Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-11 / 19. szám

SZATM ÁRMEGYEI KÖZLÖNY Serly Ferencz, ipartestületi elnök. J á r a y József, iparestületi jegyző. — A lovassági felügyelő Máté-Szalkán. Máté-Szal- káról Írják lapunknak : lllustris látogatója volt a Máté­szalkán állomásozó huszárszázadnak e hó 6 án. Gróf Paar Alfonz tábornagy lovassági főfelügyelő magas katonai méltóságokból álló kíséretével látogatott el ide inspiciálás czéljából, kíséretében voltak : Nakodszki major, Báró Gemminger ezredes, két törzstiszt az ezredből, két kapitány mint szemlélő. — Az állomásnál a helyi tisztikar fogadta a főfelügyelőt, onnan egyenesen a gyakorló térre lo­vagolt a 70 éven felüli kor daczára daliás katona. A lakosság egyrésze értesülvén e dologról, nagy csopor­tokban nézegette a nem mindennapi látványt nyújtó kato­nai productiót, laikus létünkre nem méltatjuk szakszerűn a productiókat. Annyit azonban bízvást állíthatunk, hogy a katonaság magatartása gyönyörű volt, a lovaglás korrekt, a mozdulatok, felvonulások, trappolások, ga- loppirozások, akadály ugratás bámulatos szabatos­sággal lettek végrehajtva. Különösen az ujonczok magatartása érdemel dicséretet, a mi persze a tiszti­kar s főleg a kitűnő századkapitánynak érde­me. A magas vendégek a délutáni vonattal elutaztak, mielőtt a ,.Központibban megebédeltek. — Jótékonyság. Mint Kányah ázáról értesülünk az ottani gör. kath. Ielkészlak és melléképületei a görög katholikusok húsvéti ünnepe alatt porrá égett. Berinde gör. kath. lelkésznek és családjának a szó­szoros értelmében mindene, állatja, bútora, még a viselő ruhája is oda égett. Amit egy lelkész 30 évi szolgálatközben képes megtakarítani, az mind elpusz­tult. A kegyetlenül sújtott családnak az egész Avas­ból egyetlen ember sietett gyors és hathatós segít­ségére, Pásztory Árkád, aki mindennemű házi, ruhá- zási és élelmi czikkel megrakott szekeret indított nyomban a családhoz, hogy őket a legszükségeseb. bekkel kellően ellása. A jótékony cselekedet önma­gát dicséri — Temetés és népitélet. Az elmúlt héten temették Máté Károly helybeli szabó elhalt feleségét a hely­beli kórházból. A néphiedelem azt tartotta, hogy a férj verte el annyira a feleségét, sógornéjával közösen, hogy az asszony ennek folytán halt el. Pedig az or­vos rendőri vizsgálat kiderítette azt, hogy a halál oka más volt. De hát a néphiedelmét nem lehet egykönnyen más útra terelni. így történt aztán, hogy a temetés alatt, mikor a menet befordult a temetőbe vezető utczába, a temetési menetben részt vett férfiak neki támadtak a férjnek, az asszonyok pedig a sógornéjának és éktelen szitkozódások között ütlegelni kezdték őket, úgy hogy ezek futásra vették a dolgot s csak a veres istállón túl tudtak kijutni a nép dühének sferájából. Szóval a gyászoló gyüle­kezet elverte a gyászoló család tagjait. — Eladó szőlő. Szentandrássy Antal szőlője, a volt Pintér-féle szőlő, szabad kézből eladó. Értekez­hetni a megbízottnál Jauitzky Albert kereskedőnél. — A „Fehérgyarmat és vidéki segélyzö szövet­kezet“ megalakult és működését folyó évi május hó 19-én megkezdi. Eddig 3300 rész jegy lett jegyezve ; azonban felvétel végett az igazgatóságnál még lehet jelentkezni. Hivatalos órák hetenként kétszer u. m. kedden és pénteken tartatnak. "— Hirdetmény. A Földmivelésügyi m. kir. Minis­ter 0 Nagyméltósága Szatmárvármegye területén lakó hat olyan gazdasági cselédnek, ki becsületes és hűsé­ges szolgálattal hosszabb időt töltött egy munkaadónál, és hat olyan gazdasági munkásnak, a ki megbízható­sága, szorgalma és józan viselkedése által munkatársai közt kitűnt, egyenként 100—100 korona jutalomban való részesítését kilátásba helyezvén,felhivatik a nagy­károlyi gazda közönség, hogy a gazdálkodásukban hosz- szabb időt becsülettel és hüsséggel töltött cselédeiket vagy gazdasági munkásaikat figyelmeztessék, hogy a Nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Minister úrhoz megjutalmaztatásuk tárgyában intézendő kérelmeiket Nagykároly város polgármesteréhez f. évi julius 20-ig adják be. Nagy-Károly 1902. május 1-én. Debre- czeni István polgármester. — Számadás. A Nagykárolyi Dalegylet által folyó hó 3-án tartott dalestély jövedelméről. Bevétel jegyek eladásából 73 korona, felülfizetésekből 19 korona. Összesen 92 korona. Kiadás 30 korona 96 fillér, maradvány, mint tiszta jövedelem 61 korona 04 fillér. Felülfizetui szívesek voltak: Dr. Serly Gusztáv, Demidor lgnácz, Dr. Adler Adolf, Debre- czeni István 2—2 k, Kovács Gyula Nagybánya, Eigly János 1 — 1 k, Dr. Czukor Lajos, Róth Károly 2—2 k, Kerekes Bertalan, Csipkés, Kovács György 1 — 1 k, Sarkadi N. Zsigmond 2 k. Összesen 19 korona. Fogadják a szives felülfizelők az egylet nevében hálás köszönetünket. Feifer Ede, pénztáros, Ke­rekes Bertalan, ellenőr. — A budapesti kertészeti kiállítás, mint tudósí­tónk értesít, nemcsak a nagyközönség, hanem a legelső szaktekintélyek véleményei szerint minden eddigit felülmúl és vetekedik bármely világkiállítással. Ezen siker oroszlánrésze Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedőé, akinek kiállítása oly szép és fenséges, hogy e czég tulajdonosa nem győzi fogadni az elismerő nyilatkozatokat, melyek valóságos ováció- számba mennek. A megnyitás napján József főherczeg személyesen gratulált Mauthner Ödönnek és bemutatta Klotild főherczegnőnek. Kedden Ő felsége is megláto­gatta a kiállítást és minden egyes csoportnál elismeré­sét fejezte ki Mauthnernek. E világhírű czég, mely eddig 22 külföldi kiállításon az első dijakat vitte el, ezúttal versenyen kívül jelent meg, hogy mellette főképp a vidéki cégek is érvényesülhessenek, sőt ő maga is 3 tiszteletdijat ajánlott fel a kiállítás ügye érdekében. Mauthner csoportjai 15 főhelyet foglalnak el az iparcsarnokbán és az előtte levő területen. Olyan gazdag babér erdőt, pálmaligetet és szindus virágokat még nem látott a budapesti közönség, a minőt Mauthner varázsolt oda. Kiállított többi között viruló 1000 Crimson Rambler rózsát, 3000 nagyvirágu Cineráriát. több mint 4000 babérfát, melyek a kiállí­tás után eladásra kerülnek. 800 szegfűt 175 változat­ban stb. stb. Még a szakemberek is oda nyilatkoztak : tudtuk,^hogy Mauthner nagyot tud, de hogy ilyet is tud nyújtani, az már igazán páratlan ! A zsűri egész za­varban volt, hogy mivel fejezze ki elismerését és megbízta az elnökéget, hogy magasztaló hangú levél­ben mondjon köszönetét Mauthnernek, amiért a kiál­tást oly magas színvonalra emelte. — Hirdetmény. A cs. és kir. 7. sz. miskolczi katonai ló sorozó-bizottság folyó évi április hó 16-án 129. sz. alatt kelt átirata szerint Szatmárvármegyében lévő magán méneseket és községet azon czélból fogja beutazni, hogy a cs. és kir. csikótelepek számára al­kalmas 3 éves csikókat megvásárolja és helyben azonnal átvegye. A csikók vásárlása : Május 17-én Kocsordon d. e. 11 és 1 óra között. Junius ll-én Fe­hér-Gyarmaton délután 1 és 4 óra között. Junius 12-én Szatmáron reggel 6 és 8 óra között. Junius 12-én Vállajon délelőtt 11 és 2 óra között. Junius l2én Dégenfeld-tanyán d. u. 4 és 7 óra közölt fog eszkö­zöltetni, miről a lótenyésztő közönséget azon figyel­meztetéssel értesítem, hogy a megjelölt helyeken a szomszédságokból elővezetett 3 éves csikók is átfog­nak vétetni, továbbá, hogy a törvényben előirt marha­levél okvetlen szükséges és az Jelővezetett csikóknak leszármazási okmányai okvetlenül megkivántatnak. A lóvásárló-bizottság legelőnyösebbnek jelzi, ha legelőn nevelt csikókat vehet át, vagyis a csikóknak istálló­ban való felnevelése a csikótelepek számára nem kí­vántatik meg. Nagykároly, 1902. évi ápril 20. Nagy, s. k. alispán. — 48-as újság. Ez az élénken szerkesztett Kossuth-párti képes politikai néplap egyre izmoso- sodik s napról-napra érdekesebb tartalommal szebb- nél-szebb képekkel és vonzó elbeszélésekkel és ver­sekkel jelenik meg. A 48-as Újságot dr. Varságh Zoltán szerkeszti, főmunkatársa pedig dr. Lengyel Zoltán, a jeles függetlenségi országos képviselő, kitűnő tollú politikai czikkiró. Előfizetési ára egész évre 6 kor. negyedévre 1 kor. 50 fillér amely a ki- adóhivatalnak (Budapest, Vll. kerepesi ut 22.) kül­dendő. — Hirdetmény. A m. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsuoks.ignak 1902. évi május hó 1-én kelt 2368 — ho. számú hirdetménye alapján, a m. kir. szatmári 12. honvéd gyalog ezred helyben állo­másozó 3. zászlóalja részére az 1902 — 1903. évre szükséges zab, széna, szalma és tűzifa szállítása iránt 1902. évi junius hó ll-én délelőtt 10 órakor Szatmáron az ezred kezelőtiszti irodában Írásbeli ajánlatok alapján biztosítási tárgyalás (árlejtés) fog­tartatni. A szállítás iránti feltételek a helybeli zász­lóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Károly, 1902. évi május hó 5 én. Zászlóalj parancsnokság. — Kisiparosok figyelmébe. A m. kir. honvédelmi Miniszter ur Ő Nagymeltósága megküldvén a kama­rának a honvédség részére az 1903. évi márczius hó végéig szállítandó bakancsok és könnyű czipők elkészítésének felvállalására vonatkozó pályázati feltételeket, úgy a nevezett, valamint a kereskede­lemügyi Miniszter ur utasította a kamarát, hogy e szállításban való részvételre a kisiparosokat hívja fel. A m. kir. honvédség részére szükséges bakan­csokból 16,300 pár és a könnyű czipőkből 6700 pár a kisiparosoknak tartatott fenn, a Miniszter ur által közlött s a kamara hivatalában megtekinthető felté­telek értelmében, oly kikötés mellett azonban, hogy a szállításban kizárólag adófizető és az ipartestüle­ti kötelékben levő kisiparosok és ilyenekből alakult szövetkezetek, avagy iparosok oly községből, hol a törvényben megkívánt szára hiányából ipartestület nem létesülhetett, — részesülhetnek. A bakancsok páronkénti ára 10 korona 15 fillérben, a könnyű czipők ára pedig páronként 8 korona 65 fillérben lett megállapítva; mely lábbeliek legkésőbb 1903. évi márczius hó végéig a honvéd-központi ruhatár­ba Budapestre lesznek beszállitandók; a netalán már az 1902. év folyamán történő szállításért esedé­kes kereseti összegek csak 1903. évi január elején, — a jövő évben a kitűzött határidőig bármikor beszállított lábbelikért igényelt keresmények azon­ban a szállítmányra vonatkozó átvételi bizonyítvány számvevőségi érvényesítése után azonnal kifizet­tetni fognak. Ezen szállításban résztvenni akaró kis­iparosok értesittetnek, hogy az általuk közösen alá­irt ajánlat, tekintet nélkül az aláírók számára, iven- kint csupán egy koronás bélyeggel látandó el. Ellen­ben azok az iparosok, kik külön ajánlatokat nyújta­nak be, kötelesek külön-külön leróni az egy korona bélyeget. — Az esetben, ha egyes iparosok vagy alkalmi szövetkezetek a részükre juttatott bakan­csok és könnyű czipők készítésétől a megrendelés után bármi okból visszalépnek, kötelesek erről a kamaránál haladéktalanul jelentést tenni, hogy az eként rendelkezésre maradó lábbelieknek mások által leendő szállítása iránt intézkedés tétethessék. A kamara irodájábau megtekinthető szerződési felté­telekben foglaltak figyelembe vételével kiállítandó és szabályszerű bélyeggel ellátott Írásbeli ajánlatok legkésőbb folyó évi junius hó 1-ig — ahol ipartes­tület van, annak utján, különben pedig közvetlenül — az alulirt kamarához nyújtandók be. Debreczen, 1902. május 1. A kereskedelmi és iparkamara nevé­ben : Szabó Kálmán, elnök. Szávay Gyula, titkár. — Földes féle Margit-Crém. Nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is elismerik, hogy a Földes Kele­men aradi gyógyszerész által készített Margit-Crém az összes szépitőszerek között elsőrangú helyet foglal el. Pár nap alatt minden arezot üdít, fiatalít, finomít, szeplőt, kiütéseket, foltokat, ránezokat és egyébb bőrbajt eltávolít, Minden kölgynek nélkülöz­hetetlen. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Szappan 70 fillér, púder (3 színben) 1. 20 k. Kapható a készí­tőnél és minden gyógyszertárban. Utánzatoktól óva­kodjunk. 2—5 — Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter ur Ő Nagyméltóságának f. évi április hó 23-án 9423. sz. a. kelt leirata értelmében a régi 4 filléres lezelező-lapok folyó év április végével érvényüket vesztették. A kir. posta (távirda) hivatalok az ily levele­zőlapokat folyó év május 1-től kezdve még 1 filléres pótjegygyel ellátva sem fogadhatják el szállításra, illetve csak 1 fillér erejéig bérmentesítetteknek vehetik s ennélfogva az 1 fillér pótjegy értékének beszámítá­sával azokat 8 fillér portóval kötelesek megterhelni. Folyó évi május 1-től 31-ig bezárólag a 4 filléres levelező-lapokat a posta (távirda) hivatalok uj érték­jegyekkel teljes értékükben a közönségtől beválthatják» május vége után pedig már beváltásra sem fogadhat­ják el. A régi kiadású 1 filléres postautalványok érvé­nyességét azonban Ő Nagyméltósága fennt említett leiratával folyó évi junius hó végéig meghosszabbí­totta. A kir. posta (távirda) hivatalok tehát addig az ily lapra irt utalványokat, ha 1 filléres pótjegygyel el vannak látva, elfogadják. Julius 1-től azonban ezek az utalványlapok sem feladásra, sem beváltásra már nem fogadhatók el. Nagyvárad, 1902. május 3-án. Schöpflin, s. k. Közgazdaság-. éT '"'T' Küzdelem aszóid psronosporájaellen. Hogy a szőlő peronospora betegsége ellen véde­kezni kell, ha csak nem akarja szőlőjét a feltétlen el­pusztulás veszélyeinek kitenni, azt ma már minden szőlősgazga tudja, de azzal kevésbbé van tisztában, hogy mikor, mivel és hogyan permetezzen. Ebben a három irányban még mindig sok hibát szoktak el­követni, melyek mindegyike jelentékeny kárral jár a termelőre. A bordói lé, mely nem egyébb mint rézgálicz és mézkeverék vizes oldata, ugyan a legbiztosabb szer a peronospora ellen, ha idejében és megfelelően erős összetétellel készítik el, csakhogy annak elkészítése már nem oly könnyű, hogy utón-útfélen ne követné­nek ellene goromba hibákat, főleg az oldat tökéletlen közömbösítése által, ami azután megbosszulja magát az elővigyázatlan birtokoson. Mert a bordói lé helyes elkészítése távolról sem oly egyszerű dolog mint azt a legtöbb szőlősgazda képzeli: a rézgálicz összetörése vagy forró vízben való feloldása, a mésztej elkészítése, ennek kellő arányban való hozzákeverése a rézgálicz és viz előírás szerinti, 1 —2—3 százalékos oldatához épen nem csekélység mert sem pontos mérleg, sem lakmuszpapír ott kinn a szőlőben nem szokott kéznél lenni. Az adagolás „szem- mértékre“ a közömbösítés „találomra“ történik és a vége vagy anyagpazarlás, vagy egy perzselő hatású folyadék. Nem is szólva arról, hogy a rézgáliczot is országszerte hamisítják, s igy a legnagyobb pedantéria mellett is az igy elkészített oldat a beléhelyezett re­ménynek nem felelhet meg. Azért kell mindenütt, ahol a permetező folyadék elkészítését nem képzett szakember teljesiti, elsőbb­séget adni már kész permetező keverékeknek, melyeket egyszerűen a vízbe kell keverni megfelelő arányban és kész az oldat. Ezek közt a legkitűnőbb anyag a dr. Aschenbrandt-féle bordói por, melvet három év előtt kezdtek hazánkban alkalmazni és melynek használata mindenütt, ahol csak kísérletet tettek vele, a legjobban bevált. Erre az anyagra a figyelmet legelőször Linhart György, a magyar óvári gazdasági akadémia tudós tanára hívta fel, aki több éven át végzett vele kísérle­teket a legjobb eredménynyel. A bordói porról szóló jelentésében a következők­ben sorolja fel a tanár ur annak előnyeit: „A dr. Aschenbrandt-féle por előnye a bordói lével (rézgálicz és mészkeverék) szemben a következő: 1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen, s nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes le­perzselni. 3. Az oldat kitünően tapad s olyan esők, a melyek a rézgálicz és mész keveréket okvetlenül le­mossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasz­nálva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható

Next

/
Oldalképek
Tartalom