Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-06 / 27. szám
SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY való születésű, a budapesti m. kir. tudományegyetemen a XIV—XVI századi középkori magyar történelemből magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és őt e minőségben megerősitette. — Kérelmező küldöttség Vármegyénk alispánja f. hó 2-án hivatalos dologban N.-Somkulon lévén, egy számos tagú küldöttség kereste fel, kiknek élén Mán Lajos azon kérelmet adta elő, hogy a képviselő választások alatt történtekért felfüggesztett Bossánczy községi biró és társa ellen folyamatban levő fegyelmi eljárást szüntesse meg, illetve a vádlottakat mentse fel annyival inkább, mert az egész ügy a képviselő választás izgalmaiból keletkezett s mint az alispán láthatja, most már a pártok kibékülve együtt jelentek meg, hogy ezen ügy békés befejezést nyerjen. — Az alispán kijelentette, hogy tapasztalhatták nála mindig a nyugodt felfogást, de a jelen esetben a hivatalos fegyelem oly súlyos megsértése forog fenn, mely büntetlenül nem maradhat, azonban tekintetbe véve a jelenleg fennforgó körülményeket s azt, hogy ezen ügy enyhe elbírálásában az egész kerület a választásból előállott helyzet sanálásának bizonyítékát látja, megígéri, hogy ez ügyben, mely semminemű pénzkezeléssel összekapcsolva nincs, a legenyhébben fog eljárni s legyen ez bizonyítéka annak, hogy a választásból kifolyólag semmi visszatorlás még gondolatban sem létezik, de viszont előre kijelenti, hogy elvárja a járástól, hogy ott, a hol más természetű ügyek forognak fenn, nem fog keresni vonatkozást a választási dolgokra, mert az alispán el van határozva, hogy a főszolgabíróval egyetértőleg a legszigorúbban fog eljárni azokkal szemben, kik a községi ügyek kezelésénél a hanyagság és pénzkezelési szabálytalanságok bizonyságait szolgáltatták. A küldöttség teljesen megnyugtatva távozott. — A Magyarország egyik legközelebbi számában Rothadás czim alatt egy czikkely jelent meg vármegyénk közigazgatásáról Bartha Miklós tollából, a mely ten- dencziosus voltánál fogva,hir szerint nagy felháborodást keltett úgy a vármegye közönségénél, mint a tisztikarnál. Mint értesülünk az ügygyei a vármegye intéző körei legközelebb behatóan fognak foglalkozni. — Tízéves találkozó. Felkérem azon t. barátaimat a kik az 1891—92-ik tanévben a nagykárolyi róm. kath. főgimnáziumban osztálytársaim voltak, hogy a f. évi augusztus 2-ikára Nagy-Károlyba kitűzött 10 éves találkozónk program injának közölhetése czéljából lakczimeiket velem mielőbb közölni szíveskedjenek. Nagy-Károlyban, 1902. julius 2-án. lfj. Vetzák Ede dr. — A „Nagykárolyi Kör“ folyó hó 8-án kedden este 8 órakor a régi kaszinó üvegterméoen évzáró gyűlést tart, melyre a kör rendes, pártoló és leendő tagjait tisztelettel meghívja Csipkés, elnök. Debreczeni, alelnök. — Városi közgyűlés. Nagy-Károly város képviselő testületé jun. 29-én rendkívüli közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A napi rend előtt szóvá tette Roóz Samu a kir. járásbíróságnak, a kir. pénzügyigazgatóság jelenlegi épületébe leendő áthelyezésének kérdését, a mely tervnek czél- szerütlenségét részletesen kimutatta. Miután még Papp Béla is ily értelembe szólott a kérdéshez, elhatározta a közgyűlés, hogy a terv keresztülvitele ellen felír az igazságügyi miniszterhez. A kálmándi-utczának a vasúti indóházig terjedő részére nézve az alispán költség- vetés elkészítését rendelte el. A közgyűlés 14250 koronában a költségvetést megállapította s annak egy harmad részét a városi pénztár terhére elfogadta. A magyar aszfalt részvénytársaságot az iránti kérelmével elutasították, hogy a város az aszfalt munkálatok dijáról községi kötvényt állítson ki. Frank Lajost a Lövölde-kert bérlőjét felmentették a szegény-alap javára fizetni szokott 10 korona fizetése alól. A baromvásár téren uj czédulaházat fognak építeni 2720 kor. 53 fillérben. A községi közmunka összeírására Alba- nézi Mihály, Szabó János és Orosz János képv. tagokat kiküldték. Ezen kívül elintézett a közgyűlés több magán kérvényt is. — Gyászhir. Könyöki Gáspárdy Rudolf czim- zetes kanonok, fehérgyarmati esperes plébános jun. 27-én élte 66-ik évében hirtelen elhunyt. Az elhunyt vármegyei bizottsági tag és^a fehérgyarmati takarék- pénztár igazgatója is volt. Evekkel ezelőtt a szatmári róm. kath. főgymnasium tanára volt s igy elhunyta alkalmával a tanítványok egész serege gondol kegyelettel emlékére. Temetése jun. 30-án ment végbe nagy részvét mellett. Elhunytáról külön gyászjelentést adott ki a kerületi papság. Áldás emlékére ! — Halálozás. Galba Lajos, a szatmári kir. törvényszék volt elnöke, a kit Szatmárról neveztek ki főügyésznek a pécsi kir. táblához, a napokban hirtelen elhunyt. — Adófelszólamlási bizottság. A helybeli adó- felszólamlási bizottság f. hó 14-én kezdi el működését a vármegyei székház egyik termében. A felszólamlási bizottság tagjai: elnök Balogh Kálmán, tagjai, a kincstár részéről Pttróczy Ferencz és Kőszeghy Gyula, a vármegye részéről megválasztva: Baudisz Jenő, Szat- már város részéről : Makay Antal. — Halálozás. Uzonyi Tériké, Uzonyi Ferencz vármegyei árvaszéki hivatalszolga 17 éves kis leánya jun. 30-án elhunyt városunkban. — Nyilvános nyugtázás. Egy asztal társaság 10 korona összeg jótékonyczélu gyűjtését azzal juttatta kezemhez, hogy ezt segélyezésre szorult szegénynek adjam. K . . . ó elaggott keresetképtelen nő — kinek az összeget átadtam, hálás köszönetét fejezi ki ez utón. Nagykároly 1902. julius 5. R ó t h Károly. — Elövásárlók megrendszabályozása Városunkban örökös a panasz már évtizedek óta, hogy már korán reggel a kofák és kufárok össze vásárolják a tejfelt, csirkét, libát, szóval mindent a mi piaczunkon eladós a vasúton tovább szállítják, úgy hogy mikora háziasszonyok akarnak vásárolni már nincs mit avagy kettős árban juthatnak hozzá. Úgy látszik Szatmáron is hasonló miseriák voltak s azért e bajon segítendő, a h. főkapitány Tankóczi egy erélyes rendeletet bocsátott ki, a melyet egész terjedelmében csak azért közlünk, hátha végre valahára nálunk is kezdeményeznének e tekintetben. A rendelet igy szól: Vásári rendtartás hiányában, — addig is mig városunk törvény- hatósága arról gondoskodni fog — a piaczi rend megóvása érdekéből hivatalos hatáskörömben az alábbi intézkedéseket teszem. 1-ször. Azon régen felhangzó mindenesetre méltánylást érdemlő panasz megszüntetése czéljából, hogy tovább — eladással foglalkozók vásáron kívül, idő tekintet nélkül a fogyasztó közönséget elővásárlásokkal megkárosítják, sőt a közönség kielégítését már lehetetlenné teszik, megtiltom hogy bárki is, nyáron reggel 7, télen 8 óra előtt vásári ügyletet lebonyolítson, vagyis a vásár illetve a piaczi árulás kezdetét úgy hétköz, mint vasárnapon nyáron 7, télen 8 órára tűzöm ki, ezen idő ponttól kezdve az adásvételben, bevásárlásban bárki minden különbség nélkül tehát fogyasztók és tovább eladók is, egyformán részt vehetnek. 2-szor. Jelen intézkedésem vonatkozik a terményárukra és külvásártérre valamint kiterjed a szatmárhegyi piaczra is. 3-szor. Intézkedést teszek az iránt is és pedig a legkiterjedtebb módon, hogy jelen rendelkezésem mindenki által szigorúan megtartassák, e végből úgy a sorompóknál, mint a vásártéreken egyenesen erre a czélra figyelő őröket fogok kiállítani s nem fogok késni egyetlen esetben sem a vásári rend megzavarására irányuló ténykedés példás megbüntetése iránt a szükséges intézkedést szintén megtenni. 4-szer. A piaczi árulási rend megszegése a 4145—895. számú belügyministeri rendelet szerint az 1879. év XL-ik t.-cz. 78. §-ába ütközik s mint kihágás kétszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. 5-ször. A vásári rendtartásra vonatkozó jelen intézkedéseim 1902. évi julius elsejével lépnek életbe. Szatmárnémeti, 1902. évi junius hó 28. Tankóczi, h. főkapitány. Az országhirü szegedi kender-zsákok, vízmentes ponyvák, vitorla-vásznak és jutta-zsákok egyedüli raktára WIE NER ADOLF kölcsön zsák- és ponyva üzletében Debreczen, Kossuth-utcza 27. 6—9 CSARNOK. Kaplyon nemzetség.* A Kaplyon nemzetséget régtől fogva a honfoglaló ősök egyenes leszármazójának tartják. Kézai szerint a hétvezér ötödikétől, a Nyírségen lakó Köndtől származik, a kinek fiait Kücsidnek és Kopjannak (Cupian :) hívták. A képes Krónika szerint tulajdonképen Könd fiai Kücsid (a ki Árpád követe lett volna Szventopolkhoz) és Kopan (Cupan) ütötték fel sátrukat a Nyírségen és ott a keresztség felvétele után monostort alapítottak. Szerencse is, hogy e monostort alapitá, mert különben a nemzetség nevének kiejtését alig lehetett volna megállapítani. Mint számos más nagy nemzetség (Tomaj, Pok, Szente-Mógócs, Gut-Keled) akként a Kaplyon nemzetség a Dunántúl lakott, s ott elszaporodva húzódott Tiszántúl kevésbbé népes vidékére, nevezetesen a Kraszna-Szamos mentére, s onnan terjesztő ágait észak, kelet és délfelé. Különösen kiváló hires—neves tagja vala azon Kaplyon, a ki a Krasznától alkotott ecsedi láp balpartjától nem messze, a mai Kaplyonban, Szent Márton tiszteletére monostort emelt, s ezáltal gyorsan széjjelágazó vérsége közt kegyeletes erős kapcsot alkotott a Kaplyon nemzetiség. A Kaplyon nemzetség ágai a következők : /. Dunántúli ág: I. Márton ága emelkedett az összes Kaplyonok között először országos méltóságokra. Károlyi ág : Belőle származott a bennünket érdeklő Gróf Károlyi család. E nemzedék rend csak I. Mihály fiánál, Mikénél szorul igazolására. E Mike nem volt I. Péternek testvére vagyis Ördög (I. Simon) fia, mert a Bere elidegenítését tiltó 1291-iki oklevél „misi prefato Mike et filiis Simonis supradictis“ szavakkal határozottan megkülömbözteti őt Ördög Simon fiaitól. De viszont legalább is unoka testvére volt Ördög I. Simon fiainak, mert 1291 ben I. Péter „frater“-ének mondják, 1312- ben pedig fia III. András után I. Péter, Endes fiai és Ördög III. András után I. Péter, Endes fiai és Ördög II András örökölnek legközelebbi atyafiak. Ennélfogva Mike csakis az 1219-ben élő I. Mihály fia lehetett s éppen atyjával szemben kapta a kicsinyítő Mike nevet, fiát, pedig nagyatyjáról maga neveztette el III. Andrásnak. Józsáról csak annyit tudunk, hogy a Nagy- Károly tói észak-nyugatra eső Vada egy részét szerezte. 1219-ben e föld birtoka miatt a szatmári várnépek megtámadták Józsa fiának, Andrásnak özvegyét és két fiát, Ördög I. Simont és I. Mihályt, de midőn a tüzes vas próba bizonyítására került volna a sor, panaszukat vissza vonták. Ördög I. Simon élt még 1264-ben és egy olvashatón nevű szatmármegyei jószágot — a mely valaha különben is a Kaplyon nemé volt — visszaszerzett. 1. Péter 1277-ben 25 márkát fizet egy véletlenül megölt nemes ember vérdija fejében. 1228-ban Endes nevű testvérével együtt veszi meg a Lelei-ágtól Vada azon részét mely az ő Nagy-Vada nevű falujokkal határos volt. 1298-ban szintén együtt veszik meg Csomaköz, Omboly, (Ember), és Réztelek falvaknak Bere felé eső részét. 1291-ben a három testvér (I. PéDr. Karácsonyi Jánosnak a magyar nemzetségek a XIV. század közepéig ez. müvéből. tér, Endes és az ekkor először említett Ördög II. András) unoka testvérüknek tartott Mikével együttesen tartják fenn jogukat Bere azon részéhez mely Kaplyon-kézből egyelőre idegen kézre került. I. Péter öt fia I. János, Zonga, II. Péter, Fülöp, Márton és II. Simon 1306-ban Endes két fiával, Györgygyel és Deunnal, az az Dévénynyel vagy Di- vénynyel (Divényt is Deunnak Írták régen) Nagy- Csomaköz, Vár-Csomaköz és Szaniszló (Zayzlou) falvak ügyében egyezkedik, de nem valami jó sikerrel mert 1319-ben György és Zonga Péter már majdnem párbajt vívtak Csomaköz miatt. 1312-ben I. Péter és Endes fiai továbbá Ördög II. Andrásnak szép örökséghez jutottak. III. Andrásnak magva szakadt s ők ellenmondás nélkül birtokukba vették ennek Ilye-Kolcsa, Egyházas-Kolcs és Vetés nevű falvakban eső jószágait, csak III. András anyjának és nejének hitbéreit kellett abból kifizetniük. A fizetés persze lassan ment. András özvegyét csak 10 év múlva elégítették ki s ennélfogva ez csak akkor költözött ki Kölesről. 1312-ben III. András Olcsvai részét nem foglalhatták el, mert annak Barsa Beke szamosszegi tisztje ellene mondott, de hogy Barsa Beke lázadása és bukása után mégis kezökre kerítették, kétségtelen. Ördög II. András 1320-ban Csomaköz egyharmadát követelte Zonga 11. Pétertől, s már annyira vitte, hogy Zonga Pétert fő és jószág vesztésre ítélték (csakhogy persze nem hajtották végre). 1322-ben két fiával 111. Simonnal és 11. Mihálylyal továbbá unoka öcscsével, Györgygyel együtt Dénesfia Andrással (az Imregiágból P) perelt, 1325-ben végre osztályra lépett unokaöcscsével, az eddig közösen birt jószágokban. Ő és ekkor már felsorolt négy fia, 1. Miklós, 111. Simon, 11. Mihályt és Marhát (Merhard, Marhad, Morhat;) kapta Olcsvát a hozzá tartozó Mike-Csanálos nevű földdel. I. Péter fiaié és unokáié lett Vetés, Mike-Kolcs, Ilye-Kolcs és Pete falvak fele, Endes fiáé ugyanezek másik fele. 1327-ben 1. Péter, Endes és Ördög 11. András fiai vissza nyerik a szatmármegyei Vezendet. Ugyanők elismerik ez évben, hogy Pilisy András a Kaplyon nemzetség tagja, 1335-ben 11. András és Endes fiai együttesen veszik zálogba a Nagy-Károlytól délre eső Kozárt, ellenben 1. Péterivadékiból már csak Márton csatlakozik hozzájuk, Zonga, 11. Péter és 1. János fiai nem. Megtörténvén a nagy osztály, Ördög Simon három fia, illetőleg azok fiai között, 1. Péter ivadékai tovább folytatták az osztozkodást. Még 1325-ben úgy egyeztek meg, hogy 1. János fiai kapták Bagost és Bobádot, Zonga 11. Péter és fiai Vetést és Vár- Csomaközt, Márton pedig Nagy-Csomaköz két harmadát. Hogy ez osztály nem egészen igazságos volt, azt később maguk az osztozkodó felek is elismerik. Változtatni kellett volna rajta már 1341-ben, mert ekkorára Ördög 11. András fiai kivitték, hogy Vár-Csomaköznek még 1320-ban nekik ítélt harmada csakugyan kezükbe jutott, s ekkor Zonga 11. Péter fiai követelték, hogy Márton és 1. János fiai kárpótolják őket, csakhogy hasztalan. 1352-ben azonban Bagosy IV. Simon kivitte, hogy az 1325-iki osztály kiigazítására ő Petén, Vár-Csomaközön és Budveyen még egyes részeket kapott. Márton 1342-ben már Csomaközy néven fordul elő s tanúskodott a Debreczeni család javára unoka öcscseivel, Bagosy Nagy Simonnal és Derekas 11. Jánossal egvütt. 1254 ben is élt és unoka öcscseivel együtt anyjának, illetőleg unoka öcscsei nagy anyjának, Széplaki Annának leány negyedét követelte. Nagy IV. Simont 1325 óta Bagosinak hívták. 1337-ben Várady Jánossal perelt, 1341-ben rokonának Szekeresy Tamásnak volt meghatalmazottja. 1353-ban pedig 11. Miklóssal együtt Izsákfia Mihály jószágainak vissza perelésére vállalkozik. Ez esetben Derekas Simonnak írják, halott máskor „Nagy“ névvel különböztetik meg. Zonga 11. Péter fiai 1347-ben a Sztranicza nevű dalmát várat védelmezték hősiesen. Endes fiai 1313-ban leánytestvérüknek, Gigó nejének kiadják a leány negyedet. Györgyöt 1342-ben Vadaynak írják és tanú volt a Debreczeni család birtokperében. ördög 11. András fiai 1334-ben Olcsva határait és a kaplyoni monostor Zopay nevű birtokát védik. 1346-ban Nagykárolynak heti vásár jogot szereznek, Ezenkívül 111. Simon 1338-ban 1. Miklóssal együttesen perelt egy károlyi jobbágy megölése miatt. 1346-ban Vada mellett eső Dedemez, másként Aporháza nevű falut zálogba veszi. 1349-ben Bere megvételéhez való jogát fentartja. 1. Miklós 1349-ben fiörökös nélkül hunyt el, s végrendeletileg úgy intézkedett, hogy testvérei és Simon fiai nejének hitbérét különféle ingóságokban rögtön kiadják. Ez meg is történt, de 1350-ben neje tisztességes özvegyi eltartás fejében erről is lemondott. III. Delei ág: A szilágymegyei Lele falu volt állandó birtoka a Károlyi ággal közeli atyafiságban állt. IV. Nagy-Mihályi ág : V. Imrei ág : A zemplénmegyei Imregen laktak. FI. Táfcosi ág : A beregmegyei Tákoson lakott. VII. Sályi ág: A szatmárvármegyei szamosparti Sályi falu volt egyetlen ismert birtoka. Vili. Paposi ág: Szatmár és Szabolcs megyék határán Mátészalkától északnyugatra eső szatmármegyei Paposon lakott IX. Vitkai és Kendi-Dónai ág: Szabolcsmegyei Kis Varsányban laktak. ____________________ ____________________Gorzó. Jel en számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY.
