Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-04 / 18. szám
Nagykároly, 1902/május 4 IS. szám XXVIII. évfolyam özlöny TTU’.T'TT.A'P TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI "*I1IP" w ós VEGYESTARTALMU HETILAP SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDED VASÁRNAP, mSZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak cs iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-s* Egyes szám ára 20 fillér, imHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 7222—902. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. hó 1-én és folytatva tartott rendes közgyűléséből 270—902. Bjk. sz. alatt hozott határozatát azzal teszem közhírré hogy az a közzétételtől számított 15 napon belül megfelebbez- hető. Nagy-Károly, 1902. május 3-án. Alispán helyett: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. Szatmár vármegye közönségének Nagykárolyban, 1902. évi május hó 1-én és folytatva tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 270. bjkvi sz. Olvastatott a közigazgatási bizottság 9l0—1902. sz. a. kelt határozatával elfogadásra ajánlott s a mellékelt főszámvevői jelentés szerint 15 napi közszemlére kitett s felebbezéssel, illetve észrevétellel meg nem támadott 1902. évi közúti költségelőirányzat, — továbbá Tyúkod községnek 33750—1901., az állam- épitészeti hivatalnak 2934—1902., Papp Sándor és társai csengerujfalusi és csengeri lakosoknak 7596—1902., úgyszintén Kaplony községnek 9048—1902., továbbá Csáki Gáspár és társai Ura községi lakosoknak 12049—• 1902., Hadadi József és társai tyukodi lakosoknak 12050—1902., Debreczeni István Nagykároly város polgármesterének 12075—1902. alispáni sz. a. iktatott kérvényei és végül gróf Hadik-Barkóczy Endre és társainak 101. bjkvi sz. a. iktatott kérvénye. Határozat. Az állandó választmány véleményével megegyezőleg a vármegye közönsége köszönetét fejezi ki a nmltsgu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák 78550—1901. sz. rendeletével a vármegye közütainak rendelkezésére 1902. évtől kezdödőleg 12 évre megadott évi 100,000 korona segélyért s tekintetbe véve a hivatok miniszteri rendelet X. részének azon bekezdését, hogy ezen építési költség a közúti törvény 10. §-ában felemlített Vä-ad segélyt tetemesen meghaladja, s ennek következtében a nmltsgu m. kir. miniszter ur a hivatok §-ban gyökerező jogánál fogva a tervezett munkák foganatosítását maga kívánja intézni, a beterjesztett 1902. évi közúti költségelőirányzatot 598366 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással állapítja meg, s ez által a vm. közig, bizottság által beterjesztett előirányzati javaslatot úgy a bevételi mint kiadási rovatban 10—10 ezer koronával emeli, s ez magyarázatát abban leli, hogy a transversalis állami utak megváltásáért kötelezett 100000 korona törlesztési hányada pótlólag fölvétetett a kiadásba s ennek fedezetéül a költségelőirányzatba a múlt évi pénztári maradványból fölvétetett 10000 kor. és ehhez képest az útadó százalékot 10 százalékkal, az igás minimumot 6 koronával, a kézi minimumot 3 koronával s az állami adót nem fizetők útadóját 3 koronával megállapítja, s egyidejűleg az 1902. évre ujutak építésére fölvett 150000 korona összeget, tekintettel arra a körülményre, hogy a Győrtelek—f.-gyarmat— csekei útvonal kiépítése talajviszonyainál fogva éppen oly sürgős közgazdasági érdeket képez, mint a lápon vezető törvényhatósági útvonal, azon kérelemmel fordul a nmltsgu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz, hogy a fölvett előirányzati összeg osztassák meg egyenlően a két útvonal között, s ezen megosztás tartassák fenn mindaddig, mig a két útvonal kiépítése megtörténik. A munkálatok megkezdésére vonatkozólag javasoltatik, hogy a Győrtelek—f.-gyarmat—csekei útvonalnál a Fehérgyarmat—csekei rész F.-Gyarmattól kiindulólag vétessék munkálatba, mert nemcsak a Be- reg vármegyei összeköttetés éretik el, hanem ezen vonal kiépítése alatt valószínűleg a Fehérgyarmat—győr- teleki útvonalba eső matolcsi Szamos-hid kérdése is megoldást nyer, mely megoldás esetleg a közút kiépítésének irányát is befolyásolhatja. Ami pedig az úgynevezett lápi ut építésének megkezdését illeti, azon javaslatot terjeszti a közgyűlés a nmltsgu keresk. ügyi m. kir. miniszter ur elé, hogy az elsősorban is Nagy- Károlyból Börvely felé kiindulólag építtessék azon pon tig, meddig a talajviszonyok az útépítését megengedik és ezen akadály felmerültével a munkálatok Csenger- től kiindulólag Csenger-Ujfalu, illetve Ura felé eszközöltessenek s amennyiben a két irányból indult építés a láp területén még összekapcsolható nem volna, az útnak harmadik iránya Porcsalmától Tyúkod felé építtessék, s ezen javaslatunk indokát abban találja, hogy a kőanyag szállítása legolcsóbb a nagykárolyi vasúti állomásról, úgyszólván közvetlenül az építendő útra hordható, drágább Szatmárról, honnan 20 kim. utón tengelyen szállítandó, mig az útépítés helyét eléri, mely tekintetbe véve a nagykároly—csengeri útvonalat, majdnem a megépítendő útvonalnak felel meg, ami pedig a porcsalmai útépítést illeti, az azon vonalon szállítandó kő ára az egész vármegyében a legmagasabb, s Így annak kiépítése a Nagykároly—urai vonal előtt nagyon drágává tenné az utat. A Remetemező—ujhutai viczi- nális közút kiépítésére felvett 30000 korona indokát részben a nmltsgu keresk. ügyi m. kir. miniszter ur több rendeletében, részint a debreczeni iparkamara felhívásában leli, s a vármegye közönsége tekintetbe véve azon vidéknek szomorú anyagi helyzetét, melyen csak a talajviszonyainál fogva gyári munka s ezzel kapcsolatos szállítási fejlődés által lehet segíteni s az ujhutai a legmodernebb rendszer szerint berendezett üveggyár van hivatva erre, ezen okokból a kiépítendő viczinális közút felsegélyézésére 30000 korona segély olyképen adatik meg, hogy földmunka és fuvar költségeire ebből semmisem fordítható. — Ugyanezen feltétel mellett a Nagykároly—mezőterem—érendrédi viczinális közútra első évi segélyként 20000 korona szavaztatik meg; mert tekintetbe véve Nagykároly városának Debreczen és Szatmár városok közötti fekvését, hanyatló kereskedelmének és iparának fellenditésére elodázhatatlan szükség a hozzá természetesen gravitáló vidékek útjainak kiépítéséről sürgősen gondoskodni, s ezen viczinális útvonalnak kiépítését a vármegye közönsége a rendes méretekben óhajtja az érdekeltséggel kiépíttetni, mert ezen útvonal mintegy folytatását leli az u. n. lápi útban és annak porcsalmai szakaszában, mely idővel a Szatmár—fehérgyarmati útvonallal összeköttetvén, egy az egész vármegye területén átvonuló transversalis közutat fog képezni, mely Bihartól Beregig összekötő kapcsot képezhet. A hivatok keresk. ügyi m. kir. miniszteri rendelet IX részében Zsarolyántól a szekeresi vasút állomásig vezető ut részre vonatkozólag vármegyei alispán utasittatik, hogy a ministeri rendelet figyelmébe vételével ezen ut kiépítésére vonatkozólag a költség- vetés figyelembe vételével a legközelebbi rendes közgyűlésig javaslaton terjesszen elé. A Kaplony község által az útnak Kaplony felé történendő vezetésére vonatkozó 948 — 1902 alispáni szám alatt iktatott kérvény vármegyei m. kir. államépitészeti hivatal véle- ményes jelentése, s Nagykároly város polgármesterének 12075—1902 alispáni szám alatt iktatott ugyanezen ügyre vonatkozó kérelme, továbbá Hadady József körjegyző és Nagy József bírónak Tyúkod község nevében beadott 12050—1902. sz. alatt iktatott, s a lápi útnak Tyúkod községén keresztül történendő átvezetésére vonatkozó kérelme valamint ugyanezen tárgyban 32750—1901 szám alatt iktatott hason természetű kérvény, végül Csáki Gáspár bírónak 12049 —902. szám alatt iktatott a lápi útnak Ura községen leendő átvezetésére vonatkozó kérelme, a vármegye alispánjának azzal adatik ki, hogy bár a vármegye közönsége óhajtándónak tartja az érdekelt községeknek a községben leendő utvezelésre vonatkozó óhaj teljesítését, azonban miután az úgynevezett lápi útnak közigazgatási bejárása még nem történt meg, ezen kérvények tárgyalása első sorban ez alkalommal lesz tárgyalandó. Ami pedig Papp Sándor és társai csenger ujfalusi és csengeri lakosoknak 7596—1902. alispáni szám alatt iktatott azon kérelmét illeti, hogy az ugy- nevezet lápi ut építése Csengéméi kezdődjék, miután erre vonatkozólag jelen határozat már intézkedést foglal magában, itt újabb intézkedésnek szüksége nem forog fönt. Amennyiben jelen határozattal kérelmezett egyidejüleges intézkedések a kir. államépitészeti hivatal személyzetének szaporítását nélkülözhetetlenné teszik, a költség előirányzatot kisérő feliratban indokolt kérelem határoztatik intéztetni a nmltsgu kereskedelemügyi Minister Úrhoz, hogy az építkezések tartamára a kir. államépitészeti hivatalhoz kisegítő munkaerő alkalmazását engedélyezni méltóztassék, egyidejűleg a feliratban a közúti alap terhére a beterjesztett közúti költségelőirányzat elfogadásával rendszeresíteni elhatározott aljegyzői állás engedélyezésének kérelmezésére, külön részletes indokolással terjeszkedjék ki a feliratban. Utasittatik továbbá a vármegyei alispán, hogy a kiépítés alatt álló útvonalakon végzett munkálatok ellenőrzése és felügyeleténél az érdekelt vidékek bizottsági vagy közigazgatási bizottsági tagok közreműködését is lehetőleg vegye igénybe, e czélból felhatalma ztatik, hogy az építési munkálatok megkezdésekor érdeklődő bizottsági tagokat kiküldhessen, illetve felkérhessen a felügyelet ellenőrzésnél leendő közreműködésre ; jelen határozatot pedig szabályszerű közhírré tétel után az esetleg beérkező felebbezésekkel együtt a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz a költség előirányzat és mellékletek kapcsán jóváhagyás végett terjessze fel. Miről a vármegyei alispán az összes beterjesztett iratok kiadása mellett további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. Kelt mint fent. Kiadta Ilosvay Aladár vm. főjegyző. Nagy László, alispán. 11825—1902. sz. Hirdetmény. A cs. és kir. 7 sz. katonai lósorozó bizottság a megyében lévő magán méneseket és községeket azon czélból fogja beutazni hogy a cs. és kir. csikó telepek számára alkalmas 3 éves csikókat megvásárolja és helyben azonnal átvegye. A csikók vásárlása : Május 17-én Kocsordon d. e. 11 és 1 óra között, Junius h ' i Lén Hornokon reggel 6 és 9 óra között, r / Juniu: C 'im F.=Gyarmaton d. u. 1 és 4 óra között, Junius hi 12- Szatmáron reggel 6 és 8 óra között, Junius hó 12-én Vállajon d. e. 11 és 2 óra között, Junius hó 12-én Dégenfeld tanyán d. u. 4 és 7 óra között fog eszközöltetni, miről a czimet azonnali közhírré tétel és a lótenyésztő közönség értesitése végett azon figyelmeztetéssel értesítem, hogy a megjelölt helyeken a szomszédságokból elővezetett 3 éves csikók is átfognak vétetni, — továbbá, hogy a törvényben előirt marhalevél okvetlen szükséges és az elővezetett csikóknak leszármazási okmányai okvetlenül megkívántainak. A lo vásárló bizottság legelőnyösebbnek jelezi, ha legelőn nevelt csikókat vehet át, vagyis a csikóknak istálóban való felnevelése a csikó telepek számára nem kivántatik meg. Nagy-Károly 1902. évi április hó 20-án. Nagy László, alispán. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. hó 1-én és 2-án tartotta tavaszi rendes közgyűlését gr. Hugon- nai Béla főispán elnöklete alatt. Olyan népes gyűlés volt, a minőre rég emlékszünk a tavaszi közgyűlések sorozatában. Na de hát választás is volt kitűzve, a mi az érdeklődést rendszerint felszokta kelteni. E mellett négyféle pótadó megszavazása is napirendre volt tűzve s ezek közöti a viczinális vasutakra adandó pótadó kérdése is, két vidék érdekeltségét hozta be. Bizalmatlanul jöttek be, hátha a másik vasút érdekeltsége őket rászedi s az ő vasutjuk nem kap megyei segélyt, a vége pedig az lett, hogy mind a két vasútra megszavazták szép egyetértéssel a pótadókat. Tehát végre— valaháraa megvalósulás stádiumába jut az oly rég óhajtott nyíri és a bikszádi vasút, a vármegye áldozatkészségéből. A nagysomkuti főszolgabírói állás betöltésénél egy kis elvi vita fejlődött ki a felett, hogy kellő időben közzé lett-e téve a választás? A többség azonban nagyon helyesen indulván ki a törvény világos rendelkezéséből, a mellett döntött, hogy ejtsék meg most a választást. Különben a közgyűlés elég liberális hangulatban volt, a mit mutat az is, hogy nekünk az önálló-vámterület kell, a Rákóczy hontalanságát kimondó törvényt eltörüljük, a Kossuth szobor felállítását megszorgalmazzuk és igy tovább. És ebből a szabadvélemény nyilvánításból az állandó választmány is kivette a maga részét, mert az ő javaslataira lettek meghozva ezek a határozatok. Az 1848. XX. t.-cz. végrehajtása, szóval a protestáns egyházak megfelelő állami segélyezése nálunk is érdekes vitát keltett. Kár azonban, hogy nálunk is, mint a képviselőházban papi ember tette meg az indítványt és
