Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-05 / 1. szám
Nagy-Károly, 1902. január 5. 3.. szám. XXVIII. évfolyam. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-s» MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagy-Kár olybán, Jókay-utcza 2. sz. HIVATALOS RÉSZ. 184—1902. sz. _ Hirdetmény. Szatmár vármegye közönségének mull évi decz. 30-án tartott rendkívüli közgyűléséből 1527—1901. bjkvi sz. alatt hozott határozatát a 15 napi felebbezési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré. Nagykároly, 1901. január 3. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének N.-Károl^ban 1901. decz. hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 1527—1901. bjkv. sz. Olvastatott vármegyei árvaszéki elnök előterjesztése, mely szerint utalással ifj. Böszörményi Sándor bizottsági tagnak a f. hó 19 és 20-án tartott tisztújító közgyűlésén tett, de ott tárgyalás alá nem kerülhetett indítványára, az árvaszék nevében is kéri a közgyűlést, hogy a választás esélyei folytán ki maradt Baudisz Jenő h. árvaszéki elnök és ülnöknek negyedszázados szolgálata elismeréséül valamely alapból 1000 korona jutalmat megszavazni kegyeskedjék. Az állandó választmány véleményével egyezőleg ifj. Böszörményi Sándor országgyűlési képviselő megyebizottsági tagnak áivaszéki elnök által megújított indítványát a közgyűlés a legteljesebb mértékben méltányolta s Baudisz Jenő volt árvaszéki ülnök és h. elnök 25 éves szolgálata elisemréseül midőn sajnálkozását fejezi ki hivatalából történt kimaradása felett, a gyámpénztári tartalék alapból 1000 korona jutalomdijat megszavaz, és utasítja vármegyei alispánt hogy jelen határozatot szabályszerű kihirdetés után az esetleg beérkezhető fe- lebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a nmltsgu m. kir. belügyminiszter úrhoz terjessze fel. Miről vármegyei alispán további eljárás és vármegyei árvaszéki elnök tudomás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesit- tetnek. Kelt mint fent. Nagy László alispán. Jegyzetté Nagy Sándor vm. tb. főjegyző. Előfizetési felhívás A SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY • XXVIII-ik évfolyamára. A újév beálltával mi is megújítjuk a szokáshoz képest előfizetési felhívásunkat. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett á korona.-s* ügyes szám ára 20 fillér. «sÚjévkor lapunk XXVIII-ik évfolyamába lépett, a mi nem csak a vidéki lapok, de még a fővárosban megjelenő napi sajtó orgánumok éleiében is jelentőségteljes időszak, mert bizonyságot tesz arról, hogy a lapnak volt és van hivatása, van létjogosultsága, szóval közszükségletnek felel meg. A „Szatmármegyei Közlöny“ az újévben is a vármegye hivatalos lapja marad mindaddig, mig a közigazgatás egyszerűsítésének végrehajtása odáig nem érlelődik, hogy életbe léptetik a kizárólag hivatalos közleményekből álló megyei hivatalos lapokat. Hogy ez csak jó idő mtflva fog bekövetkezni, ez időszerint minden jel arra mutat. Mint a vármegye hivatalos lapja a „Szatmármegyei Közlöny“ a hivatalos részen kívül jövőre is éber figyelemmel fogja kisérni a vármegyei életet s a közgyűléseknek és szakosztály üléseknek részletes leírását adja, tárgyilagos hűséggel, a mint eddig is tette. Mint társadalmi és szépirodalmi lap pedig igyekszik megmaradni azon a színvonalon, a melynek köszönheti annyi éven át a közönség támogatását. Szóval jövőre is arra fogunk törekedni, hogy lapunk kettős hivatásának megfelelni tudjon és akarjon. Sőt jövőre azon leszünk, hogy a fokozódó igényeket, fokozottabb igyek- véssel és munkássággal kielégíteni tudjuk. Bizalommal ujitjuk meg azért az újév küszöbén előfizetési felhívásunkat a XXVIII-ik évfolyamra. Nagy-Károly, 1901. deczember 26. A szerkesztőség és kiadóhivatal. A Szatmármegyei Közlöny előfizetési ára : Egész évre .... 8 kor., félévre ........................4 kor., ne gyed évre ... 2 kor. A vármegyebeli községeknek, lelkészeknek és tanítóknak egy évre 5 korona. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Tisztujitás után. Véget ért a megyei restauráczió és a hat esztendő elmúltával nem fog megújulni, oda lesz a törvényhatósági élet utolsó poézisa is. No, nem sajnáljuk ezt a poézist, mert reálisat és remélhetőleg jobbat kapunk majd helyette a régóta óhajtott és hirdetett közigazgatási reform formájában. Amelyik vármegye úgy választotta meg tisztviselőit, mintha örökös tisztviselőket választana, tehát tekintet nélkül a családi összeköttetésekre és nem befolyásolva, az a vármegye jól vetette meg uj jövőjének alapját. Uj jövőről írunk, mert kétségtelen, hogy a közigazgatás reformja alaposan megfogja változtatni a mai vármegyei rendszer külső és belső képét. A tisztviselők, akiket most választottak meg, legnagyobbrészt valamennyien megmaradnak majd eddigi állásaikban s működési helyükön, mert a kormány, semmi esetre sem veszi magára az ódiumot, hogy az uj törvény végrehajtását azzal kezdi meg, hogy poziczióban levő embereket kenyerétől megfosszon. Megmaradnak tehát a most választottak s rájuk háramlik az a főfontosságu feladat, hogy részleteiben végrehajtsák az uj törvényt. Örvendjen a vármegye, amely olyan tisztviselőket választott, akikennek az úttörői kötelességnek meg tudnak felelni. A nagy reform egyébként, mint ismeretes már előre vetette árnyékát. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény már életbe lépett, a megyei pénztárak államosításáról szóló törvényjavaslat pedig a képviselőház asztalán fekszik. E javaslat benyújtásakor érdekes vita támadt a törvényhozó testületben. A reform ellenzői a vármegyék dicsőséges múltjáról beszéltek nagy hatással, mig a jóval nagyobb ellentábor a sivár jelennel érvelt döntően. AzonT Ä R C Z A. Négy ország határán. (Barangolás az A1 Dunán.) Irta és a ,,Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“-ben 1901. deczember 31-én felolvasta Nagy Sándor. Belgrádiéi Orsováig. Borongós, erősen széllel bélelt időjárás mellett szeptember 5-én hajnali 5 órakor az Albrecht gőzös kerekei mozgásba jővén, megindultunk a belgrádi Szá- vaparti kikötőből az A1 Duna felé s pár perez alatt a Dunában zakatolt hajónk kereke, hogy megtegyük az Orsováig terjedő 226 kilométer hosszú utat. A Duna Zimonytól kezdve határul szolgál Magyarország és Szerbia közt. Bal oldalon a magyar alföld terül el, a partokon többnyire sürü füzes erdőkkel és kövér tengeri földekkel, mig a jobb oldali szerb parton a Szatmár vármegyei Bükk hegységhez hasonló vízmosásos, agyagos hegyek feküsznek sovánj' tengeri földekkel, melyeket kezdetben nem ékesít semmi fa vagy cserje sem. A szerb parton elterülő falvakra nézve jellegzetes, hogy a telkek igen kicsinyek, kerítés nélküliek és az épületek cserép-zsindelylyel fedvék, a mi annak tulajdonítható, hogy úgy a fa, mint a szalma igen drága. Másfelől különösen feltűnt, hogy mig nálunk egyetlen kis szegény falu sincs templom nélkül, addig Szerbiában számos községet láttam, a hol a faluk díszét, a templomot hiában ■ keresték szemeim. A szegénységnek a jele-e ez, vagy még mindig a hosszú török hódoltság emléke-e: nem tudtam rá feleletet nyerni. Pedig mondhatom, hogy jó kalauzom volt. Elvem lévén ugyanis mindent tudni és látni, a mint hajónk a Dunába kanyarodott s megláttam a hajóskapitány bácsi bizalom gerjesztő magyar képét, rögtön bemutatkoztam neki s megkértem, hogy ha nem leszek terhére, szíveskedjék figyelmeztetni a látni valókra. S ezt oly magyaros barátsággal és szives előzékenységgel teljesítette, hogy Honig Károly ur emléke örökre feledhetlen marad előttem, sőt midőn látta, hogy sem vihar sem eső nem tántorít meg, többször aggódó atyai barátsággal figyelmeztetett, hogy vigyázva járjak a síkos fedélzeten, mert egy erős szélroham könnyen a Dunába seperhet, s akkor nagy halat kellene kifogatnia. Évtizedek óta szántja hajójával a Duna hullámait s ismeri annak minden zegét zugát. Legelőször a Temes torkolata alatt Pancsovánál kötött ki hajónk. Itt több apró sziget fekszik a Dunában, melyek egyike a Jókai Mór által az „Arany em- ber“-ben megörökített Senki szigete, a Noémi bájos, emberek elől elrejtett csendes fészke. Itt megjegyzem, hogy a Belgrádtól Orsováig terjedő folyamszakaszon lévő összes szigetek Magyarországhoz tartoznak. Pancsovát elhagyva már messziről feltűnnek a fenséges szendrői várromok, mely ma Semendria nevet visel, s a hol a szerb király nyaraló helye van. A szerb királyi pár néhány nappal ezelőtt utazott nyaralásra Szendrőre s a városka még teljes lobogó díszben volt s a diadalkapuk is fent álltak. Szendrőn a szerb királynak nagy kiterjedésű felújított szőlője van csinos kastélylyal s a szabad Dunán egy csinos uszodával. Szép temploma is van.A régi hires Vég Szendrő régi magyar végvár hatalmas bástyafalai és tornyai már romokban hevernek ugyan, azonban még ma is impozáns látványt nyújtanak. A várat 11. Murad szultán 1439-ben foglalta el s a törökök birtokában maradt 1867. évi ápril 10-ig, a mikor is egy szultáni fermán átadta azt a szerbeknek azzal a kikötéssel, hogy a szerb zászló mellett a török zászlót is ki kell tüzniök. A vár tornyaiból még 17 épen áll, s a vár falai egészen a szabad Dunába vannak építve. Szendrővel szemben a Duna két ágra szakadva egy 6 kilométer hosz- szu szigetet képez, mely sürü erdőséggel van borítva. A jobb parton Kubin tornyai tűnnek fel s itt az Alibunári mocsárnál kezdődő Római sánezok a Dunáig jönnek. Kubinon alul Dubravicza szerb községnél szakad Szerbia legnagyobb folyója a Morava a Dunába, s itt a Szendrőtől kezdve sik földet ismét megszakítják a hegyek, azonban csak egy kis nyúlványuk nyúlik a Dunáig, majd ismét sik föld következik egész a Palánkéval átellenben fekvő Rámáig, a hol egy várrom élénkíti a látképet, s vele átellenben a magyar parton is egy kis szigetben szintén régi romok alapfalai látszanak. Kubin és Dubovácz átellené- ben húzódik el a 20 kilométer hosszú s 2—2'5 kilométer széles Osztrova sziget, rajta az 1200 lelket számláló Temes Sziget nagy községgel. A magyar parton Dubovácz községnél a 36 kilométer hosszú és 11 kilométer széles Délibláti homok-hegység nyúlik ki a Dunára; majd Palánka következik, hol a Karas és Néra folyók torkolnak a Dunába. A szerb parton végre változatosabb lesz a kép, mert Rámánál megkezdődnek a hegységek, a melyek azonban erdőtől nem diszlenek s csakis apróbb kecskerágta csenevész bokrok borítják. Báziásnál végre elhagyja a Duna a magyar alföldet s hatalmas sziklahegyek meredeznek az ég felé, rajtok csenevész bokrokkal s a szikláktól elhódított sovány talajon tengődő silány tengerivel. Báziásnál kezdődik tulajdonképen az A1 Duna. Báziás előtt oly orkán az úgynevezett Kosszovo szél dühöngött, hogy hajónk csak nagy nehezen tudott kikötni, s a hajós- kapitány szerint Báziás előtt már többször megtörtént vele, hogy le kellett horgonyoznia, mert nem tudott a kikötőhöz a Kosszovo szél miatt bejutni. Báziáson alul négy kilométernyire fekszik Kiszilova sziget, területén Osztrova községgel. Báziásnál kezdődik az A1 Duna szépsége s itt kezdődik a magyar parton az Orsováig illetve a ma-
