Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-09 / 6. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY volna ki, — mely terv megvalósulása reményében a közönségnek évi 50,000 korona állami segélyt helyeztem kilátásba a végből, hogy addig, mig közúti költségvetései rendelkezéseim helyes követése mellett is hiánynyal zárulnának, e hiányokat az államsegélyből fedezhesse. Ezen intézkedésem megtételénél azok a szempontok vezéreltek, hogy 1. a törvényhatóság előttem is ismeretes kedvezőtlen közforgalmi viszonyai lehetőleg mielőbb kedvezőre váljanak, s az ehhez fűződő fontos közgazda- sági érdekek eddigi hátrányai megszüntettessenek; 2. reméltem, hogy megbízhatom abban, miszerint a közönség, saját érdekében megérti, magáévá teszi intentióimat s azok érvényre juttatása elé nemcsak nehézségeket nem gördit, hanem azok végrehajtását legjobb tudásával és erejével mozdítja elő ; 3. Óhajtottam, hogy a munkák végrehajtása körüli intézkedések a törvényhatóság saját hatáskörében legyenek megnyugvással hagyhatók. Minthogy azonban a közönséggel folytatott tárgyalásokkal a közforgalmi érdekek kárára máris két évnél több idő telt el a nélkül, hogy az ügy megoldást nyert, avagy csak ahhoz közelebb is vitetett volna, minthogy továbbá az ügy rendezése tekintetében a közönség közreműködésébe helyezett reményemet a következések meg nem etősitették, mindezeknél fogva a végből, hogy a hosszas és meddő tárgyalásoknak véget vessek és a kielégítetlen törvényhatósági utaknak a rendelkezésre álló fedezeti erők arányában való gyors kiépítését biztosíthassam, az 1890. évi I. törvényczikk 10. és 11. §-aira való utalással a következőket rendelem. Előbbi rendelkezésem ama részét, mely szerint a közönségnek a törvényhatósági utak kiépítésére 1.000,000 korona kölcsönt kellett volna felvennie: hatályon kívül helyezem és elrendelem, hogy azok kölcsön felvétele nélkül, a közúti alapból építtessenek meg. A közúti alap részére eddig kilátásba helyezett évi 50,000 korona államsegély helyett, — ama feltevésben, hogy a törvényhozás a megfelelő állam költségvetési hitelt jövőben is rendelkezésemre fogja bocsátani: a folyó 1902. évtől az 1913-ig terjedő tizenként esztendőre évi 100,000 korona, összesen tehát 1.200,000 korona államsegélyt helyezek kilátásba azzal a rendeltetéssel, hogy a kiépítetlen törvényhatósági közutak kiépítése 1914-ben teljesen befejeztessék. Minthogy pedig ez az 1.200,000 korona államsegély az építési költségnek a közúti törvény 10. §-ában felemlített egy harmadát tetemesen meghaladja: ennélfogva a most említett törvényczikkben és §-ban gyökerező jogom alapján a foganatosítást átveszem és a munkák tervezése, engedélyezése, biztosítása és végrehajtása iránt is saját közegeimmel magam kívánok intézkedni, fenntartván magamnak természetesen azt is, hogy a törvényhatóság közreműködését ott és annyiban, a hol és a mennyiben azt czélszerünek látom, igénybe vehessem. Az 1890. évi I. törvényczik 12. §-a alapján felhívom a közönséget, hogy az említett útépítésekhez, az 1.200,000 korona államsegélyen felül még szükségesnek mutatkozó, ez idő szerint pontosan meg nem állapítható, hozzávetőlegesen 811,750 koronára tehető költségeknek fedezéséről a jelzett évek alatt, közúti költségvetése keretében, az alábbiak szem előtt tartása mellett, a kellő mérvben gondoskodjék, s hogy nevezetesen azokat az utfentartás körül elérendő megtakarításokat, melyek némely utainak állami kezelésbe vétele folytán az útalap javára 1906. évtől kezdve elő- állanak, az uj utak építésére irányozza elő. Addig mig az államosítás keresztül vitetik, vagyis bezárólag 1905. évig csak a fentebb kilátásba helyezett évi ÍOO'OOO koronás segély szolgáland az uj utak építésére, vagyis az 1902., 1903., 1904. és 1905. évekre. Ezen ÍOO'OOO koronával, a fent már megjelölt 13'000 koronányi kilométerenkénti átlagos árral számítva — évenként 77 km., s igy az előbb nevezett 4 éven át 400'000 koronával 77X4=összesen 30'8 km. ut lesz kiépíthető. Ekkor tehát az általam fentebb megállapított Kiépített, kiépítetlen öszesen 338.487 km. 184'477 km. 522'964 km. hosszú úthálózat a-j-30'800 „ 30'800 „ ut figyelembe vétele mellett lenne ......................... 369'287 km. 153'677 km. 522'964 km . melyből levonván az államosításra kilásba helyezett .... 182’529km. 29727 km. 212'256 km. hosszú útszakaszokat, lesz az úthálózat 1906-ra . . . . 186758km. 123'950 km. 310708 kilométer. Ezen 123'950 km. hosszú kiépítetlen ut kiépítési költségének fedezetére szolgáland egyrészt az általam a fent mondottakban 1913. évig bezárólag kilátásba helyezett évi ÍOO'OOO korona, vagyis 1906-tól 1913. évig eső 8 éven át 800 000 korona államsegély, melyből magából — kilométerenként ugyancsak 13'000 koronát számítva 61'600 km. hosszú ut építhető ki, másrészt a közönségnek az utállamositások folytán előálló megtakarítása, melyből magából szintén 62'350 km. kiépítetlen útszakasz építhető ki, természetesen az állami segély felhasználásával egyidejűleg és kapcsolatosan. Ugyanis az által, hogy a törvényhatóságnak az előbbiek szerint az 1906. évben 186758 km. kiépített és 123'950 km. kiépítetlen, vagyis összesen: :310708 km- hosszú törvényhatósági közúti hálózata leend, az útalap oly kedvező helyzetbe jut, hogy abban az eddig fennállott nagyobb úthálózatnál felmerült nagyobb kiadásokkal szemben most már, vagyis 1906-tól kezdve évenként lényeges megtakarítások lesznek elérhetők. Ezen megtakarítások aként alakulnak, hogy a legnagyobb megtakarítás az 1906. évben, vagyis akkor lesz elérhető, mikor a törvényhatóságnak kiépített útja a legkevesebb, és a legkisebb megtakarítás pedig az 1915. évben, vagyis akkor lesz, midőn a törvény- hatóságnak már az egész 310708 km. hosszú úthálózata kiépítve leend. Az általam eszközöltetett közelitő számításokból az tűnik ki, hogy ezen megtakarítás az 1906. évben kereken 127,000 koronára és az 1915. évben kereken 53'000 koronára, vagyis az 1906—1915. évek közti időre középértékben (127'000-(-53'000) 90'000 koronára 2. tehető évenként. Minthogy pedig ezen 90'000 koronából 6'923 km. ut építhető ki, önként következik, hogy a fenti 62'350 km. ut kiépítése 62'350: 6'923=kereken 9 év alatt, vagyis az 1906. évtől kezdve az 1914. évig bezárólag, teljesen befejezhető leend. így tehát a törvényhatóságnak az 1914. év végével az egész 310708 km. hosszú úthálózata teljesen ki lesz építve még azon esetbe is, ha a nagykároly— mátészalka—vásárosnaményi helyi érdekű vasút időközben létre nem jönne, s a vele parallel haladó utat is ki kellene építeni, mig ellenkező esetben az építkezés hamarabb lesz befejezhető, s az ekként felszabaduló költség, az annak idején esetleg mutatkozó s előre most még meg nem határozható más fontos közforgalmi szükségletek kielégítésére lesz kormányható- sági jóváhagyás mellett felhasználható. XI. Viczinális utak. Az 1915. évtől kezdve képes lesz a közönség az ekkor már teljesen kiépített törvényhatósági közutjait a fokozottabb igényeknek is megfelelően karban tartani, sőt a viczinális közutakat is segélyezni. Az 1915. évben ugyanis, mint már előbb is jeleztem, hozzávetőleges számítás szerint a törvényhatóságnak mintegy 53'000 korona fog a most említett czélokra rendelkezésére állani. Bármennyire méltánylom ugyanis a magam részéről azokat a fontos közgazdasági érdekeket, melyek a viczinális közutak kiépítéséhez fűződnek: azok kiépítését a törvényhatósági utak kiépítésének elébe helyezhetőnek nem tartom, azt pedig, hogy ez a két dolog együttesen és egyidejűleg hajtassák végre, azt a törvényes nehézség gátolja, melyre már jelen leiratom. I. fejezetében rámutattam, hogyt. i. azok kiépítési költsége a pótadó terhére át nem hárítható, a közúti- alap meg csak akkor lesz e czélra igénybe vehető, ha a többi elsőrendű közúti feladatok már teljesítve lesznek. De ez az időpont a fentebbiek szerint 1915-ben mégis csak be fog következni, mig ha a közönség kögyülési határozatát vettem volna intézkedésemnél alapul, erre, mint azt már a II. fejezetben kifejtettem, vagy egyáltalán nem lett volna a közönség képes, — vagy csak annak az árán, hogy törvényhatósági utainak egy nagy része maradt volna beláthatatlan időkig kiépítetlen. E részben egyébiránt a közönséget megnyugtatásul még a jelen leiratom XIII. fejezetében mondandókra is utalom. XII. A jövő költségvetések. Természetesnek fogja találni a közönség az eddig mondottakból, hogy az 1902. évtől kezdve az 1914. évig bezárólag, közúti költség előirányzataiban sem a jelenlegi úthálózatába nem tartozó uj ut és hídépítésekre, sem vicinális utak és vasutak segélyezésére, sem bármi néven nevezendő oly czélra, melynek elérése, elhalasztható, semmit sem vehet számításba, s hogy mig a bevételek közt a X, rovaton, államsegélyül az eddigi 50,000 korona helyett évi 100,000 korona lesz felveendő, addig a kiadások keretébe kizárólag csak a fenntartási költségekről és a már elvállalt kötelezettségek évi terhéről kell a közönségnek saját közúti jövedelmei terhére gondoskodnia, — mig a IV. rovat alá mindenkor az általam meghatározott összegek lesznek felveendők. Különösen felhívom ez alkalommal a közönség figyelmét, hogy az utállamositásokért úgy, mint más vármegyéktől a közönségtől is, külön tárgyalások során elvben megkövetelt hozzájárulást, évi 10,000 koronát részletekben, valamint a zsibó—nagybányai helyi érdekű vasút segélyezésére 1901-ben felvett 90,000 koronányi kölcsönnel magára vállalt terhet is, melyeket az elém terjesztett 1901—1902. évi költség- előirányzatban előre számításba venni elmulasztott: vegye szintén fel a kiadási rész VII. rovatán. Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy e költség- vetései a lehető legkörültekintőbb gonddal és takarékossággal lesznek megállapitandók, annál is inkább, mert a fentemlitett s 12 éven át nyújtandó évi 100,000 koronán felül, a törvényhatóságot sem hiány jedezés, sem semmi más kütön czimen további segélylyel nem támogathatom. Egyszersmind a jelen leiratom VII. és XIII. fejezeteire utalva, felhívom a közönséget, hogy mindezekre már a folyó 1902. évi közúti költségvetésének újból való és sürgős megállapításánál is figyelemmel legyen, s ahhoz minden részletre kiterjedő, tiszta képet nyújtó indokolást és részletezéseket csatoljon. XIII. Kiutalt segélyek elszámolása. Felhívom ez alkalommal a közönséget, hogy a tervben volt, de elejtett 1.000,000 koronás kölcsön évi terhéből eredő hiánya fedeztetésére eddigelé engedélyezett és kiutalt 1899. 1900 és 1901. évi 50—50,000 koronás államsegélyeknek, összesen tehát 150,000 koronának felhasználásáról, illetve gyümölcsöztetéséről vagy kezeléséről, hozzám mielőbb jelentést tegyen, és azzal együtt külön számadást terjesszen fel. Erre annál is inkább súlyt kell helyeznem, mert a közönségnek az ezen ségélyeket számszerűleg kiegyenlítő vagy felülmúló újabb évi terhe tudtommal fel nem merült. E segély összegek, illetve azok ez idő szerinti érték-állaga a folyó évre újból szerkesztendő közúti költségvetésbe, annak bevételi íészében a XIV. rovaton pénztári maradványként lesz beállítandó, s annak miképen való felhasználására a költségvetést megállapító határozatban kell a közönségnek kiterjeszkednie. Megjegyzem, hogy az esetben, ha a közönség úgy találná, s én is arról győződném meg, hogy a szóban forgó s pontosan megállapítandó összegre a közönség 1902. és a következő évi közúti költség- vetéseiben feltétlen és elkerülhetlen szükség nincsen, akkor elvileg nem ellenezném, ha a közönség ezen fedezet terhére, jóváhagyásom alá bocsátandó módozatok mellett azon vicinális utak segélyezését határozná el, a melyek kiépítése esetleg oly sürgős természetű, hogy az a törvényhatósági úthálózat teljes kiépítése utáni, azaz az 1914. évet követő időre netán a közforgalom és közgazdaság hátrányával lenne csak elhalasztható. Határozata idevonatkozó részének ez esetben természetesen az illető vicinális útvonalak megnevezésére és a fennforgó indokok felsorolására is ki keilend terjeszkednie. XIV. Felebbezök értesítése. A felterjesztés nélkülözhető mellékleteit idezártan oly felhívással küldöm vissza a közönségnek, hogy e rendeletemről a felebbezőket azzal értesítse, hogy felebbezéseiknek a fentebbiekben figyelembe nem vett részét elutasítom. Budapest, 1902. évi január hó 25-én. HegedűsHIRDETÉSEK: A méltóságos báró Vécsey József ur többszörösen kitüntetett hírneves csegöldi gulyájáűól eladó 22 darab 2 éves és 3 darab 3 éves, tenyész- igazolványnyal bíró MAGY ARFAJÜ BIKA. Az eladás február hó 16-án d. e. 9 órakor kezdetik, de előjegyzés addig is elfogadtatik. Az árak szabottak. És pedig a 2 éveseknél 400—600 koronáig, a három éveseknél 800—900 koronáig. Két vagy több vevő kívánságára a többek által előjegyzett állatokra árverés kérhető. Bővebb értesítést nyújt és eladást eszközöl Csegöldön (u. p. Jánk) Sz. Tréger Albert, 3—3 urad. intéző.
