Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-31 / 13. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 13-ik számához. HIVATALOS RÉSZ. 8064—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. é. 164. bjkvi sz. a. kelt közgyűlési határozatát azzal teszem közhírré, hogy az ellen a felebbezés 15 napon belől adható be hozzám Nagy Károly, 1901. évi márczius hó 25. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károly- ban, 1901. február hó 19. napján s folytatva tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 164—1901. bjkvi sz. Olvastatott a nagymél- tóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. évi január hó 8-ról 90444 —1900. sz. a. kelt leirata, melyet határozat hozatal végett küldi le, — Gróf Károlyi Lajosnak a remetemező—ujhutai viczinális útvonalnak törvényhatóságuvá vétele iránt beadott kérvényét, — mely szerint tekintettel arra a körülményre, hogy a nagy áldozatokkal üzemképessé tett ujhutai üveggyár egy nagyobb vidék nélkülözhetetlen megélhetési és kereset forrását képezi, s daczára ennek az év legnagyobb részében minden közlekedéstől el van zárva, tekintve továbbá, hogy ezen vidék h. é. vasútja a nagykároly—nagysomkuti vasúthoz 40,000 koronával járult s figyelembe véve azt is, hogy daczára uradalmai után fizetett tekintélyes összegű útadónak azokat kiépített törvényhatósági ut alig érinti, és tekintve végül, hogy a kérdéses útvonal a Szilágymegyével való összeköttetést is hivatva van közvetíteni, az 1890. I. t.-cz. 11. §-a alapján kéri a remetemező—ujhutai útvonalnak a törvényhatósági közúti hálózatba leendő felvételét elrendelni. Az állandó vállasztmány véleményével egyezőleg — a vármegye közönsége elösmeri az ujhutai ipartelep jelentőségét s a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten, úgy a hazai ipar fejlesztése, mint azon vidék anyagi fellendülése érdekében a gyártelephez vezető útvonal kiépítésére a lehetőt igyekezik is megtenni a mint azt a közelmúltban azt az engedélyezett ínséges állami segély oda jattatható részének beépítésével, valamint úgy a mult mint a folyó évi közúti költségelőirányzatban ezen útvonal kiépítésére előirányzott jelentékeny segélyösszeg megszavazásával igazolta, — mind a mellett, tekintettel közúti alapjának kedvezőtlen helyzetére, mely miatt és különösen a nagyméltóságu keresk. ügyi m. kir. miniszter ur rendelete folytán megállapított törvényhatósági úthálózatból számos útvonalat ki volt kénytelen hagyni, épen azon indokból mert útvonalait kiépíteni nem képes, a kérvényben előadott kívánságnak a maga részéről nem tehet eleget már csak azért sem, mert há többször említett viczinális közutat a törvényhatósági úthálózatba felvenné, nem hogy a mi előbbi kívánatos kiépítést segítené elő, de ellenkezőleg sokkal távolabb időre tenné kétségessé, mint a hogy az jelenleg a viczinális utérdekeltség utján és az útalapból, nyújtható segélyezéssel keresztül vihető. Utäsittatik egyidejűleg vármegyei alispán, hogy jelen határozatot szabályszerűen tegye közhírré s annak megtörténte után az esetleg beérkező felébbezésekkel együtt a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz külön felirat mellett terjessze fel. Kelt mint fent. Kiadta: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. Nagy László, vm. alispán. 8066—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. évi 26. bjkvi sz. a. kelt közgyűlési határozatát azzal teszem közhírré, hogy az ellen a netaláni felebbezések hozzám 15 napon belől adhatók be. Nagy-Károly, 1901. márczius 25. Alispán helyett: i Rosvay Aladár, vm. főjegyző. Szatmárvármegye közönségének Nagy-Károlyban, 1901. év január hó 10 napján s folytatva tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 26—1901. bjkvi sz. Tárgyaltatott vármegyei alispán előterjesztése, melylyel vármegyei pénztárnoknak a pénztárnál ideiglenesen alkalmazott dijnok állását rendszeresittetni kéri. Az állandó választmány véleményével egyezőleg a mennyiben a pénztárnok és ellenőr a tetemes napi forgalom mellett nem lehet képes arra, hogy a strazza és ellenőri főnapló vezetésén kívül egyébb köteles teendőik mellett a 39 közigazgatási alap szaknaplóját is saját kezűleg vezessék, mint a hogy azt a forgalom növekedése óta már éveken keresztül nem is vezették, a közgyűlés a kérelmet méltányosnak elösmerve, a pénztári személyzet mellé egy állandó dijnoki állás rendszeresítését határozatilag kimondja, oly módon, hogy a jelenleg rendszeresített dijnoki létszámból egy dijnok állandóan a pénztárhoz legyen beosztva, alispán pedig utasittatik, hogy jelen határozatot szabályszerűen hirdesse ki, s annak megtörténte után a netalán beérkező felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett, a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz külön indokolt felirat kíséretében terjessze fel jóváhagyás végett — a jóváhagyás kinyerése után pedig a szervezési szabályrendelet megfelelő módosítása iránt kellőleg intézkedjék. Miről vármegyei alispán a beterjesztett kérvény kiadása mellett további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton érte- sittetik. — Kelt mint fent. — Kiadta: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. — Nagy László, vm. alispán. 6744—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. évi 323—1901. bjkvi sz. a. hozott közgyűlési határozatát a 15 napi felebbezési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré. Nagy László, alispán. Másolat: Szatmár vármegye közönségének N.- Károlyban, 1901. évi febr. hó 19 napján és folytatva tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyző- könyvi kivonata. 323. bjk. Olvastatott Kabelik Gyula műfaragó kérvénye, melyben tekintettel arra körülményre, hogy a közgyűlési terembe megrendelt czimer faragványokért a meghívott szakértők csatolt nyilatkozatai szerint 225 frt vagyis 450 korona hozatott érdembe, vm. alispán pedig azon okból mert Jenser Mihály gymnasiumi rajztanár mint egyik szakértő által tévedésből 240 frt helyett 240 korona Íratott a jegyzőkönyvbe, — csakis 240 koronát utalt ki, kéri az egész becsértéket 225 frtot azaz 450 koronát utólag kiutal- ványoztatni. Az állandó választmány véleményével egyezőleg amenyiben a gyülésteremben elhelyezendő s ideiglenesen már is oda helyezett faragvány kivitelénél és nagyságánál fogva a vm. alispán által kiutalt 240 koronánál tényleg nagyobb értékkel bir, kérvényező kérvényének részben hely adatik, s részére a czimermü elkészítéséért 400 korona tekintettel azon körülményre, hogy azon terem-diszités költsége a házi költségelőirányzat keretében fedezetet nem talált, a vm. közművelődési pótadó alap terhére megszavaz- tatik vm. alispán pedig utasittatik, hogy jelen határozatot szabályszerűen tegye közhírré, annak megtörténte után pedig az esetleges fellebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz terjessze fel. Miről vármegyei alispán az összes iratok kiadása mellett továbbá Kabelik Gyula kérvényező nagykárolyi lakos müfaragó jkvi kivonaton értesittetnek. Kmf. Kiadta : Ilosvay Aladár, vármegyei főjegyző. Nagy László, alispán. 6971—1901. sz. Hirdetmény. A kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott 44—1901. bjkvi számú határozatot valamint a módosított szabályrendeletet azzal teszem közhírré, hogy az ellen 30 nap alatt felebbezésnek van helye a kereskedelemügyi miniszterhez. Nagy-Károly, 1901. márcz. 15. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károlyban 1901. január hó 10-én tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 44—1901. bjkvi sz. Tárgyaltatott vármegyei alispán jelentése 12—89. bjkvi sz. határozattal a kéményseprésről és a kéményseprési iparról a vármegyei kis és nagy községekre nézve alkotott szabályrendelet 6-ik §-nak módosítása tárgyában. Határozat: Tekintettel arra, hogy a kémények megfelelő tisztán tartása a lakosság tűzbiztonsága szempontjából fontos közrendészeti feladatot képez, a mely feladat teljesítése a kéményseprésnek szabad verseny melletti gyakorlásával nem, — hanem csakis akkor elérhető, ha az egyes községek kéményseprési munkakerületekbe osztva, minden egyes kerület hatóságilag kinevezett kéményseprő munkakörébe osztatik, — mert ez által egy-egy kéményseprő megélhetése a kerületét képező községekre szorittatván, — inkább várható, hogy pontos és lelki- ismeretes munka végzése által állását magának biztosítani fogja, — másrészt pedig az ellenőrzés is pontosabban foganatosítható, ha a kéményseprési kerületet képező községekben egy kéményseprő gyakorolja a kéménytisztítást, — Szatmár vármegye közönsége elfogadván vármegyei alispán előterjesztését, a kémény- seprési iparnak szabadverseny melletti gyakorlását kimondó 6. §-át a kéményseprési szabályrendeletnek hatályon kívül helyezi, — s helyébe a következő §-nak beiktatását határozza el. 6. §. A megye területén lévő kis és nagy községek a járási főszolgabirák által saját hatáskörükben kéményseprési munkakerületekbe osztatnak; a kerületi kéményseprőt a járási főszolgabíró nevezi ki. Minden kéményseprő csak a kerületét képező községekben végezheti a kéményseprést, — s a ház- tulajdonosok kéményeiket csak a kerületi kéményseprővel tisztittathatják. Ezen §. alapján a 8. §. következőleg módosul. 8. §. A kerületi kéményseprő a tisztított kéményekről munkakönyvét vezet, s a kémények tisztítását a kitűzött határidőben teljesiti, ennek megtörténtét munkakönyvében igazoltatja, — s munkakönyvét minden hónap végén a községi elöljáróságnál bemutatni tartozik, — ugyancsak a fentiekből kifolyólag a 9. §. a következőleg módosul. — 9. §. A kéményseprő, aki a kerületében lévő kémények tisztántartását elhanyagolja, az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető; — amennyiben pedig jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vét az illetékes iparhatóság által 2 koronától 100 koronáig terjedhető ipar és kereskedelmi oktatási czélokra fordítható pénzbüntetéssel büntetendő; — visszaesés esetén az 1. fokú iparhatóság által állásától elmozdítható. Felhivatik vármegyei alispán miszerint az ekként módosított szabályrendeletet szabályszerűen tegye köz- hirré s a felebbezési határidő lejártával — négy egyező példányban kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz a régi szabályrendelet 1. példányával jóváhagyás végett terjessze fel. Kmf. Jegyzetté s kiadta dr. Péchy Péter, vm. aljegyző. Nagy László, vm. alispán. Szabályrendelet a kéményseprésről és kéményseprési iparról a vármegye kis és nagyközségeire nézve. 1. §. Minden háztulajdonos, bérlő, vagy a ház- tulajdonos megbízottja köteles a tulajdonát képező, bérletében vagy felügyelete alatt lévő ház vagy házok használat alatt levő kéményét és füstvezető csöveit a nyári időszakban havonként legalább egyszer, a téli időszakban legalább kétszer a koromtól megtisztittatni, kivévén a tűzzel dolgozó iparosokat és vendéglősöket, kik kéményeiket és füstvezető csöveiket állandóan minden két hétben a koromtól megtisztítani kötelesek. 2. §. A kezdetlegesebb szerkezetű (vályogból, paticsból avagy vesszőből készült) kémények tulaj - donossainak megengedtetik, hogy kéményeiket saját maguk tisztíthassák, ellenben a sipkémények csakis iparengedélylyel ellátott szakértő kéményseprők által sepertethetők. 3. §. A községi elöljáróság a kémények tisztántartását ellenőrizni köteles, s ez irányban elkövetett mulasztása fegyelmi vétséget képez. 4. §. Azon kéménytulajdonos, ki kéményét tisztán nem tartja, az 1879. XL. t.-cz. 141. §-a értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 5. §. A kéményseprési ipar gyakorlására nem nyerhet olyan egyén engedélyt, aki képesitését az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyújtogatásért, vagy tüzvészokozásáért büntetve volt, s a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. 6. §. A megye területén lévő kis és nagy községek a járási főszolgabirák által saját hatáskörükben kéményseprési munkakerületekbe osztatnak. A kerületi kéményseprőt a járási főszolgabíró nevezi ki. Minden kéményseprő csak a kerületét képező községekben végezheti a kéményseprést, — s a ház- tulajdonosok kéményeiket csak a kerületi kéményseprővel tisztittathatják. 7. §. A kéményseprés dija általában szabad egyezkedés tárgyát képezi, egyezség nem létében előforduló esetekre nézve pedig a kéményseprésért járó dijak következőleg állapíttatnak meg: a) földszintes házaknál lévő és főzésre szánt kemenezék füstjének elvezetésére szolgáló kémény, valamint az ahoz tartozó takarék tűzhelyek, továbbá azok csöveinek havonként egyszeri sepréséért egy évre 2 kor. 40 fii. dij fizetendő, a fűtésre szánt kemenezék füstjét elvezető minden egyes kéménynek a hozzá tartozó kályhák és azok csöveinek a fűtési idő alatt havi egyszeri seprésért egy évre 1 kor. 20 fii. dij fizetendő; b) emeletes házaknál lévő s főzésre szánt kemenezék füstjének elvezetésére szolgáló minden egyes kémény és tartozékának havonkénti egyszeri sepréséért pedig egy évre 1 kor. 60 fii. dij fizetendő; c) ipartelepek, vendéglők, kávéházak és korcsmákban továbbá pékek és ezukrászok és más tüzelést nagymértékben igénybe vevő iparosok műhelyeinél használt kémények és azok tartozékai után, mint a melyek havonként legalább kétszer kiseprendők, darabonként egy évre 4 kor 80 fii. fizetendő; d) az a) c) alatti eseteken kívül minden külön kéményseprésért és a takarék tűzhely tisztításáért 20 fii. fizetendő ; e) a kéményseprő a fentebb megállapított maximális összegnél nagyobb díjazást egyáltalán nem követelhet. 8. §. A kerületi kéményseprő a tisztított kéményekről munkakönyvét vezet, s a kémények tisztítását a kitűzött határidőben teljesiti, ennek megtörténtét munkakönyvében igazoltatja, — s munkakönyvét minden hónap végén a községi elöljáróságnál bemutatni tartozik. 9. §. Az a kéményseprő aki a kerületében lévő kémények tisztántartását elhanyagolja az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető; — amennyiben pedig jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vét az illetékes iparhatóság által 2 koronától 100 koronáig terjedhető ipari és kereskedelmi oktatási czélokra fordítandó pénzbüntetéssel büntetendő; — visszaesés esetén az I. fokú iparhatóság által állásától elmozdítható. 10. §. Azok a kik a kéményseprést az 1884. évi okt. hó 1 -je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. 11. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a alapján büntetendő kihágások elbírálása elsőfokban a jáiási főszolgabíró, másodfokban a vármegyei alispán, harmadfokban a m. kir. belügyminiszter illetékes. 12. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a alapján kirót pénzbüntetések az 1887. évi VIII. t.-cz. 2 §-ában megjelölt czélra fordítandók. 44—1901. bjkvi sz. Jóváhagyatott. Kelt Szatmár vármegye közönségének Nagy- Károlyban, 1901. évi január hó 11-én tartott rendes bizottsági közgyűlésében. Jegyzetté s kiadta: Dr. Péchy Péter, Nagy László, vm. aljegyző. vm. alispán. HIRDETÉSEK: Kiadó lakás. Verbőczi-utcza 27. szám alatt levő házamban 4 szoba, konyha s egyéb melléképületekből álló LAKÁS folyó évi május hó l-től egy, esetleg három évre haszonbérbe kiadó. Értekezhetni velem saját házamnál vagy esetleg a hivatalban. Kelt Nagy-Károly, 1901. márczius 18. Márton Elek, 2 — 3 vm. számvevő.
