Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Akijelölő bizottság választott tagjaiul ajánlatba hozták a közgyűlésnek Kende Zsigmond, N. Szabó Antal és Jékey Zsigmondot. Ellenben a függet­lenségi párt a következő tagokat ajánlotta megválasz­tásra: gr. Teleki Gézát, Luby Gézát és N. Szabó Antalt. Szavazás kéretvén, összesen 411 szavazatot ad­tak be a kandidáló bizottságra s megválasztották : Jé­key Zsigmondot, Kende Zsigmondot és N. Szabó An­talt. A főispán a maga részéről a kijelölő bizottság tagjainak kinevezte : Domahidy Sándort, Nagy Bélát és Kölcsey Antalt. Ekként meglehetős időt pazarló szavazás utján megalakítva lévén a kandidáló bizott­ság, megkezdte működését. Munkájába azt a módszert követte, hogy időnként annyi kijelölést csinált, hogy egy remélhető szavazás alatt tovább folytathassa a ki­jelölés nehéz munkáját. Szavazás nélküli választások. Ezután a közgyűlés gyors tempóban a követke­ző állásokat töltötte be: Megválasztották közfelkiáltással nagy lelkesedés között az egyedül jelölt Nagy Lászlót alispán­nak, főjegyzőnek: Itosvay Aladárt, tiszti fő­ügyésznek: Schönpflug Richárdot, a 1 ügyész­nek Almássy Ignáczot. A nagylelkesedéssel megválasztott alispánt a fő­ispán indítványára id. Isaák Dezső, Szuhányi Ödön és Szentiványi Gyula tagokból álló küldöttség hívta meg a közgyűlésbe. Nagy László alispán szűnni nem akaró éljenzé­sek között megjelenve a közgyűlési teremben, miután az esküt letette, a főispán által beszéddel lett üdvö­zölve. A főispán midőn tudomására hozta újból történt megválasztását s e feletti örömének adott kifejezést, azon reményt táplálja, hogy az a nagy lelkesedés, a melylyel újból az alispáni székbe ültet­ték, erőt fog adni az alispának a további sikeres mű­ködéshez. Átadva a vármegye jevényeit, szívből kíván­ta, hogy kormányzata alatt az administrátió fokozato­san emelkedjék. Nagy László alispán válaszában a közgyűlés elnézését kérte, hogy egy pár szóban kö­szönetét tolmácsolhassa. Negyedízben választják meg alispánnak. Előzőleg voltak ellenfelei s mégis akkor sokkal nagyobb bátorsággal vette át a törvényhatóság jelvényeit, mert azt tartotta, hogy ha gyenge lesz is a feladat elvégzésére, a vármegye bizalma feléleszti benne az önbizalmat. De mikor egyhangúlag tiszteli meg a vármegye bizalma, akkor csak gyengesége tu­data állhat szemben ezzel a nagy bizalommal. Midőn megköszöni ezt a nagy bizalmat, azt a kérdést veti fel, hogy mi idézte azt elő ? Azt hiszi, hogy nem más, minthogy 12 évi alispáni pályája alatt meggyőződhe­tett mindenki arról, hogy vérükből való vér, egy va­gyok közülök. Ez a tudat csoportosította körülette a közönséget. Ez akar ő jövőre is lenni, ezért tisztelték meg most is bizalmukkal. Jövőre is a pártatlanság és becsületesség fogja őt működésében vezetni s a vár­megye tradicziói. Megköszönve a megtisztelő bizalmat kijelentette, hogy törekvése lesz jövőre is a vármegye jóhirnevét fentartani. (Taps. Éljenzés). Ezután pénztárnoknak Madarassy Gyulát és ellenőrnek Pokomándy Lajost választották meg egyhangúlag. Az árvaszéki elnöki állásra kijelöltettek : Ilosvay Ferencz, Baudisz Jenő és Bornemissza Géza. A két utóbbi bejelentve visszalépését, közfelkiáltással ismét Ilosvay Ferenczet választották meg. Az első szavazás. A főszolgabirák kijelölésénél vette kezdetét a sza­vazás. így a nagykárolyi főszolgabírói állásra kijelöltettek : Gőnyei István, Szuhányi Géza és Thoma László. Szavazásra kerülvén a sor, kitűnt, hogy az élénk küzdelem képét mutató szavazás alatt össze­sen 403 szavazatot adtak be, a melyből Gőnyei István 230 és Szuhányi Géza 167 szavazatot nyervén, 63 szótöbbséggel Gőnyei Istvánt választották meg. Csendes választások. A mátészalkai és erdődi főszolgabirói állásokat szavazás kérése nélkül, közfelkiáltással töltötték be. A mátészalkai főszolgabirói állásra Ilosvay Endre, Eötvös Róbert és Péchy László volt jelölve, a két utóbb említett vissza vonva pályázatát, egyhangúlag Ilosvay Endrét választotta meg újból a közgyűlés. Az erdődi főszolgabirói állásra je­lölve voltak: Damokos Ferencz, Thoma László és Neupauer János, kik közül közfelkiáltással Damokos Ferenczet választották meg. Ismét szavazás és egy kis vihar. A nagybányai főszolgabirói állás betöltésénél egy kis vihar támadt a zöld asztal körül. Ugyanis a főispán a kijelölő bizottság nevében tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy Dienes Dezső, Szuhányi Géza és Neupauer János lettek jelölve. A főispán azonban tévedett s midőn erre figyelmeztette N. Szabó Antal, a kandidáló bizottság egyik tagja, abból indulva ki, hogy emberi dolog tévedni, helyre igazította a jelölést a megállapodáshoz képest akként, hogy Dienes Dezsőt, Ilosvay Gusztávot és Neupauer Jánost jelentette ki jelölteknek. Sokan ezt a tévedést félre magyarázták, s azon előleges benyomás alatt, hogy Dienes Dezsőt nem akarták a híresztelések sze­rint kandidálni, óriási zaj keletkezett. A főispán erre visszavonult a kijelölő bizottsággal s miután ismét tu­domására hozta a közgyűlésnek, hogy Dienes Dezső, Ilosvay Gusztáv és Neupauer János lettek jelölve s a két utóbbi irásbelileg bejelentette visszalépését, a köz­gyűlés leírhatatlan lelkesedése között Dienes Dezsőt jelentette ki megválasztottnak. A s z.-v áraljai főszolgabirói állás­nál ismét szavazást kértek. Jelölve voltak: Szuhányi Géza volt főszolgabíró, Ilosvay Gusztáv és Eötvös Róbert. Összesen 340 szavazat lett beadva s Eötvös Róbert visszalépése folytán ebből ílosvay Gusztávra 238 és Szuhányi Gézára 102 szavazat esvén, Ilosvay Gusztávot választották meg. Ezután a főispán az idő előhaladottsága folytán a többi választásokat másnapra halasztotta. Választások közfelkiáltással. A tisztújító közgyűlés második napja közfelkiál- tásos választásokkal vette kezdetét. A szatmári főszolgabirói állásra jelölve voltak : Csaba Adorján és Eötvös Róbert, a kik közül közfelkiáltással Csaba Adorjánt választották meg ismét. A fehérgyarmati főszolgabirói állásra sem volt szavazás, mert a jelölt Jékey Sándor és Rába László közül ismét Jékey Sándort választot­ták meg. A csengeri főszolgabirói állásra Böszörményi Endre volt főszolgabírót, Thoma László és Rába Lászlót kandidálták. Közfelkiáltással Böször­ményi Endrét választották meg. A nagysomkuti választás és több epizód. Nagy-Somkutra dr. Péchy Pétert és Thoma Lász­lót jelölte a kandidáló bizottság s az utóbbi visszalép­vén, közfelkiáltással dr. Péchy Péter eddigi másod al­jegyzőt választották meg. Ennél a választásnál leírhatatlan elkeseredés volt észlelhető a közgyűlés egy részén. — Óriási zaj és tombolásba törtek ki akkor, midőn megtudták, hogy dr. Komoróczy Ivánt, a jelöltjüket nem kandidálták. Mikor kimondta a főispán az eredményt és a kandidáló bizottsággal ismét kivonult, szünet alatt fel­szólalt Bay Lajos országgyűlési képviselő (Láng Lajos megbuktatója) s bejelentette felebbezését ez el­járás ellen, mivel a főispán szerinte nem respektálja a vármegye többségének az óhaját és a kormány inten- czióit is figyelmen kívül hagyja. Luby Géza országgyűlési képviselő és a vármegyei függetlenségi párt elnöke is szót emelt. — Székre állva szólott, akárcsak egy népgyülésen. Azt mondta, hogy a választási szabadságon ejtett ezen sérelmet úgy torolhatják meg méltóan, hogy ha itt ma nem lesz több választás, ha nem engedik többé szó­hoz jutni azt a főispánt, a ki ilyen törvénytelenséget követett el. Szavait leírhatatlan zaj, dobolás követte. Az irvaszék választása. Elfoglalva a főispán ismét az elnöki széket, nagy zaj között, megtette az árvaszéki ülnökökre vonatkozó kandidácziókat. Első árvaszéki ülnöknek jelölték Baudisz Jenőt, Bornemissza Gézát, Horváth Mihályt és Tömpe Bertalant. Közfelkiáltással Bornemissza Gézát választották meg. Tehát ezen választás folytán az ár­vaszék volt két tagja, Baudisz Jenő helyettes elnök és Horváth Mihály ülnök nyugdíjba ment. Újabb epizód. Luby Géza szólalt fel ezután. Szerinte a nagysomkuti és csengeri főszolgabirói állások jelölésé­nél és választás utjání betöltésénél a jog, törvény és a választási jog iránti tisztelet, a mely még az 1895. évi választásoknál is respektáltatott, most alaposan meg lett sértve. Bay Lajos a közgyűlési szünet alatt már felebbezést jelentett be azért, mert a nagysomkuti főszolgabirói állásra a kandidáló bizottság olyan jelöl­teket állított, a kik közül kettőnek már előre ott volt a lemondó nyilatkozata. (Nagy zaj.) Ha az alispán be­csület szavára azt fogja állítani, hogy az a két jelölt nem előzetes megállapodás folytán lépett vissza, bele­nyugszik a történtekbe. Nagy László alispán: Nagyon örvend ezen interpellácziónak, mert rövidesen végezhet vele. Neki ugyanis csak az általános felfo­gásra és szokásra kell hivatkoznia, a mely azt tartja, hogy senkitől sem lehet nyilatkozatokat kicsikarni a magán becsületre való hivatkozással. (Éljenzés). — Luby Géza ismételten állítja, hogy a két jelölt a jelölést megelőzőleg beadta lemondását s igy ki lett játszva a törvény, a mely legalább is három jelentkező jelölését kívánja. Ez még az 1895. évi választásoknál sem fordult elő, pedig akkor erélyes főispánja volt a vármegyének, mert a vármegye közönségében volt olyan erélyesség, hogy azt nem tűrte volna. (Éljenzés. Zaj.) Simoncsics főispán az alispán jelölése tárgyában is 200 tagú bizottsággal konferált akkor. Kérdi azért, ki­vel beszélt most a főispán ? (Senkivel! közbekiáltások). Jól tudja ő, hogy a független, önálló gondolkodás már megingatva van, de hogy a szolgalelküségnek ilyen példájával találkozzék, minőt ma a vármegye bemuta­tott, azt nem hitte volna soha. (Jékey Sándor: Hát a nagyari bizottsági tag választás törvényes volt ? Neve­tés. Nagy zaj.) Azért ő ezt az eljárást megfelebbezi a közigazgatási bírósághoz és a kormányhoz. Végül azt az indítványt terjeszti elő, hogy a vármegye kö­zönsége a csengeri és nagysomkuti főszolgabirói állá­sok jelölésénél és választásánál elkövetett törvényte­lenség miatt, a főispánnal szemben megbotránkozásá­nak ad kifejezést. (Éljenzés. Zaj. Eláll kiáltások.) — A közgyűlés, minthogy ezen indítvány különben sem volt tárgyalható, a felett napirendre tért. Ülnökök választása. A második ülnöki állásra Gáspár Pált, Illés Olivért és Kozma Gergelyt jelölték. Szavazásra kerülvén a sor, Gáspár Pált megválasztották szavazat többséggel. A harmadik ülnöki állásra jelölt Illés Olivér, Thoma László és Kozma Gergely közül, mint­hogy a többiek visszaléptek, közfelkiáltással Illés Oli­vért választották meg. A negyedik ülnöki állásra egyedül je­lölt Szuhányi Géza lett megválasztva. Az ötödik ülnöki állásra az egyedül jelölt Thema Lászlót választották meg. Aljegyzők választása. Első aljegyzőnek az egyedül jelölt Nagy Sándort közfelkiáltással megválasztották. Csak a második aljegyzői állásnál volt szavazás. Mangu Béla 99 szavazata ellenében, Péchy Istvánt választották meg 120 szavazattal. Harmad aljegyzőnek kijelölték Man­gu Bélát és Izik Vilmost. Megválasztották közfelkiál­tással Mangu Bélát. Negyed aljegyző lett Kozma Ger­gely. Az ötödik aljegyzői állásra nem volt pályázó. A másod aljegyzői választásnál követett eljárás ellen felszólalt Böszörményi Sándor országgyűlési kép­viselő s felebbezést jelentett be azért, mert a jobbolda­lon működő szavazatszedő küldöttségnél több szava­zót visszautasítottak. Isaák Dezső szavazatszedő küldöttségi elnök erre kijelentette, hogy nem akarja eljárását védeni, mert 1861-től kezdve szolgálja a köz­ügyeket, és nincs olyan ember, a ki őt valaha tör­vénytelenséggel és erőszakkal gyanúsíthatná. Hogy el­járása törvényes volt, a küldöttségi tagokra hivatkoz- hatik. Szolgabirók választása. A szolgabirákat közfelkiáltással választották meg. Csakis dr. Komoróczy Iván, Kovács Sándor és Filep Gábor közt volt szavazás, a mit a Komoróczy párt provokált, hogy Komoróczy Iván nyugdíjba mehessen. Megválasztották Kováts Sándort. Szolgabirók lettek: dr. Képessy László, Rába László, Szombathy Ödön, Sepsy Sándor, Eötvös Róbert, Neupauer János, Izik Vilmos, Péchy László Kállay Ödön, Szabó Zsigmond, Bay Miklós és Gulácsy Tibor. Árvaszéki elnök helyettesnek a főispán indítványára megválasztotta a közgyűlés Bor­nemissza Gézát. Miután a megválasztott tisztviselők letették az esküt, a főispán lelkes beszédet intézett hozzájuk, a melyre Ilosvay Aladár főjegyző felelt, megköszönve a főispán és közgyűlés bizalmát. A főispánt lelkesen megéljenezték. Tiszteletbeli tisztviselők. A főispán ur ő méltósága tiszteletbeli tisztvise­lőknek kinevezte és pedig: Tiszteletbeli főjegyzőkké: Gőnyey Istvánt, Domahidy Viktort, Nagy Sándort és ináncsi Papp Kálmánt. Tiszteletbeli tiszti főügyészekké: Dr. Miskolczy Sándort, Stoll Bélát, Uray Gézát, dr. Adler Adolfot, dr. Falussy Árpádot, Baudisz Jenőt. Tiszteletbeli főorvosokká: Dr Czu- kor Lajost, dr. Diósi Adolfot, dr. Csató Sándort, dr. Herczinger Ferenczet, dr. Aáron Sándort. Tiszteletbeli főszolgabirákká: dr. Képessy Lászlót, dr. Komoróczy Ivánt, Földváry Sán­dort, Rába Lászlót, Péchy Istvánt, Péchy Lászlót. Tiszteletbeli aljegyzővé: Ifj. dr. Vetzák Edét. Tiszteletbeli járásiorvosokká: dr. Somossy Ignáczot, dr. Goldstein Ármint. Tiszteletbeli alszámvevőkké: Ko­vács Dezsőt, Szépe Lászlót. Tiszteletbeli árvaszék i-ülnökké: Kozma Gergely. A közgyűlés berekesztése előtt felszólalt Böször­ményi Sándor országgyűlési képviselő s meleg hangon emlékezve meg Baudisz Jenő 25 éves megyei szolgá­latáról indítványozta, hogy most midőn egy negyed százados szolgálat után nyugalomba vonul, 500 frt jutalmat szavazzon meg a közgyűlés valamelyik alap­ból. Az indítványt, mely tárgyalható ezen a közgyű­lésen nem volt, előjegyzésbe vették. Végül a főispán a jegyzőkönyv hitelesítésére fel­kérte Kölcsey Sándort és Gellért Endrét, s a két napos közgyűlést berekesztette. A közgyűlés a főispán élte­tésével ért véget. HÍREK. — Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog karácsonyi ünneplést kívánunk. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Herczog Ádám temesvári adóhivatali gyakornokot a fehérgyarmati adóhivatalhoz adótisztnek nevezte ki. — Oltáregyleti gyűlés, volt f. hó 14-én nagy ér­deklődés mellett a helybeli apácza kolostor nagytermé­ben. Tietz Sándor az egyesület tevékeny elnöke szép ' beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, köszönetét mond­va gr. Hugonnai Bélánénak azért, hogy az egyesület

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom