mint a közös hadsereg egy intézményé és mert továbbá nemzeti önérzetünk és ideáink ott talajra nem találnak, a hol a Gotterhalte mellett lelkesednek, a hol magyar nemzeti szellemről szó sincs, az ilyen hadsereg soha sem győzhet és baj volna ha győzne, mindezen indokból az ujoncz létszám felemelését soha sem tudná megszavazni. Kéri azért határozati javaslatának elfogadását. Ezután az alispán védelmébe vette a honvédséget, annak hírnevét. Nem tartja helyesnek ilyen motívumokat belevegyiteni a vitába akkor, a midőn senki sincs itt, a ki a létszám emelés barátja volna. Azért ajánlja az állandó választm. javaslata elfogadását, de nem a Luby Géza indokolásával. Ináncsi Papp Kálmán is tiltakozott mint volt honvéd tiszt, a magyar honvédség ilyen aposztrofálása ellen, a mely magyar vezény szó és zászló alatt küzd. Ellenben N. Szabó Antal védelmébe ''■ette Luby Géza felszólalását, mert tény az, hogy a honvédség eredeti szervezetéből kivetkeztetve lett. Luby ezután ismét felszólalt s megengedi, hogy akkor, midőn ináncsi Papp Kálmán a honvédségnél szolgált, más volt ott a szellem, más volt a vezetőség, nem fordultak elő ott Nessi- és hasonló konfliktusok. Miután még Ferenczy Zoltán Luby Géza indokolása mellett szólott volna fel, a közgyűlés elfogadta ez ügyben az állandó választmány javaslatát és szintén felír a képviselőházhoz az ujonczlétszám emelése ellen. Ezután Papolczy Béla indítványára a tárgysorozat 16 pontját vették tárgyalás alá soronkivül. Felszólaló nehézményezte azt, hogy a sz.-váralja—sárközujlaki viczinális útra csak 700 korona segélyt szavaznak meg, a mikor az ut és a műtárgyak feltűnő módon el vannak hanyagolva és a mikor Sz -Váralja és még 4 község kérte a vármegyétől, hogy ezen ut is-, mét vétessék fel a törvényhatósági utak sorába Kérdezi azért az alispántól, hogy ezzel a kérdéssel az öt község kérvénye is elintézést nyer-e ? Miután az alispán felvilágosította felszólalót arról, hogy a községek kérvénye a legközelebbi közgyűlésen fog külön elintézést nyerni, a közgyűlés napi rendre tért e kérdés felett. Ugyancsak a napi rendtől eltérőleg vette tárgyalás alá a közgyűlés N. Szabó Antal indítványa folytán a nagykárolyi magyar gör. kath. egyház kérvényét, a melyben arra kérte a közgyűlést, hogy abbeli kérelmét, hogy átkebeleztessék a nagyváradi püspöki megyéből a munkácsiba, pártolólag terjeszsze fel a miniszterhez. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy pártolólag felír a vallás és köz- oktatásügyi miniszterhez ___________________ A karácsonyi és újévi idényre megérkezett alkalmi ajándéktárgyak és = gyermek-játékok ------~~~= Jaco bovics József árucsarnokában minden vételkötelezettség rmr: nélkül — ~ bárki által megtekinthető. Remek kivitelű fényképnagyitások! Siet nagyságú mettüép 9 frt 80 kr. 9 frt 80 kr. Vidéki megrendelések a legnagyobb figyelemmel teljesittetnek 1896. ÜT KITÜNTETVE SZAKKIÁUJTÁSOH^ 1896. HUSZTHY ZOLTÁN kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban. U—52 aw megbízható, szép munkai Egyes alakok, gyermek-képek, családi, testületi stb. csoportfényképek a szokott természethü, gondos kivitelben. Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól.
