Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 20-ik számához.

HIVATALOS RÉSZ.

ad. 11797—1901. sz.

Hirdetmény.

A vármegye közönségének folyó évi május hó

14-én tartott közgyűléséből 348. bjkvi sz. a. hozott határozatát azzal teszem közhírré, hogy az a közhirré- tétel napjától számított 30 napon belül megfelebbez- hető.

Nagy-Károly, 1901. május 17.

Alispán helyett: llosvay Aladár,

vm. főjegyző.

Vármegyei alispán beterjeszti az 1890. I. t.-cz. 22. §-a értelmében a közigazgatási bizottságnak f. évi 1216. K. B. sz. hozott határozatával elfogadásra ajánlott és 15 napi közszemlére kitett 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzatot, mely a f. évi 1082. sz. határozata értelmében egybehívott érdekeltségi értekezlet megállapodásához képest az 1082—1899, illetve a 758 —1900. bjk. sz. közgyűlési határozatokban megállapított úthálózat és kiépítésre vonatkozó tervezet felvételével a nmltsgu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. é. 3222. sz. a. kelt leiratában foglalt rendelkezések betartásával, a vármegye közönségének idézett előző két határozatában kifejezésre jutott kívánalmai és közlekedési igényei megvalósítását 10 százalék útadó mellett 3 százalék közlekedési czélokra szolgáló külön vármegyei pótadó kivetésével kívánja lehetővé tenni. Az 1890.

I. t.-cz. 22. §-a értelmében előzetesen letárgyalt és a közszemlére tétel alatt felszólamlással meg nem támadott 1901. és 1902. évre összeállított közúti költség- előirányzat az állandó választmány véleményével egye- zőleg elfogadtatik mint oly munkálat, mely a megyebizottság nagy többségének hozzájárulásával hozott s a megye minden vidékének érdekeit a lehetőségig felölelő, előző 1092—1899. és 758—1900. Bjk. sz. határozatokban úgy a törvényhatósági úthálózat megállapítása, mint a kiépítésre kijelölt törvényhatósági útvonalak, valamint a viczinális vasutakra megszavazott segélyek és a viczinális útvonalak kiépítéséhez adni szándékolt vármegyei hozzájárulásra vonatkozólag foglalt megállapodásokat változatlanul veszi fel, mint a mely tehát csakis a már elodázhatatlannak felismert úti miseriák orvoslását kívánja ténynyé tenni. Amennyiben pedig a 10 százalék útadó és 50000 korona államsegély számításba vétele mellett az 1880. évi XV. t.-cz. értelmében kivethető 3 százalék vármegyei pótadó képezi a beterjesztett költségelőirányzat fedezeti részének alapját, a törvény értelmében a névszerinti szavazás elrendeltetvén, Kende Zsigmond, Nagy László, Ko- váts Gyula, Mándy Géza, Kende Bé,la, Kende Elemér, Jékey Mór, Klein Mór, Grósz Áron, dr. Serly Gusztáv Nagy Béla, gróf Teleky János, Szentiványi Gyula, Berger Dezső, Berger Ármin, Luby Géza, Jékey Zsigmond id. Isaák Dezső, Kalafoni Jenő, dr. Aáron Sándor, Boer Endre, id. Wagner Lajos, Sternberg Sándor, Jékey Sándor, N. Szabó Pál, Kaufmann Ignácz, Klein Menyhért, Reök Gyula, Spiegel Ferencz, Kölcsey Gábor, Böszörményi Zsigmond, Debreczeni István, Domahidy Viktor, Luby Zsigmond, Fisch Lajos, Papp Dezső, dr. Adler Adolf, Kovács Géza, N. Szabó Antal, id. Spitz Adolf, Róth Károly, Irinyi Tamás, Cservenyák Antal, Horváth Andor, Vetzák Ede, Kormány Lajos, Papp Lajos, ifj. Isaák Dezső, Thury Zsigmond, Schwaiczer Gábor, Péchy László, Luby Lajos, dr. Sternberg Géza Staudinger József, Schvarcz Dávid, Roóz Samu, Szu- hányi Ferencz, ifj. Szegedy Antal, Kaufmann Jenő, Madarassy Gyula, Boros Zoltán, Böszörményi Sándor, Czukor Márton, Bagossy Pál, T. Papp János, Luby Gyula, Földváry Sándor, Péchy László mérnök, Papp Béla, Kaufmann Adolf, Nagy László lelkész, Gacsályi Lajos, Bing Mór, dr. Somossy Ignácz, Tarpay Lajos, Gyene Károly, Nonn Ferencz, id. Szegedy Antal, Sternberg Lipót, Weisz Mózes, Demidor Ignácz, Kardos Li- pót, Serly Ferencz, Serly György, Lucz György, Czilli György, Kirilla Tivadar, Nonn János, Gellért Endre, Bodoky Gyula, Néma Lajos, Domahidy Elemér, Egely Mihály, Kovács Gedeon, llosvay Gusztáv, Falussy Árpád, dr. Csánk István, Kovács József, llosvay Endre, Jeszenszky Sándor, Fehér István, Blum Mór, dr. Ké- pessy László, Almássy Ignácz, llosvay Aladár, Bernát Sándor, Komoróczy Jenő, Ferenczy Béla, Fintha Sándor, Bornemissza István, Bakos István, Gőnyey István Gyene Zsigmond, Runyay Sándor, Balika Miklós, dr. Halász Jenő, Szabó Zsigmond, Bornemissza Imre, Kondor Sándor, Kelemen Sándor, ifj. Tyukodi Ferencz Széles Károly, Ilyés István, Szolomayer Lajos, Sántha Kálmán, Szekeres Ferencz, Tarpay János, Máté Károly, Bortnyik György, Csoknyay Gyula, Baka Ferencz Dávid István, Gulácsy Gyula, Kovács Gyula, Fried Dezső, Veress Zsigmond, Varga Antal, Kormány Bertalan, ifj. Péchy László, Csiky Gusztáv, Biky Károly, Papp József, Bottyán Pál, Kanizsay Jenő, Nagy Elek, Csaba Adorján, Kállay Ödön, Ifj. Baber József, Pitner Mátyás, Sarkady Lajos, Székely Mihály, Damokos Ferencz, Miilián János, Brán Gyula, Isaák Dezső,Schwartz Dávid, Herskovits Miksa, Jeney Géza, SzuhányiÖdöti, Papp Antal, gróf Teleki Sándor, Rébay Dezső, Fásy Gusztáv, Péchy István, Rhédey István, Kereskényi Sándor, Szeőke Ödön, Tóth Mór, Madarassy Zoltán, Jakó Endre, Fényes Elek, Fried Samu, Privigyei Bertalan, Spitz Dezső, Kaufmann Márton, Böszörményi Endre, Papp Kálmán, Nagy Sándor, Péchy Péter, Mangu Béla, Kozma Gergely, llosvay Ferencz, Baudisz Jenő, Bornemissza Géza, Szuhányi Géza, llosvay László,

Gallasz Ödön, Márton Elek, Simkó Géza, Gorzó Bertalan igennel, Domahidy Sándor, Böszörményi Emil, Grósz Dániel, Szuhányi Lajos, Szarka Andor, Világosi Gáspár, Lu'py Béla, Gots János, Madarassy Dezső, Gots Antal, Rácz Elemér, Friedl István, Csomay Fe- rencz, Szilágyi András, Sárközy Andor, Madarassy László, Kc„ár János, Pelle Aurél, Buday József, Tóth Dániel, Márkis Romulus, Papp László, dr. Schönpflug Richárd, Kölcsey Antal nemmel szavaztak és igy 203 szavazattal 24 ellenében 3 százalékos vármegyei pótadónak kivetése megszavaztatik. Ehhez képest az 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzat az elfogadásra javasolt előirányzatban felvett tételek összegével, az 1890. évi 1. t.-cz. 23. §-ában megjelölt adónemekre kivetendő vármegyei útadó 10 százalékkal, az igás minimum 6 koronával, a kézi minimum 3 koronával és az 1890. évi 1. t.-cz. 25. §-a értelmében fizetendő

útadó 3 koronával megállapittatik. A költségelőirányzat alapját képező törvényhatósági úthálózat pedig olykép állapittatik meg, hogy a Szatmár—fehérgyarmat—kisari törvényhatósági útvonalnak Fehérgyarmat—kisari ki épitetlen szakasza a törvényhatósági úthálózatból kiha- gyatik és a viczinális utak hálózatába áthelyeztetik, ki- hagyatik továbbá a Nagy-Károly város Jókay- és Köl- csey-utczán keresztül vonuló törvényhatósági kiépített útszakasz és annak Nagy-Károly város kezelésébe leendő átadása elrendeltetik ; ellenben a Gyűrtelek—fehérgyarmat—csekei, a Zsarolyán—vámosoroszi—tisza- becsi és az Ecsedi-lápon keresztül Nagy-Károlytól Bör- velyen át a keleti csatornáig egy vonalban, innen pedig két elágazással Tyúkodon át Porcsalmáig és Cs.- Ujfalu irányában Csengerig vezetendő utak a törvény- hatósági utak hálózatába felvétetnek, ezen utóbbi lápi törvényhatósági útvonalra nézve azonban kimondatik ezúttal is, hogy az átvétel csak akkor történhetik meg, ha a kitűzendő útvonalhoz szükségelt területek kisajátítás nélkül, illetve kártérités nélkül bocsáttatnak az ut czéljaira a megye rendelkezésére. A törvényhatósági úthálózat kiépítésére és pedig a Nagybánya—tőkés— garbonáczi th. útra 90,000 korona, a Győrtelek--fehér- gyarmat—csekei th. útra 412,000 korona, az Erdőd— krasznabélteki th. útra 246,000 korona, a Zsarolyán — vámosoroszi—tiszabecsí th. útvonal részbeni kiépítésére

96.000 korona, a Nagykároly—mátészalka—v.-naményi th. útvonal kiépítésére 456,000 korona, az Ecsedi-lápi th. útra, oly módon, hogy a kiépítés csakis az 1904. év után lesz megkezdhető, 518,000 korona, összesen

1.818.000 korona szavaztatik meg, mely összeg az állam által az uti-alapnak engedélyezett 50,000 koronás segély, a 10 százalék útadó és az államosításra kijelölt útvonalak tényleges átvétele után a fentartási költségekből a közuti-alap javára felszabaduló összegből évenkint törlesztés és kamatokra fordítandó 35,000 kor. és amennyiben ezen tételek kellő fedezetet nem adnának a 3 százalékos vármegyei pótadó terhére felveendő

1.900.000 koronás kölcsönben leli fedezetét. Megjegyeztetik, hogy a Nagykároly—vásárosnaményi törvényhatósági útvonalra megszavazott 456,000 korona csakis azon esetben fog tényleg 1904. évben az ut kiépítésére fordittatni, ha a Nagykároly—vásárosnaményi h. é. vasútvonal kiépítése a már előzőleg megszavazott

300.000 koronás vasúti segélyből 1903. évi decz. 31-ig biztosítva nem lenne, ellenkező esetben, t. i. ha a vasút létesülése biztosítva van, az ezen tételnél előirányzott

456.000 koronából fizettetik ki a vasútnak a 300,000 korona hozzájárulás, a fennmaradó 156,000 korona pedig további törvényhatósági útvonalak kiépítésére lesz fordítandó. Felvétetik továbbá az előirányzatba a Szatmár—bikszádi h. é. vasút segélyezésére megszavazott 80,000 korona hozzájárulás, oly feltétellel azonban, hogy ezen határozat érvénye csakis 1903. decz. 31-ig áll fenn, s ha addig ezen h. é. vasút kiépítése biztosítva nem lenne, a megyének fizetési kötelezettsége megszűnik, s ezen összeg viczinális útvonalak segélyezésére lesz fordítandó, megszavaztatik továbbá a Nagyecsed—győrteleki viczinális útvonalra 72.000 korona, a Szatmár—sz.-váraljaira 200,090 korona, a Nagykároly—érendrédire 112,000 korona, a Kömörő — nagyar—kisarira 72,000 korona, a Remetemező—ujhu- taira 30,000 korona, az Ombód—páczafalusira 60,000 korona, összesen 626,0000 korona, mely összeg az 1883. évi XV. t.-cz. alapján közlekedési czélokra kivetendő 3 százalékos vármegyei pótadó terhére felveendő kölcsönből nyeri fedezetét. Ezen fentebb jelzett kölcsönök, vagyis a törvényhatósági utak kiépítése, illetve a Nagykároly—vásárosnaményi h. é. vasút segélyezésére fizetendő hozzájárulás fedezetére 1.900,000 koronás kölcsön, valamint a Szatmár—bikszádi h. é. vasút és a viczinális útvonalak kiépítésének segélyezésére előirányzott 626,000 korona fedezetére, tekintettel a kölcsön felvételénél előálló értékveszteségre 650,000 koronás kölcsön jelen határozat jogerőre emelkedése után azonnal és egyidejűleg felvétetni s addig mig a kiépítések keresztülvihetők lesznek gyümölcsözőleg elhelyeztetni s az utadó-alap javára kamatoztatni hatá- roztatnak. Kijelenti végül a vármegye közönsége, hogy amennyiben minden ezen határozatban foglalt részletet közúti ügyei érdekében annyira fontosnak tart, hogy azt csakis teljes egészében tarthatja magára nézve kötelezőnek, úgy a 3 százalékos pótadó kivetése, valamint az egyes útvonalak kiépítésére és segélyezésére vonatkozó határozatai csakis azon esetben emelkedhetnek jogerőre, ha jelen határozatnak minden egyes pontja, illetve a költségelőirányzatnak minden egyes tétele változatlanul hagyatik jóvá. Utasittatik ezután vármegyei alispán, hogy jelen határozatot szabályszerűen tegye közhírré, a közhirrététel idejének lejárta után pedig a netalán beérkező felebbezésekkel együtt a nmltsgu m. kir. keresk. ügyi miniszter úrhoz a bel- és pénzügyminiszter urakkal

együttes jóváhagyás végett indokolt felirat kíséretében terjeszsze fel. Felhivatik végül vármegyei alispán, hogy miután az 1900. évi 758. bjkvi sz. határozatával a közgyűlés a vasúti állomásokhoz vezető utaknak vámos közutakká tételét elvileg kimondotta, a vasúti kövezet- vámszedési jog engedélyezésének kikéréséhez szükséges tervezet és előmunkálatokat készíttesse el s azok alapján a kérvényezés iránti előterjesztését a legközelebbi közgyűlés elé tegye meg. Miről vármegyei alispán az összes beterjesztett iratok kiadása mellett további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesitte- tik. Kelt mint fent. Kiadta : llosvay Aladár vármegyei főjegyző. Nagy László, alispán.

12425 — 1901. Tunyog községben f. évi április hó 21-én ismeretlen tulajdonos egy drb ötéves kékes szőrű, fennálló szarvú, fejős, jegytelen tehene bitang- ságból felfogatott.

Nagy-Károly, 1901. május 4.

12442—1901. sz. Szabó Ignácz nagyari lakos kárára folyó évi április hó 21-én az ottani határból a közös legelőről a déli órákban 1 darab daru szőrű, fennálló szarvú, jegynélküli 40 koronát érő üsző tinója elszaladt ez idáig feltalálható nem volt.

Nagy-Károlyban, 1901. évi május hó 4-én.

11893—1901. sz. Simon József nagygéczi lakostól f. hó 17-én reggel a szatmári vásárba jövet egy darab háromhónapos, szőke szőrű, ártány malacz elszaladt, s előle eltűnt és keresés daczára meg nem került. — Körözését a hatóságoknak elrendelem.

Nagy-Károly, 1901. ápril. 27.

Nagy László, alispán.

11436—1901.

Hirdetmény.

Földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 1500—1901. ein. számú körrendeletének, valamint az 1900. XXVII. t.-cz. életbe léptetése tárgyában kiadott 1501—1901. sz. rendeletének másolatát azzal teszem közhírré, hogy az 1900. évi XXVII. t.-cz. f. évi május 1-én életbe lép.

Nagy-Károly, 1901. április 29.

Nagy László, alispán.

Másolat. — M. kir. földmivelésügyi miniszter. — 1500—1901. VI. ein. szám. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1900. évi XXVII. t.-cz. életbe léptetése tárgyában. — Az 1900. évi XXVII. t.-cz. 29. §-a alapján rendelem. A birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló

1900. évi XXVII. t.-cz. 1901. évi május hó 1-ső napján lép életbe. — Ugyan ezen a napon lép életbe az ezen törvény végrehajtása tárgyában az emlitett törvény 29. §-a alapján 1501. elnöki szám alatt a folyó évi ápril. hó 14. napján kelt, s megfelelő eljárás végett ide csatolt, rendeletem is. — Kelt : Budapesten,

1901. április hó 14-én. Darányi s. k.

M. kir. földmivelésügyi miniszter. —1501 —1901. VI. ein. szám — Am. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1900. éviXXVII.t.-cz. végrehajtása tárgyában e törvény 29. §-a alapján rendelem: 1. §. A törvény 25. §-a értelmében a törvényhatóságok, a községek, egyházi testületek és egyházi személyek mint ilyenek, a köz- és magán alapítványok és hit- bizományok, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, valamint állam polgárságokra való tekintet nélkül azok a birtokosok, a kik állandóan nem laknak a magyar korona országainak területén (kivéve mindazon által azokat, a kik hivatalos megbízásból vannak távol, vagy a kiknek házas társa vagy leszármazója állandóan itt lakik) úgyszintén a fent emlitett birtokosok bérlői, azon gazdaságaikban, a melyek után évenkint legalább 3000 korona állami földadó fizettetik, az ezen törvény életbe léptét követő ötödik évtől, tehát 1906. évi május 1-től kezdve, a törvény 25. §. második, harmadik s negyedik bekezdésében megjelölt esetek kivételével, — gazdatisztként csak okleveles gazdatisztet alkalmazhat. Okleveles gazdatisztnek tekintetik az a magyar állampolgár a kinek valamely hazai gazdasági főiskola, vagy gazdasági tanintézet által kiállított (honosított) oklevele vagy végbizonyítványa van. — Azt, hogy mely gazdasági tanintézetnek vannak jogosítva oklevél vagy végbizonyítvány kiadásra, vagy külföldi oklevelek honosítására s hogy az oklevelek honosításának mi a módja : külön rendelet állapítja meg. — 2. §. az 1 §-ban megjelölt időpontot legalább egy fél évvel megelőzőleg a közigazgatási bizottság a községi elöljáróságok utján szerezze be a törvény 25. §-ában felsorolt birtokosok (bérlők) névjegyzékét s az adatokat arról, hogy e birtokosok bérlők (bérlők) által az egyes gazdaságok után évenkint mennyi állami földadó fizetendő s az igy beszerzett adatok alapján minden birtokosra nézve külön-külön állapítsa meg, hogy évenkint mely gazdaságok után fizetnek legalább 3000 korona állami földadót. — Az erdőterületek után fizetendő földadó az egyes gazdaságokra eső adó megállapításánál nem vehető számításba. — 3. §. A közigazgatási bizottság azokat a birtokosokat (bérlőket) a kik gazdaságára nézve megállapította hogy legalább 3000 kor. állami földadó fizettetik, az egyes gazdaságok megjelölésével legkésőbb 1906. január 1-ig az 1900. XXV11. t.-cz. 25. §-ára való hivatkozással hívja fel, hogy az 1906. évi május hó 1 napjáig a meg-