Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY felé a vidéket s már maga ez az irányítás is nagy haladás volna a mai állapotokhoz képest, mikor a vidéken nincs semmi, ami irányítani tudná a vidék lakosságát és buzgalmat keltene benne a kulturális haladásra. Természetesen a kultúrpalotákban kép­gyűjtemények is helyet foglalnának. Nem sürgethetjük tehát eléggé, hogy teremtsenek a vidéken kuturpalotákat. Ez emelné a vidék életét a művelődési intézmé­nyekben is európai nívóra. Színészet. Deák Péter színtársulata a múlt héten kedvezőbb pártolás mellett játszott s erős remény van arra, hogy azon a két héten át, a mit körünkben akar még tölteni, látogatott házai lesznek. Mert hát közönségünk­nek meg van az a szeszéje, hogy eleinte nem jár színházba s csak a szezon végén jön bele a pártolásba. Hát erre már érdemet szerzett a társulat, mert nem ismétel jóformán semmit, mindig uj darabokat és újdon­ságokat ad, a mi ugyancsak igénybe veszi a társulati tagok munkásságát s már ezért is megérdemli a pár­tolást. Az előadások mindennek daczára összevágok és sikerültek. A múlt hétről szóló színi szemlénk a következő: Augusztus hó 10-én szombaton F a t i n i c z a operette került színre. Szép számú közönség hallgata végig a kedves zenéjü darabot. Pálfy Ninának ez est egy újabb sikere művészi pályáján ; az erőteljes hang, melyet oly kedvesen tud érvényesíteni, az a báj meg­jelenésében és játékában ez este méltó tetszésével találkozott a közönségnek. — Nagy ováció, perczekig tartó tapsvihar jutalmazta művészi játékát. —- Az elő­adás sikerült volt a többi szereplők is megállották helyüket: Koppán Margit (Lidia herczegnő) énekszá­mai sikerültek voltak, úgy szintén Békefy (Golcz hir- lapiró) szép tenorja is érvényesült. Deák Péter (orosz tábornok) szerepében gyakran megnevetette a publiku­mot ügyes cupléival. Szalóky (Szett) is közreműködött az est sikerén. A kar teljesen megfelelő, a díszletek és jelmezek kielégítők voltak. Augusztus hó 11-én vasárnap két előadást tar­tottak színészeink és pedig d. u. A méltóságos csiz­madia; este pedig A mit az erdőmesél népszín­mű került színre. A délutáni előadás gyengén sikerült mert fiatal erők próbálkoztak nagyobb szerepekkel. De an­nál sikerültebb volt az esteli előadás, melyen újból al­kalmunk nyilt gyönyörködni Pálfy Nina művészi játé­kában. Ez alkalommal újabb oldalról mutatta be magát a művésznő, drámai alakítást láttunk tőle és pedig fé­nyes sikerrel. Deákné (Zsuzsika) kedves megjelenése és discrét játéka is elismerésre méltó. B. Molnár Gizella mindenben bevállik, jó paraszt asszony volt. Kifogástalan alakítást nyújtott Irsay Leó a biró szere­pében. Irsay eddigi alakításai is jók voltak, de úgy látszik, hogy legjobb ő a népszínművekben. Sághy (Bacsó) tehetséges drámai erő, Szalóky (Ignácz) mint mindig most is jó alakítást mutatott be kicsiny szere­pében. Kovács, Marossy és Krasznai is helyt álltak. A közönség meglehetős számban nézte végig a sike­rült előadást. Augusztus hó 12-én hétfőn a búr háború ke­rült színre, üres ház előtt s méltán mert a darab nem érdemelt nagy közönséget. Az előadás is kissé vonta­tott volt. A férfiak közűi csakis Irsay és Szalóky vál­— Nono, akasztófa lesz a vége. Aki az urakkal ujjat húz, elpusztul, mint a kóró. Szabó Lajos föl kelt helyéről s beljebb vonult az akáczfák közé. Nem akarta hallani, mit mondanak róla földiéi, akiket utált. Mert fölforrhat benne a düh és akkor bolondot csinál. Talán agyon is ütik. Be­vonult a törpe fák sűrűjébe és leheveredett a száraz, poros földre. Azon gondolkodott, hogy mi lesz vele. Itt meg nem élhet. Hej, legjobb lenne nem is élni. ... Asszonyi hang ütötte meg a fülét. Leányzó volt, szőke, sovány, a korai sok munkától megöregedett. De nyájas, behízelgő volt a hangja. — Lajos, szólt, Szabó Lajos ! Az agitátor megvető pillantást vetett a lányra. — Mi kell, Trézsi? — Semmi, csak eljöttem. Ugye szabad maga mellé ülni. — A férfi vállat vont. — Mit akarsz? — Semmit. Lekuporodott a legény mellé. — Én nem vagyok olyan mint a többi, mondta. Én nem félek magától. — Bánom is én, ha félsz is. — Tudom, hogy nem bánja, sóhajtott a leány. Szabó Lajos fölnézett. Két könycsepp csillogott a leány szemében. Az agitátor ellágyult. — Hát mit akarsz velem ? Elég nekem a magam baja. — Ugye, nem kellek magának ? — Nem, mondta durván Szabó Lajos. És ha kellenél, akkor se kellenél. Trézsi bambán bámult a legény szemébe. — Mert nekem nem való asszony, magyarázta annak. A leány nem felelt lehajtotta a fejét és a könyek egymás után peregtek le arczáról. Az agitátor végig heveredett a földön és be­hunyta a szemét. Íme, egy teremtett lélek, aki ragasz­kodik hozzá, holott a többiek kitaszították, mint a veszett kutyát. Szeret, az bizonyos. Nem először kör­nyékez meg, de mindannyiszor goromba szóval el­utasította. S mégis mint a hü kutya, minduntalan tak be, a kik szépen domborították ki szerepüket. Szé­pen énekelt B. Koppán Margit s kedvesen játszott Markovics Margit és Deákné. B. Molnár Gizella most is érzelemteljesen játszotta a lelkes anya szerepét és lrsay-val együtt sok tapsot kapott. A díszletek ügye­sen voltak összeállítva, de az előadás a gyengébbek közé sorolható. Augusztus hó 13-án kedden A Baba újdonság került színre, zsuffolt ház gyönyörködött a kedves zenéjü operettében. A czimszerepet Deákné játszotta még pedig fényes sikerrel. Nagyon kedves baba volt, sokat tapsolt neki a közönség s méltán, mert oly ki­fogástalan alkitást mutatott be ez estén, hogy ez vidéki színpadon nem mindennapi. Méltó társa volt Pálfy Nina, a ki kedves megjelenésével, finom játékával és erőteljes hangjával méltán osztozott az előadás sikeré­ben. Ladiszlay (Maximim főnök) szép hangjával most is feltűnt, neki is kijutott a tapsból. Deák Péter (Hilarius mester) alakítása jó volt, sokat nevetett rajta a közön­ség. Szalóky (La Chanterelle báró) is jól játszott és ez estén ismét megmutatta, hogy a társulatnak sokoldalú hasznavehető tagja. Úgyszintén Péchy (Loremois gróf) játéka ügyes és kidolgozott volt. Az előadás kitünően sikerült, minden várakozást kielégített. Augusztus hó 14-én szerdán Shakespeare örök­becsű tragédiája Rómeó és Julia került színre. Eltekintve a kihagyásoktól az előadás a sikerültebbek közé sorolható. Markovics Margitnak (Julia) alkalma nyilt bemutatni erőteljes tehetségét s ez estén érvénye­síthette nagy drámai erejét. A felvonások végén 2-szer, 3-szor hívták a lámpák elé a mi nagy sikert jelent a tetszés nyilvánításban oly fukar közönségünk előtt. Jeles alakítást nyújtott Krasznai is (Rómeó) úgyszin­tén Péchy László (Tybald) és Marossy (Benvolio) ala­kítása is kifogástalan volt. Irsay (Lőrincz barát) helyes fel­fogással játszotta szerepét. Jók voltak még Székely (Montague), Leővey (Capulet) és Szalóky (Mercutió). É darab sem kerülte ki a szerepcserét. (Escalus) fejedelem szerepét Sághy helyett egy kórista játszotta még pedig sok kihagyással és gyenge előadó képes­séggel. Capuletné szerepét Delinné helyett B. Molnár Gizella játszotta megszokott ügyes alakítással. Az elő­adást félház nézte végig, a közönség lelkesen tapsolt Markovics Margitnak és Krasznainak. Csütörtökön augusztus 15-én két előadás volt. Délután 3 órakor zóna és gyermek előadásul A peleskei nótárius ment, nagyon kis közönség előtt. Sajnos jelenség, hogy ennek az örökbecsű bohó­zatnak ép Szatmár vármegye székhelyén nem szokott publikuma lenni. Pedig Deáknak játéka, ruhája egya­ránt jó volt és sokat mulattak rajta. Este A bolond Rákossi Jenő és Szabados Béla regényes operettéjét adták. A magyar operette irodalom valódi gyöngye ez, komoly irányú, hogy úgy mondjuk zenei költemény. Éz volt eddig a legjobb előadás, a mit zajos tetszés nyilvánítással, megismét­lésekkel és kihívásokkal honorált a szép számú kö­zönség. Pálfy Ninának egyik legjobb szerepe Bimbilla, a mennyiben Esztergomban jutalomjátékául vette s ott valóságos virágesőt röktönöztek tisztelői. Játéka és szép hangja teljesen érvényesült e darabban, úgy hogy különösen a Ladiszlayval énekelt kettőseit meg kellett ismételni. Virágcsokorral is kedveskedtek neki. Ez este elemébe volt s jól nézett ki akkor is, mikor a szűz anya szobrát helyettesítette az oltáron. Mellette Ladiszlay, mint Deli urfi tűnt ki szép bariton hangjá­val. Ő is nagy sikert aratott, szintén része volt a kihí­vásban és virágcsokorban. Kár hogy játéka még kissé félszeg. A czimszerepben, mint Bimbó Irsai Leó remek drámai alakítást nyújtott. Irsai mint drámai színész visszatér. Aztán nem is olyan szegény leány. Ha férj­hez megy, ki jár az apai jussa, a félsessió, meg a félház. Az anyja után is maradna valami. Mindjárt volna becsülete a faluban. Akkor nem is járna többet napszámba. Gazdálkodna a sajátján. — Aztán eljönnél hozzám ? Kérdezte inkább ön- tudatlanul. — Ó Istenem ! sóhajtott a leány. — Eljönnél ? — El. — No hát majd vasárnap eljövök hozzátok, felelte Szabó gyors elhatározással. De most eredj. Nem akarom, hogy hamarább kitudódjon. — Eredj, sürgette, amikor látta, hogy az ujjon­gó leány lassan mozog. Kezet nyújtott s a leány elment. S ahogy az agitátor utána nézett, úgy rémlett neki, mintha az a piros keszkenő, a mi a leány nyakán lógott nagy- nagy vörös zászlóvá változna. Olyant hordott ő Pes­ten, a mikor kivonultak az elvtársak. A zászló lengett lobogott a szélben és ő tele tüdővel ordította : — Éljen a forradalom! — Éljen, dörögte vissza ezer hang. Ó, az volt a szép idő 1 Hogy üvöltözött a tömeg, amikor ő beszélt! Hogy emelték a levegőbe! . . . Vége, vége! Az agitátor fölállott. Nagy teste kilátszott a törpe akáczokból. Ragyogó szemmel nézett nyugat felé: ott van a nagy város, ott csinálják meg a szabadságot! Ott az ő helye, ott a világosság, a mely még csak kezdődik, de elfogja árasztani a földet. Ott az ő el­veszett paradicsoma. És az agitátor kirohant a bokorból. Fölkapta a kabátját, körül sem nézett s futó lépésben indult nyűgöt felé. Az emberek csodálkozva néztek utána- Hova megy ? Vissza a városba. Szónokolni, izgatni, lobogtatni a vörös lobogót. Vissza fogják ugyan tolonczolni, de ő ismét vissza fog térni oda, ahol elemében érzi magát. Mint a hal a vízben. És vissza fog térni százszor. E. D. még sokra viheti. Mint mindig eltalálta a valódi han­got és játékot Szalóky (Dirigó), Deákné, B. Koppán Margit és Koronkay Ilona, valamint Békefy, Péchy és Krasznay is hozzájárultak ügyes játékukkal és énekeikkel az est sikeréhez. Szóval a ki ezt a dara­bot látta, fogalmat alkotott magának a társulat erőiről. Kár, hogy nem ez volt a bemutató előadás. Mindenki megelégedetten távozott a színházból és épp ezért érdemes volna megismételni a darabot. Pénteken augusztus 16-án Ocskay brigadérost ismételték meg. Zóna előadásban adták, teltház előtt. H I E K. — Ö felsége a király születésnapja alkalmából ma hálaadó isteni tisztelet lesz a helybeli róm. kath. templomban, a melyen a hatóságok testületileg vesz­nek részt. — Fejórváry Géza báró honvédelmi minisztert, 50 éves katonai jubileuma alkalmából Szatmár városa is küldöttségileg üdvözölte, mint a mely városnak a miniszter díszpolgára és a hol mint százados egy időben állomáson volt. A küldöttség tagjai voltak: Pap Géza, dr. Fechtel János, Jaskovics Ferencz, Békéssy Géza és Tankóczi Gyula. — A népünnepély. Szent István napján, vagyis kedden mint minden évben, az idén is megtartják a népünnepélyt a lövölde kertben a népnevelési egy­let javára. És pedig az idei sokkal nagyobb szabású lesz, mint az előző években. Mert sokkal több nyere­mény tárgy lesz, és csekély 60 fillér belépő dij mellett szinielőadásban is gyönyörködhetik a közönség. Ezen­kívül a színházi kitűnő zenekar játékát is élvezhetik. — A pezsgős pavilion ban Pálfy Nina, Deákné, és Markovits Margit művésznők voltak szívesek a jótékonyczél érdekében egy—egy ingyenes mosoly kíséretében a pezsgő kiszolgálását elvállalni. Félreértés kikerülése végett megjegyezzük, hogy a pezsgőért fizetni kell, csak a bájos mosoly ráadás. Szóval a népünnepélyen olyan látványosságok, zenei élvezetek, mulattató részletek kínálkoznak, hogy a látogató azt sem fogja tudni, hogy hova nézzen, mit hallgason egyék vagy igyék, tánczoljon, csak azt tudja, hogy sokat látott, hallott, főleg jól mulatott. Jelszavunk legyen tehát kedden az: Ki a lövöldébe! A rendező bizottság a következő felhívást bocsátotta ki. Nagy népünnepély ! Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta ünnepli városunk közönsége, ezen ünne­pélyt a rendezőség ez évben is megtartani óhajtván, folyó évi augusztus hó 20-án a Lövölde helyiségében a helybeli népnevelési egylet óvodája és gyermekmen- házai javára nagy népünnnpélyt rendez. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik czigányzene és a színházi zenekar közreműködése mellett, mit taraczklövések is jelezni fognak. Népies mulatságok is lesznek : pózna­mászás, szamárfuttatás, lepény-evés, Dárius kincse hullása, versenykuglizás (első dij egy darab arany), zsákfutás, versenyfutás, kiflievés, erőmüvészet, hosszú kötélhúzás, álarczos hadsereg bevonulása czigány- zenekar kísérete és ágyúzás mellett, mely igen mulat­ságos lesz. — Díszes pezsgős pavilion. Szinielőadás. 1. Isten áld meg a magyart, énekli a színtársulat. 2. Énekszám, előadja Békefy Lajos. 3. Ima a hazáért, szavalja Krasznay Érnő. 4. Göre Gábor és Durbints, sógor, előadják Szalóky Dezső és Sághy Ede, 5. Ének­szám, előadja Pálfy Nina. 6. A részeges suszter, tré­fás jelenet dalokkal, előadják Marossi Géza és Molnár Gizella. A népünnepély megtartása esetén a színkörben előadás nem lesz. Kellemetlen idő esetén úgy délután, mint este a szintársulat előadást tart a régi kaszinó színkörben, részben a népnevelési egylet javára.— Nagy árverezés, melyen a legérdekesebb értékes tárgyak fog­nak elárvereztetni. Ezen kívül nagy sorsolás, melynél az első főnyeremény egy fejős tehén lesz (értéke 80 forint.) 2-ik egy 4Ö drbból álló karlsbádi legszebb kivitelű teljes asztali készlet; 3-ik egy 8 drbból álló ezüst pálinkás készlet; 4-ik egy hat személyre való 7 drbból álló magyar gyártmányú fehér, aranyozott, befőttes készlet; 5-ik egy ezüst ovál kenyér-tál; 6-ik egy talpon álló ezüst névjegytartó ; 7-ik egy művészies kivitelű szalon óra; 8-ik egy ezüst vajtartó. Ezenkívül több értékes nyereménytárgy. A főnyeremények Kere­kes Ödön ur üzletében közszemlére vannak kitéve. A nyereménytárgyak Kerekes Ödön ur üzletében lesz­nek kiadva. Este nagy tűzijáték és táncz reggelig. Belépő-dij 60 fillér, melyben egy 20 fillér értékű sors­jegy is benfoglaltatik. Sorsjegyek külön is kaphatók. Sorsjegyek árvereztetni nem fognak. A mulatságon személyválogatás nélkül mindenki részt vehet. Nagy­károly, 1901. augusztus hó. A rendezőség. — A Lö­völde-kert vendéglőse, Szalóki József, ki már eddig is bebizonyította, hogy feladatát kifogástalanul tölti be, jó és egészséges italokkal valamint ízletes ételekkel a legmérsékeltebb árak mellett fogja kiszolgálni a nagy­érdemű közönséget. — Kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyt e hó 25-én tartják meg. — Tánczmulatság. A „Nagykárolyi kör“ ifjúsága f. hó 10-én, a polgári kaszinó kerthelyisógében, feledhetlen kedves tánczmulatságot rendezett. Erköl­csi sikere vetekedik az anyagival, oly szép számban jelent meg városunk intelligens közönsége a gyönyö­rűen feldiszitett kerthelyiségben. 30-nál több pár lejtette a négyest, ami az efajta köri mulatságokban bizony ritkán esik meg. Általános, kivilágos k i virrad- tig tartó jókedv, hamisítatlan hangulat jutalmazta meg a rendezőséget fáradozásáért. Tapintatos elnökét Schöberl Károlyt illeti elsőben az elismerés, melyben a rendező bizottság valamennyi tagja is osztozkodik. A mulatság a hajnal hasadtával ért végeit. — A helybeli dohánybeváltó hivatal helyiségeit még az idén tetemesen kifogják bőviteni. A miniszter már megbízta az építkezés vezetésével a helybeli államépitészeti hivatalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom