Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-10 / 6. szám
Melléklet a Szatmármegyei Közlöny 1901. évi 6-ik számához. HIVATALOS RÉSZl 3274—1901. szám. Hirdetmény. Szatmár vármegye közönségének folyó é. január hó 10-én tartott közgyűléséből 146—1901. bjkv. sz. a. kelt határozatot a módosított szabályrendelettel együtt azzal teszem közhírré hogy ezen határozat ellen a felebbezés 30 napon belül adandó be. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának Nagy-Károlyban, 1901. évi január hó 10-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 146—1901 bjkv. szám. Vármegyei számvevőség előterjeszti a községi pénztári kezelés és számvitel módjának szabályozásáról alkotott s az 1891. évi május hó 5-én tartott közgyűlésen 38 bjkvi szám alatt hozott hatá rozattal megállapított, a nagyméltóságu belügyminiszter urnák 1892. évi szeptember hó 26-án 56699. számú rendeletével jóváhagyott szabályrendeletének módosítási tervezetét kapcsolatban a községi pénzkezelés és számvitelre vonatkozó uj nyomtatványok bemutatásával. Tekintettel azon körülményre, hogy úgy a szabályrendelet módosításának tervezete, mint az újonnan megállapítandó nyomtatvány minták vármegyei alispán elnöklete alatt, a vármegyei számvevőség és körjegyzőkből álló bizottság által behatóan megvitatva lett, de különben is, a változott viszonyok folytán a régi nyomtatvány minták a mai számvitel rendezésének meg nem felelnek, de tekintve különösen azt, hogy a közigazgatás egyszerüsitése nemcsak a vármegyének, hanem a nagyméltóságu belügyminiszter urnák is czélja, s a tervezett uj számviteli minták épen azt czélozzák, hogy a körjegyzőkre háruló sok felesleges munka megkiméltessék, és az uj adókönyvecske behozatalával az adózó közönség érdekei is megóvassa- nak, mert ha egy könyvecskében lesznek előírva és nyugtázva mindennemű adótartozásai, sokkal könnyeben áttekinthető és a befizetések helyessége ellenőrizhető lesz, a bemutatott számviteli nyomtatvány minták s az uj adókönyvecske, az állandó választmány véleményével egyezőleg elfogadtatni határoztatik. Minthogy pedig az uj számviteli nyomtatványok a községi pénzkezelési szabályrendelet egyes részeinek megfelelő módosítását teszik szükségessé, és különösen a kis községekben a gyakorlati életben teljesen kivihetetlennek bizonyult utalványozási rendszernek megszüntetésével, a bemutatott szabályrendelet módosításának tervezete elfogadtatni, jelen határozat szabályszerű közhírré tétel után jóváhagyás végett külön felirat kapcsán a nagyméltóságu belügyminiszter úrhoz féltén esztetni határoztatik. Kmf. Nagy László, alispán Szabályrendelet. Az 1891. évi május hó 5-én tartott közgyűlésen 38. bjkvi sz. a. hozott határozattal megállapított, a nagyméltóságu belügyminiszter urnák 1892. évi szeptember hó 26-án 56699. számú rendeletével jóváhagyott községi pénztári kezelés és számvitel módjának szabályozásáról szóló szabályrendelet módosításáról. 5. §. A leltározás A., minta szerint a cselekvő állapottal kezdendő s utána a szenvedő állapot veendő fel, és leltárnak megfelelő rovatában a számadási évben történt szaporodási vagy apadás pontosan kimutatandó. Mindkét állapotnak teljes kimentése s külön-külön történt összegezése és egymással való egybevetése után a vagyon mérlegben a tiszta cselekvő esetleg szenvedő vagyon állása tüntetendő ki. 8. §. A szenvedő állapot czim alatt elősorolandók mindazon adóságok, melyekkel a község, illetve a kezelésére bízott alap egyes egyéneknek vagy testületeknek tőkében és kamatokban tartozik, egyszóval az összes szenvedő vagyont képező alkatrészek teljesen hiteles adatok alapján kimerítő tájékozást nyújtó körülírással, a kölcsönöknél pedig a vonatkozó törvény- hatósági bizottsági határozat számának pontos megjelölésével, külön-külön sorszámok alatt veendők fel. 9. §. A község ingó vagy ingatlan vagyona állagában a számadási év folyama alatt előfordult változások a vagyonkezelő által a jegyzővel mindenkor közlendők, ki ezen változásokat a leltár szaporodás és apadás czimü rovatában kitüntetni köteles. Amennyiben pedig több községben azon helytelen szokás követtetik, hogy a tenyészállatok községi jövedelmekből szereztetnek be, s községi közvagyon gyanánt szerepelnek, ezen törvénytelen szokás jövőben beszüntetendő, s a tenyészállatok községi közjövedelmekből vagy községi pótadókból többé be nem szerezhetők, úgy szintén azok községi közjövedelmekből nem élelmezhetők, mivel a tenyészállatok beszerzéséről és azok élelmezéséről nem a község, hanem az érdekelt gazdaközönség köteles gondoskodni. Mindennemű vagyonváltozás az évi számadás alkalmával beterjesztendő leltárral egyidejűleg a képviselőtestület határozatával igazolandó. 12. §. A költségvetési előirányzat a községi jegyző által, illetve a körjegyző által a községi pénztárt s minden a községi kezelése alatt álló alapokat illetőleg együttesen készitendő, csupán a bevétel és kiadás rovatában külö.iböztetendők meg a község, avagy az általa kezelt alapokra teendő bevételek és kiadások. Az Így elkészített költségelőirányzat legfeljebb augusz tus 1-ig a B. minta szerint két egyenlő eredeti példányban elkészíttetvén, az elüljáróság által 15 napi előleges közszemlére való kitétel után közgyűlés elé terjesztendő. (1886. évi XXli. t.-cz. 122 és 124. §§-ai.) (Lásd 20. §. t.) A költségvetési előirányzatba az 1894. évi XII. t.-cz. értelmében a mezőrendőri fedezet és szükséglet átfutó bevétel és kiadás gyanánt okvetlenül felveendő. 13. §. A költségvetési előirányzat két fö, (vagyis szükséglet és fedezet) részből áll, melyek ismét rendes, rendkívüli és átfutó tételekre oszlanak. Rendes bevételek és kiadások azok, melyek minden évben ismételve ugyanazon czimen, akár egyenlő, akár változó összegekben fordulnak elő. Rendkívüliek azok, melyek csak bizonyos időben, például csak az előirányzás évében, vagy legfeljebb nehány éven át merülnek fel. Átfutó tételek azok, melyek az előirányzatra nézve tulajdonképen befolyással nincsenek, a fedezet és szükséglet állagát sem nem szaporítják, sem nem apasztják és csakis ellenőrzés szempontjából veendők fel az előirányzatba. 17. a. §. (uj.) Átfutó bevételek közé tartoznak, melyek a vagyon állagát nem szaporítják ugyan, de ellenőrzés szempontjából a költségelőirányzatba felveendők, mint például: 1. Községi szegényalap. 2. Mezőgazdasági alap. 3. Mezőrendőrségi bevételek. 4. Közegészségügyi alap. 5. Egyéb alapok bevételei. 19. a. §. (uj) Átfutó kiadások közé tartoznak, melyek a vagyon állagát nem apasztják ugyan, de ellenőrzés szempontjából a költségelőirányzatba felveendők, mint például: 1. Községi szegényalap. 2. Mezőgazdasági alap. 3. Mezőrendőrségi kiadások. 4. Közegészségügyi alap. 5. Egyéb alapok kiadásai. 45. §. Minden bevétel vagy kiadás nagy községekben, vagy ott, hol külön ellenőri állás van szervezve, csak utalvány alapján eszközölhető, kivéve a költségvetési- leg megállapitott állandó személyi járulékokat, melyek havi előleges részletekben egyszerre utalványozandók ki. Az utalványozási jog a költségvetés keretén belül és korlátái között, nagyközségekben s oly községekben, hol külön pénztárnoki állás van szervezve, a bírót illeti. 47. §. A számlák és nyugták utalványozás előtt az alapjukat képező ellenérték kiszolgáltatását igazoló bizonylattal látandók el, s csak azután nyújtandó be a jegyzőhöz, ki a követelés, illetve tartozás helyességéről, részint az előző iratokkal, részint a főkönyvekből
