Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-15 / 24. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Ha élne a Dalok Könyvének halhatatlan poé­tája, most a burokról Írhatná ugyanezt. De nem szorulnak a burok költőre, aki elzengje dicséretüket, minden dalnál, írásnál szebben beszélnek s nagyobb lelkesedést keltenek az emberiség szivében a burok hadi tettei. Mig áll a világ s mig tud emlékezni a múlt dicső eseményeiről, élni fog a búr dicsőség hire, lelkesedést, idealizmust és szabadságot hirdetve mindenütt. Hisszük, hogy a nagy angol nemzet, melynek politikáját — kicsinyesség soha nem vezette, nem fog visszaélni a helyzettel s azt a türelmes okos politikát fogja követni, mely- lyel gyarmatait a világ minden részében biz­tosítja magának. Ne higyje senki, hogy a le­győzött burokra most olyan sors vár, mint amilyenben Magyarországnak volt része a sza- badságharcz leveretése után. Az angolok egy­kettőre enyhíteni fogják a szigorúságot s ne­hány év múlva meg fogják adni Transvalnak az önkormányzatot, éppen úgy mint megadták Ausztráliának s a többi gyarmatországnak. Az egész világ kínos nyomás alul szabadul fel az angol-bur háború befejezése által. — Hogy immár esztendők óta gazdasági válságok dúlnak mindenfelé, annak okát nagyrészt az angol-bur háborúban kereshetjük, mely — bénitólag hatott első sorban az angol viszo­nyokra. S ezt megérezte a pénzpiacz nálunk Magyarországon éppen úgy, mint a külföld egyébb államaiban. Nemzetgazdászok általános gazdasági fel­lendülést jósolnak e hosszú háború befeje­zésével. S valószínű, hogy nem is csalódnak. Mert ha figyelembe vesszük, hogy több mint két esztendeig egy olyan hatalmas gazdasági tényező, mint Délafrika, kereskedelmi és ipari forgalom dolgában teljesen el volt zárva a vi­lágtól, mérlegelni lehet a nagy előnyt, mely az óriási fogyasztást produkáló terület fel- szabadulásából keletkezik. Magyarország is sok millió értéket szállított az angol közvetítő kereskedelem révén Délafrikába s ez az export a háború alatt szünetelt. Igaz, hogy ennek ellenében az angolok elvitték tőlünk igen jó áron a rossz lovakat . . . Több mint két milliárdjába került Angli­ának e háború, ez a pénz el lett zárva az egész világ kereskedelmi és ipari forgalmától, a hitelt kereső közönségtől és a vállalkozástól. Ezt nyögte leginkább Európa gazdasága s most, — De kérem alássan én eléggé ismert egyén is vagyok a fővárosban. — Na ezzel nincs mit dicsekednie. — De könyörgök. . . — Jöjjön amoda, mert itt sokan állanak a közel­ben. Ott elintézhetjük a többit. És ezzel egy félreeső sarokba húztam őt. A halkan folytatott rövid párbeszéd után kissé furcsa ábrázattal térhettem vissza a hölgyekhez. — A mama ő nagysága egészen elhalmozott hálálkodásával és én csöndesen dadogtam, hogy : — Legyen nyugodt, nagyságos asszonyom, min­den rendben van. Hát igen, rendben volt. A szép Ernát elkísértem Tátrafüredig, el — az oltárig. — De még mai napig se volt annyi bátorságom, őszintén bevallani az én feleségemnek, hogy Don Quisotteként csak szélmalmoktól mentettem én meg Dulcineámat. Mert az a rettenetes ember ott a pálya­házban nem a végből adta át névjegyét, hogy beveze­tésül szolgáljon egy párbajkihiváshoz, de hogy pontos tudomásom legyen cziméről, amely igy hangzik : „Sose János nőszabó, IX. kér. Retek-utcza 17.“ És átadta e sorok kíséretében: — Ő nagyságának oly remek alakja van, hogy Isten ellen való vétek ilyen rossz szabású öltözettel, a melyet visel, tönkretenni. Igazán nem bírtam levenni szemeimet arról az elfussolt napernyőaljról, melyet ha az én műhelyemben méltóztatik készíttetni, megtet­szenék látni: miféle külömbség. Így szereztem én — impressiót! Nem; de egy kedves feleséget. K. 1. hogy megszűnt a sterlingek vándorlása Délaf­rikába, kedvezőbb helyzet remélhető. így játszottak bele szegény burok a vi­lághistóriába, melynek színpadáról most le is tűntek. De dicsőségük hire megmarad s ra­gyogó példaképe lesz mindenha a hazát és szabadságot szerető nemzetnek. Ebben az in- ternaczionálizmus és materializmus által át és áthatott korban, ők ontották vérüket az ide­ális fogalmak legmagasztosabbikáért a hazáért. E kufár világnak azon pontján, ahol a búr él, égig csapó lánggal lobogott fel az Eszmény, vér, ágyú, halálhörgés követte utjain, dicsőség, nagyság, hősiesség támadt a nyomában. Tüz- oszlop támadt Délafrikában, mely gyönyörűen világította be e kufár sivár, önző világot. A tüzoszlop kialudt, a búr szabadság el­veszett, de hirneve, dicsősége ennek a szabad­ságharcznak megmarad örökké. Mars elpihent s most Klió vette át a munkát. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta junius havi ülését. Jelen voltak : gr. Hugonnai Béla főispán, elnök, Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző. — Ken­de Zsigmond, Domahidy Sándor, N. Szabó An­tal, Böszörményi Sándor, Luby Géza és Jékey Zsig­mond biz. tagok. — Dr. Fekete Sámuel főorvos, Bar- thos Zsigmond, helyettes pénzügyigazgató, Kacsó Ká­roly kir. főmérnök az államépitészeti hivatal főnöke, Ilosvay Ferencz árv. elnök, Nyárády László főmérnök, a kir. folyammérnöki hivatal főnöke, Zsiga Miklós kir. alügyész, Almássy lgnácz t. ügyész. — Nagy Béla, Isaák Dezső, Szuhányi Ödön és Balázsy József biz. tagok elmaradásukat kimentették. Az elsőfokú erdei kihágási bírói esküt letették a bizottság előtt: Csaba Adorján főszolgabíró, Péchy László és Gulácsi Tibor szolgabirák és Spáczay Gyula felsőbányái városi aljegyző, mint helyettes rendőr kapitány. Az ülés egy kis ünnepélyes aktussal vette kez­detét. Ugyanis N. Szabii ^ntal szóvátette azt, hogy a mai hivatalos lap szerint 5 felsége a király Kende Zsigmond biz. tagnak a kamarási méltóságot adomá­nyozta. Ecsetelve ez után Kende Zsigmond érdemeit a közügyek és a társadalmi élet terén, a mely mű­ködése által kiváló helyet tölt be, indítványozta, hogy Kende Zsigmond ő méltósága kitüntetése alkalmából fejezze ki a bizottság is szerencse kivánatait. Miután a főispán a maga részéről is szerencse kivánatait tol­mácsolta, a bizottság egyhangúlag elfogadta az indít­ványt. Az alispán havi jelentése szerint április hóról át­jött 666, május havában bejött 3663 összesen 4329 ügydarab, a melyből a múlt hóban elintéztek 3465 ügydarabot, hátralékban maradt 864. Kende Zsigmond felkérte az alispánt arra, hogy a közig, bizottság azon határozata, a melyben egy mérnök alkalmazását kérték, továbbá a közúti költség- vetés mielőbb felterjesztessék a miniszterhez. Az alis­pán megígérte, hogy ezek a feliratok mielőbb fel lesz­nek terjesztve. Kende Zsigmond egyúttal felkérte a főispánt is arra, hogy hasson oda a minisztériumban, hogy a közúti költségvetést mielőbb hagyják jóvá. Rendkívüli közgyűlés lesz legközelebb, a mely­nek összehívását a vármegyei székház keleti szárnyán szükséges javítások tették szükségessé. Az államépitészeti hivatal főnökének havi jelen­téséből felemlítjük a következőket: A Il-ik alföldi transversalis müut Szatmármegyei szakaszán fenálló műtárgyak újból építési munkálatait verseny tárgyalás­sal biztositották. Az alépitvényekre a kisterebesi gránit­kőbányák részvénytársasága, a vasfelszerkezeti mun­kálatokra pedig a Danubius hajó és gépgyár részv. társaság adott legolcsóbb ajánlatot. A múlt hóban be­folyt útadó 34967 kor. 8 fillér, töröltetett 1911 kor. 06 fillér, szaporodásba hozatott 35 kor. 21 fillér, hát­ralékban maradt 164,949 kor. 71 fillér. Domahida község posta ügynökség felállítását kérte, de a helyi körülmények folytán a bizottság Uj- Kismajtényt hozza javaslatba. A nagykároly—somkuti vasút folyamodott a miniszterhez, hogy a Közép és Alsó-Homoród között fekvő 6-ik őrháznál megálló helyet létesíthessen, a mennyiben ez a Szilágyság felé vezető nagyforgalmu ut mellett fekszik. A miniszter, a bizottság véleménye alapján e kérelmet teljesítette. A pénzügyigazgató jelentéséből felemlítjük a kö­vetkező számadatokat. Május havában befolyt 199,855 kor. 89 fillér egyenes adó, a hó végén hátralékban marad 1.952,891 kor. 50 fillér. A befizetés össze­hasonlítva a múlt év hason időszakával kedvezőbb 7644 kor. 41 fillérrel. Hadmentességi dij befolyt a múlt hóban 475 kor. 53 fillér, fogyasztási és italadó 11,675 kor. 41 fillér, bélyeg és közvetlen illeték 42520 kor. 21 fillér. H ÍREK. — A szatmári kir. törvényszék uj elnöke dr. Róth Ferencz kir. táblai biró, f. hó 7-én szülői láto­gatására városunkba érkezett s 9-én székhelyére Szat- rnárra utazott. E napon a törvényszék záit teljes ülést tartott, melyen az elnök a törvényszabta esküt letette. Papolczy Gyula h. elnök megnyitván az ülést, felol­vasta a kinevezést tartalmazó miniszteri leiratot, mire a meghívott elnök megjelent a gyülésteremben és le­tette az esküt. Ez után dr. Papolczy Gyula üdvözölte őt. Az elnök a következő beszéddel válaszolt, a mely­ben megjelölte azon irányelveket a melyek őt mű­ködésében vezetni fogják. Tekintetes törvényszék! Onagysága annak adott kifejezést, hogy én képes le­szek a vezetésemre bízott kir. törvényszéket azon színvonalon megtartani, a melyre elődöm emelte, le­gyen szabad erre vonatkozólag megjegyeznem azt, hogy én mindig megvoltam győződve, hogy e téren oly sokan vannak olyanok, a kik tudásban, tapaszta­lásban nálam erősebbek és erre a díszes állásra mél­tók, de Őfelsége legmagasabb kinevezése alapján és a most letett esküm alapján ezen állást elfoglalom, a kir. törvényszék vezetését átveszem, teszem azzal az erős kötelességérzetből folyó elhatározással, hogy a törvényszék jó hírnevét fentartani igyekezem. Jól mél- tóztatnak tudni, hogy az elnöki functio kettős irány­ban terjed ki, egyik a bíráskodás, a másik pedig az administratió. A bíráskodást illetőleg mindig szemelőtt tar­tottam eddigi bírói pályámon azt, a mit egy nagy német jog­tudós kifejezett, hogy: „a törvény maga abszolút sza­bály-tervezet, —- inconcreto törvény az ítélkezés“, ez állapit meg kötelezettségeket. — Az Ítélkezésnek e fontosságában határozódik meg annak jelentősége. Azonban az ítélkezésnél a jogtudomány elvei mellett kell, hogy a gyakorlati élet követelményei is minden­kor érvényesüljenek. Ezt fogom, mint a kir., törvény­szék elnöke is mindig szemelőtt tartani, természe­tesen a bírói függetlenség teljes épségben, érintetlen hagyása mellett. A mint méltóztatnak tudni, az elnöki jogkörben igen fontos részt, igen nehéz részt képez az adminisztrátió, — a fegyelmi, — a személyes felü­gyeleti jog körből folyó ügyek kezelése. A mi ezen ügyek kezelését illeti, — a magam részéről elvagyok határozva, a törvényszék tekintélyének megóvása vé­gett azokat szigorúan és erélylyel, de mindamellett humánus, emberies szellemben kezelni. Midőn tehát ezeket működésemre vonatkozólag bátor voltam meg­jegyezni, köszönetét mondok a kir. törvényszék tag­jainak az onagysága által tolmácsolt azokért a szavakért, a melyben reménységet fűznek és szerencse kivánataikkal halmoztak el elnöki állásom elfoglalása alkalmából. Köszönetét mondok őnagyságának a kir. törvényszék eddigi tapintatos és sikeres vezetéséért, — s midőn ezt teszem, — kérem az önök jóindulatú támogatását minden esetben.“ —11 Uj kamarás. Ő felsége a király kölesei Kende Zsigmondnak a cs. és kir. kamarási méltóságot ado­mányozta. Ha valaha kitüntetést és méltóság adomá­nyozását szívesen fogadott a vármegye közönsége, úgy a Kende Zsigmond kitüntetésének hírét örömmel veszi. Egy tetőtől-talpig férfiú lép vele a kamarások sorába. Mert Kende Zsigmond a vármegyei közép- osztály egyik legrokonszenvesebb tagja. Kitűnő gazda, a ki őseitől örökölt birtokát meghatványozta, gavallér, előzékeny férfiú a társadalmi életben és a közügyeket önzetlen odaadással, bizonyos magasabb, tisztultabb nézetekkel kezeli. Most csak egy puszta czimmel lett kitüntetve, a melyet a családfa régiségének köszönhet, de mindannyian érezzük és tudjuk, hogy azt a mél- tóságos czimet saját személyét, nemes tulajdonait te­kintve is megérdemelte. Boldogságot kívánunk az uj kamarásnak 1 — Kinevezés. A főispán ur Öméltósága Je­szenszky Béla mátészalkai lakost kÖZ'gazgatási gya­kornoknak nevezte ki. — Házasság. Dr. Péchy Péter a nagysomkuti járás főszolgabirája a napokban kelt egybe Budapes­ten Markos Ilona úrnővel. Boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez! — Szemle. Baranyai Imre dandár parancsnok f. hó 6 és 7-én szemlét tartott a helybeli honvéd zász­lóalj felett s megelégedését nyilvánította. — Érettségi vizsgálatok. Folyó hó 9-től 11-ig tarttattak meg főgymnasiumunkban a szóbeli érettség vizsgálatok Géresi Kálmán kir. tankerületi főigazgat* elnöklete alatt, ki e czélból vasárnap este érkezet városunkba és csütörtökön visszautazott Debreczente. A vizsgálatok eredménye kielégíthetőnek mondhsó, mert jelentkeztek 27-en. írásbeli vizsgálatot tett 2f, a kik közül 2 a követelményeknek nem felelt mef. A szóbeli vizsgálaton, a melynek eredményét f. hó 13 .dél - után 6 órakor hirdette ki Géresi Kálmán tank kir. főigazgató, jelesen érettek: Papp Gyula és Kvács István. — Jól érettek: Klein lgnácz, Szintay-ajos, Taub lgnácz, és Zwillinger Lajos. Érettek : Rllassa Arthur, Czukor István, Havas Béla, KovácsJózsef, Kovács Kálmán, Mátray Aladár, Skrivanek Gyula,

Next

/
Oldalképek
Tartalom