Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

— Meghívás. A városi képviselő-testület tagjait a folyó évi október hó 27-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1901. október 22. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. Ma- noschek Ferencz ajánlata Nagy-Károly város köztereinek gázzal leendő világítására. 2. Gyömörői dr. Áldor Adolf kórházi igazgató elhalálozása folytán a kórházi igazgatói állásnak helyettesítés utjáni betöltése iránti intézkedés. 3. Kugler Lajos és Kugler Juliánná nagykárolyi lakosoknak a képviselőtestület 121—1901. kgy. számú határozata elleni felebbezése, illetve előterjesztése. 4. Szabadalmazott önműködő fék-készülék és gépgyár részvény-társaság kérvénye a felállítandó gyártelep részére 1 hold terület átengedése s 10 évi adó- mentesség megadása iránt. 5. Téger Antal és neje Atilla-utczai lakosok házszabályozási vonalba eső részének lemetszéséért fizetendő kártalanítási összeg árának megállapítása. 6. Róth Jakab kérvénye Rákóczi- utczai telke elibe felállítandó lámpának a város által petróleummal leendő ellátása iránt. 7. A lövölde-kert bérbeadásáról kiállított szerződés bemutatása. 8. Goldstein Adolf kérelme a bérletből való kibocsátása iránt.

— Gyászeset. Gyömörői Áldor Adolf dr. kórházi főorvos, vármegyei tb. főorvos f. hó 20-án, élte 70-ik, boldog házaságának 37-ik évében városunkban elhunyt. Elhunyta igaz részvétet keltett a társadalom minden rétegében, mivel egy messze földön hires orvos hunyt el benne, a ki munkás hosszú életén át annyi sok jó szolgálatot tett a közegészségügynek, , városunkban és a vidéken. Mert az elhunyt mint szemorvos és általában mint mütőorvos, messze földön hires volt, a ki nőies finomságú kis kezével bámulatos biztonsággal operált, valóságos csodákat müveit. E mellett valódi orvos volt, a ki szenvedéllyel adta át magát hivatásának s mindig a tudomány szivonalán tartotta magát úgyis mint orvos, úgy is mint szakiró. Azért tekintélye is volt neki orvosi körökben is, neve jóhangzásu volt a budapesti és bécsi orvosi fakultásokon is. Az elhunyt Győr vármegye Gyömörő községében született 1832. aug. hó 2-án. 1860-ban végezte a budapesti egyetemen az orvos tudományokat, a hol Balassának kedves hallgatója volt. Innét egyenesen városunkba jött, a hol csakhamar nagy kiterjedésű orvosi gyakorlatra tett szert, úgy hogy városi főorvosnak is megválasztották. 1869-ben a 12 ágygyal berendezett városi kórház igazgatóságát is reá ruházták. Hervadhatlan érdemeket szerzett a kórház fejlesztése körül. Az ő működésének tudható be az, hogy a városi kórházat 1885. évben közkórház jelleggel ruházták fel, a mely kórház már akkor 60 ágygyal rendelkezett. Itt végezte ő azokat a hires műtéteket, a melyek a sebészeti klinikának is becsületére váltak volna. E mellett humánus orvos is volt, a ki a szegényeket ingyen gyógyította ép oly lelkiismerettel, mint a gazdagokat. A ridegnek látszó ember betegei közt rendszerint felvidult s ez által reményt öntött a betegek leikébe is. — Az öreg ur, még élte utolsó éveiben is, fiatalos érdeklődést tanúsított a közgyügyek iránt is. így a legtöbb vármegyei szakbizottságnak szorgalmas tagja volt. A hires vidéki orvos munkás és áldásos érdemei végre a legfelsőbb helyen is elismerésre találtak, a mikor ő felsége a király őt 1899. évben magyar nemességre emelte. A gyenge szervezetű férfiú az utóbbi időben sokat betegeskedett, s a ki annyi embertársának tudta vissza adni az életerőt, a szószoros értelmében végelgyengülésben halt el. Temetése f. hó 22-én ment végbe városunkba óriási közönség részvéte mellett. Mert, igaz, érdemes embert temettek, a kinek mindenki sietett a végtiszeséget megadni. A koporsót elborították a koszorúk halmaza, a melyek a következő felírást viselték : „Nagykároly város közönsége — kegyelete jeléül dr. Áldor Adolfnak“. „Szatmár vármegye orvosi fiókszövetség — Dr. Áldor Adolf alelnökének“. „Toóth Sándor és családja — Őszinte tisztelete jeléül“. „Gyömörői Dr. Áldor Adolfnak — Blum Testvérek“. „Nagykárolyi nőegylet — tisztelete jeléül“. „Pepi és Emil — A felejthetetlen jó sógornak“. „Őszinte mély részvéttel — Özv. Szatmáriné Jenny“. „A nagykárolyi városi közkórház — Felejthetetlen igazgató főorvosának“. „Kegyelete jeléül — Berger család“. „Ifj. Hahn János és neje — Őszinte tisztelete jeléül“. „Wagner Lajos és családja — Őszinte tisztelete jeléül“. „A nagykárolyi orvosok — Dr. Áldor Adolf kartársuknak tisztelet és szeretetük jeléül“. „Érdemdús volt elnökének — A nagykárolyi izr. tanulósegélyző-egylet“. „A legnemesebb embernek — Heidelberg Imre és neje“. „Utolsó üdvözletül — Paula és Samu“. „Szeretett igazgató-tanácsosának — A nagykárolyi takarékpénztár egyesület“. „Barátsága jeléül — A kedves kollegának Gyurovits“. Számos névtelen. — A család a koszorúk megváltásaképen 150 koronát és kántorjánosi Mándi Géza ur és neje koszorú megváltás fejébe 30 koronát osztatott ki a szegények között A temetési szertartást Fürth Ferencz főrabbi végezte, megható szép beszédet mondva. Utána dr. Jékel László az orvosi kar nevében búcsúzott el a jeles kollegától. Beszéde meleg hangon tartott szép beszéd volt. Részvétüket nyilvánították: Gróf Károlyi Istvánná, gr. Károlyi György, gr. Hugonnai Béla és neje, a nőegylet, a városi tisztikar, orvosi kar, a nagykárolyi Takarékpénztárigazgatósága, kórházi tisztviselők stb. A család a következő gyászjelentést adta ki pótolhatlan vesztességéről : Alulírottak úgy maguk, mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a legjobb férj, apa, vő, nagyapa, testvér Dr. gyömörői Áldor Adolf közkórházi igazgató-főorvos, Szatmár vármegye t. b. főorvosa, Nagykároly város v. tiszti főorvosa stb. stb. folyó évi október hó 20-án tevékeny és áldásdus életének 70-ik, boldog házasságának 37-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 22-én kedden délután 3 órakor fognak a gyászházból az izraelita temetőbe örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1901.

október hó 21-én. Áldás és béke poraira! Özv. dr. gyömörői Áldor Adolfné, Rooz Lujza, mint neje. Rooz Salamon és neje, mint após és anyós. Adler Móritz, Adler Emánuel és neje, Adler Samu és neje, Burger Ignáczné Adler Johanna, mint testvérek és sógornők. Sarkady Adolfné gyömqrői Áldor Ilona, dr. Neumann Bertalanné gyömörői Áldor Sarolta, dr. Sternberg Gézáné gyömörői Áldor Nelli, dr. gyömörői Áldor Lajos, Fisch Lajosné gyömörői Áldor Tekla, mint gyermekei. Sarkadi Adolf, dr. Neumann Bertalan, dr. Sternberg Géza, dr. gyömörői Áldor Lajosné Kann Jolán, Fisch Lajos, mint vők, illetve menye. Sarkadi Renée, Sarkadi Sándor, Sarkadi Pista, Neumann Sándor, Sternberg Feri, Sternberg Laczi, gyömörői Áldor Lucy, Fisch Erzsiké, Fisch Sándor, Fisch Ella, Fisch Miklós, mint unokák. A nagykárolyi közkórház a következő külön gyászjelentéssel tudatta veszteségét: A nagykárolyi nyilvános közkórház orvosi és tiszti személyzete a legmélyebb részvéttel tudatja, hogy gyömörői dr. Áldor Adolf ur, a nagykárolyi nyilvános kórháznak 32 év óta fáradhatlan buzgalmu igazgatófőorvosa folyó évi okt. hó 20-án életének 70-ik évében elhunyt. Hült tetemei f. hó 22-én d. u. 3 órakor fognak örök nyugalomra tétetni. Kelt Nagy-Károly ban, 1901. október 20. A helybeli Takarékpénztár-Egyesület, melynek igazgatósági tagja volt a következő gyász- jelentést adta ki: A n.-károlyi Takarékpénztár-Egyesület igazgatósága mély részvéttel tudatja, hogy sok éven át igazgatóságának tevékeny és érdemes tagja gyömörői dr. Áldor Adolf ur f. hó 20-án munkás életének

70-ik évében elhunyt. Emléke maradandó lessz közöttünk ! Nagy-Károly, 1901. október 21.

— Felolvasó estély. A helybeli kath. legényegyesület nov. 3-án vasárnap d. u. 6 órakor felolvasó estélyt tart saját helyiségében.

— Eljegyzés. Papp Endre, Komárom szab. kir. város számvevője, folyó hó 18-án váltott jegyet varosunkban Morgenthal Henrik, nyugalmazott kir. adópénztárnok kedves és bájos leányával, Kornéliával.

— A nagykárolyi kör f. hó 9-én tartotta meg alakuló ülését az egyetemi ifjak élénk érdeklődése mellett. Csipkés József alelnök, a szünidei bizottság elnöke beszámolt a kör által rendezett mulatság eredményéről s megemlékezve a kör és tisztikar múlt évi működéséről, kéri a felmentvényt a tisztikar részére. Ezután kezdetét vette az alakuló közgyűlés. Egyhangúlag Csipkés Józsefet választották meg elnöknek, a ki lelkes székfoglaló beszédet mondott. A tisztikar többi tagjai lettek: alelnök: Debreczeni István, főjegyző : Pálfy Jenő, aljegyző; Becsky István, pánztáros: Lab- davszky János, ellenőr: Kerekes Ödön, könyvtáros: Suták István. Bizottsági rendes tagok: Aliquander Lajos, Antal Miksa, Győrfi Sándor és Fok Ferencz, póttagok : Medvey Lajos és Mercs István.

— Népkonyha. A nagykárolyi izr. nőegylet folyó hó 20-iki választmányi gyűlésén elhatározta, hogy az egyesület által létesített népkonyhát ez idén is a régi szellemben megnyitja a városi szegények istá- polására. Az egylet képtelen azonban saját erejéből a népkonyha iránt támasztott nagy igényeknek megfelelni, azért tehát ismételve a helyi társadalom áldozatkészségéhez folyamodik, hogy nagylelkű adományaival az egyesületet, emberbaráti működésében támogassa. — E czélból gyűjtő bizottság szervezte- tett, mely felfogja keresni személyesen a kegyes adakozókat. Előre felhívjuk a n. é. közönség jóindulatú támogatását 3 páratlan emberbaráti intézmény érdé kében, mely a lefolyt télen is 88 szegénynek adott tápláló ebédet és meleg helyiséget. A népkonyha legkésőbb f. évi deczember hó 15-én nyílik meg a régi kaszinó e czélra berendezett üvegtermében.

— Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen férjem elhunyta alkalmával úgy testületek, mint egyesek, vidékiek és helybeliek részéről a részvét oly mérvben nyilatkozott meg, hogy jelenlegi lelkiállapotomban képtelen vagyok azt kellőkép megköszönni, addig is, mig ezt tehetem, fogadják mindnyájan úgy magam, mint családom nevében részvétükért, melylyel pótolhatlan veszteségünk feletti fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, mélyen átérzett őszinte köszönetemet. Nagy-Károly, 1901. október 24. Özv. dr. gyömörői Aldor Adolfné.

— A Nagykárolyi Prot. Társaskör okt. 3l-én este 7 órakor fogja saját helyiségében a reformáczió 384-ik évfordulóját megünnepelni. Az ünnepélyre a kör tisztelt tagjait és az érdeklődőket ezúton is tisztelettel meghivja Az elnökség.

— Közszemlére kitétel. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselő-testülete által 1901. év október hó 13-án napján tartott közgyűlésén a Kálmánd-utcza vasút felőli végének szabályozása a Bing Mór és társa ingatlanaiból kisajátítás, épület le- metszés s ebből folyó kártalanítási összeg megállapítása, ingatlan átengedésére vonatkozólag hozott 125—1901. kgy. számú határozata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 30 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen ne- taláni felebbezés 1901. évi november hó 14-ik napjáig

bezárólag beadhatók. Nagykároly, 1901. október hó 14-én. Debreczeni István, polgármester.

— Felhívás. Felhivatnak a Nagykároly r. t. városban lakó szülők, gyámok és cselédtartó gazdák, hogy ismétlő iskolaköteles gyermekét, gyámoltját (cselédjét) a gazdasági ismétlőiskolába okvetlen beírassa s oda pontosan feljárassa, mivel ellenkező esetben az 1868. évi 38. törv.-czikk 4. §-ban megszabott pénz- büntetéssel fog büntettemi. A beiratások okt. 27., 30., november 2., 3., 6., 9. és 10-én mindenkor délután 2—5 óráig történnek. A beiratási hely: Gr. Károlyi György tér 38. sz. alatt levő ág. hitv. ev. iskola (Lutheránus iskola). Minden beiratkozni jövő tanköteles hozza magával az ujraoltási bizonyítványát, mert ennek nem léte miatt Debreczeni István polgármester urnák 2690—1901. K. számú végzése szerint ujraoltatni fog. Nagykároly, 1901. október 23. Nagy Sándor, gazdasági ismétlőiskola igazgató- tanitó.

— A helybeli gőz- és kádfürdőnél szükségessé

vált javításokat a tulajdonos Takarékpénztár eszközöltette s igy teljesen jó karban adta bérbe Muska Jánosnak. Nevezett bérlő, ki több éven át volt e fürdőnél közmegelégedésre alkalmazásban, kiváló gondot fordít a fürdő solid üzemére, annak tisztán tartására s a fürdőközönség pontos kiszolgálására. — Éveken át szerzett gyakorlottsága folytán ajánlkozik szakszerű hidegvizkurát nyújtani, eszközöl massirozást, tyukszemvágást, benőtt köröm gondozását és villanyozást. Igen tevékeny egyén s méltán megérdemli a közönség pártolását. — A fürdő nyitva van téli hónapokban(oktb. márczius:) reggel 7 órától déli 12- ig, délután 2—6-ig. Gőzfürdő kapható férfiak részére : hétfőn, szombaton egésznap, vasárnap és szerdán délelőtt. Nőknek: kedden és csütörtökön egésznap. Kádfürdő, férfiak mint nők részére mindennap egész napon át. Zuhany férfiaknak : télen kedd és csütörtök kivételével naponta egész nap, minden nap. A nyári idényre két zuhanyterem van berendezve. — A gőzfürdő dija délutáni használaton 40 fillérrel olcsóbb. 1—4

— Hogyan élt a nép a régi időben. A reformáczió után Európaszerte nagyban átalakult a nép élete. A nép egészben jobb élethez jutott, a javak mintha arányosabban oszlottak volna meg, emelkedett a jólét. Az igaz, hogy Anglia most egy év alatt többet költött borra, mint eddig négy esztendőben. Ágból font kunyhók helyébe kőházak kerültek, divatba jött a kémény, addig a füst csak az eresz alatt bujt ki, a vánkosok közhasználatba jutnak, szőnyeg fedi a padlót, a régi sötétség és elzárkózottság helyébe világos szobák lépnek, terjed az üveg használata, a mi olasz befolyásra mutat, bizalmasabb lesz az élet, a zászlós ur a vár nagyterméből belsőbb szobáiba vonul, nem lovon, gyalog jár, elhagyják a kardot és pajzst, könnyű ruhát és tőrt viselnek, vasruha helyet pompás öltözetet. Szóval a lovagi élet helyébe az udvari lép, a czifraság vágya ragályként terjed, az udvari emberek drágaköves mentékben és övékkel járnak; egész igaza volt a tréfás mondásnak, hogy a váraikat viszik hátukon. Föllendült a kereskedés, de vele a még könnyebb pénzszerző, a tengeri rablás is divatba jött. A pénzszerzés kalandjait kalandos pénzköltés cserélte fel. A becsület szerzése és könnyelmű koczkáztatása töltötték be a nemesek idejét. Nem hiába szerepel Schakes- peare színmüveiben oly erősen játék és kaland. Idylli pásztorünnepek mellett előadták a középkori mysteri- umukat mythologiai csoportozatok mellett, fény és kicsapongás töltötte be az életet. Ennek a kornak a leírását találni a Nagy Képes Világtörténet 138. füzetében. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet Írója is. Egy-egy kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján.

— Adomány. Özv. gyömőrői dr. Áldor Adolfné urhölgy férje elhalálozása alkalmával 50 koronát küldött a városi szegények közötti szétosztás végett. Midőn ezen összeget rendeltetése ezéljaira fordítás végett a városi közgyámnak átadtam, nem mulaszthatom el, hogy a nemes cselekedetért hálás köszönetem a nyilvánosság előtt is ki ne fejezzem. Kelt Nagykárolyban, 1901. évi október 22. Debreczeni István, polgár- mester.

— Az „Érmelléki szölöoltvány-telep, Nagy-Kágya“

hirdetését olvasó közönségünk szives figyelmébe ajánljuk. 1—4

— A gazdasági cselédsegélyzö-pénztár fellendítése ügyében gr. Hugonnai Béla vmegyénk főispánja a járási főszolgabirákhoz és polgármesterekhez a következő lelkes hangú felhívást intézte: Sajnálattal szereztem meg-