Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-18 / 33. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

felé a vidéket s már maga ez az irányítás is nagy haladás volna a mai állapotokhoz képest, mikor a vidéken nincs semmi, ami irányítani tudná a vidék lakosságát és buzgalmat keltene benne a kulturális haladásra.

Természetesen a kultúrpalotákban képgyűjtemények is helyet foglalnának.

Nem sürgethetjük tehát eléggé, hogy teremtsenek a vidéken kuturpalotákat. Ez emelné a vidék életét a művelődési intézményekben is európai nívóra.

Színészet.

Deák Péter színtársulata a múlt héten kedvezőbb pártolás mellett játszott s erős remény van arra, hogy azon a két héten át, a mit körünkben akar még tölteni, látogatott házai lesznek. Mert hát közönségünknek meg van az a szeszéje, hogy eleinte nem jár színházba s csak a szezon végén jön bele a pártolásba. Hát erre már érdemet szerzett a társulat, mert nem ismétel jóformán semmit, mindig uj darabokat és újdonságokat ad, a mi ugyancsak igénybe veszi a társulati tagok munkásságát s már ezért is megérdemli a pártolást. Az előadások mindennek daczára összevágok és sikerültek. A múlt hétről szóló színi szemlénk a következő:

Augusztus hó 10-én szombaton F a t i n i c z a operette került színre. Szép számú közönség hallgata végig a kedves zenéjü darabot. Pálfy Ninának ez est egy újabb sikere művészi pályáján ; az erőteljes hang, melyet oly kedvesen tud érvényesíteni, az a báj megjelenésében és játékában ez este méltó tetszésével találkozott a közönségnek. — Nagy ováció, perczekig tartó tapsvihar jutalmazta művészi játékát. —- Az előadás sikerült volt a többi szereplők is megállották helyüket: Koppán Margit (Lidia herczegnő) énekszámai sikerültek voltak, úgy szintén Békefy (Golcz hir- lapiró) szép tenorja is érvényesült. Deák Péter (orosz tábornok) szerepében gyakran megnevetette a publikumot ügyes cupléival. Szalóky (Szett) is közreműködött az est sikerén. A kar teljesen megfelelő, a díszletek és jelmezek kielégítők voltak.

Augusztus hó 11-én vasárnap két előadást tartottak színészeink és pedig d. u. A méltóságos csizmadia; este pedig A mit az erdőmesél népszínmű került színre. A délutáni előadás gyengén sikerült mert fiatal erők próbálkoztak nagyobb szerepekkel. De annál sikerültebb volt az esteli előadás, melyen újból alkalmunk nyilt gyönyörködni Pálfy Nina művészi játékában. Ez alkalommal újabb oldalról mutatta be magát a művésznő, drámai alakítást láttunk tőle és pedig fényes sikerrel. Deákné (Zsuzsika) kedves megjelenése és discrét játéka is elismerésre méltó. B. Molnár Gizella mindenben bevállik, jó paraszt asszony volt. Kifogástalan alakítást nyújtott Irsay Leó a biró szerepében. Irsay eddigi alakításai is jók voltak, de úgy látszik, hogy legjobb ő a népszínművekben. Sághy (Bacsó) tehetséges drámai erő, Szalóky (Ignácz) mint mindig most is jó alakítást mutatott be kicsiny szerepében. Kovács, Marossy és Krasznai is helyt álltak. A közönség meglehetős számban nézte végig a sikerült előadást.

Augusztus hó 12-én hétfőn a búr háború került színre, üres ház előtt s méltán mert a darab nem érdemelt nagy közönséget. Az előadás is kissé vontatott volt. A férfiak közűi csakis Irsay és Szalóky vál— Nono, akasztófa lesz a vége. Aki az urakkal ujjat húz, elpusztul, mint a kóró.

Szabó Lajos föl kelt helyéről s beljebb vonult az akáczfák közé. Nem akarta hallani, mit mondanak róla földiéi, akiket utált. Mert fölforrhat benne a düh és akkor bolondot csinál. Talán agyon is ütik. Bevonult a törpe fák sűrűjébe és leheveredett a száraz, poros földre. Azon gondolkodott, hogy mi lesz vele. Itt meg nem élhet. Hej, legjobb lenne nem is élni. ...

Asszonyi hang ütötte meg a fülét. Leányzó volt, szőke, sovány, a korai sok munkától megöregedett. De nyájas, behízelgő volt a hangja.

— Lajos, szólt, Szabó Lajos !

Az agitátor megvető pillantást vetett a lányra.

— Mi kell, Trézsi?

— Semmi, csak eljöttem. Ugye szabad maga mellé ülni.

— A férfi vállat vont.

— Mit akarsz?

— Semmit.

Lekuporodott a legény mellé.

— Én nem vagyok olyan mint a többi, mondta. Én nem félek magától.

— Bánom is én, ha félsz is.

— Tudom, hogy nem bánja, sóhajtott a leány.

Szabó Lajos fölnézett. Két könycsepp csillogott

a leány szemében. Az agitátor ellágyult.

— Hát mit akarsz velem ? Elég nekem a magam

baja.

— Ugye, nem kellek magának ?

— Nem, mondta durván Szabó Lajos. És ha kellenél, akkor se kellenél.

Trézsi bambán bámult a legény szemébe.

— Mert nekem nem való asszony, magyarázta annak.

A leány nem felelt lehajtotta a fejét és a könyek egymás után peregtek le arczáról.

Az agitátor végig heveredett a földön és behunyta a szemét. Íme, egy teremtett lélek, aki ragaszkodik hozzá, holott a többiek kitaszították, mint a veszett kutyát. Szeret, az bizonyos. Nem először környékez meg, de mindannyiszor goromba szóval elutasította. S mégis mint a hü kutya, minduntalan

tak be, a kik szépen domborították ki szerepüket. Szépen énekelt B. Koppán Margit s kedvesen játszott Markovics Margit és Deákné. B. Molnár Gizella most is érzelemteljesen játszotta a lelkes anya szerepét és lrsay-val együtt sok tapsot kapott. A díszletek ügyesen voltak összeállítva, de az előadás a gyengébbek közé sorolható.

Augusztus hó 13-án kedden A Baba újdonság került színre, zsuffolt ház gyönyörködött a kedves zenéjü operettében. A czimszerepet Deákné játszotta még pedig fényes sikerrel. Nagyon kedves baba volt, sokat tapsolt neki a közönség s méltán, mert oly kifogástalan alkitást mutatott be ez estén, hogy ez vidéki színpadon nem mindennapi. Méltó társa volt Pálfy Nina, a ki kedves megjelenésével, finom játékával és erőteljes hangjával méltán osztozott az előadás sikerében. Ladiszlay (Maximim főnök) szép hangjával most is feltűnt, neki is kijutott a tapsból. Deák Péter (Hilarius mester) alakítása jó volt, sokat nevetett rajta a közönség. Szalóky (La Chanterelle báró) is jól játszott és ez estén ismét megmutatta, hogy a társulatnak sokoldalú hasznavehető tagja. Úgyszintén Péchy (Loremois gróf) játéka ügyes és kidolgozott volt. Az előadás kitünően sikerült, minden várakozást kielégített.

Augusztus hó 14-én szerdán Shakespeare örökbecsű tragédiája Rómeó és Julia került színre. Eltekintve a kihagyásoktól az előadás a sikerültebbek közé sorolható. Markovics Margitnak (Julia) alkalma nyilt bemutatni erőteljes tehetségét s ez estén érvényesíthette nagy drámai erejét. A felvonások végén 2-szer,

3-szor hívták a lámpák elé a mi nagy sikert jelent a tetszés nyilvánításban oly fukar közönségünk előtt. Jeles alakítást nyújtott Krasznai is (Rómeó) úgyszintén Péchy László (Tybald) és Marossy (Benvolio) alakítása is kifogástalan volt. Irsay (Lőrincz barát) helyes felfogással játszotta szerepét. Jók voltak még Székely (Montague), Leővey (Capulet) és Szalóky (Mercutió). É darab sem kerülte ki a szerepcserét. (Escalus) fejedelem szerepét Sághy helyett egy kórista játszotta még pedig sok kihagyással és gyenge előadó képességgel. Capuletné szerepét Delinné helyett B. Molnár Gizella játszotta megszokott ügyes alakítással. Az előadást félház nézte végig, a közönség lelkesen tapsolt Markovics Margitnak és Krasznainak.

Csütörtökön augusztus 15-én két előadás volt. Délután 3 órakor zóna és gyermek előadásul A peleskei nótárius ment, nagyon kis közönség előtt. Sajnos jelenség, hogy ennek az örökbecsű bohózatnak ép Szatmár vármegye székhelyén nem szokott publikuma lenni. Pedig Deáknak játéka, ruhája egyaránt jó volt és sokat mulattak rajta.

Este A bolond Rákossi Jenő és Szabados Béla regényes operettéjét adták. A magyar operette irodalom valódi gyöngye ez, komoly irányú, hogy úgy mondjuk zenei költemény. Éz volt eddig a legjobb előadás, a mit zajos tetszés nyilvánítással, megismétlésekkel és kihívásokkal honorált a szép számú közönség. Pálfy Ninának egyik legjobb szerepe Bimbilla, a mennyiben Esztergomban jutalomjátékául vette s ott valóságos virágesőt röktönöztek tisztelői. Játéka és szép hangja teljesen érvényesült e darabban, úgy hogy különösen a Ladiszlayval énekelt kettőseit meg kellett ismételni. Virágcsokorral is kedveskedtek neki. Ez este elemébe volt s jól nézett ki akkor is, mikor a szűz anya szobrát helyettesítette az oltáron. Mellette Ladiszlay, mint Deli urfi tűnt ki szép bariton hangjával. Ő is nagy sikert aratott, szintén része volt a kihívásban és virágcsokorban. Kár hogy játéka még kissé félszeg. A czimszerepben, mint Bimbó Irsai Leó remek drámai alakítást nyújtott. Irsai mint drámai színész

visszatér. Aztán nem is olyan szegény leány. Ha férjhez megy, ki jár az apai jussa, a félsessió, meg a félház. Az anyja után is maradna valami. Mindjárt volna becsülete a faluban. Akkor nem is járna többet napszámba. Gazdálkodna a sajátján.

— Aztán eljönnél hozzám ? Kérdezte inkább ön- tudatlanul.

— Ó Istenem ! sóhajtott a leány.

— Eljönnél ?

— El.

— No hát majd vasárnap eljövök hozzátok, felelte Szabó gyors elhatározással. De most eredj. Nem akarom, hogy hamarább kitudódjon.

— Eredj, sürgette, amikor látta, hogy az ujjongó leány lassan mozog.

Kezet nyújtott s a leány elment. S ahogy az agitátor utána nézett, úgy rémlett neki, mintha az a piros keszkenő, a mi a leány nyakán lógott nagy- nagy vörös zászlóvá változna. Olyant hordott ő Pesten, a mikor kivonultak az elvtársak. A zászló lengett lobogott a szélben és ő tele tüdővel ordította :

— Éljen a forradalom!

— Éljen, dörögte vissza ezer hang.

Ó, az volt a szép idő 1 Hogy üvöltözött a tömeg, amikor ő beszélt! Hogy emelték a levegőbe! . . .

Vége, vége!

Az agitátor fölállott. Nagy teste kilátszott a törpe akáczokból. Ragyogó szemmel nézett nyugat felé: ott van a nagy város, ott csinálják meg a szabadságot! Ott az ő helye, ott a világosság, a mely még csak kezdődik, de elfogja árasztani a földet. Ott az ő elveszett paradicsoma.

És az agitátor kirohant a bokorból. Fölkapta a kabátját, körül sem nézett s futó lépésben indult nyűgöt felé. Az emberek csodálkozva néztek utána- Hova megy ?

Vissza a városba. Szónokolni, izgatni, lobogtatni a vörös lobogót. Vissza fogják ugyan tolonczolni, de ő ismét vissza fog térni oda, ahol elemében érzi magát. Mint a hal a vízben. És vissza fog térni százszor.

E. D.

még sokra viheti. Mint mindig eltalálta a valódi hangot és játékot Szalóky (Dirigó), Deákné, B. Koppán Margit és Koronkay Ilona, valamint Békefy, Péchy és Krasznay is hozzájárultak ügyes játékukkal és énekeikkel az est sikeréhez. Szóval a ki ezt a darabot látta, fogalmat alkotott magának a társulat erőiről. Kár, hogy nem ez volt a bemutató előadás. Mindenki megelégedetten távozott a színházból és épp ezért érdemes volna megismételni a darabot.

Pénteken augusztus 16-án Ocskay brigadérost ismételték meg. Zóna előadásban adták, teltház előtt.

H I E K.

— Ö felsége a király születésnapja alkalmából ma hálaadó isteni tisztelet lesz a helybeli róm. kath. templomban, a melyen a hatóságok testületileg vesznek részt.

— Fejórváry Géza báró honvédelmi minisztert, 50 éves katonai jubileuma alkalmából Szatmár városa is küldöttségileg üdvözölte, mint a mely városnak a miniszter díszpolgára és a hol mint százados egy időben állomáson volt. A küldöttség tagjai voltak: Pap Géza, dr. Fechtel János, Jaskovics Ferencz, Békéssy Géza és Tankóczi Gyula.

— A népünnepély. Szent István napján, vagyis kedden mint minden évben, az idén is megtartják a népünnepélyt a lövölde kertben a népnevelési egylet javára. És pedig az idei sokkal nagyobb szabású lesz, mint az előző években. Mert sokkal több nyeremény tárgy lesz, és csekély 60 fillér belépő dij mellett szinielőadásban is gyönyörködhetik a közönség. Ezenkívül a színházi kitűnő zenekar játékát is élvezhetik. — A pezsgős pavilion ban Pálfy Nina, Deákné, és Markovits Margit művésznők voltak szívesek a jótékonyczél érdekében egy—egy ingyenes mosoly kíséretében a pezsgő kiszolgálását elvállalni. Félreértés kikerülése végett megjegyezzük, hogy a pezsgőért fizetni kell, csak a bájos mosoly ráadás. Szóval a népünnepélyen olyan látványosságok, zenei élvezetek, mulattató részletek kínálkoznak, hogy a látogató azt sem fogja tudni, hogy hova nézzen, mit hallgason egyék vagy igyék, tánczoljon, csak azt tudja, hogy sokat látott, hallott, főleg jól mulatott. Jelszavunk legyen tehát kedden az: Ki a lövöldébe! A rendező bizottság a következő felhívást bocsátotta ki. Nagy népünnepély ! Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta ünnepli városunk közönsége, ezen ünnepélyt a rendezőség ez évben is megtartani óhajtván, folyó évi augusztus hó 20-án a Lövölde helyiségében a helybeli népnevelési egylet óvodája és gyermekmen- házai javára nagy népünnnpélyt rendez. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik czigányzene és a színházi zenekar közreműködése mellett, mit taraczklövések is jelezni fognak. Népies mulatságok is lesznek : póznamászás, szamárfuttatás, lepény-evés, Dárius kincse hullása, versenykuglizás (első dij egy darab arany), zsákfutás, versenyfutás, kiflievés, erőmüvészet, hosszú kötélhúzás, álarczos hadsereg bevonulása czigány- zenekar kísérete és ágyúzás mellett, mely igen mulatságos lesz. — Díszes pezsgős pavilion. Szinielőadás. 1. Isten áld meg a magyart, énekli a színtársulat. 2. Énekszám, előadja Békefy Lajos. 3. Ima a hazáért, szavalja Krasznay Érnő. 4. Göre Gábor és Durbints, sógor, előadják Szalóky Dezső és Sághy Ede, 5. Énekszám, előadja Pálfy Nina. 6. A részeges suszter, tréfás jelenet dalokkal, előadják Marossi Géza és Molnár Gizella. A népünnepély megtartása esetén a színkörben előadás nem lesz. Kellemetlen idő esetén úgy délután, mint este a szintársulat előadást tart a régi kaszinó színkörben, részben a népnevelési egylet javára.— Nagy árverezés, melyen a legérdekesebb értékes tárgyak fognak elárvereztetni. Ezen kívül nagy sorsolás, melynél az első főnyeremény egy fejős tehén lesz (értéke 80 forint.) 2-ik egy 4Ö drbból álló karlsbádi legszebb kivitelű teljes asztali készlet; 3-ik egy 8 drbból álló ezüst pálinkás készlet; 4-ik egy hat személyre való 7 drbból álló magyar gyártmányú fehér, aranyozott, befőttes készlet; 5-ik egy ezüst ovál kenyér-tál; 6-ik egy talpon álló ezüst névjegytartó ; 7-ik egy művészies kivitelű szalon óra; 8-ik egy ezüst vajtartó. Ezenkívül több értékes nyereménytárgy. A főnyeremények Kerekes Ödön ur üzletében közszemlére vannak kitéve. A nyereménytárgyak Kerekes Ödön ur üzletében lesznek kiadva. Este nagy tűzijáték és táncz reggelig. Belépő-dij 60 fillér, melyben egy 20 fillér értékű sorsjegy is benfoglaltatik. Sorsjegyek külön is kaphatók. Sorsjegyek árvereztetni nem fognak. A mulatságon személyválogatás nélkül mindenki részt vehet. Nagykároly, 1901. augusztus hó. A rendezőség. — A Lövölde-kert vendéglőse, Szalóki József, ki már eddig is bebizonyította, hogy feladatát kifogástalanul tölti be, jó és egészséges italokkal valamint ízletes ételekkel a legmérsékeltebb árak mellett fogja kiszolgálni a nagyérdemű közönséget. — Kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyt e hó 25-én tartják meg.

— Tánczmulatság. A „Nagykárolyi kör“ ifjúsága f. hó 10-én, a polgári kaszinó kerthelyisógében, feledhetlen kedves tánczmulatságot rendezett. Erkölcsi sikere vetekedik az anyagival, oly szép számban jelent meg városunk intelligens közönsége a gyönyörűen feldiszitett kerthelyiségben. 30-nál több pár lejtette a négyest, ami az efajta köri mulatságokban bizony ritkán esik meg. Általános, kivilágos k i virrad- tig tartó jókedv, hamisítatlan hangulat jutalmazta meg a rendezőséget fáradozásáért. Tapintatos elnökét Schöberl Károlyt illeti elsőben az elismerés, melyben a rendező bizottság valamennyi tagja is osztozkodik. A mulatság a hajnal hasadtával ért végeit.

— A helybeli dohánybeváltó hivatal helyiségeit még az idén tetemesen kifogják bőviteni. A miniszter már megbízta az építkezés vezetésével a helybeli államépitészeti hivatalt.