Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-17 / 46. szám

Hisszük, hogy a helyzet mindinkább ja­vulni fog. hogy a szolgabirák az ellenőrzés gyakorlatánál nem fognak egyedül az elöljáró­ságok jelentéseire támaszkodni, hanem hivata­los kőrútjaik alkalmával az árvák ügyét is behatóbb vizsgálat tárgyára teszik, s népünk, mely újabban különben is érdeklődni kezd a saját s vérei sorsa iránt, látva a magasabb fokú hatóság támogatását s gondoskodását, szintén meg tesz mindent arra, hogy a meg­levő el ne vesszen, de ha lehet gyarapodjék úgy az erkölcsiek mint az anyagiakban. Mi használni akartunk. a —a. Az uj vármegyei bizottság. (Vármegyei bizottsági tag választások nov. 11., 12. és 13.) A vármegyei bizottsági közgyűlés f. évi október hó 31-én 1073. bjkvi sz. a. kelt határozatával, a f. évi deczember hó 31-én megbízatásukban lejáró 145 vá­lasztott vármegyei bizottsági tag helyének választás utján leendő betöltésére november hó 11—12. és 13-ik napját tűzvén ki, a jelzett napokon megtartott válasz­tások alkalmával a következők választattak meg vár­megyei bizottsági tagokul, u. m.: A nagykárolyi első választókerületben Csóti Márk (uj) és Lukácsovits János (uj), a második választóke­rületben Asztalos György és Strohmayer Ferencz (uj), a harmadik választókerületben Varga Imre (uj) és Serly György, a negyedik választókerületben Csipkés András (uj) és ifj. dr. Vetzák Ede (uj); a nagy­bányai választókerületben Révész János (uj), Égly Mihály (uj) és Torday _ Imre ; a madarásziban Márkus János (uj) és Kállay Ödön (uj) ; a misetótfalusiban Prohászka Lajos és dr. Komjáthy Gyula (uj); a kis- majtényi választókerületben Nemestóthi Szabó Albert (uj) és Lang János (uj); a mezőpetrii választókerület­ben dr. Szentgyörgyi Jordán Károly (uj) és Vonház István (uj); az udvariiban dr. Egry Károly (uj) és dr. Dezső Kálmán (uj); az aranyosmegyesiben Lukács Kostantin és Rédey István ; a kispaládiban Angyalossy Ferencz (uj) és Vargha Zsigmond (uj); a fehérgyar­matiban dr. Halász Jenő, Balika Miklós és Runyay Sándor; a porcsalmaiban Kálmán Dániel (uj) és Bállá László (uj); a matolcsiban Ilyés István és Széles Ká­roly ; a nagyariban Luby Géza (uj), ifj. Péchy László és Kormány Bertalan ; a krassóiban Sinka Lajos és Ferenczy Imre; a csengeriben Osváth Ferencz (uj) és dr. Diósi Adolf; a barlafalusiban Rébay Dezső; az erdődiben Dániel Sándor (uj) és Pittner Mátyás; a kocsordiban Bernáth Sándor és Lövey Miklós (uj); a feketefalusiban Kiss Miklós és Molnár Mihály (uj); a dobraiban SzengsChmidt Frigyes (uj) és Győry Ferencz (uj); a hagymásláposiban Thoma László (uj); a sár­köziben Bendess Dezső, Sepsy Miklós (uj) és Hadady Gedeon ; a farkasaszóiban Fásy Gusztáv és Pelle András; a.gencsiben Kleiszner K. (uj), Kovács Károly (uj) és Veres Antal (uj); a fábiánházaiban Bakos István (uj) Sze- mán József (uj) és Moson György (uj); a nagyecse- diben Veres Károly (uj) és Izik Vilmos (uj); a reme­temezőiben Sztán Sándor (uj), Pelle Aurél és Papp Antal; a nagykolcsiban Ilosvay Gusztáv (uj) és Maro­sán György (uj); a gacsályiban Madarassy András, következett valóban nem is volt élet, avagy élet-e mely nem telik el másban, mint hogy többé-kevésbbé érzünk egy nagy fájdalmat, mely a boldogság, az öröm helyére költözött be szivünkbe. E csöndes délután elementáris erővel tört föl bennem e fájdalom a múltért. És azt hittem el sem bírom viselni, de im az ősz mesélt nekem. Meggyőző hangon súgja a fülembe : Múltak elmúlásán, sorsom megoldásán mit enyészted magad gyönge ember .-min­dennek egyetlen megoldása a halál, bárminő is lett volna sorsod. Boldog, avagy boldogtalan ! A boldog­talan ember kárpótolása, hogy könnyebben esik neki az elmúlás, a meghalás, a megsemmisülés. A kompli- kácziók, a zavarok, a melyek immár a földi megsemmi­sülés után következnek, nem érintenek téged, elköl­tözött ember, kit külön és távol helyezett a legfelsőbb hatalom mindentől. E különválást nem tudja felfogni emberi ész, megérteni a tudás, nem bírja elképzelni a legszéditőbb szárnyalásu fantazia sem. Ködkép csak minden, nincs a mi maradandó. Mit alkottál megállhat évezredeken át őrizve emléked az utódok szivében, de neked magadnak semmi közöd mindezekhez, mik csak hirdetői annak, hogy elmúltál, megsemisültél. Te már nem fogod tudni, hogy voltál, érezni, hogy emléked fönmaradt a kik szerettek qsak arra jók, hogy elsi­rassák elmúlásodat. De te már nem fogod látni fáj­dalmukról azt, hogy mennyire szerettek. S tested le­teszik a földbe, csak eszköz volt,,melyet használtába mely elromlott, semmivé lesz. Ép úgy mintha egy darab vasat letesznek a földbe elporlik idővel szét­oszlik, valaha ismét vas lesz, de arról tudni nem fog soha senki, hogy valaha már vas volt. És a meg­semmisülésben oly egyforma minden bármi szép volt is, a liliom ép úgy elpusztul mint a rózsa s mind a a kettőből egyforma szürke por lesz egykoron. Hallgatom, csak hallgatom e keserű mesét, érzem igazságát. Künn egyre hullanak a falevelek, busongva jár a tél, a szellő a gályák között, a fák mélyéből pedig közelebb lopózik hozzám a fekete homály. Égészen elborít s a misztikus sötétben megcsap az elmúlás hideg lehellete, lehüfi gyötrelemtől égő szive­met, melyre hogy mi ad vigasztalást, elmesélte nekem az ősz .... N. K. 1. ZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Kiss Mayer és Borgyos Gáspár (uj); az érendrédiben Becsky Géza és Dömötör Elek (uj); a batizi választó- kerületben Fényes Elek; a kottáiban Szappanyos Jó­zsef (uj) és Dosza János; az atyaiban Csaba Ador­ján és Träger Albert; a zsar oly árúban Veres László (uj) és Fried Dezső ; a nyirmegyesiben Fodor Árpád (uj) és Mező Károly (uj); a kántorjánosiiban Ibrányi János és Elek Imre ; a nagypaládiban Kölcsey Antal és ifj. Mándi Bertalan (uj); a nagyszokondiban Toóth Sándor (uj); a nagy nyírestben Dunka Gerő; az avas- ujfalusiban Demján Athanász; a középhomoródiban Damokos Ferencz (uj) és Klintók Ágoston ; a réztele­kiben Marosán György (uj), Erdei László és Nyikora Demeter; a tiszabecsiben Sántha Kálmán, Nagy Dezső (uj) és Bállá Gábor (uj) ; a csekeiben Kondor Sándor; a jóházaiban Dr. Olsavszky Gyula (uj) és Cotetiu Va­zul (uj); a mátészalkaiban Báthory György (uj) és Kovács József; az avasuj városiban Nagy Bálint és Erdős Aurél (uj); a felsőboldádiban Papp József (uj); az amacziban N. Székely Mihály; a szinérváraljaiban Bajnóczy Géza (uj); a krasznabéltekiben dr. Bohus János (uj); a nagysomkutiban Papp Sándor; a géresi- ben Schwarcz Dávid és Ladányi Éndre (uj); a veté­siben Nagy Gyula (uj) és Mártha József (uj); a füles- diben Barla Károly (uj), és Baka Béla (uj) ; az erdö- szádaíban Brán Dénes és Szaitz Mihály ; a börvelyiben Bodoky Géza; a tyukodiban Boross György (uj), Gyene Gáspár (uj) és Uray Károly; a dióshalomi vá­lasztókerületben Bradofka Frigyes, Baltay János és Bálint Imre (uj); az alsófernezelyiben Neubaier Ferencz; a komorzániban R. Nagy Sándor (uj); a vitkaiban Uszkay Kálmán ; az olcsvaiban Juhász Lajos (uj) és Bornemissza István; a czégényiben Dávid István, Gu- lácsy Tibor (uj) és Gulácsy Gyula. A választási küzdelmek általában — csekély kivétellel — hevesek voltak, a mit a közelben lazaj- lott képviselőválasztásoknak lehet tulajdonítani, a meny­nyiben sok helyen — nálunk eddig szokatlanul — politikai pártállásokat vittek a küzdelembe, s igy tör­tént meg, hogy a nagykárolyi négy választó kerület­ben mind a 8 bizottsági tagsági helyet függetlenségi párti nyerte el. Politikai motívumok szerepeltek továbbá a kismajtényi, mezőpetrii és gencsi választó-kerületekben, hol az előbbi két helyen a néppárt győzött, mig az utóbbi helyen a függetlenségi párt elvesztette a küzdelmet s a szabadelvű párt győzött. Domahidy Elemér képvi­selő a kismajtényi kerületben, Bartók Lajos, várme­gyénk nagynevű szülöttje a misztótfalusi kerületben el­buktak. Jellemzi a küzdelem hevességét s az általános érdeklődést, hogy a választás alá 145 bizottsági tagot választó kerületben az eddig ismeretes 70 választás közül 73 uj bizottsági tag jött be, s csak 56 régi bizottsági tag tartotta meg tagsági helyét. Általában azonban elmondható, hogy leszámítva egyes nem re­mélt bukásokat, a választások a vármegyei bizottság tekintélyét növelték, s az intelligenczia megerősödve került ki a választásokból. Ismeretlen a választás eredménye a felsőbányái, gebei, szamosszegi. lázárii, kőszegremetei, berkeszi, kővár-remetei és hosszufalusi választó kerületekből. H I K E K. — Vármegyei küldöttség a miniszterelnöknél. Fo­lyó hó 14-én délelőtt fél 12 órakor fogadta Széli Kál­mán miniszterelnök a képviselőházban Szatmár vár­megye küldöttségét Nagy László alispán vezetése alatt; a küldöttség tagjai voltak: dr. Serly Gusztáv, Reök Gyula, Debreczeni István polgármester és Róth Károly vármegyei bizottsági tagok, a kikhez a megyebeli országgyűlési képviselők is csatlakoztak, Luby Béla kivételével, ki ekkor nem volt Budapesten. Nagy László alispán részletesen előadta a vármegye úti ügyeinek állását, kifejezést adván a vármegye közönsége azon óhajának, hogy az általános úti és közgazdasági ér­dekeket kielégíteni kívánó úti költségvetés és annak rendezése czéljából egy nagyobb kölcsön fedezetére megszavazott pótadó jóváhagyását kérelmezi. — A miniszterelnök szívélyesen fogadta a küldöttséget, ő maga is igen fontosnak ismeri az utak és közleke­désnek nemzetgazdasági szempontból nagy horderejét, az ügyet magához signáltatja s a törvény keretén be­lül megtehető joakaratu támogatását ígéri. A jelenlevők a miniszterelnököt megéljenezték s miután Nagy László a küldöttség tagjait bemutatta, a kihallgatás véget ért. — Hivatalvizsgálat. Vármegyénk főispánja f. hó 13-án hivatalvizsgálatot tartott a szatmári főszolgabí­rói hivatalnál. — Vármegyei küldöttség gr. Apponyi Albert kép­viselőházi elnöknél. Ugyanazon küldöttség, melyet f. hó 14-én Széli Kálmán miniszterelnök fogadott, meg­jelent d, u. 2 órakor gróf Apponyi Albert a képvise­lőház elnökénél, az elnöki szobában. Nagy László alispán ékes szavakban tolmácsolta első sorban a vár­megye üdvözlését és szerencse kívánatét a ház-elnöki méltóságra lépése alkalmából s ezután kifejezést adott annak, hogy Szatmár vármegye a többi vármegyék között előljárt, midőn megalkotta a vármegyei múze­umot s annak könyvtára gyarapításául politikai jelen­tőségben is fontossággal biró képviselőházi napló jegy- jeteket 1896. évig megszerezte. Ezúttal kérelmezi ezen naplójegyzeteknek az 1896. évtől folytatólagos átenge­dését. A nemes gróf meleg szavakban köszönte meg a kifejezett jó kivánatot, teljesen egyetért a kérelem magasztos eszméjével s Ígérte, hogy a kérelmet a gazdasági bizottság elé pártolólag fogja terjeszteni. A bemutatások megtörténte után a házelnök éljenzése között a küldöttség eltávozott. — Hangverseny. Rég nem látott, fényes mulat­ság zajlott le folyó hó 9-én a vármegyeháza nagy­termében. A nagykárolyi vöröskereszt egyesületnek a nőegylettel kapcsolatban rendezett tánczmulatsága és hangversenye előkelő közönséget hivott egybe, s bár a rossz időjárás a résztvevők számát föltétien csökkentette, az ünnepély erkölcsi és anyagi sikere a legmesszebb menő igényeket is kielégítheti. — Hetekkel ezelőtt fáradoztak már a mulatság sikeré­nek érdekében, a nagynevű rendezők: Gróf Károlyi Istvánné, gróf Hugonnai Béláné és dr. Serly Gusz- távné úrnők. Különösen főispánunk szeretetreméltó, kedves neje széles e vármegyében mindent elkövetett a tombola jegyek értékesítése végett. Hogy az eredmény rászolgált a fáradságra, azt a nagyszámú elkelt tombolajegyek is igazolják. Az estély kiváló részét természetesen a hangverseny képezte, párját ritkitó élvezetet szerezve a megjelenteknek. A közönség soraiban láttuk gróf Hugonnai Bélánét, ki Károlyi grófnőt helyettesítette, minthogy utóbbi gróf Károlyi György halálának évfordulója miatt szemétyesen nem vehetett részt; kívüle NagyLászlóné, Serly Gusztáváé, városunk s a vidék intelligentiája va­lóban festői képet nyújtott s mint egy szép koszorú, a karzat nagyszámú hölgyközönsége övezte a meg­ragadó képet. A nemzeti színház ünnepelt művésze, Zilahi Gyula kezdte meg a hangverseny műsorát. Mindenütt ismert, mindenkit lebilincselő genialitásá- val három monologot adott elő, oly hatás kíséreté­ben, hogy akarva, nem akarva a közönség óhajára előadását meg is toldotta. Legszebb jutalma — a felhangzó tapsviharok mellett -— az a babérkoszorú volt, melyet dr. Kőszeghy Andor nyújtott át a nagy­nevű, művészete magaslatán álló kiváló magyar ko­mikusnak. A hangverseny következő pontja Sántha Irénke fellépte volt, ki Kemény Gizellának, nagy tehet­ségre valló zongora kísérete mellett egy szívhez, szóló német concert darabot énekelt el, érzésteljes, behízelgő hangján, melynek iskolázottsága nagy fel­tűnést keltett. A szép ének a melyhez a pompás zougorajáték meglepő könnyedén simult, nagy elis­merést szereztek a két szereplőnek, úgy hogy egy frauczia darab eléneklésével is eleget tettek még a közönség óhajának. — Péchy Tibor érdekes felol­vasása követte ezt; a mai kor gyermekét leginkább érdeklő Transwahl-ból tartott felolvasást. Gördülékeny stílusban, igazi búr hazaszeretettel kidolgozott thé- mája nagyon tetszett a publikumnak ; lelkes tapsok hálálták meg az élvezetes felolvasást. Tapsok között jelent meg az emelvényen Kemény Emil, a vele úgy szólván egybeforrt hűséges ezimborával, a hegedűvel s Kemény Gizella zongora kísérete mellett Hubay „Csárdajelenetét“ játszotta el, édes-bűvös hangokat csalva ki a nótafából, olyan áriákat, olyan hangokat, melyek csak a művészet légkörében hallhatók. Remek technikája, a variacziok ezernyi neme osztatlan bá­mulatát keltette fel a közönségnek, mely megérdem- lett tapsokkal jutalmazta meg úgy őt, mint kísérő­jét, ki az elismerésből méltó részt követelhet ma­gának. Közkívánatra még a Crernonai hegedűst ját­szották el. Majd Zilahi Gyula tartott „A föld és népei“ czimen egy humorban gazdag felolvasást, s előadásával a közönségnek ritka kedélyes percze- ket szerzett. Fátyol Józsi zenekisérete mellett, Sántha Irén énekelt még pár szívhez szóló magyar dalt. — Ezzel a hangverseny végződött, n. programra lezaj­lása után kezdetét vette a tombola, mely éjfélig tar­tott. A nagyszámú nyereménytárgyaknak csakhamar akadt gazdájuk, de legnagyobb érdeklődést a tom­bolanyeremények keltették. Öt tombolanyeremény volt, melyeknek szerencsés nyerői a következők: Az első tombolanyeremény : egy török erszény 150 korona értékben nyerte Zanathy Leona k. a. (gróf Károlyi Istvánné ajándéka,) a második két olajfest­mény (Péchy Lászlótié és dr. Serlyné ajándéka) nyerte Skicsák Róbert, a harmadik öt üveg finom pezsgő (gróf Hngonnai Béláné ajándéka) nyerte Jenev Sárika k. a., a negyedik „A költők albuma“, nyerte Wagner Lajos, az ötödik egy gyümölcsváza, (Nonn Gyuláné ajándéka) nyerte Balogh Terka ur- hölgy. Tombola után a táncz múzsájának áldozott a közönség s a legfeszíelenebbül járta reggelig. A rendezőséget csak hódolat illeti meg, nem bírálat. (Rik.) — A Kölcsey-egylet f. hó 17-én, ma este 6 órakor tartja meg első felolvasó-estélyét az úri kaszinó dísz­termében. Az érdekesnek ígérkező estély műsora a következő: 1. A Nagykárolyi Dalegyesület éneke. 2. Megnyitó beszéd Nagy László elnöktől. 3. Költemé­nyek. Irta és felolvassa Fliesz Henrik. 4. Három or­szág határán. Felolvassa NagySándor. 5. Utolsó pontja a Dalegyesület éneke. — Belépti-dij nincs. — A helybeli róni. kath. főgymnasium ifjúsága f. hó 19-én boldogult Erzsébet királyné emlékezetére, a városi tornacsarnokban gyászünnepélyt rendez a a következő műsorral: 1. Hymnus Kölcseytől. Előadja a főgymn. énekkar. 2. Alkalmi óda. Irta Bodnár Lajos VIII. o. t.; szavalja Szintay Lajos Vili. o. t. 3. Álla Stella Confidenta Remce J. H.-tól. Előadja a főgymn. zenekar. 4. Gyászdal Kiosztói. Előadja a főgymn. ének­kar. 5. Részlet Wagner Richárd Istenek alkonya ez. operájából. Zongorán négykézre előadják Czukor István VIII. és Csilléry Ferencz VII. o. tanulók. 6. Erzsébet napján Mészáros Ármándtól. Szavalja Papp György VII. o. t. 7. Alkalmi beszéd. Tartja a főgymn. igazgatója. 8. Szózat Vörösmarfytól. Előadja a főgymn. énekkar. 9. Részlet Erkel F. Hunyadi ez. operájából. Előadja a főgymn. zenekar. Az ünnepség előtt — 9 órakor gyászmise lesz, a mely után az ifjúság a tornacsarnokba vonul, a hol azonnal megkezdődik a gyászünnepély, a melyre a m. t. szülőket és tanügy- barátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Az ecsedi láp lecsapoló társulat f. hó 15-én közgyűlést tartott gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt. A társulati tagok nem nagyon érdeklődtek a társulat ügyei iránt s nagyobb vita sem fordult elő. A közgyű­lés jelentősebb tárgyai közül felemlítjük a következő­ket: a másodrendű belvízcsatornák kiépítésére szük­séges engedélyek csak kevés számban érkezvén be, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom