Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-N» MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, m­SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : K agy-Kár oly ban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés be­küldése mellett ö korona.-5# Egyes szám ára 20 fillér, «=­Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. ___________ HI VATALOS RÉSZ. 19ül~ szám. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait a november hó 8-án délelőtt 9 órakor kezdődő ■ül 1 é s r e a vármegye székházának kis tanácstermébe tisztelettel meghívni. ' Nagy-Károly, 1901. október 31. Gr. Hugonnai Béla, — főispán. 3141—1901. SZ. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém a vármegye törvényható­ságának bizottsági tagjait a november hó 8-án délelőtt 10 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre a vármegye székházának nagytermébe tiszte­lettel meghivni. Nagy-Károly, 1901. október 31. Gróf Hugonnai Béla, főispán. Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata az 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzat elbírálásáig az 1901. évi előirányzat tárgyában. Fj. 2. Az esküdtszéki tagok kisorsolásához bizalmi férfiak kiküldése. Ií. 3. Jékey Mór bizottsági tag lemondása folytán a tisztviselői nyugdij-választmányba egy tag választása. II 4. Az Erdőszáda—farkasaszói utérdekelt- ség kérvénye ezen útvonalnak a törvényható­sági úthálózatba visszahelyezése iránt. Fj. 5- Belügyminiszteri leirat az 1901. évi árvaszéki nyomtatványok árának kifizetése ügyében. Fj. 29100—1901 Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi október hó 10 én tartott közgyűléséből 943—1901. bjkv. sz. alatt kelt határozatával alkotott bába-szabályrendeletet azzal teszem közhírré, hogy az 15 napon belül megfeleb- bezhető. Nagy-Károly, 1901. ckt. hó 27-én. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye bába-szabályrendelete. I. FEJEZET. Általános határozatok. 1. §. Minden nagy község és minden olyan kis köz­ség, mely legalább 1200 lakossal bir, tartozik okleve­les bátát tartani. 2. §. Minden nagy község, mely 1500 nál több lelket számlál, tartozik minden 1500 lakosra egy ok­leveles bábát tartani. 3. §. Az 1200 lakosnál kevesebbel biró községek, a helyi viszonyok tekintetbe vételénél egy u. n. bába tar­tásra kötelezett körré egyesülnek. Egy ilyen bába kör összlakossága a 2000 lelket meg nem haladhatja, s székhelyét a járási főszolgabíró állapítja meg. A fő­szolgabíró által megállapított székhely elleni felebbezés esetében alispán dönt. 4. §. Olyan kis községekben, a melyek a helyi viszonyok miatt a bába körbe nem csatolhatok a vm. t. főorvos által kiképezett u. n. czédulás bábák is működhetnek, vagy a legközelebbi nagy községhez csatlakozhatnak. 5. §. A községi vagy kör bábát az 1876 évi XIV. t.-cz. 147. §-a alapján a községi egészégügyi bizottság kijelölése mellett a község választja s hiva­tala állandó. Fegyelmi tekintetben irányában ugyana­zon törvények alkalmazandók, melyek a községi elöl­járókra érvényesek. 6. §. Községi vagy kör bábának csak bába tanfo­lyamot végzett oklevéllel biró,büntetlen előéletű, magyar honpolgár választható meg. II. FEJEZET. A községi vagy körbába kötelessége és jogai. 7. §. Minden községi vagy kör bábának szabad lakáson kívül, melyhez legalább egy vékás (300 □-öl) kert is száu*i*tw*dó évi fizetése 160 korona, mely a nagy község vagy a szövetkezett községek által, havon­ta utólagos részletekben fizetendő. Szabad lakás nem ad- hatása esetében ez 60—100 korona lakpénzzel váltan­dó meg. 8. §. A községi vagy körbába lakása egy szoba, konyha és kamarából áll. 9. §. A lakosok által fizetendő szülésznői segéd- kezési dij szabad alku tárgya. Nem fizetés esetében pedig házzal és külső földdel biró egyének a szülés­nél való segédkezésért és nyolcz napig tartó utó­kezelésért két koronát, csak házzal bírók, külső föld nélkül, egy korona húsz fillért, a többi lakosok végül 80 fillért tartoznak fizetni, illetőleg nem fizetés eseté­ben a községi elöljáróság által egyszerű szóbeli kére­lemre behajtandó. 10. §. Vagyontalan szegényeknél & községi al­kalmazásban levő bába díjtalanul köteles segédkezni roegjegyeztetvén, hogy vagyontalannak csak az tekint­hető, ki semmi nemű állami adót nem fizet. 11. §. Ha az illető szülésznő vagy hozzátartozói a nyolcz napon túli látogatásokat is kívánja, akkor a földdel és házzal bírók nap: hatvan (60) fillért, csak házzal bírók napi harmincz (30) fillért a többiek napi húsz (20) fillért tartoznak fizetni, s ezen összeg a segédkezési díjjal egyszerre, s azon módon fizeten­dők illetőleg hajtandok be. Teljesen vagyontalanoknál (szegények) a további látogatás is díjtalan. (Folyt, köv.) 28717 — 1901. szám. F'isch Lajos nyircsászá- rii gazdaságából egy drb 5 éves, fehér szőrű M. F. sütött jegygyei ellátott ökör elbitangolt. Nagy-Károly, 1901. évi okt. hó 23-án. Nagy László, alispán. A nemzetiségek. A kérdések között, melyek a magyar álla­mot és társadalmat egyaránt foglalkoztatják a legállandóbb a nemzetiségek kétdése, a mely- lyel megbirkózni legjobb esetben csak a jövő, vagy még az azután következő nemzedék fog. De akkor is csak úgy, ha az állam és társa­dalom nem szűnik meg a talaj előkészítésén fáradozni, ha munkát és energiát nem sajnál ahhoz, hogy az összes Magyarországon élő nemzetiségeket megnyerjüktökéletesen a magyar államiság eszméjének. Őszintén be kell vallanunk magunknak, hogy ebben a tekintetben még a kezdet elején vagyunk, aminek legeklatánsabb jele az, hogy még számos külföldi pénzekkel fentartott iskola van Magyarországon, melyekben nyíltan vagy burkoltan hirdetik az irridenta tanokat, a ma­gyar nemzet történetét meghamisítva adják elő, és a magyar állam tekintélyével szemben tiszteletlenségre buzdítanak. Nem kevésbbé el­csüggesztő jel az, hogy egyre másra szaporod­nak a nemzeti czélokat szolgáló pénzintézetek, különösen Erdélyben, ahol azok a pénzintéze­tek most azt a politikát űzik, hogy minden földet mely áruba bocsáttatik működési körük­ben megvásárolnak. A czélzat világos, azt akarják, hogy román kézben legyen minél nagyobb része a földnek, melyet a magyar korona országainak testétől el akarnak szakí­tani. Hosszabb idő, már évek óta nem hallottuk hírét nemzetiségi botrányoknak. Az ablakbeverő, zászlótépő, hazug ujságczikkekkel hangulatot csináló s memorandumokban utazó politikát sutba tették a nemzetiségek vezérei. Hanem alkalmazkodván a korszellemhez, mely a köz- gazdasági érdekeket tolta előtérbe, ők a gazdasági utón propagálják nemzetbontó törek­véseiket .... Megveszik a földet. Pénzinté­zeteket alapítanak. Ipari és kereskedelmi válla­latokba fognak. Ezeknek keretében szolgálják az irridenta eszméket. Csendes zaj nélkül való, de annál veszedelmesebb munka ez, mert anyagi érdekek révén fűzik szorosmjiiaguk- hoz a nemzetiségi magyar állampolgárt. Mint a képviselőválasztások igazolták, a nemzetiségi vezetők nagy része, most is a passzivitás álláspontját foglalta el. Ez bizonyí­téka annak, hogy nem akarnak a jelenlegi tör­vényhozás keretén belül érvényesülést keresni, hanem azon kívül ... a törvényen és hazafi- ságon kívül. Folyik tehát lankadatlan buzgalommal az aknamunka, melyhez az egész erkölcsi erőt s az anyagi erő nagyrészét a külföld szolgáltatja. Nem szabad öszzetett kezekkel néznünk ezt az aknamunkát, amely daczára a Bánffy kormány vasszigorának s a Széli kormány tolerancziájának veszedelmes mérvéből mit sem veszített. Sem rossz szó, sem szép szó nem használ itt, csakis a tettek. A saját hadi tervével kell megverni ezt az elkeseredett, ok­talan ellenségét a magyar önálló államnak. Románok, szászok, tótok, szerbek, a ma­gyar állam polgárai, nap—nap után kivannak szolgáltatva minden téren a nemzetiségi veze­tőknek, nap nap után szavak Írások és tettek oktatják őket haza- és testvér-gyűlöletre. Nagy nemzeti munka, egy második hon­szerzés ezeket a veszedelmes elemeket lehe­tetlenné tenni, s az összes nemzetiségek lel­két és szivét annak a Magyarországnak meg­nyerni, melynek alkotmányát Deák Ferencz tervezte és Ferencz József szentesítette. Sem erőszak, sem engedékenység nem használnak itt, csakis az állam és társadalom czéltudatos és fáradhatatlan munkája. K. F. — Rendkívüli közgyűlést tartott vármegyénk közönsége okt. 31-én gr. Hugonnai Béla fő­ispán elnöklete alatt. Kevés számú bizottsági tag vett reszt a közgyűlésen s minden vita nélkül letárgyalta a napirendre tűzött ügyeket. A közgyűlés első tárgya volt a legtöbb adót- fizető bizottsági tagoknak 1902. évre össze állított névjegyzéke. A közgyűlés tudomásul vette s további eljárás végett az alispánnak adta ki. — Az alispán kérelmet intézett a köz- nyüléshez, hogy írjon fel a kereskedelmi íni- giszterhez az iránt, hogy a nagykároly—csapi helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyezési tárgyalást mielőbb rendelje el. Elfogadták az indítványt s az engedélyezési tárgyalásra a vármegye képviseletében már most kiküldték Nagy László alispánt és DebreczeniI stvánt.—- A bizottsági tagok választásának határ­napjául a közgyűlés nov. 11. 12 és 13-ik napjait tűzte ki s kiküldte a választási elnököket. — Végül Nagy László alispán részvéttel emlékezett meg dr. Aldor Adolf biz. tag el­hunytéról s indítványozta, hogy a vármegye közönsége fejezze ki jegyzőkönyvi részvétét s, azt a család tagjaival is közölje. A főispán, bár az az ügy nem volt napirendre tűzve, tekintettel kegyeletes voltára, megengedte annak tárgyalását. A közgyűlés elfogadta az indít­ványt s a főispán éltetésével véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom