Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-31 / 13. szám

Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 13-ik számához. HIVATALOS RÉSZ. 8064—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. é. 164. bjkvi sz. a. kelt közgyűlési határozatát azzal teszem közhírré, hogy az ellen a felebbezés 15 napon belől adható be hozzám Nagy Károly, 1901. évi márczius hó 25. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károly- ban, 1901. február hó 19. napján s folytatva tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 164—1901. bjkvi sz. Olvastatott a nagymél- tóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. évi január hó 8-ról 90444 —1900. sz. a. kelt leirata, melyet határozat hozatal végett küldi le, — Gróf Károlyi Lajosnak a remetemező—ujhutai viczinális út­vonalnak törvényhatóságuvá vétele iránt beadott kér­vényét, — mely szerint tekintettel arra a körülményre, hogy a nagy áldozatokkal üzemképessé tett ujhutai üveggyár egy nagyobb vidék nélkülözhetetlen megél­hetési és kereset forrását képezi, s daczára ennek az év legnagyobb részében minden közlekedéstől el van zárva, tekintve továbbá, hogy ezen vidék h. é. vasútja a nagykároly—nagysomkuti vasúthoz 40,000 koroná­val járult s figyelembe véve azt is, hogy daczára ura­dalmai után fizetett tekintélyes összegű útadónak azo­kat kiépített törvényhatósági ut alig érinti, és tekintve végül, hogy a kérdéses útvonal a Szilágymegyével való összeköttetést is hivatva van közvetíteni, az 1890. I. t.-cz. 11. §-a alapján kéri a remetemező—ujhutai útvonalnak a törvényhatósági közúti hálózatba leendő felvételét elrendelni. Az állandó vállasztmány vélemé­nyével egyezőleg — a vármegye közönsége elösmeri az ujhutai ipartelep jelentőségét s a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz mérten, úgy a hazai ipar fejlesz­tése, mint azon vidék anyagi fellendülése érdekében a gyártelephez vezető útvonal kiépítésére a lehetőt igye­kezik is megtenni a mint azt a közelmúltban azt az engedélyezett ínséges állami segély oda jattatható ré­szének beépítésével, valamint úgy a mult mint a folyó évi közúti költségelőirányzatban ezen útvonal kiépíté­sére előirányzott jelentékeny segélyösszeg megszava­zásával igazolta, — mind a mellett, tekintettel közúti alapjának kedvezőtlen helyzetére, mely miatt és külö­nösen a nagyméltóságu keresk. ügyi m. kir. miniszter ur rendelete folytán megállapított törvényhatósági út­hálózatból számos útvonalat ki volt kénytelen hagyni, épen azon indokból mert útvonalait kiépíteni nem ké­pes, a kérvényben előadott kívánságnak a maga részé­ről nem tehet eleget már csak azért sem, mert há többször említett viczinális közutat a törvényhatósági úthálózatba felvenné, nem hogy a mi előbbi kívánatos kiépítést segítené elő, de ellenkezőleg sokkal távolabb időre tenné kétségessé, mint a hogy az jelenleg a viczinális utérdekeltség utján és az útalapból, nyújt­ható segélyezéssel keresztül vihető. Utäsittatik egyide­jűleg vármegyei alispán, hogy jelen határozatot szabályszerűen tegye közhírré s annak megtörténte után az esetleg beérkező felébbezésekkel együtt a nagymél­tóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz külön felirat mellett terjessze fel. Kelt mint fent. Kiadta: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. Nagy László, vm. alispán. 8066—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. évi 26. bjkvi sz. a. kelt közgyűlési határozatát azzal teszem közhírré, hogy az ellen a netaláni felebbezések hozzám 15 napon belől adhatók be. Nagy-Károly, 1901. márczius 25. Alispán helyett: i Rosvay Aladár, vm. főjegyző. Szatmárvármegye közönségének Nagy-Károlyban, 1901. év január hó 10 napján s folytatva tartott ren­des bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 26—1901. bjkvi sz. Tárgyaltatott vármegyei alispán előterjesztése, melylyel vármegyei pénztárnoknak a pénztárnál ideiglenesen alkalmazott dijnok állását rendszeresittetni kéri. Az állandó választmány vélemé­nyével egyezőleg a mennyiben a pénztárnok és ellenőr a tetemes napi forgalom mellett nem lehet képes arra, hogy a strazza és ellenőri főnapló vezetésén kívül egyébb köteles teendőik mellett a 39 közigazgatási alap szaknaplóját is saját kezűleg vezessék, mint a hogy azt a forgalom növekedése óta már éveken keresztül nem is vezették, a közgyűlés a kérelmet méltányosnak elösmerve, a pénztári személyzet mellé egy állandó dijnoki állás rendszeresítését határozatilag kimondja, oly módon, hogy a jelenleg rendszeresített dijnoki létszámból egy dijnok állandóan a pénztárhoz legyen beosztva, alispán pedig utasittatik, hogy jelen határozatot szabályszerűen hirdesse ki, s annak meg­történte után a netalán beérkező felebbezésekkel együtt jóváhagyás végett, a nagyméltóságu m. kir. belügy­miniszter úrhoz külön indokolt felirat kíséretében ter­jessze fel jóváhagyás végett — a jóváhagyás kinye­rése után pedig a szervezési szabályrendelet megfelelő módosítása iránt kellőleg intézkedjék. Miről vármegyei alispán a beterjesztett kérvény kiadása mellett további megfelelő eljárás végett jegyzőkönyvi kivonaton érte- sittetik. — Kelt mint fent. — Kiadta: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző. — Nagy László, vm. alispán. 6744—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. évi 323—1901. bjkvi sz. a. hozott közgyűlési határozatát a 15 napi felebbezési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré. Nagy László, alispán. Másolat: Szatmár vármegye közönségének N.- Károlyban, 1901. évi febr. hó 19 napján és folytatva tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyző- könyvi kivonata. 323. bjk. Olvastatott Kabelik Gyula műfaragó kérvénye, melyben tekintettel arra körül­ményre, hogy a közgyűlési terembe megrendelt czimer faragványokért a meghívott szakértők csatolt nyilatko­zatai szerint 225 frt vagyis 450 korona hozatott ér­dembe, vm. alispán pedig azon okból mert Jenser Mi­hály gymnasiumi rajztanár mint egyik szakértő által tévedésből 240 frt helyett 240 korona Íratott a jegyző­könyvbe, — csakis 240 koronát utalt ki, kéri az egész becsértéket 225 frtot azaz 450 koronát utólag kiutal- ványoztatni. Az állandó választmány véleményével egyezőleg amenyiben a gyülésteremben elhelyezendő s ideiglenesen már is oda helyezett faragvány kivitelé­nél és nagyságánál fogva a vm. alispán által kiutalt 240 koronánál tényleg nagyobb értékkel bir, kérvé­nyező kérvényének részben hely adatik, s részére a czimermü elkészítéséért 400 korona tekintettel azon körülményre, hogy azon terem-diszités költsége a házi költségelőirányzat keretében fedezetet nem talált, a vm. közművelődési pótadó alap terhére megszavaz- tatik vm. alispán pedig utasittatik, hogy jelen határo­zatot szabályszerűen tegye közhírré, annak megtör­ténte után pedig az esetleges fellebbezésekkel együtt jóváhagyás végett a nagyméltóságu m. kir. belügy­miniszter úrhoz terjessze fel. Miről vármegyei alispán az összes iratok kiadása mellett továbbá Kabelik Gyula kérvényező nagykárolyi lakos müfaragó jkvi kivonaton értesittetnek. Kmf. Kiadta : Ilosvay Aladár, vármegyei főjegyző. Nagy László, alispán. 6971—1901. sz. Hirdetmény. A kéményseprési szabályrendelet módosítása tár­gyában hozott 44—1901. bjkvi számú határozatot valamint a módosított szabályrendeletet azzal teszem közhírré, hogy az ellen 30 nap alatt felebbezésnek van helye a kereskedelemügyi miniszterhez. Nagy-Károly, 1901. márcz. 15. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye közönségének Nagy-Károly­ban 1901. január hó 10-én tartott rendes bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 44—1901. bjkvi sz. Tárgyaltatott vármegyei alispán jelentése 12—89. bjkvi sz. határozattal a kéményseprésről és a kéményseprési iparról a vármegyei kis és nagy köz­ségekre nézve alkotott szabályrendelet 6-ik §-nak mó­dosítása tárgyában. Határozat: Tekintettel arra, hogy a kémények megfelelő tisztán tartása a lakosság tűz­biztonsága szempontjából fontos közrendészeti felada­tot képez, a mely feladat teljesítése a kéményseprés­nek szabad verseny melletti gyakorlásával nem, — hanem csakis akkor elérhető, ha az egyes községek kéményseprési munkakerületekbe osztva, minden egyes kerület hatóságilag kinevezett kéményseprő munkakörébe osztatik, — mert ez által egy-egy ké­ményseprő megélhetése a kerületét képező községekre szorittatván, — inkább várható, hogy pontos és lelki- ismeretes munka végzése által állását magának bizto­sítani fogja, — másrészt pedig az ellenőrzés is ponto­sabban foganatosítható, ha a kéményseprési kerületet képező községekben egy kéményseprő gyakorolja a kéménytisztítást, — Szatmár vármegye közönsége el­fogadván vármegyei alispán előterjesztését, a kémény- seprési iparnak szabadverseny melletti gyakorlását ki­mondó 6. §-át a kéményseprési szabályrendeletnek hatályon kívül helyezi, — s helyébe a következő §-nak beiktatását határozza el. 6. §. A megye területén lévő kis és nagy községek a járási főszolgabirák által saját hatáskörükben kéményseprési munkakerületekbe osz­tatnak; a kerületi kéményseprőt a járási főszolgabíró nevezi ki. Minden kéményseprő csak a kerületét képező községekben végezheti a kéményseprést, — s a ház- tulajdonosok kéményeiket csak a kerületi kéménysep­rővel tisztittathatják. Ezen §. alapján a 8. §. követke­zőleg módosul. 8. §. A kerületi kéményseprő a tisztí­tott kéményekről munkakönyvét vezet, s a kémények tisztítását a kitűzött határidőben teljesiti, ennek meg­történtét munkakönyvében igazoltatja, — s munka­könyvét minden hónap végén a községi elöljáróságnál bemutatni tartozik, — ugyancsak a fentiekből kifolyó­lag a 9. §. a következőleg módosul. — 9. §. A kéményseprő, aki a kerületében lévő kémények tisztántartását elhanyagolja, az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a értelmében 600 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntethető; — amennyiben pedig jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vét az illetékes iparhatóság által 2 koronától 100 koronáig terjedhető ipar és kereskedelmi oktatási czélokra for­dítható pénzbüntetéssel büntetendő; — visszaesés esetén az 1. fokú iparhatóság által állásától elmozdít­ható. Felhivatik vármegyei alispán miszerint az ekként módosított szabályrendeletet szabályszerűen tegye köz- hirré s a felebbezési határidő lejártával — négy egyező példányban kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz a régi szabályrendelet 1. példányával jóváhagyás végett terjessze fel. Kmf. Jegyzetté s kiadta dr. Péchy Péter, vm. aljegyző. Nagy László, vm. alispán. Szabályrendelet a kéményseprésről és kéményseprési iparról a vár­megye kis és nagyközségeire nézve. 1. §. Minden háztulajdonos, bérlő, vagy a ház- tulajdonos megbízottja köteles a tulajdonát képező, bérletében vagy felügyelete alatt lévő ház vagy házok használat alatt levő kéményét és füstvezető csöveit a nyári időszakban havonként legalább egyszer, a téli időszakban legalább kétszer a koromtól megtisztittatni, kivévén a tűzzel dolgozó iparosokat és vendéglősöket, kik kéményeiket és füstvezető csöveiket állan­dóan minden két hétben a koromtól megtisztítani kötelesek. 2. §. A kezdetlegesebb szerkezetű (vályogból, paticsból avagy vesszőből készült) kémények tulaj - donossainak megengedtetik, hogy kéményeiket saját maguk tisztíthassák, ellenben a sipkémények csakis iparengedélylyel ellátott szakértő kéményseprők által sepertethetők. 3. §. A községi elöljáróság a kémények tisztántar­tását ellenőrizni köteles, s ez irányban elkövetett mulasztása fegyelmi vétséget képez. 4. §. Azon kéménytulajdonos, ki kéményét tisztán nem tartja, az 1879. XL. t.-cz. 141. §-a értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 5. §. A kéményseprési ipar gyakorlására nem nyerhet olyan egyén engedélyt, aki képesitését az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyújtogatásért, vagy tüzvészokozásáért büntetve volt, s a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. 6. §. A megye területén lévő kis és nagy köz­ségek a járási főszolgabirák által saját hatáskörükben kéményseprési munkakerületekbe osztatnak. A kerületi kéményseprőt a járási főszolgabíró nevezi ki. Minden kéményseprő csak a kerületét képező községekben végezheti a kéményseprést, — s a ház- tulajdonosok kéményeiket csak a kerületi kéménysep­rővel tisztittathatják. 7. §. A kéményseprés dija általában szabad egyezkedés tárgyát képezi, egyezség nem létében elő­forduló esetekre nézve pedig a kéményseprésért járó dijak következőleg állapíttatnak meg: a) földszintes házaknál lévő és főzésre szánt kemenezék füstjének elvezetésére szolgáló kémény, valamint az ahoz tartozó takarék tűzhelyek, továbbá azok csöveinek havonként egyszeri sepréséért egy évre 2 kor. 40 fii. dij fizetendő, a fűtésre szánt ke­menezék füstjét elvezető minden egyes kéménynek a hozzá tartozó kályhák és azok csöveinek a fűtési idő alatt havi egyszeri seprésért egy évre 1 kor. 20 fii. dij fizetendő; b) emeletes házaknál lévő s főzésre szánt kemenezék füstjének elvezetésére szolgáló minden egyes kémény és tartozékának havonkénti egyszeri sepréséért pedig egy évre 1 kor. 60 fii. dij fizetendő; c) ipartelepek, vendéglők, kávéházak és korcs­mákban továbbá pékek és ezukrászok és más tüzelést nagymértékben igénybe vevő iparosok műhelyeinél használt kémények és azok tartozékai után, mint a melyek havonként legalább kétszer kiseprendők, dara­bonként egy évre 4 kor 80 fii. fizetendő; d) az a) c) alatti eseteken kívül minden külön kéményseprésért és a takarék tűzhely tisztításáért 20 fii. fizetendő ; e) a kéményseprő a fentebb megállapított maxi­mális összegnél nagyobb díjazást egyáltalán nem követelhet. 8. §. A kerületi kéményseprő a tisztított kémé­nyekről munkakönyvét vezet, s a kémények tisztítá­sát a kitűzött határidőben teljesiti, ennek megtörtén­tét munkakönyvében igazoltatja, — s munkakönyvét minden hónap végén a községi elöljáróságnál bemu­tatni tartozik. 9. §. Az a kéményseprő aki a kerületében lévő kémények tisztántartását elhanyagolja az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető; — amennyiben pedig jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vét az illeté­kes iparhatóság által 2 koronától 100 koronáig terjed­hető ipari és kereskedelmi oktatási czélokra fordítandó pénzbüntetéssel büntetendő; — visszaesés esetén az I. fokú iparhatóság által állásától elmozdítható. 10. §. Azok a kik a kéményseprést az 1884. évi okt. hó 1 -je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. 11. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a alapján büntetendő kihágások elbírálása elsőfokban a jáiási főszolgabíró, másodfokban a vármegyei alispán, har­madfokban a m. kir. belügyminiszter illetékes. 12. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a alapján kirót pénzbüntetések az 1887. évi VIII. t.-cz. 2 §-ában megjelölt czélra fordítandók. 44—1901. bjkvi sz. Jóváhagyatott. Kelt Szatmár vármegye közönségének Nagy- Károlyban, 1901. évi január hó 11-én tartott rendes bizottsági közgyűlésében. Jegyzetté s kiadta: Dr. Péchy Péter, Nagy László, vm. aljegyző. vm. alispán. HIRDETÉSEK: Kiadó lakás. Verbőczi-utcza 27. szám alatt levő há­zamban 4 szoba, konyha s egyéb melléképü­letekből álló LAKÁS folyó évi május hó l-től egy, esetleg három évre haszonbérbe kiadó. Értekezhetni velem saját házamnál vagy esetleg a hivatalban. Kelt Nagy-Károly, 1901. márczius 18. Márton Elek, 2 — 3 vm. számvevő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom