Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-07 / 14. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY nek.Ugyanazért szükségesnek tartom figyelmeztetni a szőlőbirtokosokat, hogy oltvány-szükségleteiknek ily módon leendő beszerzésétől saját jól felfogott érdekükben óvakodjanak s ha szükségük van oltványokra, forduljanak a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz, a ki a beszerzési forrásra vonatkozó utba- igazitást készséggel megadja. Nagykároly, 1901. márcz. 29-én Demidor Ignácz, rendőr-kapitány. — Menhelyvezetők. A Széchenyi Társulat igazgatósága a következő községi menhelyekre nevezett ki vezetőket: Alsó Fernezelyre: Gebei Ilonát, Alsó-Homo- ródra: Szűcs Annát, Angyalosra: Szombathi Gizellát, — Atyába : Papp Gizellát. — Avas-Felsőfaluba: Pálinkás Máriát, — Barlafaluba: Beniczkinét, — Batizra: özv. Bodor lstvánnét, — Bot-Paládra : Oláh Ilonát, Csegöldre: özv, Sepsi Ferencznét, Csekébe: Reményi Erzsébetet, Csengerbe: Kelemen Terézt, Csenger-Bagosra : Gulden Erzsébetet, Csenger Újfaluba : Molnár Terézt, Dengelegre : Száva Reginát, Dobrára: Brezsák Jánosnét, Er-Endrédre : Kántor Károlynét, Er- Körtvélyesre : Szlávik Rózát, Fábiánházára: Tar Rózát, Gebére: Katona Annát, Gencsre : Mangu Irmát. Győr- telekre : Komoróczy Annát ideiglenesen, Géresre: Boné lstvánnét, Gyöngyre: Fekete Máriát, Hagymás-Láposra: Fazekas Ágnest, Hiripre : Eszényi Erzsébet, Hodászra: Szabó Erzsébetet, Homokra: Özv. Bugyinét, Hosszu- faluba : Brand Izabellát, Irinybe : Bereczky Idát. István- diba: Ferenczy Karolinát, Jánkra: Antal Ilonát, Jármiba: Bodó Irmát, Józsefházára : Heinrich Juliannát, Keérbe : Bányai Zizát, Kis Aarba : Cséke Hermint, Kocsordra : Koós Bertát, Kölesébe : özv. Farkas Józsefnét, Kömö- rőbe: Makláry Zsófiát, Kr.-Szt Miklósra: Kató K.-nét, Lázáriba : Zolnay Eleknét, Madarászra: P. Farkas Ilonát. Mikolába: Csernus Viktóriát, Misztótfaluba: Kerekes Erzsébetet, Nagy Aarba : Hajdú Gizellát, Nagy Dobosra : özv. Mihálkánét, Nagy-Ecsedre : Pápay Rózát, Nagy Géresre : Szilágyi Zsuzsánnát, Nagy-Nyiresre: Benzád Máriát, Nagy-Peleskére: Nagy Idát Nagy-Szo- kondra: Inglot Jánosnét, Nántűre: Iván Kálmánnét, Nyir-Megyesre : Henyei Gyulánét, Nyír-Vasváriba : Éles Bertát ideglenesen, Olcsvára : Ferenczi Erzsébetet, Olcsva-Apátiba : Kovács Amáliát, Ó-Pályiba: Mező Amáliát, Óváriba Pircsi Klárát, Panyolára : Szalai Ilonát, Paposra : Firstal Jolánt, Parasznyára : Lehmán Júliát, Penészlekre : Varga Vilmát Patóházára: Marosán Jánosnét, Porcsalmára : Morvái Verát, Pátyodra : Váralljay Izabellát, Remete-Kőszegre : Pápa Tivadarnét, Remetemezőre : özv. Cincás Mártonnét, Réztelekre: Tolvaj Juliannát, Részegére: Kremic Mártonnét, Sályiba: Berecky Rózát, Sándorfaluba : Bene Kálmánnét, Sárközre : Brunner Terézt, Sárköz-Újlakra: GergelIlonát, S.-M.-Berkeszre : Eőry Ferencznét, Sonkádra : Dobrosy Rózát, Szamosszegre : Zetye Júliát, Szinfaluba : Malicky Erzsébetet, Tőke-Terebesre: Ditrich Ilonát, Tunyogra: Szintay lstvánnét, Udvariba : Kádas Idát, Vámfaluba : Stréber Ilonát, Vetésbe: Átyim Mihálynét, Vezendre : Szekeresi Piroskát, Vitkába : Jászay Zsuzsánnát,, Nagy- Kolcsra: Vankai Máriát, Nagy-Paládra: Kölcsey Matil- dot, Zsadányba: Géber Rózát, Gilvácsra: Láng Hermint, Kir.-Daróczra: Szaszarán Terézt, Kr-Béltekre : Zavaczkynét, Krassóra : Darvay Borbálát, M.-Teremre : Peberén Annát, Mező-Petribe: Zelema Máriát, Nagy- Majtényba: özv. Májtnek Józsefnét, Mérkre: Dorner Ilonát, Válajra: Szeibel Terézt, Nyir-Csaholyra : Kun- dernét, Kántor-Jánosiba : Duna Emmát, Csomaközre : Stámfl Vilmát, Apába: Szoboszlay Szerénát. — Öngyilkosság. A helybeli gör. kath. temetőben f. hó 2-án egy férfi hullájára akadtak, akinek nyakán lőseb tátongott s a revolver mellette hevert. A rendőrség a nála talált katona könyvből megálapitotta azt, hogy az illető Kőhalmi Kurtyán Lajos mezőteremi illetőségű egyén, a kit gyógyithatlan betegsége kergetett a halálba. A szerencsétlen embert az nap bocsátották ki a kórházból. Egy ezédulát is találtak nála a következő sorokkal; Mittereiter bácsi, egy hulla van a temetőben Kőhalmi Lajos. Tettemnek oka gyógyit- hatatlanság. — Jegyfüzetek. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a már forgalomban levő 10, 25 és 35 filléres jegyfüzeteken kívül — tekintettel a nyilvánult keresletre — a magán ipar által előállított levelező lapok bérmen- tesitésére alkalmas 4 filléres értékjegyeket tartalmazó füzeteket bocsátott ki. Ezen jegyfüzetek védő lapja világoskék szinü. Egy-egy füzet 24 drb. levéljegyet tartalmaz és ára 98 fillér. — Tűz. Nagypénteken este 9 és 10 óra közt nagy tűz volt Csanáloson. Leégett három csűr és két melléképület, ezek között a közgyámnak, Czimmer- man Mihálynak a csűre is. Szerencsére a szél a tűz kiütése után megállott, mert különben a vész nagyobb arányokat vett volna, amennyiben a tűz keletkezésekor az egész lakosság templomban volt. — Az Országos Eötvös-Bizottság végrehajtó és irodalmi osztálya legközelebb tartott ülésében elhatározta, hogy báró Eötvös József összes munkáinak első végleges teljes kiadását még e tavaszszal megindítja. A bizottság e czélra egy évvel ezelőtt alakult meg, de a rossz gazdasági viszonyok nem kecsegtettek akkora sikerrel e müvek terjedését illetőleg, mint kívánatos a nemes czél érdekében. Most azonban Eötvös utódja a miniszteri széken, dr. Wlassics Gyula, elrendelte, hogy Eötvös művei az összes polgári és középiskolák, felsőbb leánynevelők, tanitó- és tanitónőképzők könyvtára számára megszereztessenek. E nemes tényével nemcsak szellemileg gyarapítja a magyar kultúrát, hanem anyagilag is a művelődés munkásait gyámolitja. E művek kiadási jogát ugyanis, báró Eötvös Lóránt, Akadémiánk elnöke, az országos Eötvös alapra ruházta, hogy a kiadás jövedelme a Tanítók Házára fordittas- sék. A Tanítók Házában — Budapesten és Kolozsvárott— szegénysorsu tanárok és tanítók jóelőmenetelü gyermekei nyernek részben ingyenes ellátást főiskolai tanulmányaik alatt. így e nagybecsű munkák terjesztése egyrészt irodalmi, másrészt hazafias és humánus kötelesség. A nemzet, melyért Eötvös oly rendkívül sokat tett, bizonyára segíteni fogja az ő kezének munkáját, mely halóporában is jólétünkön és haladásunkon munkálkodik. Munkáinak terjesztésére szövetkezett az Országos Eötvös-Bizottság, melynek elnökei Vaszary Kolozs, Wlassics Gyula, gróf Károlyi Tibor, Jókai Mór, Beöthy Zsolt s mások, tagjai pedig a magyar irodalom és művelődés, a hazafiság és jótékonyság összes barát- jai és munkásai. Buzgóságuk, melyet e kettős nagy czél érdekében kifejtettek, nagy eredményre vezetett, és remélhetni, hogy nem lesz egy köz- vagy iskolai, sőt jóravaló magánkönyvtár sem, melyben Eötvös művei ott nem állnának. Az uj kiadás, melyben vagy négy kötetnyi oly munka lesz, mely eddig napvilágot nem látott, 29 kötetben jelenik meg, félévenkint 5—5 kötet. A 20 kötet ára 40 frt, mely összeg félévi 10 frtos részletekben is törleszthető. A bizottság kéri a gyűjtőket s azokat, a kik még előfizetni szándékoznak, hogy iveinket s előfizeléseiket mielőbb juttassák a bizottsághoz, (Tanítók Háza, Szentkirályi-utcza 47. sz.) mert a nyomtatás már megkezdődik, s a Bizottság az előfizetőknek a munkákat szebb kiállításban szándékozik megküldeni, mint a minőben üzleti forgalomba kerülnek. — Nagyon fontos, hogy felhívjuk a ezuz és köszvényes betegek figyelmét a világhírű Zoltán-féle kenőcsre, melynek páratlan kitűnő hatásáról ezer és ezer elismerőlevél tesz tanúságot. így pl' Laficzár ezredes, Zsendovits József kanonok, Dr. Wógh Jánosné, Dr. Richnavszky, Fodor Gábor, Stransky bárónő, gr. Nyáry, gr. Keglevich, gróf Auersperg stb. fejezték ki köszönetüket és hálájukat e kitűnő kenőcsért, mely őket régi ezuz és köszvényes bajuktól megszabadította. Üvegje 2 kor. Zoltán B. gyógytárá- ban, Budapest, V. Sétatér-ut. — Felhívás. Tapasztaltuk, hogy képesítéshez kötött, tanonezokat alkalmazó kézmüiparosaink közzül többen az 1884. évi XVII. t. ez. 62.§. a) pont alatt foglalt kötelezettséget a tanonczczal szemben nem teljesitik, sőt egészen mellőzik. Felhivatik azért minden tanonezot alkalmazó iparos, hogy folyó év május hó 26-án rendezendő iparos tanonezmunkaki- állitásra tanonczaival iparához tartozó munkát készíttessen, ellenkező esetben a fent idézett törvény pontos betartása, ellenőrzése czéljából kiküldendő ipartestületi megbízottak jelentése alapján a most idézett törvény mellőzői felettes hatóságukhoz megbüntetés végett fel fognak jelentetni. A nagykárolyi ipartestület nevében 1901. ápril 3-án, Serly Ferencz, ipart, elnök. Járay József, ipart, jegyző. A Durator minden 3—í héten egyszeri bekenésévela czipo talp ötször oly tartós és vizáthatlan lesz. E kiváló hazai készítmény nagyon sok takarékos embernek szerez örömet és bizonyára kevés családnál fog hiányozni nemsokára. Ara 1 és 2 korona. Postán 1 kor. 20 fillér beküldése után bérmeutve küldi a Durator-Gyár Budapest Lipótköru l|b'.Kapható azonban mindenütt. — Kerekes Ödön helybeli füszerkereskedő lapunk mai számában közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. — Debreczeni lóversenyek. Első nap 1901. szombat április 27-én. I. Nyeretlenek előadóversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 1600 m. II, Debre- czen sz. kir. város dija, loO drb. cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztesé és 10 arany a második lóé. Ezenkívül 100 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 2000 m. III. Hortobágyi dij. 1500 korona a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 1600 m. IV. Eladóverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 2000 m. V. Hadseregi gátverseny. 1000 korona a győztesnek, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadik lónak. Egyleti dij Távolság kb. 2400 m. VI. Eladók akadályversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 3200 m. második nap. Vasárnap, ápril 28-án. I. Nyeretlenek versenye. 1000 kor. a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 1200 m. II. Totalisateur-verseny. 1500 kor, a győztesnek. Adja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság kb. 2400 m. 111. Nyulasy gátverseny. 1200 kor. a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 2400 m. IV Hadseregi akadályverseny. 1000 korona a győztesnek, 300 kor. a másodiknak, 100 korona a harmadik lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 4000 m. V. Szent-Györgyi akadályverseny. 1500 kor. a győztesnek,300 korona a másodiknak, 200 korona a harmadik lónak. Adja a »Magyar Lovar-egylet“ a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur által engedélyezett subventióból. Távolság *kb. 4800 m. VI. vigaszverseny. Eladóverseny. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság kb. 1600 m. VII. Mezei gazdák (földészekj versenye. 220 korona. Egyleti dij. —Általános szabályok: 1. Nevezési zárnap és árbejelentési határidő: 1901 április hó 17-én este 10 órakor. 2. Nevezni lehet Engeszer József egyleti titkár urnái Debreczenben, Szt.-Anna-utza 31 sz. alatt. 3. Minden sikversenyben a kanczák és heréitek 1 és fél kg. teherengedményben részesülnek. 4. Minden verseny olyan urlovasok által lovagolandó, kik a „Debreczeni Lovaregylet“-nek, vagy az „Urlovasok szövetkezeté“-nek tagjai. 5. Lovagolni csak színekben, vagy egyenruhában szalaggal lehet és úgy a versenyszin. mint az egyenruha szalag színe a nevezéssel egyidejűleg bejelentendő. 6. Minden nyereményből 5 százalék vonatik le, valamint a beiratási dijak is az egyleti pénztárt illetik. 7. Minden ló után a pályahasználatért 10 korona gyeppénz és valahányszor indul, 10 kor. start-pénz fizetendő. 8. Minden eladóversenyben (sik-, gát- vagy akadály- verseny) az esetleges árverési többlet f elerészben a második lovat, felerészben az egyleti pénztárt illeti. — At. hölgyközönség figyelmébe ajánljuk Neumann J. női kalapüzletét Budapesten, Kígyó u. 6. Ezen előkelő ezég minden saison kezdetén találkozó- helye a fővárosi hölgyeknek, kiknek körében a most érkezett remek tavaszi kalapmodellek általános feltűnést keltenek. — Vetőmagvak. Az utóbbi időben bizonyára feltűnhetett gazdaközönségünknek, hogy mesterséges utón nagy reklámot csinálnak a vetőmagvaknak, s el kell ismerni a nagy reklámozásnak azt a hatását, hogy megszéditheti a gazdaközönség egy részét, mely figyelmen kívül hagyja azt a közmondást hogy „a jó bornak nem kell ezégér“. Mi sem akarunk ebbe a hibába esni, nem reklámozni akarunk, de a megyei termékek és árak érdekében emelünk szót. Ifj. Freund Sámuel szatmári magkereskedése nemcsak kielégíti a gazdaközönség szükségletét de megbízható kifogástalan áruival rövid idő alatt is bizalmat gerjesztett közönségünkben s midőn ő akkor is rendelkezésére áll a megyei t. gadaközönségnek mikor a gazda termékét el akarja adni, vetőmagvak helyi kellő kielégítése mellett, óvakodjunk az idegen reklámoktól. 6—7 — Komoly irány, könuyed szellem, határozott nemzeti törekvés jellemzi a „Magyarország* politikai napilapot. Nem hajlong ide-oda, nem üzérkedik politikai meggyőződéssel, egyenes és nyílt, mint a magyar ember lelke, azért fért annyira közel a magyar nemzet szivéhez. A „Magyarország“ a magyar hírlapirodalomban páratlan előhaladást tett. A müveit magyar társadalom befogadta, megkedvelte és nagyra nevelte, úgy hogv ma már a „Magyarország“ a legelterjedtebb és legolvasottabb lapja a magyar közönségnek. A „Magyarország“ valósággal irányt szab és egyesíti maga köré a müveit magyar társadalmat. Bartha Miklós az ő páratlanul ragyogó tollával megragadja az elméket, úgy hogy politikai és társadalmi külömbség nélkül mindenki meghajlik a tollának szépsége és varázsereje előtt. A „Magyar- ország“ minden sorában komoly és emelkedett, nem hódol a modern léhaságoknak, de eleven gyors és szórakoztató. Azért kedvelt lapja a magyar családoknak. A „Magyarország“ főszerkesztője Holló Lajos orszgy. képviselő, felelős-szerkesztője Lovászy Márton, a közgazdasági rész szerkesztője Lázár Pál műegyetemi tanár kivülök közéletünk és Íróink kitűnőségeinek egész sorozata tartozik a „Magyarország“ kötelékéhez. így dr. Baross János, Móra István. ifj. Lónyay Sándorné, Gömbösné, Galamb Margit, Vértessy Arnold és a régi és uj Írói nemzedék sok más jeles tagja. A „Magyarország“ előállítási módja a modern technikai haladásnak igazi példaképe. Bécsesel, Berlinnel és az ország nagyobb városaival direkt telefon-összeköttetéseket tart fenn, és tudósításait a leggyorsabban és a legalaposabb forrásokból meríti. Ez teszi lehetővé, hogy a „Magyarország“ a többi lapokat egy félnappal megelőzi. A „Magyarország“ reggel már az ország legtávolabbi részében is ott van. Hozza a kimerítő országgyűlést, a bel és külföldi tőzsdei tudósításokat, kitűnő regényeket, tárczákat, stb. stb. A „Magyarország“ előfizetési ára egy évre 14 frt. negyedévre 3 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetési pénzek postautalványon a „Magyarország“ kiadó- hivatalába Budapest, küldendők. — Ki olcsó és jó minőségű női és férfi divatáru czikkeket vásárolni akar az forduljon Stern József koronás áruházába, hol meglepő szép dolgok u. m. férfi gyermek és női czipők, kalapok, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők, harisnyák, keztyük, leány és fiú gyermek ruhák a legolcsóbb árakban beszerezhetők Különösen felemlitésre méltó a néi blousok, melyek 1 írttól kezdve kaphatók és a legújabb divat szerint vannak elkészítve. — Figyelmeztetjük t. olvasóinkat a lapunk mai számában megjelent Bihari Ede-féle osztály sorsjáték hirdetésre. CSARNOK. Évi Asszony. „Évi lelkem, édes, asszonyok virága, Gyötör a szerelem olthatatlan vágya. Ébren és álomban nyugtot sohse enged, Vedd le rólam, vedd le ezt a nehéz terhet Élve egy lesz sorsom az elkárhozókkal. Hogy ha meg nem váltasz egy szerelmes csókkal Nem rántlak le hozzám, fölmegyünk az égre . Nem bűnre csábitlak, örök üdvösségre.“ Halovány-piros lesz Évi hamvas arcza, Zaklatott lelkének de kínos a harcza. Szeméből kicsordul fájdalom harmatja, Rubintos ajakát, hogy megszólaltatja: „Aki bennem lakik, ne kisértsd a szentet, Egy becsületem van, ne kivándd ez egyet. Asszonyi szemérmem rongy darabra tépjem ? Istentől, embertől ezután mi védjen ? Hogy nézzek, hütlenül, az uram szemébe ? Templomba, hogy menjek az Isten elébe?“ „Hideg a szent, hideg. Te forró vagy Évi. Égy szived van. És azt egy másik szív kéri. Lázongó szivedet mért gyötörjed össze ? Életed tavaszán minek ébredj őszre. Vén, goromba férjnek légy örökre rabja? . .
