Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-09 / 10. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1902. évi IQ-ik számához. — Wörishofen egykor és most. Irta: Seck C. A mikor 1886 ban Kneip: „Vizkurám“ czimü hires művének első kiadása megjelent, senki sem sejthette sem a szerény szerző, sem pedig barátai közül valaki — minő fogadtatásra talál; majd ez a könyv, melynek szerzőjét akkoron, csak a környékbeli lakosok ismerték gyógymódja sikerei után; még kevésbbé sejthették, hogy ez a mű olyan mozgalmat fog előidézni, mely egy évtized alatt megmozgatja az egész müveit világot és az addig egészen ismeretlen Wörishofen nevű sváb parasztfalut a világ minden részéből összesereglett beteg góczpontjává fogja tenni. Már az 1887. év május havában a mű második kiadást ért és még ugyanannak az esztendőnek október havában harmadik kiadást kellett nyomtatni. 1891-ben már a 35 ik- kiadás jelent meg, mig ma már a 68-ik kiadás forog a könyvpiaczon. 68 kiadás ily rövid idő oly horribilis szám, mely a könyv rendkívüli becsének fényes bizonyítéka. Ugyanilyen lelkes fogadtatásban részesültek Kneippnak : „Hogyan éljünk“ „Testamentum“ és „Összegyűjtött előadásai“ czimü több munkái is. — Rendkívüli elterjedtségnek örvendenek még e négy főmunkának számtalan fordításai is. Mert alig is van hasonló munka, irta légyen bár egy a természetes gyógymódban jártas laikus avagy orvos, a mely köny- nyebb és nehezebb esetekben az önkezelésnek praktikus módjait oly nagy halmazban tárná elénk, mint éppen ez a négy mű. A „Vizkurám“ czimü hires mü közvetlen hatása az volt, hogy a segélyre szorulók nagy számmal özönlöttek Wörishofenbe, a mely község építőipara nerri tudott lépést tartani a folyton növekvő szükségletekkel és igy a szomszéd falvak is mindig tele voltak idegenekkel. Ennek a világ minden részéből összeverődött-, segélyre szoruló tömegnek középpontja volt természetesen az erőteljes, hatalmas alakú Kneipp, a körül történt ott mindén. „A szélsőségek találkoznak“. Ezt a mondást alkalmazhatnék itt joggal. Emitt a barnára sült, eleven temperamentumu délvidéki, amott a mindig fázós észak lakója; itt a büszke, elhízott és soványitó kúrát tartó földes ur, ott a vékony, czingár szabó (e hasonlatba a szabó a soványság prototipuszánák van odaállítva); az előkelő herczegnő és a szegény, idegölő éjjeli munkájától sápkóros varrónő; fiatal, tulerőltetett diákok és elgyengült aggok; mindezek olyan ellentétek, a melyeket ilyen mértékben a világ egjmtlen fnrdőhelyén sem találunk fel. Előkelő személyiségek vetélkedtek azon, hogy kimutassák tiszteletüket a körülrajongott prelatus iránt, sőt ma is van még az uralkodó háznak egynéhány tagja, a kik nyíltan barátjául szegődtek az egyszerű falusi papnak. Az öreg pap és az ő gyógymódja sem lett megkímélve az ellenségektől és rágalmazóktól; ámde itt eredmények beszéltek a melyek m ellett minden előítéletnek el kellett némulnia. Győzelmi útja közepette, magas életkorban Kneipp hirtelen meghalt. Ő volt Wörishofennek vonzóereje és a gyógymód sikere a Kneipp-kura zseniális rnegalapitójának személyétől szinte elválaszthatatlannak tetszett és már-már azt rebesgették, hogy Wörishofen Kneipp halálával mielőbb azzá lesz, a mi volt, egy a világ elől elrejtett parasztfalucska. E közben azonban nem számoltak azzal a körülménynyel, hogy a Kneipp-féle gyógymód már régóta bizonyitékát adta annak, hogy alapítójának személyétől függetlenül is teljesen beválik, másrészt pedig Kneippnek Wörishofenben több munkatársa volt, a kik a Kneipp-módszerc tisztán és hamisítatlanul, a mester intencziói értelmében tartották fönn. Dr. Baumgarten orvos mellett, a ki úgy irodalmi tevékenységével, (A vizgyógymód haladása), nemkülönben sok évi gyakotlati tapasztalatával a Kneipp-mód- szernek orvosi körökben híveket szerzett, felemliten- dőnek tartjuk R e i 1 e B. priort is, a ki érdemteljes, önzetlen munkálkodása folytán rendkívül jó hírben áll és a ki valaha vele beszélt, dicséi i éleslátását, a melylyel minden betegségnek a lényegét felismeri. A Kneipp-féle módszer további kiterjedésében tehát egyáltalában semmiféle hanyatlás nem történt, miről egyre növekedő hívei tanúskodnak. Wörishofen különben — eltekintve attól, hogy a Kniepgyógymód minden kinövéstől ment — nagyjelentőségű előnyökkel jár. A tulajdonképeni czél, a gyógyulás, vagy az üdülés ezen a fürdőhelyen sohasem szorul háttérbe a szigorú etikett vagy a társadalmi kényszer kedvéért, hanem itt még ma is úgy az életmódban, mint a társadalmi érintkezésben a Kneipp hangoztatta egyszerűség uralkodik, mely egyképen jót tesz testnek és léleknek. HIRDETÉSEK: 23 1. és 9.—1902. vh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX t.-cz. 102. és 120. §-ai értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az erdődi kir. járásbíróságnak 1901. V. 353. sz. kiküldő végzése folytán dr. Kelemen Samu ügyvéd által képviselt ifj. Freund Sámuel javára még hátralékos 36 korona 57 fillér, az 1901. V. 138. sz. kiküldő végzés folytán dr. Hollaender Dezső debreczeni ügyvéd által képviselt Debreczeni j Közgazdasági Bank részvénytársaság javára 452 kor 13 fillér és jár,, az 1901. V. 338 számú kiküldő végzés folytán dr. Adler Adolf nagykárolyi ügy véd által képviselt Rosenberg Bernát javára 282 korona tőke és jár., valamint az 1902. V. 17. sz. kiküldő végzés folytán dr. Nagy Barna ügyvéd által képviselt Schefteli és Reiter ezég javára 588 korona 96 fillér tőke és járulékai erejéig báró Vécsey Béla és neje királydaróczi lakosok ellen elrendelt végrehajtások foganatosítása alkalmával biróilag le- és felülfoglalt s összesen 1350 koronára becsült 2 kocsi, egy zongora, egy tekeasztal és egy tölgyfa kredenczből álló ingóságok nyilvános árverés utján elfognak adatni. Mely árverésnek az 1901. V. 353—4. sz. kiküldő végzés folytán a helyszínén, Király Darócz községben, végrehajtást szenvedők lakásán leendő eszközlésére 1902. évi márcz. hó 17. napjának d. e, 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Erdőd, 1902. márcz, hó 3. Farkas Sándor, kir. bir. vhjtó. ■■C,'!";1,'" szám. Szatmár vármegye alispánjától. LoyjL/. Birtok-eladási és haszonbérleti hirdetmény. A Szamos-jöbbparti töltésfentartó érdekeltség nevében közhirré teszem, hogy a SZ8.- mosbecsi és tatárfalvai határon lévő és az alábbi kimutatásban részletezett TERÜLETEK az 1902. évi márczius hó 26-án d. e. 10 órakor Tatárfalva községben a községházánál megtartandó nyilvános árverésen, és pedig az 1. tételszám alatti az 1907. évi deczember hó 31-ig terjedő hat évre a legtöbbet Ígérőnek, félévenként előre fizetendő haszonbér mellett, bérbe fog adatni. — A 2. tétel szám alatti terület pedig tulajdonjogilag el, — holdanként 480 koronánál kisebb ajánlat esetén azonban az 1. tétel alattival azonos módoh szintén bérbe fog adatni. Az ingatlan 'CÖ N <n megnevezése területe Jegyzet H hold öl 1 Védtóltés elő- és védterülete . . 5 154 Csak kaszálásra, illetve a vízjogi törvény 143. §. ában foglalt tilalmak mellett használható, s lóhere, vagy fűmaggal bevetendő 2 Hullámtéren felül kisajátított rész 10 korlátozás nélkül használható A haszonbéri árverésben résztvenni szándékozók holdanként 16 korona, — a tulajdonjogilag eladandó terület árverésében résztvevők pedig holdanként 48 korona óvadékot tartoznak megbízottam kezeihez letenni, s ez óvadékot a nyertes árverelő a félévi haszonbérre, — illetve a vétel' 20 százalékára nyomban kiegészíteni. — Á vételár további 80 százaléka — 5 százalékos kc.^edelmi kamattal — két-két havi időközben is fizethető. — A bérleti, illetve tulajdonjogi átruházásról kötendő szerződés csak jóváhagyásom után válik az érdekeltségre kötelezővé. Nagy-Károly, 1902. február 28-án. 1 — 1 Alispán helyett : IlosTra-37* vm. főjegyző. § I 22—1902. bjk. szám. i r Slrtejtési Hirdetmény. Fehér-Gyarmat mező város nagy község az 1902-ik év folyamán mintegy \ 1500 tói 16ÓO méterre tehető utczai ezément I hetoxi-j ápdát í és mintegy 2400 tói 2500 méterre tehető utczai | négyszögitett kő gyalogjárdát ! létesít, — melyeknél a kereseti összegek öt év alatt egyenlő részletekben lesz- í nek kifizetve. I Felhivatnak a vállalkozni szándékozók, akár a ezément beton és négyszö; gitett kő gyalog-járdára együttesen, akár külön a ezément beton és külön a négy- ' szögitett kő gyalogjárdára ajánlataikat a reményelhető kereseti összeg 5 százaléká- ü nak készpénz vagy értékpapírban bánatpénzül való csatolásával, — valamint a kő S gyalogjáróhoz használandó s bérmentesítve küldendő minia kövekkel I f. évi már ez. hó 25-ik napjának ! d. e. 10 órájáig Fehér-Gyarmat mező város elöljáróságához adják be, a mikor az ! ajánlatok felbontatni s felettök határozat hozatni fog. A részletes árlejtési feltételek a városi jegyzői irodában a hivatalos órák I alatt megtekinthetők. Fehér-Gyarmat, 1902. február hó 28-án. | Bornemissza Imre, Morvay László, jegyző. 1—2 biró
