Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

megállapították az állomás és indóház helyét a fűrész telep mellett. Most már a részvények kibocsátása következik, mely ha sikerre vezet, rövid időn hozzáfoghatnak a pályatest kiépítéséhez.

— Bucsuzás. Az ilki ref. lelkésznek megválasztott Veres Gusztáv a mai napon d. e. 9 órakor tartandó isteni tiszteleten vesz búcsút a helybeli ev. ref. egyháztól a melynek éveken át segédlelkésze volt. Ezenkívül barátai és tisztelői f. hó 22-én este 8 órakor a Polgári Kaszinóban rendezendő vacsorán vesznek búcsút a kellemes társadalmi embertől, a ki f. hó 24-én távozik el uj lelkészi állására.

— Szinügyi hir. Kréraer Sándor a szatmári színház igazgatója körülbelül a jövő hó elején jön városunkba társulatával együtt. Krémer Sándor a múlt héten fejezte be előadásait Munkácson, a honnét Szolyva-Hársfalvára ment társulatául. Itt hetenkint kétszer, esetleg állami segély mellett, ingyenes előadásokat akar rendezni a ruthén nép részére. A társulat 42 tagból áll.

— A helybeli kir. járásbíróság és pénzügyigazgatóság helyiségeinek kölcsönös kicserélése iránti tervből nem lesz semmi. Az igazságügyi és pénzügyi miniszter nagyon helyesen igy döntött a jogkereső közönség érdekeit szemelőtt tartva.

— A szatmári ref egyházmegyei gondnoki állásra Luby Géza országgyűlési képviselő és Uray Géza szatmári ügyvéd nevét emlegetik.

— Választások. Szatmár város főjegyzőjének Kőrösmezei Antal közigazgatási tanácsost, közigazgatási tanácsosnak Tankóczi Gyula h. főkapitányt, tanácsjegyzőnek Vári Antalt és aljegyzőnek Ferenczi Gusztávot választották meg.

— Temetés. Megyénk egykori vezérfiának, uj- falusi Ujfalussy Miklósnak temetése e hó 13-án történt Remetemezőn. Az aránylag nagy távolság daczára a gyászoló család tagjain kívül közéletünk előkelőségei voltak ott az óriási néptömeg mellett jelen ; élükön a főispán, a megye tisztikarával, a nagybányai ev. ref. egyházmegye küldöttsége, gróf Dégenfeld Sándor e. m. gondnok, Jékey Zsigmond orsz. képviselő, Jékey Mór, Svaitzer ezredes stb. A gyászszertartást Sátor Dávid szinérváraljai és Fe- renczy Imre krassói lelkészek végezték. A családi sírbolt ajtajánál Szabó József ar.-medgyesi lelkész,

e. m. főjegyző vett búcsút az egyházmegye háromszor megválasztott és azután is örökös tiszteletbeli buzgó gondnokától és Ilosvay Aladár m. főjegyző a vármegye egykori fiától.

— A Prof Társaskör nyári tánczmulatságára a meghívók már szétküldettek. A rendezőség ezúton is felkéri mindazokat, akik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igényt tartanak, ez iránti kívánságukkal forduljanak a rendezőség elnökéhez.

— Eljegyzés. Szegő Ödön a helybeli fürészgyár főkönyvelője, cs. és kir. tart. hadnagy folyó hó 13-án tartotta eljegyzését Róth Rózsika kisasszonynyal, Spitz Antalnak, a helybeli izr. hitközség elnökének kedves unokájával.

— Lelkészválasztás. Melegh Gyula a m.-szigeti ev. ref. főgymnasiumnak az uj iskolai évvel nyugalmazott tanárát a pusztadaróczi ev. ref. egyház lelki- pásztorának választotta meg.

— Az ügyvédi kamarából. A szatmárnémetii ügyvédi kamara 1902. julius 5-én tartott ülésén az Ér- Körtvélyes székhelylyel bejegyzett Szentkirályi Kálmán ügyvédet a kamara névjegyzékéből és Nagy József ügyvéd halmii lakos joggyakornokául bejegyzett Dr. Greiger Zsigmond ügyvédjelöltet az ügyvéd- jelöltek névjegyzékéből a kamara területéről való elköltözésük okából törölte s Dr. Lengyel Alajost a Dr. Farkas Antal szatmári, Farkas Jenőt a Dr. Drágos Theofil nagybányai, Grósz Albertet a Dr. Harcsár Géza szatmári, Ábrahám Romulust a Dr. Harácsek Imre nagybányai, Tóth Zoltánt a Dr. Kovács Dezső nagykárolyi, Schik Elemért a Dr. Makár Károly szatmári s Fényes Antalt a Losonczy Atilla szinérváraljai lakos ügyvédek joggyakornokául a kamaránál bevezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte.

—■ Gyászeset. Pellionis József 1848—49-iki honvéd huszár főhadnagy Huszton f. hó 13-án élte 83-ik évében elhunyt. Benne Gorzó Bertalan vármegyénk levéltárnoka apósát vesztette el. A család a következő gyászjelentésben tudatta vesztességét: Mérhetetlen fájdalommal tudatjuk úgy a magunk, mint nagyszámú rokonaink nevében, a jó férj, felejthetlen apa, nagyapa,rokon Pellionis József, volt 1848—49-es honvéd huszár főhadnagynak folyó évi julius hó 13-án, éltej83-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó évi julius hó 15-én d. u. 4 órakor fog az ev. ref. vallás szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Csendes legyen pihenése! Huszt, 1902. julius hó

14-én. Ilosvay Lujza, özv. Pellionis Józsefné. Pellionis Erzsébet férj Sárközy Pálné, Pellionis Béla, Pellionis Árpád, Pellionis Juliánná fér. Gorzó Bertalanná gyermekei. Sárközi Pál, Teodorovics István, Gorzó Bertalan vejei. Pellionis Béla, Pellionis Elza, Pellionis Mariska, Pellionis János Pellionis Paula, Teodorovics Mariska férj. Szongott Ödönné, Teodorovics István, Teodorovics Ilona, Teodorovics Árpád, Teodorovics Ágnes, Teodorovics Elza, Gorzó Erzsiké, Gorzó Emma, Gorzó Ilona, Gorzó Mariska, Gorzó Endre, Gorzó Béla, unokái. Szongott Ella, Szongott Erzsiké, dédunokái.

— Hegyközségi költségvetés. Az 1903. évi hegy községi költségvetés 1753 kor. 42 f. fedezeti hiánya, a használat alatt álló 337.197 □-öl hegyközségi földterület minden egyes D-öle után birtokarányban 52-100 fillér közköltség kirovással lesz fedezendő, a folyó évi julius hó 6-án tartott hegyközségi közgyűlés határozata alapján. Felhivatnak a hegyközségi birtokosok, hogy julius hó 12-től 27 ig a városházánál Balázs Márton hegyközségi jegyzőnél közszemlére kitett közköltségkivetési főkönyvet tekintsék meg s a netalán észlelendő téves előírás elleni észrevételüket fenti határidő alatt terjesszék elő, mert birtokon kívül előterjesztett

észrevételek figyelembe vehetők nem lesznek. Nagykároly, 1902. julius hó 11-én. Reszler Simon, Juhász Imre, hegybírók.

— Gyász hir. Báforkeszi Kiss Róbert nyug. mátészalkai főszolgabíró, köz- és váltó ügyvéd Nagy- Kállóban, hova gyógykezelés végett szállíttatott, e hó 16-án esti 7 órakor, életének 49-ik évében elhunyt. A boldogult 12 évig volt a szatmári járás szolgabirája, azután a mátészalkai járás főszolga- birája lett. Midőn visszalépett a közigazgatási pályától, ügyvédi irodát nyitott Mátészalkán, hol a legkeresettebb ügyvéd volt. Előzékenységéért mindenki szerette, szívesen mentek hozzá tanácsot és segítséget kérni. Mintegy két éve már, hogy erős idegbaj támadta meg s a hatalmas termetű férfi a szószoros értelmében pusztult. Időközben Szatmárra tette át lakását. A kór azonban rohamosan előrehaladt, elméje elborult, minek következtében a család ez év tavaszán a nagykállói elmegyógyintézetbe szállíttatta. Itt érte el a halál. Hült tetemeit e hó 18-án, pénteken helyezték örök nyugalomra.

— A nagykároiyi képviselő választás utójátéka. A szatmári törvényszék, Róth Ferencz dr. elnöklete alatt a napokban mondott Ítéletet, súlyos testi sértés büntette czimén vád alá helyezett Kubinyi Bertalan, id. Tóth Lajos, Makay József, Csillag Aladár, Strohmá- jer Ferencz, Tóth László, Weisz Lipót, Juhász Kálmán, T. Nagy Albert, T. Nagy Imre, ifj. Gsipkés Endre, Tivadar András, Nagy Béla, Janiczky Albert és Hosszú Endre nagykárolyi lakosok bűnügyében. A felsoroltak — a vádirat szerint — az 1901. okt.

3-án lezajlott képviselő választások alatt — mint függetlenségi szavazók, a táborukba került Domahidy Sándor földbirtokost és Maróthi Sándort azon gyanútól vezettetve, hogy állítólag ezek vesztegetni akartak, tettleg bántalmazták. Mivel a vádbeli cselekmény' elkövetésére alkalmas bizonyító adatok hiányoztak, a kir. törvényszék a vádiratot elutasította s a vádlottakat felmentette, s a további eljárást beszüntette.

— Az állami tisztviselők fizetést rendezése. A kormány kebelében a tisziviselői fizetésrendezések dolgában több értekezlet folyt. A pénzügyminisztérium a szükséges előtanulmányokat eszközölte s ezeknek eredményét Graezenstein Béla államtitkár elnöklete alatt több értekezletben megvitatta. Később Széli Kálmán miniszterelnök elnöklete alatt a többi minisztérium részvételé mellett is történtek ez irányban megbeszélések. Ez értekezleten kitűntek azok a nagy nehézségek, melyekkel a fizetésrendezés egységes és egyöntetű alapon való megoldása jár. Mert nincs Európa egyetlen egy államában sem annyi ellentét az egyes fizetési fokozatok, minősítések és pótlékok között, mint nálunk. Roppant nehéz tehát az ügynek akként való rendezése, hogy minden érdek kellően ki legyen elégítve. Már ezért is nyilvánvaló, hogy az eddigi hírek, melyek konkrét fokozatról tesznek említést, alaptalanok. A pénzügyminisztérium az összes fennálló törvényes intézkedések tekintetbevételével egy tervezetet dolgozott ki, mely iparkodik a külömböző visszásá- gokon segíteni, a fizetések, személyes és működési pótlékok között fennálló differencziákat eloszlatni s ezen az állami tisztviselők fizetésének rendezésében bizonyos rendszert létesíteni. Ez a tervezet közöltetni fog az összes minisztériumokkal, hogy azok is megtegyék erre észrevételeiket. A minisztériumok véleményének beérkezése után a minisztertanács határozata után 0 felsége előleges hozzájárulását fogják kikérni s ha mind e fórumokon keresztülment a pénzügyminisztérium tervezete, akkor kerül az ügy a törvényhozás elé. A kormány szándéka a tisztviselői fizetésrendezésre vonatkozó törvényjavaslatot az újból összeülő ház elé, mint egyik legelső javaslatot terjeszteni. Úgy, hogy az

1903. évi költségvetéssel együtt, melylyel szerves összefüggésben is áll, tárgyalható legyen. A magyat tisztviselői kar tehát jól teszi, ha bármely oldalról jövő előzetes hírek által nem vezetteti magát félre. Semmiféle konkrét határozat a fizetésrendezés mikéntjére nézve még nincs, a pozitív tények abban a törvényjavaslatban lesznek meg, mely október hó első felében a nyivánosság elé kerül.

— A gazdasági munkás és cseléd segélypénztárak érdekében vármegyénk főispánja a következő felhívást intézte a főszolgabirák és polgármesterekhez, a melyet közérdekességénél fogva egész terjedelmében közlünk: Az 1900. XVI. és az 1902. XIV. t. czikk által szervezett országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár csak akkor fog rendeltetésének megfelelni, ha a legszélesebb körökben ismerni fogják, az érdekeltek önként tömegesen belépnek a tagok sorában s a gazdák cselédeiket beíratják a rendes tagok közé. Ilyen fejlődésre csak akkor lehet számítani, ha az intézmény ismertetése és az érdekeltek buzdítása tekintetéoen a közigazgatás mindem tényezője megteszi a maga elengedhetetlen kötelességét. Tudva azt, hogy joggal számíthatom azok közé, kik buzdítással, lelkesítéssel s ha szükséges a kellő szigorral is, képesek azt biztosítani, hogy a hatóságuk alatt álló valamennyi tisztviselő és közeg kötelességeit jól teljesítse : teljes bizalommal ajánlom a segélypénztár ügyét figyelmébe és felkérem : szíveskedjék odahatni, hogy a jegyző a helybeli értelmiséggel egyetértésben hívja össze a közönséget, gazdákat, cselédeket, munkásokat egyaránt és ott a törvényt és rendeleteket a jegyző vagy más alkalmas egyén ismertesse és a közönséget a belépésre buzdítsa. E gyülekezeteken szíveskedjék megjelenni és azokra a vármegyei gazdasági egylet is meghívandó, azzal a felkéréssel, hogy az ott lakó, vagy a környéken lakó tagjai által képviseltesse magát. Arról, hogy a jegyző melyik napra hívta össze a közönséget, a jegyző közvetlenül értesítse a pénztár központi igazgatóságát (Budapest, V. Nádor utcza 32) azon czélból, hogy az igazgatóság esetleg képviseltesse magát. Minthogy az 1902. XIV. t.-czikk a belépő tagoknak lényeges kedvezményeket ad s a

harmadik és negyedik csoportbeli tagság létesítése által a lehető legkisebb díjfizetés mellett a segély- biztositásnak uj módjait is lehetővé teszi, kétségtelen előttem, miszerint az intézmény megizmosodásának és fejlődésének kérdése első sorban a köz- igazgatás magatartásától függ; mert okos,tapintatos, tudatos vezetés mellett az intézmény iránt felkeltheti és biztosíthatja a földmivelők bizalmát és ro- konszenvét. Mivel pedig annak az intézménynek megerősítése gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt elsőrendűen fontos dolog s úgy a hazai munkás viszonyok, mint különösen a gazdasági munkásoknak a külföldön, jelesen Olasz és Oroszországban legutóbb kitörésekre is került mozgalmai is arra figyelmeztetnek, hogy a földmivelők érdekében már megalkotott intézmények megerősítésének munkájában idővesztegetés nélkül járjunk el: teljes joggal meglehet követelni, hogy a munkássegélypénz- tár érdekében a közigazgatás minden tényezője komolyan és kitartással teljesítse feladatát. Ez a feladat nem nehéz és épen nem lehetetlen. Eddig is nem egy közigazgatási tisztviselő olyan fényes eredményéket ért el, hogy működéséről csak a legteljesebb elismeréssel lehet megemlékeznem. Azt azonban, hogy egyesek tetszése vagy hangulata legyen a működésben elhatározó, megengedni nem lehet ; mert ebben a kérdésben kivétel nélkül, mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, s az alól sehol és senki semmiféle jogczimmel vagy ürügygyei ki nem vonhatja magát. A hol a nép bizalmatlan, meg kell nyerni bizalmát a hol az intézmény ismeretlen, megkell ismertetni, a hol nincs meg a takarékossági hajlam, fel kell ébreszteni s a hol előszörre nem megy a dolog, elölről kell kezdeni, ha kell mindennap. Nem lehetetlen, hogy a magán biztositó társulatok módjára ügynökök által könnyebben és hamarább lehetne sikert elérni. Az intézmény szervezésében azonban az volt a czél, hogy a földmivelőknek arról is tanúságot tegyünk, hogy a birtokosok és hatósági emberek, lelkészek, tanítók, orvosok, gazdatisztek stb. azok, a kik az ő jóvoltukért buzgólkodnak, s igy tehát ezek az ő bizalmukra, rokonszenvükre méltán érdemesek. Ha tehát mégis ügynököket kellene valahol alkalmazni, az olyan Ítélet lenne a közigazgatásra nézve, melyet a közvélemény előtt alig lehetne enyhíteni. Az ügynökök alkalmazásának gondolatával tehát nem is lehet foglalkozni; mert megvagyok győződve, ha élére áll a segély pénztár érdekében kifejtendő egységes és folytonos actiónak, ha az általános érdeklődést felkelti s ébrentartja, a tevékenyeket elismerésével serkenti, a közönyöseket és elcsüggedteket buzdítja és ha kell szigorú feleletre vonja: aránylag igen rövid idő alatt sikerre fogja vinni azt az ügyet, a melyre a kormány és a törvényhozás rendkívül nagy súlyt helyez. Működésében számíthat teljes támogatásomra és igy arra is, hogy az ügy érdekében kiváuatos jutalmazások tekintetében tett előterjesztéseit mindenkor figyelemmel fogom tárgyalás alá venni. Szíveskedjék az összejövetelek idejét előzetesen tudomásomra hozni s az eredményről annak idején jelentést tenni. Nagy- Károly 1902. julius 12. Gróf Hugonnai Béla, főispán.

— Mint értesülünk a Magyar Leszámitoló- .és Pénzváltóbank, ezen előzékenységéről általánosan ismert, előkelő fővárosi pénzintézet újabban jelzálogosztályt nyitott s ajánljuk mai számunkban megjelent idevonatkozó hirdetését különösen gazdaközönségünk figyelmébe. 2—2

Az országhirü szegedi kender-zsákok, vízmentes ponyvák, vitorla-vásznak és jutta-zsákok

egyedüli raktára WIENER ADOLF kölcsön zsák- és ponyva üzletében Debreczen, Kossuth-utcza 27. 8__9

37-Ilttér.

(E rovat alatt közlőttekért a szerkesztőség nem felelős)

Zongora-tanítónő

ki sikeres működését igazolhatja, még néhány növendéket elfogad.

Bővebbet a kiadóhivatalban. 1—?

Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ Laptulajdonos^ ROTH KÁROLY.

A I

I Zanahty Mihály kir közjegyző |

I tulajdonát képezett és általam birói f árverésen megvásárolt Kálmánd utczai j

| sarokház |

! azonnal €ér€e fiiadó, |

I vagy pedig úgy az

! egész belsőség, mint annak kerti része j

külön is

| azonnal eladó.!

Nagykároly, 1902. junius hó.

8—? Főnél Kálmán, " \