Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-13 / 15. szám

SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY rendőrkapitány képviselte. Biki Károly ev. ref. esperes megható szép imát mondott. A sírnál Rácz István ev. ref. lelkész búcsúztatója után dr. Vajay Károly t. fő­ügyész vett búcsút a halottól a város nevében. Vár­megyénk főispánja akadályozva volt abban, hogy részt vegyen a temetésen. — Önkéntesek a századoknál. Lencz Győző ez­red parancsnok az előléptetett honvéd önkénteseket gyakorlati kiképezés czéijából f. évi április hó 1-től a fegyvergyakorlatig terjedő időre következőleg osztotta be: Munkácsi Sándort, Hanter Jánost, Sziberth Endrét a szatmári honvéd-zászlóaljhoz, Bocskay Ottót, Szent- pályi Gavallér Lajost, Kohári Józsefet, Vlád Györgyöt s Novák Kálmánt a máramarosszigeti zászlóaljhoz. Beke Gyulát, Jobbágy Miklóst s Morvay Bélát a nagy­károlyi honvédzászlóaljhoz. — Az Uránia magy. tudományos színház elő­adásai Nagybányán — mint levelezőnk Írja — a várakozáson felül sikerültek. Nem hiába írtak a lapok az Urániáról annyi jót, szép s hasznost, mert az Uránia vidéki osztálya becsületesen megfelel nemzet nevelő kultur missziójának. A földrajzi és történelmi tudo­mányokat megkedveltetik a nagyközönséggel. A 6 méter magas és 7 méter széles vásznon egymás­után jelentek meg a gyönyörűbbnél gyönyörűbb éles világitásu színes tájképek és az életet hűen ábrázoló mozgó fényképek, szebbnél szebb női arczképek.Va­lami nagyszerű Spanyolország, mintha nem is Euró­pában, mintha egy gyönyörű álom ország paradicso­mában lennénk és az ezeregy éj keleti regéjének csodás képeit látnok; a hanyatló Spanyolország ro­mantikájával és a maga fényes emlékeivel és bika­viadalaival a régi hajdankor mythosi alakjait tüntetik fel. — 11 összecsatolt mozgó fénykép 25 perez alatt bemutat egy teljes bika viadalt, mely hűen ábrázol­ja a vadság fokára szállott spanyol nemzetet, mely kéjes örömmel nézi mint esnek el a küzdtér po­rondján a bika, a ló és a bajvívó. —* Velencze és Mont e-C a r 1 ó gyönyörű képei, ezzel párosult tanuságos felolvasás édes emlékeink lesznek. Rend­kívül nagy érdeklődéssel várjuk szombaton színre kerülő Tánczot és 13-ikán vasárnap a ,,19-ik századot“ a búr és Napóleoni stb. hadjáratokkal Az Uránia fokmérője mindenüt az intelligentiának. Az Uránia előadásai rendkívül költségesek, pl. a Drummond fényű gép estenkint elfogyaszt 1000—1500 liter hydrogént és ugyan ennyi oxigén gázt, mely­nek ára minimum 50—60 frt. — Hol van még a többi kiadás ? A kisebb városokban az Uránia sok­szor ráfizet az előadásokra, bár ha telt ház előtt is játszik. A nagyobb városok egyenlítik ki e vesz­tességet és az Uránia egyesület, mely feladatául tűzte a magyar vidéki városok közművelődését anyagi áldozatok árán is szolgálja azt. E nemes mun­kálkodás föltétien elismerést érdemel. (Sz. J.) — Mulatság Domahidán. A domahidai gör. kaih. egyház a beszerzett uj harang költségeire f. hó 28-án zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépődíj férfiak részére 1 kor., nők részére 80 fillér, családjegy 3 kor. Kezdete d. u. 2 órakor. Felülfizetéseket köszönettel vesznek. — Ötvenéves jubileum, A jubileumok korszaká­ban nem hagyható figyelmem kívül egy nevezetes mozzanat, a mely Magyarország mai gazdasági fej­lettségének úgyszólván fordulópontját képezi; — ez pedig a legelső gőzcséplőgépnek 50 évvel ezelőtt történt meghonosítása Magyarországon. 1852-ik évben szállította ugyanis Clayton & Shuttleworth lincolni világhírű gépgyár a legelső gőzcséplőgépet ide Magyarországba, mely gőzgép még ma is megvan s 1900. évben dolgozott utoljára. — Ezen uj cséplé­„Megköllött azt cselekedni, — zárá a szót Boldi, mert a magyar dobszó nélkül nem fizet!“ Elváltak. Talán a szokatlan korai felkelés-okozta bágyadtság, avagy a jószive könnyen megvett gyön- gesége, vagy éppen a nem remélt megtérés feletti öröm jutalmazásra nógató édes érzésének ki nem elé­gített vágya egész nap korholták Tamás urat, hogy a Boldival tán rosszul cselekedett. Estére már vissza­adta volna az 500 forintot, de az eklézsia ládája nem engedte. Másnap hatkor ismét fölkellett költeni a papot, mert Boldi megint ott volt a templomban. Harmadnap? — szintazonkép történt. A korakelésbe csaknem belebetegedett a tiszte- letes, tehát mint igaz pásztor azt tartotta: pap nélkül nincsen istenitisztelet. A protestánsoknál ugyanis, a falu helyen szo­kásban volt akkor minden reggel beharangozni, de minthogy a hívők csak a vasárnap délelőtti isten di­cséretre szoktak gyülekezni, — buzgolkodók híján hétköznapon a pap se ment a templomba. így csinálta ezt a tiszteletes éppen 30 éven át. „Miképen lesz, — töprenge magában, ha ez a Boldi, holnap hatkor megint beállít a templomba?* Pedig úgy történt. Ima után, restelkedve — de csak szóba állott Boldival: Bizony örömmel látom megtérésedet; hanem azért édes fiam, a jóságos isten se kívánja, hogy a dolgodat hanyagolva, naponként a templomot járd. „Sokat mulasztottam; kevés időm van hátra; alig hiszem, hogy igy is pótolhatom.“ — alázattal vá­laszolt Boldi, — akiért ötödnap már csak birkózva tudta kivájni ágyából az elgyötört agg papot a ha­rangozó. Az utóbbi is dühös volt már szörnyen, mert a legjobb — meglopni való szénagyüjtő időben tartotta őt vissza sürgős munkájától a Boldi makacs ájtatos- kodása. „Mondanék valamit tiszteletes ur: ez bosszú müve !* Derengett már a pap fejében is : Immáron a föl­dön is lehet purgátorium ?“ Dehát azért erős keresz­tyéni lelke csak azt mondta : „Türjük békével!“ si rendszer terelte az itteni gazdálkodási viszonyo­kat azon uj üdvös irányba, a melyen az mai fejlett­ségének modern színvonalára emelkedett. Mielőtt ezen gép be lett vezetve Magyarországon, a leara­tott gabona betakarítása itt sok nehézségbe ütkö­zött, sőt némely évben az még a következő termé­sig is elhúzódott. A termésnek ily hosszú ideig a szabad ég alatti maradása, — kitéve az idő viszon­tagságainak, a rovarok, egerek és férgek pusztítása­inak, azt nagyrészben megdézsmálta s a termelőnek nagy károkat okozott. — Mennyire megváltozott ezen gyarló állapot a gőzcséplógép meghonosításá­val kivált ma. — A midőn alig létezik község vagy vidék, a hol gőzcséplőgépek ne dolgoznának, melyek­nek igen tekintélyes része Clayton & Shuttleworth gyárából került ki a mely cég a kezdett nehézsé­geinek leküzdése után, általános feltétlen bizalom­ban részesült Magyarországon s ezt magának mai napig is megőrizte. Karöltve a gőzcséplőgépekkel terjesztette itt Clayton & Shuttleworth az egyébb gazdasági gépeket és eszközöket is s elsőrangú min­taszerű gyártmányai a feltétlen bizalmat Magyaror­szágon is szilárd alapokra fektették. — 1858. évben a Clayton & Shuttleworth cég Budapesten egy állan­dó telepet létesített itt fekvőségeket szerzett és egy nagyobbszabásu javítóműhelyt rendezett be, a mely egyike a magyarországi nyerstermények és anyagok rendszeres fogyasztóinak. A bécsi gyár nyers vas-és fa anyagainak jelentékeny részét szinte Magyaror­szágon szerzi be, mely egy értelmű azzal, hogy nemcsak szolid elismert gyártmányait bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére, hanem kölcsönösen Magyarország fa-és vas-termékeinek fogyasztója. — Felhívás a cselédek bejelentése iránt. Az utóbbi időben igen gyakran fordult elő az az eset, hogy a kórházba ápolás alá felvett cselédek kihall­gatásuk alkalmával azon gazdájuk nevét mondják be a kinek szolgálatából régebben eltávoztak; mint­hogy az illető gazdák a városi szabályrendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztották, a rendőrkapitányi hivatalnak, a cse­léd állításával szemben, a gazda érdekében bizonyí­tásul szolgáló adat nem állott rendelkezésére, kény­telen volt a hatóság 30 napi ápolási költséget a cseléd által megnevezett gazda terhére megállapí­tani. Ennek kikerülése czéijából figyelmeztetem a cselédtartó gazdaközönséget, hogy felfogadott cseléd­jét, a szolgálatba lépés napjától számított 8 nap alatt saját érdekében a nyilvántartásba jegyeztesse be annyival inkább, mert a fent elsoroltaktól elte­kintve, a mulasztást elkövetők az 1880. évi városi­szabályrendelet II. fej. 9 §-ába ütköző kihágás miatt 3 napig terjedhető elzárás és 40 koronáig terjedhe­tő pénzbüntetéssel fognak bünttettetni. Nagykároly 1902. ápril 9. Demidor Ignácz rendőrkapitány. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a cs. és kir. közös hadseregbeli hadapród isko­lákban rendszeresített s az 1902 —1903. iskolai év kezdetén betöltendő magyar állami és magán alapít­ványi helyek betöltésére vonatkozó s a nmltsgu m. kir. honvédelmi miniszter ur által 19560—1902. szám alatt kibocsátott; továbbá a cs. és kir. közös hadsereg­beli hadapród iskolába való felvétel tárgyában a nmltsgu m. kir. honvédelmi miniszter ur által 20437—1902. sz. a. kibocsátott, valamint a m. kir. honvéd főreáliskolá­ban és a honvéd Ludovika Akadémiába az 1902—1903. tanév kezdetén betöltendő államköltséges, továbbá alapitványos és fizetéses helyekre való felvétel tárgyá­ban a nmltsgu m. kir. honvédelmi miniszter ur által 17553—1902. sz. a kibocsátott pályázati hirdetmények Mikor a hatodiknap is ott kellett hagyni a puha fekhelyét a papnak, a harangkonditó bátorkodott imigy szólni hozzá: „Evvel az emberrel jó lesz kiegyezni!“ Megbotránkozott ez ajánlaton a pap, s hetednap a vasárnapi istentisztelet csak tizkor kezdődvén, — kissé kialudta magát. Hogy azonban a nyolezadik napon megint csak felrázták reggeli álmából, maga küldte a kész haran- gozót, hogy Ígérjen hát annak az embernek 100 ezüst forintot az ő reggeli békességben hagyásáért. „Magamnak is többe van !“ válaszolt Boldi bácsi s hátat fordítva a harangozónak, hazaballagtában egyre azt dünynyögte : „Most én hezitálok ! Hogy aztán másnap 200 forintra hágott az aján­lat, amint végig nézte Boldi bácsi a harangkonditót, fokhegyről csak annyit mondott: Jobb fejős tehénnek gondolnám!“ Ahogy ezt is jelentették a papnak: „Im­már látom sóhajtott, — hogy a purgátorium pokollá változott !“ Úgyis lett; hamuvá égett ott minden ellent- állása. Jött még egy, — jött egy másik, — s jött végre egy harmadik nap, s minthogy ez volt már a tizen­kettedik, — a nagytiszteletü ur felett is leütötték a dobot, illetve Kapás Boldi uram markába — megtaka­rított pénzecskéjéből nem csak lefizetett 500 ezüst forintokat, de kártérítés czimén arról is Írást adott, hogy Boldi holta napjáig előre lefizette minden pár­bér tartozását. Amint megtörtént az egyesség, az öreg nyom­ban ágybafeküdt s boldogan elszenderült. Álmában megjelent nótás elődje : „Most már kollégák vagyunk; — szólt mosolylyal, — „Én nagy értéket dallal, te kis összeget k i n n a 1 áldozál egyházadnak ! Legyen tanulságod öreg: jó ember ne erőszakolja magára a rosszat, mert az — csak a gonosznak sikerül!“ a hivatalos órák alatt a városi főjegyzői hivatalban az érdeklődők által megtekinthetők. Nagykároly, 1902. márczius 28. Debreczeni Isván, polgármester. — Csodás eredményeknek nevezhetők a gyógyí­tás terén azon sikerek, melyeket a csuz és köszvé- nyes betegek érnek el a hírneves Zoltán-féle kenőcs­csel. Oly betegek, kik évek óta különböző szereket és gyógyfürdőket eredménytelenül használtak és kísérleteket tettek e csodásnak nevezhető szerrel, meggyőződtek arról, hogy a Zoltán-féle kenőcs csuz és köszvényes bajok biztos gyógyszere. Városunk lakosai közül is már sokan dicsekedhetnek azzal, hogy e szer adta vissza nem remélt egészségüket, meleghangú levelekben mondtak köszönetét e szer készítője Zoltán B. budapesti gyógyszerésznek, kinél mint egyedüli készítőnél kapható üvegenként 2 koronáért. — Az „Első magyar általános biztosító társaság“ 1901. évi mérlegét lapunk hirdetési rovatában veszik olvasóink. Ennek a hatalmas, minden izében magyar társaságnak évről-évre való gyarapodása megnyugvás­sal kell, hogy eltöltse a közönséget. A mérleg hatal­mas számadataiból közöljük a következőket: a társa­ság múlt évi tiszta nyeresége volt 2,242'587 korona 04 fillér, mig az összes tartalék-alapok 98,64l-828 ko­rona 17 fillért képeznek. Az elaggott ügynököket se­gítő „Lévay“-alap 184.088 koronára emelkedett, a „Tisztviselői nyugdij-alap“ pedig elérte a 965.371 ko- koronát. A részvényenkénti 320 korona, — múlt évi osztalék a 26. számú szelvény ellenében a társaság szatmári főügynökségnél is beváltható. — A siketnémák szüleinek a váczi siketnéma- intézet figyelmükbe ajánlja, hogy a jövő tanévre vo­natkozó felvételi kérvények a váczi intézethez csak május hó 10-éig küldhetők be. A később érkezett kér­vények ebben az évben már nem tárgyaltatnak. Tu­datja még az igazgatóság, hogy a váczi intézeten kí­vül a következő helyeken vannak siketnéma-intézetek : Budapest, (Rökk-Szilárd u. 10.) Budapest, izr. (Bethlen - tér 2.) Kolozsvár, Temesvár, Arad, Kaposvár, Kecs­kemét, Szeged, Eger, Jolsva (Gömörvm.). Ajánlatos, hogy minden szülő első sorban a hozzá legközelebb eső intézethez folyamodjék. — Földes-féle Margit-Cróm. Nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is elismerik, hogy a Földes Kele­men aradi gyógyszerész által készített Margit-Crém az összes szépitőszerek között elsőrangú helyet foglal el. Pár nap alatt minden arezot üdít, fiatalít, finomít, szeplőt, kiütéseket, foltokat, ránezokat és egyébb bőrbajt eltávolít. Minden kölgynek nélkülöz­hetetlen. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér, púder (3 színben) 1. 20 k. Kapható a készí­tőnél és minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óva­kodjunk. 1—5 — A nagy per, mely ezer év óta tart s ma sincs vége. Ezen a czimen jelenik meg Eötvös Károly - nak az Egyetértés szerkesztőjének legújabb müve. A nagy mü első részének közlését az „Egyetértés“ a napokban kezdte meg, s nincs kétség benne, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon a legnagyobb érdeklődéssel fogadják majd ezt a müvet. A czim kifejezi a tartalmát. A „nagy per“-ről van szó, arról a szörnyűségekkel, iszonya­tosságokkal terhes perről, a melynek összes vádjai valamikor a kereszténység ellen is irányultak, de a melyek, egy körülbelül négyezer éves, a szenvedés és elnyomatás alatt görnyedő faj ellen újra meg újra föltámadnak. Eötvös Károly a maga mesteri tollával különösen a tisza-eszlári nagy pert fogja leirni, annak összes titkait fogja leleplezni s emlé­keit, észleleteit, megfigyeléseit fogja a közönség elé tárni. Ösmertetni fogja ezenkívül a bazini pert a 16-ik, a sárosmegyeit a 18-ik századból és a peéri hasonló ügyet. Eötvös Károly memoirjai eddig is óriási feltűnést keltettek és a kortörténelem olyan titkait fedték föl, a melyeket senki sem ösmert, a melyek­ről sejtelme senkinek sem volt. De ezek a memoirok még az előbbenieknél is becsesebbek szinte arány­talanul érdekesebbek lesznek. Egy egész üldözött faj sorsára vetnek világot ez emlékezések s a ször­nyű vérvád természetét emelik ki abból a homályból, a melybe a fanátizmus, az elvakultság. a vallási őr­jöngés burkolata, hogy a hiszékenyeket elámitsák és a vallási dühöt ébren tartsák. Ez a per, a tisza- eszláti nagy per története lesz annak minden rejtel­mével, színfal mögötti mozgalmaival együtt. Eötvös Károly, a ki mint védő ezt a pert vezette és irányí­totta, nem szakmüvet fog Írni ez anyagból; nem olyant, a melyet csak jogászok, vagy orvosok érte­nek meg. Ezt a nagy müvét minden érző és gon­dolkozó és minden miveit ember számára irta ; ha­sonló hozzá a világirodalomban alig van ; a magyar- irodalomban egyáltalában nincs. CSARNOK. Spanyolország. Irta Pékár Gyula. Az „Uránia“ magyar tudományos színház első előadása Pécsett. Sohasem voltam még ily kényszerhelyzetben mint most e pillanatban, midőn be kell számolnom a közönség ama részének, mely tegnap este nem volt színházban arról, amit mi, kik ott voltunk láttunk. No igen ! Kényelmetlen helyzet ez, mert hiszen azt amit hallottunk és láttunk, csak úgy recensió alakjá­ban elmondani igen bajos, mert hiszen maga, a szín­házban volt publicum is kénytelen volt, kitörő tetszés nyilvánítását ebbe a nehány halkan kiejtett szóba fullasztani:

Next

/
Oldalképek
Tartalom