Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

Melléklet^ a Szatniármegyei Közlöny 1901. évi 28-ik számához.

becslés 11.875,218 métermázsa volt. Ez az egyetlen gabonanemü, amelynél a tavalyi eredményhez képest javulás mutatkozik; a többlet mintegy hatszáz- harminczezer métermázsát tesz. Árpát 10.234,385 métermázsát vár a jelentés, a mely e gabona hozamát tiz nap előtt 10.434,293 métermázsára taksálta. Az 1901. év hiánya a tavalyihoz képest több mint másfél millió métermázsa. A zab hozamát 1901-re 9.637,297 métermázsára mondja a jelentés. Junius

20-án 9.699,375 métermázsa volt a becslés. A rosszabbodás az 1900. évi zabterméssel szemben mintegy hatszázezer métermázsa. Egyetlen örvendetes része a jelentésnek, a mely tengeri állásáról szól. Ez az utóbbi időben a jó esőkre szépen megjavult és termése igen jó kilátásokkal kecsegtet. A miniszter nagy érdekű jelentését különben az alábbiakban ismertetjük :

A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1901. junius 30-án a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések alapján a következő volt:

Junius hónap utolsó harmadában még kedvezőtlenebb volt az időjárás, mint az előző hetekben. Mig ugyanis egyrészt az ország túlnyomó részében a szárazság és hőség még az eddiginél is több kárt okozott, másrészt viszont az ország más vidékein, különösen az erdélyi részeken a túlsók esőzések tői a hegyi patakok számos helyen kiöntötték és elárasztották az alacsonyabb részeket, sok kárt okozva különösen a szénatermésben. Jégeső is pusztított, köd pedig ismételten és több helyütt észleltetett, úgy hogy a gazdák abbeli reménye, hoey az aratás előtti időszak kedvezőbbre fordul, mint a minő az évszak eddig lefolyt időszaka volt, csak ritka helyen valósult meg.

A terméskilátások tehát országos átlagban nemhogy javultak volna, hanem különösen a várható termés mennyiségét illetőleg a most lefolyt tiznapi időszak tartama alatt részben inkább romlottak.

Az ez évi általános károsodás legfőbb okozói voltak kora tavasszal a férgek ; később a hosszantartó szárazság, a zivatarral párosult gyakori záporesők és jégesők, különösen pedig az utóbbi időben sokszor föllépett és a rozsdát rohamosan terjesztő ködös időjárás, végül pedig a mindezek következményeként beállott kényszerérés és illetve a hőütés, mely a sik vidékeken léten-nyomon mutatkozik.

Az üszög-okozta kár néhol szintén eléggé szembetűnő úgy a búzában, valamint az árpában is.

Mindezek után immár konstatálnunk kell azt a sajnálatos körülményt, melyet már előbb is többször hangsúlyoztunk, hogy a folyó év időjárása csaknem az összes növényfélékre kedvezőtlenebb volt, mint a múlt esztendőben és mert még mindig nem felel meg az időjárás a mezőgazdasági állapot igényeinek a a folytonosan tartó időváltozással, minek következtében még mindig joggal lehet attól tartani, hogy a vetések további károkat fognak szenvedni.

Kalászos terményekből tehát az idei terméshozam már ez idő szerint is úgy minőségileg, valamint mennyiségileg a múlt évi termésnél nagyobbára gyengébbnek ígérkezik, sőt néhol tetemesen silányabb, amennyiben a kényszerhelyzetből folyólag korán learatott gabona alig mondható csak gyenge közepesnek is.

A csapadék megoszlása ezúttal sem volt normális ; mig ugyanis az ország keleti és délkeleti részeiben elég bőven esett, addig az Alföld legtöbb részeiben szárazság és hőség uralkodott.

Az abnormális időjárási viszonyok a kapásnövényeknek sem kedveztek s igy ezeknek fejlődése is csak ott volt normális, ahol rendes és kiadó esőzések jártak. Másutt és főképp ahol hőség uralkodott az utóbbi időig, panaszkodnak már amiatt is, hogy a növényzet fonnyadni kezd. Ilyen körülmények között, midőn az országnak csaknem minden vidéke, de sőt minden vármegyéje, illetve járása és községe is kü- lömböző képet mutat, — nagyon kényes feladat még azokról a terményekről is habár csak megközelítő termés becslést is adni, amely termények már aratás alatt állanak. Maguk a gazdák saját termésük tekintetében is alig tudnak tájékozódni, a külömböző számban aratott kévék és keresztek után, amelyek ritka helyen egyenlőkalászuak. így tehát ez évben csak a próbacséplések megejtése után fogunk az ország idei termése felől valóban hü képet alkotni és hiteles adatokat nyújthatni; amely próbacséplések adataiból ugyanis az országos átlagtermésére nézve a valóságnak híven megfelelő következtetések lesznek vonhatók.

Az is bizonyos, hogy a szalmatermés ritka helyen felel meg a várakozásnak és pedig annak gyengébb eredményei ez évben kétszeresen káros hatásúak lesznek azért, mert tudvalevőleg az idei szénatermés is legalább egyharmad részszel volt kisebb a múlt évi eredménynél és igy már is általános takarmányszükségről panaszkodnak. Általában konstatálható, hogy a termés kilátás az utóbbi tiz nap alatt is minden szalmás gabonánál csökkent.

A junius 30-iki kimutatás szerint vármegyénk remélhető terméséről a következőket közöljük:

búza kataszteri holdanként 5*66 mm. átlag várható, vagyis 133'194 katasztrális hold bevetett területről 754*830 mm., a mi a tavalyi 808 960 mm. termésnek mögötte marad ;

rozs és kétszeres kataszteri holdankint 5*38 mm. átlag várható, vagyis 43*202 kát. hold bevetett területről 232*502 mm. a mi a tavalyi 2207 L6 mm. termést felül múlja ,*

árpa kataszteri holdankint 5-45 mm. átlag várható, vagyis a 10*412 kát. hold bevetett területről

56*802 mm., a mi a tavalyi 67*888 mm. termésnek messze mögötte marad ;

zab kataszteri holdanként 4*56 mm. átlag várható, vagyis 36*671 kát. hold bevetett területről 167*559 mm., a mi a tavalyi 205*276 mm. termésnek alatta marad.

HIRE k.

— Személyi hírek. Kiss Áron tiszántúli ev. ref. püspök julius hó 5-én Nagy-Bányára érkezett s onnan pár heti üdülésre a kies bajfalusi íürdőbe utazott. — Gróf Hugonnai Béla vármegyénk főispánja hétfőn Szatmáron időzött s elnökölt a közigazgatási ülésen és a közgyűlésen.

— Gróf Hugonnai Béla főispán és kedves neje, ki hosszabb időt töltött körünkben, folyó hó

13-án a reggeli gyorsvonattal utaztak el városunkból egyelőre Budapestre, onnan pedig Kömlődre.

— Galba Lajos, a szatmári kir. törvsz. elnöke csütörtökön Vasmegyébe F.-Eőrre utazott, hol szabadságidejét tölteni fogja. Távolléte alatt f. hó 21-ig Toperczer Kálmán kir. törvényszéki biró s azután dr. Papolczy Gyula kir. Ítélő táblai biró helyettesíti.

— Pénzügyigazgatói kinevezés. Ő felsége a király Beke Károly pénzügyi tanácsost s nyitrai pénzügyigazgató helyettest, pénzügyi tanácsosi minőségben aradi pénzügyigazgatóvá nevezte ki.

— Áthelyezés. A király Bereznay János szatmárnémeti kir. járásbirósági albirónak a kassai kir. járásbírósághoz eddigi minőségében saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte.

— Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter Suta József segédjegyzőt a penészleki anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé; Veress Sándor községi aljegyzőt a sárközujlaki, Török Béla körjegyzői írnokot a csomaközi és Hadady Béla körjegyzői Írnokot a mikolai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki és Veress Sándort a házasság- kötésnél való közreműködéssel is megbízta.

— Kataszteri kinevezések. A m. kir. pénzügy- miniszter a szatmári 2 sz. felmérési felügyelőség tiszti karából Höffer Ferencz mérnök segédet a

X.fizetési osztály 3-ik fokozatába kataszteri mérnökké, Prodanovics Tihamér és Skala Vincze felmérési növendékeket a Xl.fiz. osztály 3-ik fokozatába kataszteri mérnökségé de kké nevezte ki.

— Uj tanár. Nagy Elemér tanárjelölt, a szatmári ev. főgymn. volt jeles növendéke a székelyudvarhelyi ev. ref. főgymnasiumhoz helyettes tanárrá választatott meg.

— Államsegély. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a Széchenyi társulatnak a folyó évre 1000 korona segélyt utalványozott.

— A madarakért. Mai tárczánkban ismét Herman Ottó csodaszép „A madarak hasznáról és káráról“ czimü könyvéből közlünk mutatványt, mert hisszük, hogy ezzel olvasóinknak lelki gyönyört okozunk s nagy okulására szolgálunk, mert a ki csak egy hasznos madarat is megvédelmez az elpusztulástól, az a nemzeti közvagyonosodásnak tesz fontos szolgálatot.

— Gyászeset. Miskolczy Márton Felsőbánya város nyug. tiszti ügyésze e hó 4-én, hosszas betegség után meghalt szülővárosában. A boldogult egész életét F.-Bánya város szolgálatában töltötte, 52 évig volt tisztviselője. Az elhunytban dr. Miskolczy Sándor N.-Bánya város tiszti ügyésze édes atyját gyászolja. Halála nem volt váratlan, a mennyiben egy évig tartott súlyos betegsége előzte meg. Temetése általános részvét mellett ment végbe. A végtisztességtételen a vidék s Nagybánya város is tekintélyes számban volt képviselve. Miskolczy Márton született Felsőbányán 1827. november 10-én. A gymnasiumot M.- Szigeten, a jogot Szigeten és Debreczenben végezte. A város szolgálatába lépett 1848. november 2-án, mint tiszteletbeli Írnok, 1888. jun. 9-én tisztiügyész lett s mint ilyen szolgálta a várost egész 1900. évi julius

21-ig, mikor is betegsége folytán nyugdíjba helyezését kérve, nyugdijaztatott. A család gyászjelentése a következő: özv. géresi Miskolczy Mártonná szül. Papp Julianna; géresi dr. Miskolczy Sándor, neje péterfalvi Szathmáry Aranka és gyermekeik : Erzsiké és Katinka; géresi Miskolczy Róza, Irma és Kamilla ; Füley Lajos bánatos sziwel tudatják a szeretett férjnek, feledhetlen jó apának, apósnak és nagyapának géresi Miskolczy Márton nyug. városi tisztiügyésznek, Szatm árvármegye bizottsági tagjának f. évi julius hő

4-én esti 7 órakor, élete 74-ik. boldog házasságának 45-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. hó 6-án d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. hitvallás szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Felsőbánya, 1901. évi julius hó 4-én. Béke lengjen porai felett !

— Egyházmegyei választás. A szatmári ev. ref. egyházmegye Kovács Lajos panyolai ev. ref. lelkészt egyházmegyei tanácsbiróvá választotta.

— Kölcsey ereklyék. Kende Béla orsz. képviselő az alispán kérelmére kijelentette, hogy Kölcsey Ferencz Íróasztalát és tintatartóját a vármegyei múzeumban létesítendő Kölcsey szobába, tulajdonjogának fenttartá- sával, letéteményezi. — Galgóczy Imre csekei lakos szintén hajlandó Kölcsey Ferencz kanapéját és 5 drb karosszékét a vármegyei muzeum részére átengedni s erre nézve a tárgyalás folyik.

— Anna bál Bikszádon. A jóhirnevü bikszádi Anna bál az idén is meg fog tarttatni, és pedig az

előkészületekből ítélve ezen bál az előző évi Anna bálokat messze felül fogja múlni, mert az előzékenységéről ismeretes fürdő tulajdonos Szent Iványi Gyula és a fürdő igazgatóság mindent elkövetnek, hogy a bál régi hírnevéhez méltóan sikerüljön s visszaállítsa a régi hires bikszádi Anna bálok fénykorát. Értesülésünk szerint a vármegyei intelligenczia is nagyban készülődik, hogy a julius 27-iki bikszádi Anna bál emlékét feledhetlenné tegye. E bál alkalmával fog az újonnan épült fényes tánczterem, — mely vármegyénk legszebb tánczterme, — felszenteltetni. — A ki tehát jól akar mulatni, az ne feledje el a julius 27-iki dátumot s készüljön Bikszádra.

— Égő lápok. A teljesen kiszáradt lápnak állandó veszedelmét képezi, hogy gondatlanságból, sokszor pedig rossz akaratból annak területén tüzet gyújtanak s az évszázadok során felhalmozódott növényi hulladékokból alakult termő réteg is tüzet fog, s ig}' meg- gyulad maga a föld, és a nagy anyagi áldozatokkal a mezőgazdasági kultúrának meghódított terület hosszú időre elpusztul, mert a gazdag termő réteg teljesen kiég, Az ilyen tűzvész továbbterjedésének megakadályozása igen nagy nehézségekkel jár, mert a tűz a földben haladván, eloltása csakis úgy sikerül, ha a tűz ellen mély árkokat ásnak, hogy igy elzárják előle a tápanyagot s az árkokban megfogják a tüzet. Az alispán úgy a mult, mint a folyó évben szigorú rendeleteket adott ki az ily lápi tüzek megakadályozására, azonban az óvintézkedések daczára is a börvelyi, tyukodi és urai határokban már nagy mérvű ily lápégések fordultak elő, s különösen a tyukodi határban Báró Uray Kálmánnak 100 hold körüli, Szálkái Sándornak 50 hold körüli, Áron Dávid és testvéreinek 15 hold körüli, az urai határban Báró Uray Gyulának és Sándornak 50—50 hold körüli területe, a tyukodi határban ifj. Balogh Pál, Kádár Gáspár, Orosz András, Nagy Móricz és Kis Lajosnak 40 hold körüli lápi területe égett el teljesen. A Péchy László és Róth Károly tyukodi birtokán is fordultak elő kisebb mérvű tüzek. A tüzet okozó tetteseket kinyomozni eddig csakis egy esetben sikerült Orosz Dávid tyukodi birtokos személyében, a ki a saját földjén lévő nagy gazt könnyebb takarítás czéljából gondatlanul meg- gyujtotta s ez által úgy magának, mint szomszédos birtokos társainak kiszámithatlan károkat okozott. A lakosság és a birtokosok a tűz tova terjedése ellen erélyesen védekeznek, azonban azok megismétlődése ellen a leggondosabb védelem az lenne, ha a lelkészek és az elöljáróság által a lakosság és a néptanítók által az iskolás gyermekek kitanittatnának, hogy óvakodjanak a kiszáradt lápi területeken bármily csekély tüzet is gyújtani, mert a legcsekélyebb tűz is veszélyezteti a lápba befektetett milliók értékét.

— Az adófelszólamlási bizottság a harmad osztályú kereseti adó kivetése ellen beadott felebbezések elbírálása végett f. hó 15-ikétől kezdve tartja üléseit a vármegye székház kis termében Balogh Kálmán adófelszólamlási bizottsági elnök elnöklete alatt.

— A Kölcsey szobor áthelyezése Nem a nagykárolyi Kölcsey szoborról, hanem a Kölcsey Ferencz- nek emelt első szoborról, a szatmáriról van szó. — Ugyanis Szatmár-Németi város törvényhatósága julius 8-ik közgyűlésén, a szatmári Kölcsey-kör átiratára és a városi tanács indítványára elhatározta, hogy a piacztéren 1861-ben felállított Kölcsey-szobrot az ev. ref. templom előtti térre helyezi át.

— Állami tisztviselők mozgalma. Az ország állami tisztviselői sorsuk javítását követelik. Ez a mozgalom már évek óta terjed, míg most egyszerre megindult az ország minden részében s összejöveteleket tartanak. Valamennyien követelik anyagi helyzetük javítását sürgősen még ebben az évben. A kezdeményezés dicsősége a tordai tisztviselőket illeti, honnan a mozgalom megindult s alig van már város, a honnan csatlakozásukat be nem jelentették volna. Szatmárit még értekezlet nem tartatott, de a mint értesülünk, a mozgalom itt is megindul s elnökül Kölcsey János kir. törvényszéki bírót óhajtják megnyerni. Az állami tisztviselők követeléseiket a következőkben foglalják össze : 1. a fizetés jelentékeny emelését; 2. a lakáspénzek méltányos és igazságos szabályozását úgy a fővárosban, mint a vidéken ; 3. a szolgálati pragmatika megállapítását; 4. az állami tisztviselők gyermekeinek az állami intézetekben való ingyenes tanítását, a tandíjmentességet ; 5. a nyugdíjtörvénynek a nyugdijidőre, az özvegyek ellátására és a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó rendelkezései előnyösebb megváltoztatását. Ezen kívül több apróbb előnyt.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év julius hó 14-én délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Kelt Nagykárolyban, 1901. évi julius hó 9-én Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat: 1. A Viz-(Atilla)- utcza rendezése folytán Berzeviczy Istvántól kisajátított, a nagykárolyi 974. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt beltelek s a Viz-(Atilla)-utcza egy részéből alakított öt beltelek eladása tárgyában kiállított szerződések bemutatása. 2. Nagykároly város határán gyakorolható vadászati jog bérbeadása tárgyában kelt szerződés bemutatása. 3. Kórházi bizottság javaslata a nagykárolyi 45. sz. tjkvben 580. hrsz. alatt felvett teleknek a kórházi pénztár terhére leendő megvétele tárgyában. 4. A vámos közúti építmények felülvizsgálatára és átvételére kiküldött bizottság jelentése a félkoczka, a kálmánd utczai cyklops kövezet, valamint a hengerelési munka, úgyszintén a hidak felülvizsgálatáról. 5. Szaniszló község megkeresése a Szaniszlón megtartandó hetivásár megtarthatásához beleegyező nyilatkozat kiadása iránt. 6. Özv. Glatz Istvánná kérelme férje