Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY főorvosa s a kinek közhasznú tevékenységéhez fűződik a nagykárolyi közkórház létesítése. Indítványozta, hogy a képviselő-testület fejezze ki elhunyta felett jegyzőkönyvi részvétét s erről a család tagjait jegyző- könyvi kivonaton értesítse. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. A közgyűlés első tárgya volt Manoschek Ferencz ajánlata Nagykároly város utczái- nak gázzal leendő világítása iránt. A közgyűlés az ajánlatot, a mely alaki hiányokban szenvedett, de különben sem előnyös, elutasította és ajánlattevőnek a bánatpénzt visszautalványozta. Tekintettel azonban arra, hogy a pozsonyi Schucker-czég részéről igen előnyös ajánlat tétetett az iránt, hogy a város utczái és közterei 700 lámpával, villany világítás utján világíttassanak be, a közvilágítás kérdésének tanulmányozására és javaslattétel végett a közgyűlés egy bizottságot küldött ki. A bizottság tagjai lettek : dr. Adler Adolf, Borody György, Baudisz Jenő, Feifer Ede, Fürh Ferencz, dr. Jékel László, Kacsó Károly, Lichtschein Lajos, dr. Lucz Ignácz, Nagy László, Papp Béla, Roóz Samu, Serly Ferencz és Strohmayer Ferencz. A dr. Aldor Adolf elhalálozása folytán megüresedett kórházi igazgatói állásra dr. Sternberg Géza kórházi alorvost helyettesitette a közgyűlés. Néhány kisajátítási ügy elintézése után, tárgyalás alá került, a szabadalmazott önműködő fék készülék és gépgyár részvénytársaság kérvénye az iránt, hogy a város adjon a gyártelep részére egy hold területet és 10 évi pótadó mentességet. A közgyűlés megadta a kérelmet. A lövöldékért bérletét 800 korona évi bérösszegben Frank Lajosnak adták ki s jóváhagyták a szerződést. Goldtstein Adolf vásár-vámbérlő azt kérelmezte, hogy a bérleti szerződésből hagyassák ki s helyette társbérlőül Aján Lukács fogadtassák be. A közgyűlés a kérelmet oly feltétel alatt, hogy a hátralékos bér összeg nov. 10-ig kifizettessék, teljesíthetőnek találta. A jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Serly Ferencz, Kaufmann Jakab és dr. Adler Adolf képviselőket kérte fel a polgármester. — A vármegyei közúti költségvetés tárgyában még nem határozott a kereskedelmi miniszter, mivel a kölcsön pótadó tekintetében előbb a belügyminisztérium elhatározását kell kikérnie. De minthogy a törvényhatóságnak még a folyó évre sincs jóváhagyott közúti költségelőirányzata, felhatalmazta a miniszter a vármegye közönségét, hogy az 1901. évben is az 1900. évre megállapított közúti költségvetés keretén belül gondoskodjék a kiadások fedezéséről. Az útadó kulcsát is ép úgy állapította meg, mint 1Í?Ü0. évben s az 50 ezer kor. államsegélyt az 1901. évre is engedélyezte. Egyben figyelmeztette a vármegye közönségét, hogy a csenger—vetési törv. hatósági közút tovább építésére a folyó évben mi sem lesz fordítható, hanem e helyett az ecsedi-lápon átvezetendő utak kitűzése és előmunkálati költségei lesznek fedezendők, s ezenkívül a közönségnek gondoskodnia kell az előirányzat keretében a nagybánya—zsibói vasút segélyezésére megszavazott 90 ezer korona kölcsön törlesztésére szükséges összeg fedezéséről is. Végül leküldi a miniszter a helyszínén kint járt szakközegének az ecsedi lápon átvezetendő ut talajviszonyaira vonatkozólag tett jelentését s felhívja a vármegye közönségét, hogy az azokban foglaltak figyelembe vétele mellett tegye meg haladéktalanul az intézkedéseket az útvonalak kitűzése és a szakközeg által szükségesnek jelzett fúrások eszközlése iránt. A kiküldött szakközeg Dicsőffy Kálmán kir. mérnök azt mondja jelentésében, hogy a lápi útvonal területén megállapítható volt az, hogy e terület legfelső rétegét egy 0.50—1.50 m. vastagság közt váltakozó zsombékréteg képezi és ez alatt erős agyag réteg van. A zsombékréteg kétségtelenül megnehezíti az útépítést, de lehetetlenné egyáltalán nem teszi, mi vei ezen zsombékréteg részben égetés, részben irtás által anyira megdolgozható, hogy azon azután az ut- feltöltése elkészíthető. De a szakértő ennek daczára előbb fúrások eszközlését látja szükségesnek. — Tiszti orvosi vizsgálat. Dr. Aáron Sándor nagykárolyi körorvos a napokban Budapesten szép sikerrel letette a tiszti orvosi vizsgálatot. Szívből gratulálunk! — A „Nagykárolyi Vivő- és Torna-Club“ tagjai tisztelettel értesittetnek, hogy f. évi nov. hó 4-én d. u. 6 órakor a rendes vivő- és testgyakorlatok megkezdődnek. E czélra a terem naponként — vasár- és ünnepnap kivételével — d. u. 5 és fél órától egész esti 8 óráig rendelkezésre áll. Minden tagnak joga van vendégeket bevezetni. Nagykárolyban, 1901. okt. 30. Dr. Schönpflug Richárd, elnök. Bubregh Béla titkár. — Vizsgatétel. Ifjabb Andrássy Jenő vármegyei számvevőségi számgyakornok és Márton Béla dijnok a napokban jó sikerrel letették az államszámviteltani vizsgálatot. — A „Szatmármegyei Tanári-Kör“ ma d. e. 10 órakor Szatmáron rendes gyűlést tart. — Gyászeset. Kerekes István, gr. Dégenfeld tég- lási uradalmának számvevője múlt hó 29-én hirtelen elhunyt. Papp Béla ügyvéd, laptársunk a „Nagy-Károly és Vidéke“ szerkesztője sógorát vesztette el benne. A család a következő gyászjelentésben tudatta pótolhat- lan vesztességét. Özvegy Kerekes Istvánná szül. Papp Irén, gyermekei: József, István, Margit, Sarolta, Irén és Anna nevében is, Kerekes László mint testvér, Papp Béla és neje Sztarek Jolán mint sógor és sógornő, a legmélyebb fájdalommal tudatják a feledhetetlen férj, apa, testvér és sógornak Kerekes István gr. Dégenfeld Gusztáv örökösei számvevőjének folyó évi október 29-én hirtelen történt elhunytét. A megboldogult hült tetemei október hó 31-én d. e. fél 11 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint, a téglási ev. ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás és béke hamvai felett! Téglás, 1901 okt. 29. — Felolvasó estély. Á helybeli protestáns kör f. hó 31-én este kegyeletes ünnepélylyel hódolt annak a napnak, mely a protestantizmus történetében az eszme megszületésének négyszáz esztendős évfordulóját jelzi. Nagyszámú intelligens közönség előtt lépett a pódi- I umra Veress Gusztáv, a köztiszteletben álló ref. segédlelkész, ki „A Reformáczió emlékünnepén“ czimü költeményt adta elő, szavalatába összes tehetségét érvényesítette s az óriási tetszés nyilvánítások kellően megjutalmazták a minden izében átérzett előadásért. Majd Kubinyi Bertalan olvasta fel a tudós ősz lelkésznek, Asztalos Györgynek ez alkalomra irt értekezését, melynek mélységes eszméi csillogó nyelvezete és erős vallásos meggyőződésén fekvő szelleme a közönség szivét nagyon megragadták. Lelkes éljenekkel köszönték meg a szerzőnek a szerzett élvezetet. Utolsó pontkép Dienes István szavalta el Kun Béla „A reformáczió évfordulóján“ czimü ódáját, melynek szárnyalásával, a belélehelt érzelmekkel szavalló. hatásosan megküzdött s kitűnő szavallatot produkált. Ezzel a nemes ünnepély befejezést nyert. — Vizszabályozó társulatunk közgyűlése. Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“ folyó évi november hó 15-ik napján d. e. 10 órakor Nagy-Károlyban a vármegyei székház nagytermében közgyűlést tart. T árgyai 1. Elnöki előterjesztések. 2. Igazgató-főmérnöki jelentés. 3. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 87,553. számú leirata a 350,000 koronás kölcsön ügyében. 4. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 1901. évi augusztus 6-án 53931. szám alatt kelt leirata a haszon- aránylagos osztályozás előkészítése ügyében megválasz- tandónak határozott ötös bizottság mellőzése ügyében. 5. Számvizsgáló-bizottsági jelentés a társulat 1900, évi pénz és leltári számadásainak megvizsgálásáról. 6. Számvizsgáló-bizottság választása az 1901. évi számadások megvizsgálására. 7. A társulat 1902. évi költség- vetésének letárgyalása. 8. A társulatnak a Tiszavölgyi társulat 1902. évi közgyűlésén leendő képviseltetése iránt intézkedés. 9. Megbízottak választása a társulat árterületén lévő közutak tulajdonosai által fizetendő hozzájárulási költségek arányának az 1884. XIV. t.-cz. 15. §-a értelmében leendő megállapítása ügyében. 10. A törökbecsei ármentesitő és belvizrendező társulat az ármentesitő társulatok részére megállapítandó adó- visszatérítés alapjául szolgáló alapbefektetéseknek évenként, illetve munkánként leendő lipuidáltathatása ügyében a nagyméltóságu m. kir. pénzügyminiszter úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldvén : ez irányban határozathozatal. — Értekezlet a bábaképzö tanfolyam ügyében. Okt. hó 24-én délután 5. órakor Szatmáron a bábaképző tanfolyam ügyében értekezlet volt a melyen résztvettek a kormányhatóság részéről Dr. Täufer Vilmos egyetemi tanár, bábaügyi kormánybiztos és dr. Hajós Béla közegészségi felügyelő, Szilágyvármegye részéről Keiz- ter György alispán és dr. Berger megyei főorvos. Szatmárvármegye részéről Péchy Péter alispáni kiküldött és dr. Fekete Sámuel főorvos, Szat- ; már város részéről Hérmán Mihály polgármes- ler és dr. Jéger Kálmán főorvos, a közkórház részéről Török István rendelő-orvos. Az ülés megnyitása után d. Täufer a bábaügyi intézmény fontosságát ismertette és különösen hangsúlyozva,-hogy ez Szatmár és Szilágymegyékben bir kiváló jelentőséggel, a hol általános közegészségi szompontból kívánatos, hogy a községek okleveles bábákkal láttassanak el. Ez után áttért az értekezlet azon kérdésre, hogy a tanfolyam hol volna legczélszerübben megtartható, a melyre úgy a miniszteri kiküldöttek, mint Szatmár és Szilágyvármegyék képviselői egyhangúlag kijelentették, hogy a tanfolyam legalkalmasabb helyének tartják Szatmár városát és készséggel kijelentették, hogy a tanfolyam költségéhez aránylagosan hozzájárulnak, azonban szükségesnek tartják, hogy az határozott összegben állapíttassák meg s fölkérték Szatmár város hatóságát, hogy ez érdekből a közkórházi bizottsággal tárgyalást indítson s a végleges megállapodásokat hozza köztudomásra. — A kir-darócziak mozgalmat indítottak az iránt, hogy Kir.-Darócz község a kismajtényi vagy gilvácsi állomástól egyes vágányu vasúttal köttessék össze. Ez irányban a szerződést már meg is kötötték a szatmár —erdődi h. é. vasút üzletvezetőségével. A szerződést jóváhagyás végett vármegyei közgyűléshez már beterjesztették. — Felolvasó-estély. A helybeli kath. legény-egye sülét által nov. 3-ra tervezett felolvasó estélyt, közbejött akadályok miatt, f. hó 10-re halasztották el. — Esküdtek. A szatmári kir. törvényszéknél f. hó 18-án kezdődő esküdtszéki ülésszakra Nagykárolyból a következők lettek kisorsolva: Kallós Pál, Papp János nyugalm. tanító és ifj. Sternberg Sándor. Nov. 18-án több ügy van tárgyalásra kitűzve. — Névmagyarosítás. Torgyan György helybeli illetőségű ugyanitteni lakos vezetéknevének „Borosra“ -ra kért átváltoztatása, f. évi 113.923. számú belügyminiszteri rendelettel, megengedteett. — Automobilon Nagybányáról Krim-fél szigetre. Berencei Kováts Géza nagybányai földbirtokos nejével együtt Románián^ Besszarábián át a Krim félszigetre ment s onnan vissza is jött automobilon. Több mint háromezer kilométer utat tettek meg automobilon. Nagybányáról indultak augusztus 29-én egy Deimler-féle automobilon. Kíséretükben egy szerelő volt és egy Lőrincz János nevű alföldi magyar legény a gépet Kováts Géza kormányozta, az utat neje jelölte meg az osztrák-magyar katonai térkép nyomán. Egyszer sem tévedtek el. Útirányuk következő volt: Nagybánya, Szatmár, Mármaros-Sziget, Kolomea, Csernovic, a román határon át Mihailem, Botosán. Jászvásár, az orosz határon át Besszarábia, Ungeui, Kisznijev, Benderi, Odessza, Kerzon, Szim- feropol, Szebasztopol, Jalta. Vissza Bakcsi-Szeráj, Szebasztopol; hajón Odessza-Jászvásár s az indulási I vonalon vissza Bukarest, Sinaja, Brassó, Kolozsvár, hova a napokban érkeztek meg s utjukról ezt beszélték tudósítónknak : Útközben főleg látni akartak mindent s azért csak óránkint 28—30 kilométer gyorsasággal haladtak. Besszarábiáig jól ment minden. Ott azonban uttalan vidéken dombos helyeken át kellett törtetni és nem kisebb-nagyobb kellemetlen kalandjuk akadt. Esténkint a repülő-hangyák árasztották el őket, befurakodva, az álarcz alá is, melyet védőül vittek magukkal. Besszarábiában ez az automobil volt az első. Az orosz határon, Ungeninól minden fegyverét elszedték s minden állomáson soká várakoztatták utasainkat, mig útlevelüket láttamozták. Odesszában pár napig tartózkodtak, majd Jaltába mentek, hol egy Basilio nevű újságíró csatlakozott hozzájuk, kijelentve, hogy szívesen kalauzolja őket Livádiába. A keskeny utón háromlovas kocsi jött velük szembe. A lovak megvadultak, s a kocsi fölborult. Utasai, köztük hölgyek is gyorsan kiugrottak, nem is történt bajuk de a kocsi összetört. Az utasok s a kocsis fenyegetőzni kezdtek, a muszka uj- ságiró-kalauz pedig sürgősen ezt javasolta: Futni! A gépkocsi utasai tehát egyszerűen fakópnél hagyták a lármázó társaságot. Áthajtattak Livádián is, a legközelebbi városkában azonban fegyveres tatárok fogták körül a gépkocsit, a póruljárt orosztársaság panaszára az orosz hatóságok telefonon elrendelték a kocsi föltartóztatását. Itt töltötték az éjszakát. Másnap útlevelük zálogul tartása mellett visszaeresztették őket Jaltába, ahol megkezdődött a hivatalos eljárás. A rendőrfőnök igen udvariasan hallgatta ki Kovátsot kártérítésért. Ügyvédet fogadott hát s meg- jenlent a bírónál, a hol találkozott a póruljárt társaság tagjaival is: A feleket leültették, teát hoztak a felperesnek, alperesnek, ügyvédnek. A biró tolmács segítségével tárgyalt. A tárgyalás tea és szivar mellett egész napon át folyt. Kováts két tanúra hivatkozott, a német gépészre s az orosz újságíróra ezek bizonyították, hogy az automobil messze megállóit a kocsi előtt. A biró egyik tanút sem fogadta el. Jöttek aztán mintegy nyolezan, kik eskü alatt bizonyították, hogy az automobil nekiment a kocsinak. Az ítélet igy hangzott : Száz rubel kártérítés, tiz rubel bírságpénz sebes hajtásért, 25 rubel az ügyvédnek. A tárgyalás után a biró, a mint az Ítéletet kimondta, bort hozatott nagy áldomást ittak. Az ut legérdekesebb része volt, midőn Bakcsi-Szeraj környékén, e tatárváros előtt 1300 méter magasságra hajtottak föl az automobillal az Aji-Petri magaslatra. Itt nagy lelkesedéssel üdvözölte őket egy előkelő orosz társaság, mely érdeklődve figyelte meg, hogy törtet föl hozzájuk az automobil. A társusag egyik előkelő tagja ajánló levelet adott Bakcsi-Szerajába s itt, a régi tatár kánok fejedelmi kastélyban, a maga őseredeti állapotában fönntartott kán-szerájban szállásolták el a gépkocsi utasait. Érdekes, hogy egyik tatár helység bazárjában éppen olyan hímzést látott Kovácsné, mint a minőt Selmeczen vásárolt egyszer. Romániában Sinaja környékén Bibesco herczeg páratlan vendégszeretettel fogadta az utasokat; még magyar nótákat is játszatott vendégeinek. Az orosz sajtó szimpátiával irt róluk s a hatóságok is élénken kérdezősködtek — különösen az odesszai katonai kormányzó — utjukról, gépjükről. Nagy megelégedéssel látták, hogy lehetséges azon a vidéken kedvező körülmények közt automobilon utazni. Persze, ha sár van, akkor vége az útnak. — Nagy tűzvész. Vármegyénk legvirágzóbb községeinek egyikét Puszta-Hidegkut községet gondatlanságból okozott tűzvész két harmad részben elhamvasztotta. F. év október hó 22. napján d. e. 11 órakor az ottani kovácsmühely gyuladt meg és már 10 perez alatt lángban állott a község legmódosabb része : a kolezéri ut mindkét oldala. Oltásról szó sem lehetett, bár a nagybányai és nagysomkuti tűzoltóság is kivonult a helyszínére. 29 lakóház, ugyanennyi csűrös istálló, 17 gabonás, telve búza éa más szemes terménynyel, 37 kukoricza góré telve kukoriczával és az összes takarmány a tűz martaléka lett. A tűz oly rohamosan terjedt, hogy a lakosság épenséggel semmit sem menthetett meg, még a ruházatából sem. Megdöbbentő látvány volt az, midőn a jó módban volt gazdák mindenöktől megfosztva az utczán keservesen sírtak. Nem maradt egy betevő falatjuk sem. A kár 80,000 forintot tesz ki. Dragos Gábor pusztahidegkuti földbirtokos és neje gondoskodtak a szerencsétlenekről az első napokban ellátván őket és a gyermekeket étellel és ruhaneművel, majd vető magot osztván ki a szerencsétlenek részére. Ugyanők tervbe vették a 29 lakház építését, a mennyiben a terv kivitelét a müveit közönség adományaival elősegíteni fogja. A gyűjtés a pusztahidegkuti tüzkárosultak javára már megindult megyeszerte. Az adományok Puszta-Hidegkut község elöljárósága czimére küldendők. — A helybeli gőz- és kádfürdőnél szükségessé vált javításokat a tulajdonos Takarékpénztár eszközöltette s igy teljesen jó karban adta bérbe Muska Jánosnak. Nevezett bérlő, ki több éven át volt e fürdőnél közmegelégedésre alkalmazásban, kiváló gondot fordít a fürdő solid üzemére, annak tisztán tartására s a fürdőközönség pontos kiszolgálására. — Éveken át szerzett gyakorlottsága folytán ajánlkozik szakszerű hidegvizkurát nyújtani, eszközöl massirozást, tyukszemvágást, benőtt köröm gondozását és villanyozást. Igen tevékeny egyén s méltán megérdemli a közönség pártolását. — A fürdő nyitva van téli hónapokbau(oktb. márczius:) reggel 7 órától déli 12- ig, délután 2—6-ig. Gőzfürdő kapható férfiak részére : hétfőn, szombaton egésznap, vasárnap és szerdán délelőtt. Nőknek: kedden és csütörtökön egésznap. Kádfürdő, férfiak mint nők részére mindennap egész napon át. Zuhany férfiaknak : télen kedd és csütörtök kivételével naponta egész nap, minden nap. A nyári idényre két zuhanyterem van berendezve. — A gőzfürdő dija délutáni használaton 40 fillérrel olcsóbb. 2—4
