Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-N» MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, mSZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : K agy-Kár oly ban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett ö korona.-5# Egyes szám ára 20 fillér, «=Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. ___________ HI VATALOS RÉSZ. 19ül~ szám. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait a november hó 8-án délelőtt 9 órakor kezdődő ■ül 1 é s r e a vármegye székházának kis tanácstermébe tisztelettel meghívni. ' Nagy-Károly, 1901. október 31. Gr. Hugonnai Béla, — főispán. 3141—1901. SZ. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjait a november hó 8-án délelőtt 10 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghivni. Nagy-Károly, 1901. október 31. Gróf Hugonnai Béla, főispán. Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata az 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzat elbírálásáig az 1901. évi előirányzat tárgyában. Fj. 2. Az esküdtszéki tagok kisorsolásához bizalmi férfiak kiküldése. Ií. 3. Jékey Mór bizottsági tag lemondása folytán a tisztviselői nyugdij-választmányba egy tag választása. II 4. Az Erdőszáda—farkasaszói utérdekelt- ség kérvénye ezen útvonalnak a törvényhatósági úthálózatba visszahelyezése iránt. Fj. 5- Belügyminiszteri leirat az 1901. évi árvaszéki nyomtatványok árának kifizetése ügyében. Fj. 29100—1901 Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi október hó 10 én tartott közgyűléséből 943—1901. bjkv. sz. alatt kelt határozatával alkotott bába-szabályrendeletet azzal teszem közhírré, hogy az 15 napon belül megfeleb- bezhető. Nagy-Károly, 1901. ckt. hó 27-én. Nagy László, alispán. Szatmár vármegye bába-szabályrendelete. I. FEJEZET. Általános határozatok. 1. §. Minden nagy község és minden olyan kis község, mely legalább 1200 lakossal bir, tartozik okleveles bátát tartani. 2. §. Minden nagy község, mely 1500 nál több lelket számlál, tartozik minden 1500 lakosra egy okleveles bábát tartani. 3. §. Az 1200 lakosnál kevesebbel biró községek, a helyi viszonyok tekintetbe vételénél egy u. n. bába tartásra kötelezett körré egyesülnek. Egy ilyen bába kör összlakossága a 2000 lelket meg nem haladhatja, s székhelyét a járási főszolgabíró állapítja meg. A főszolgabíró által megállapított székhely elleni felebbezés esetében alispán dönt. 4. §. Olyan kis községekben, a melyek a helyi viszonyok miatt a bába körbe nem csatolhatok a vm. t. főorvos által kiképezett u. n. czédulás bábák is működhetnek, vagy a legközelebbi nagy községhez csatlakozhatnak. 5. §. A községi vagy kör bábát az 1876 évi XIV. t.-cz. 147. §-a alapján a községi egészégügyi bizottság kijelölése mellett a község választja s hivatala állandó. Fegyelmi tekintetben irányában ugyanazon törvények alkalmazandók, melyek a községi elöljárókra érvényesek. 6. §. Községi vagy kör bábának csak bába tanfolyamot végzett oklevéllel biró,büntetlen előéletű, magyar honpolgár választható meg. II. FEJEZET. A községi vagy körbába kötelessége és jogai. 7. §. Minden községi vagy kör bábának szabad lakáson kívül, melyhez legalább egy vékás (300 □-öl) kert is száu*i*tw*dó évi fizetése 160 korona, mely a nagy község vagy a szövetkezett községek által, havonta utólagos részletekben fizetendő. Szabad lakás nem ad- hatása esetében ez 60—100 korona lakpénzzel váltandó meg. 8. §. A községi vagy körbába lakása egy szoba, konyha és kamarából áll. 9. §. A lakosok által fizetendő szülésznői segéd- kezési dij szabad alku tárgya. Nem fizetés esetében pedig házzal és külső földdel biró egyének a szülésnél való segédkezésért és nyolcz napig tartó utókezelésért két koronát, csak házzal bírók, külső föld nélkül, egy korona húsz fillért, a többi lakosok végül 80 fillért tartoznak fizetni, illetőleg nem fizetés esetében a községi elöljáróság által egyszerű szóbeli kérelemre behajtandó. 10. §. Vagyontalan szegényeknél & községi alkalmazásban levő bába díjtalanul köteles segédkezni roegjegyeztetvén, hogy vagyontalannak csak az tekinthető, ki semmi nemű állami adót nem fizet. 11. §. Ha az illető szülésznő vagy hozzátartozói a nyolcz napon túli látogatásokat is kívánja, akkor a földdel és házzal bírók nap: hatvan (60) fillért, csak házzal bírók napi harmincz (30) fillért a többiek napi húsz (20) fillért tartoznak fizetni, s ezen összeg a segédkezési díjjal egyszerre, s azon módon fizetendők illetőleg hajtandok be. Teljesen vagyontalanoknál (szegények) a további látogatás is díjtalan. (Folyt, köv.) 28717 — 1901. szám. F'isch Lajos nyircsászá- rii gazdaságából egy drb 5 éves, fehér szőrű M. F. sütött jegygyei ellátott ökör elbitangolt. Nagy-Károly, 1901. évi okt. hó 23-án. Nagy László, alispán. A nemzetiségek. A kérdések között, melyek a magyar államot és társadalmat egyaránt foglalkoztatják a legállandóbb a nemzetiségek kétdése, a mely- lyel megbirkózni legjobb esetben csak a jövő, vagy még az azután következő nemzedék fog. De akkor is csak úgy, ha az állam és társadalom nem szűnik meg a talaj előkészítésén fáradozni, ha munkát és energiát nem sajnál ahhoz, hogy az összes Magyarországon élő nemzetiségeket megnyerjüktökéletesen a magyar államiság eszméjének. Őszintén be kell vallanunk magunknak, hogy ebben a tekintetben még a kezdet elején vagyunk, aminek legeklatánsabb jele az, hogy még számos külföldi pénzekkel fentartott iskola van Magyarországon, melyekben nyíltan vagy burkoltan hirdetik az irridenta tanokat, a magyar nemzet történetét meghamisítva adják elő, és a magyar állam tekintélyével szemben tiszteletlenségre buzdítanak. Nem kevésbbé elcsüggesztő jel az, hogy egyre másra szaporodnak a nemzeti czélokat szolgáló pénzintézetek, különösen Erdélyben, ahol azok a pénzintézetek most azt a politikát űzik, hogy minden földet mely áruba bocsáttatik működési körükben megvásárolnak. A czélzat világos, azt akarják, hogy román kézben legyen minél nagyobb része a földnek, melyet a magyar korona országainak testétől el akarnak szakítani. Hosszabb idő, már évek óta nem hallottuk hírét nemzetiségi botrányoknak. Az ablakbeverő, zászlótépő, hazug ujságczikkekkel hangulatot csináló s memorandumokban utazó politikát sutba tették a nemzetiségek vezérei. Hanem alkalmazkodván a korszellemhez, mely a köz- gazdasági érdekeket tolta előtérbe, ők a gazdasági utón propagálják nemzetbontó törekvéseiket .... Megveszik a földet. Pénzintézeteket alapítanak. Ipari és kereskedelmi vállalatokba fognak. Ezeknek keretében szolgálják az irridenta eszméket. Csendes zaj nélkül való, de annál veszedelmesebb munka ez, mert anyagi érdekek révén fűzik szorosmjiiaguk- hoz a nemzetiségi magyar állampolgárt. Mint a képviselőválasztások igazolták, a nemzetiségi vezetők nagy része, most is a passzivitás álláspontját foglalta el. Ez bizonyítéka annak, hogy nem akarnak a jelenlegi törvényhozás keretén belül érvényesülést keresni, hanem azon kívül ... a törvényen és hazafi- ságon kívül. Folyik tehát lankadatlan buzgalommal az aknamunka, melyhez az egész erkölcsi erőt s az anyagi erő nagyrészét a külföld szolgáltatja. Nem szabad öszzetett kezekkel néznünk ezt az aknamunkát, amely daczára a Bánffy kormány vasszigorának s a Széli kormány tolerancziájának veszedelmes mérvéből mit sem veszített. Sem rossz szó, sem szép szó nem használ itt, csakis a tettek. A saját hadi tervével kell megverni ezt az elkeseredett, oktalan ellenségét a magyar önálló államnak. Románok, szászok, tótok, szerbek, a magyar állam polgárai, nap—nap után kivannak szolgáltatva minden téren a nemzetiségi vezetőknek, nap nap után szavak Írások és tettek oktatják őket haza- és testvér-gyűlöletre. Nagy nemzeti munka, egy második honszerzés ezeket a veszedelmes elemeket lehetetlenné tenni, s az összes nemzetiségek lelkét és szivét annak a Magyarországnak megnyerni, melynek alkotmányát Deák Ferencz tervezte és Ferencz József szentesítette. Sem erőszak, sem engedékenység nem használnak itt, csakis az állam és társadalom czéltudatos és fáradhatatlan munkája. K. F. — Rendkívüli közgyűlést tartott vármegyénk közönsége okt. 31-én gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. Kevés számú bizottsági tag vett reszt a közgyűlésen s minden vita nélkül letárgyalta a napirendre tűzött ügyeket. A közgyűlés első tárgya volt a legtöbb adót- fizető bizottsági tagoknak 1902. évre össze állított névjegyzéke. A közgyűlés tudomásul vette s további eljárás végett az alispánnak adta ki. — Az alispán kérelmet intézett a köz- nyüléshez, hogy írjon fel a kereskedelmi íni- giszterhez az iránt, hogy a nagykároly—csapi helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyezési tárgyalást mielőbb rendelje el. Elfogadták az indítványt s az engedélyezési tárgyalásra a vármegye képviseletében már most kiküldték Nagy László alispánt és DebreczeniI stvánt.—- A bizottsági tagok választásának határnapjául a közgyűlés nov. 11. 12 és 13-ik napjait tűzte ki s kiküldte a választási elnököket. — Végül Nagy László alispán részvéttel emlékezett meg dr. Aldor Adolf biz. tag elhunytéról s indítványozta, hogy a vármegye közönsége fejezze ki jegyzőkönyvi részvétét s, azt a család tagjaival is közölje. A főispán, bár az az ügy nem volt napirendre tűzve, tekintettel kegyeletes voltára, megengedte annak tárgyalását. A közgyűlés elfogadta az indítványt s a főispán éltetésével véget ért.
