Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-30 / 26. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

gyei múzeumban letéteményezni, továbbá őt értesíteni szíveskedjenek, hogy Kölcsey Ferenczre vonatkozó mely emléktárgyakról van tudomásuk, s kik az emléktárgyak tulajdonosai. Kondor Sándor csekei községi jegyző nemes ügybuzgalma e tekintetben már is szép eredményre vezetett, mert nevezettnek sikerült kipuhatolni, hogy a Kölcsey Ferencz hálószobájában állott kanapé és négy karosszék Galgóczy Imre csekei földbirtokos birtokában, íróasztala és tintatartója Kende Béla országgy. képviselő birtokában, könyvtára Kölcsey Gábor csekei földbirtokos birtokában, borotvája és egy hálószobabeli karosszéke özv. Mándy Sándorné csekei lakos birtokában, diszkardja, kardkötő zsinórja, egy könyvállványa és papirvágó ollója Kende Elemér nagyari földbirtokos birtokában, s egy arczképe hajával együtt Kölcsey János szatmári kir. törvényszéki biró birtokában van. Galgóczy Imre és özv. Mándy Sándorné a birtokukban levő emléktárgyaknak a vármegyei muzeum részére való átengedését meg is Ígérték. Tudomásunk szerint Kölcsey Ferencz irodai karosszéke dr. Kölcsey Ferencz szatmári kórházi főorvos tulajdonában van, ki egy alkalommal az alispánnak tett nyilatkozata szerint szintén hajlandó lenne bizonyos feltételek mellett a széket a vármegyei múzeumba letéteményezni. A mozgalom tehát megindult s reméljük, hogy a Kölcsey-szoba rövid időn létesülni fog s ez a vármegyei székházban méltóan fogja hirdetni legnagyobb fiának emlékét. Felkérjük mi is olvasóinkat, hogy ha Kölcsey Ferenczre vonatkozó, bármily csekélynek látszó emléktárgyról,vagy tőle eredő kéziratról tudomással bírnának, arról az alispánt vagy lapunkat értesíteni kegyeskedjenek.

— Záróünnepély. A polgári leányiskola f. hó 24-én délelőtt 10 órakor szépen sikerült záróünnepélyt rendezett, mely az intézet növendékeitől ügyesen elénekelt „Kardal“-lal vette kezdetét, mire Kimer Margit I. o. t. kedvesen, számos tapssal honorálva szavalta el „Győri Mariska és barika“ czimü költeményt. Kacsó Irén II. o. t. zongorajátéka követte a szavallatot. Finom érzékre valló zongorajátékával élvezetet szerzett a közönségnek, mely az elismerés nyilvánításaiban nem is volt fukar. Bakó Zsófia II. o. t. szavalta el utánna „A gyermek álma“-it; a megkapó költemény szépségeit érzéssel, kiváló jó hanghordozással juttatta érvényre. Péchy Ilona ügyes zongorajátéka is fokozta az ünnepély sikerét, melyet a már ismert kedves szimfónia is elősegített. Andrássy Irén IV. o. t. sikerült szavallata következett. Lévay örökbecsű versét: Mikest hallottuk. A drámai motivumokhan bővelkedő, szavalatra nehéz költemény előadásával igen szép eredményt ért el. Hangján átrezgett az a méla bú, majd szilaj fájdalom, mely a költeményben kifejezésre jut. Nagyon megérdemelte a felhangzó tapsokat, melylyel megjutalmazták élénk, megfontolt előadását; mire Adler Margit IV. o. t. előnyösen ismert zongora- játéka csendült fel, mely napról-napra jobban tökéletesedik. Wechsler Antónia III. o. t. szavalta el következő pontkép a „Madár fiaihoz“ czimü költeményt. Hatásos, meleg szavalatával a közönség általános megelégedését vívta ki. Sternberg Anikó zongorajátéka elé bátran odaírhatjuk a művészi jelzőt ; tökéletes zongora- játéka kevés kívánni valót hagy fenn. A kardal elének- lésével az ünnepély véget ért.

— Esküvő. Frank László a szatmári gőzmalom társulat segédkönyvelője múlt szombaton tartotta esküvőjét városunkban Merk Irénke kisasszonynyal Merk Ferencz derék polgártársunk kedves leányával. Boldogság kisérje frigy őket.

— A sályi-iev. ref. egyház kijavított templomának felavatási ünnepélye Kiss Áron püspök részvételével ma fog megtartatni: Az egyházi szertartás reggel 9 órakor kezdődik. Déli 2 órakor közebéd délután 3-kor népmulatság, esti 8 órakor zártkörű tánczmulatság. Mint halljuk városunkból is többen résztvesznek az ünnnepélyen.

— Záróünnepély. Az irgalmas nénék nagykárolyi róm. kath. elemi leányiskolájában f. hó 28-án d. u. 5 órakor egy rendkívül kedves, az intézetnek büszkeségére váló ünnepély játszódott le; a nagyterem, sőt még a folyosó is szűknek bizonyult, annyira nagyfokú érdeklődés jutalmazta az ügyes liliputi szereplőket. Első pontkép Márton Mariska, Gyurovits Erzsiké és Feifer Katicza játszották zongorán 6 kézre Verdi „Nabucodonozor“ nehéz alkotását; játékukkal tényleg meglepték a publikumot, annyira ügyes volt. lrsik Gizella tökéletes és biztos szavalata után, a növendékek énekelték el a legszebb egyházi énekek egyikét „Oh én legdicsőb'o reményem“. Az összhang egy dalárdának is büszkesége lehet. Veres Róza finom czimbalomjátéka pár magyar dallal gyönyörködtette a publicomot, mire Patay Jolán szavalta el a „Szent Szózatot“, meglepő könnyedséggel és bátorsággal. — Juhász Mariska és Borody Jozefa zongorajátéka következett. — Olyan biztossággal kezelik a billentyűket, mely nagy zenei tehetségre enged következtetni, mire az énekkar dalolt megkapó szépen. Juhász Mariska szavalata volt a következő pont; csengő hangon, érzéssel előadott szavalatáért megtapsolták. Feifer Erzsi harmóniumon játszott általános figyelemmel jutalmazva, Márton Margit kedves zongora kisérete mellett. Majd Friedl Anna szavalta el a legszabato- sabban Mindszenty „Kain“ czimü versét. Utánna a növendékek énekeltek. Győrfi Erzsi czimbalomjátékát e helyen külön ki kell emelnünk, annyira megnyerte a közönség tetszését: nővére pedig Győrfty Irma számtalan taps kíséretében fejezte be szavallatát; melynek nehéz tárgyát elismerésre méltón adta elő. — A növendékek énekeltek újra pár gyönyörű magyar nótát; majd Borody Jozefa és Márton Margit emelték tökéletes zongorajátékukkal az ünnepély sikerét. Táby Magda szavalatáról az a meggyőződésünk, hogy egyik legtökéletesebb sikerült jelenete volt a nagy terjedelmű programnak. Bátor fellépése csengő hangja, a legbiztosabban emelte ki a költemény szépségeit, melyek előadásával a leghüebben érvényesültek. Sok tapsot és éljent kapott. Az énekkar énekelte el a „Rákóczy indulót“, mire az ünnepély véget ért. Palczer Ernő, a kiváló szónok, tartott befejezés- kép egy eszmékben gazdag beszédet; a közönség feszült figyelme köszönte meg a nagytudásu szónoknak a szerzett nemes élvezetet. Kötelességünk, hogy Lang Margit zongoratanitónőről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozzunk, ki páratlan, rendületlen szorgalommal oktatta a gyermekeket, s hogy mily hivatással, előszeretettel, azt a lezajlott ünnepély mindennél szebben bizonyltja. A siker főérdeme az övé. (F. H.)

— Népies hangverseny a Lövöldében. A nagykárolyi Dalegyesület 1901. évi julius hó 7-én. vasárnap, a Lövölde kerthelyiségében tűzijátékkal és táncz- czal egybekötött jótékonyczélu népies hangversenyt tart, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja. Amennyiben a rendezőség az előadandó népdalokat a legszebb magyar dalokból állította össze, azért a műsor előzetes közlését fölöslegesnek tartjuk. A rendezőség mindent el fog követni az igen tisztelt vendég közönség minden irányú kívánalmainak kielégítésére ; épen azért már előre jelzi, hogy ízletes ételekről, tiszta italokról, czukrászról és jó zenéről gondoskodni fog. A tűzijátékot, mely 7 különféle mutatványból és 20 drb. röppentyű felbocsátásából fog állani, Thanhoffer Pál jó hirnevü tűzijáték mester fogja bemutatni. Belépődíj 60 fillér, gyermekjegy 20 fiillér. Kezdete délután 5 órakor. A rendezőség. Kedvezőtlen idő esetén a hangversenyt a következő vasárnap fogják megtartatni.

— Az ecsedi-láp lecsapoló társulat julius 4-én d. e. 11 órakor a vármegyei székház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart.

— Halálozás. Jacobovics József helybeli jónevü kereskedő f. hó 28-án élte 51-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Ügyes kereskedő volt, a ki ezen felül Ízléssel vezette üzletét. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak mély fájdalommal tudatják, hogy a forrón szeretett férj, apa, testvér, sógor és rokon Jacobovics Jósef kereskedő folyó évi junius hó 28-án délután 4 órakor, életének 51-ik, boldog házasságának 13-ik évében hosszas szenvedés után csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványa f. évi junius hó 30-án

d. e. 10 órakor fog Deák Ferencz-tér 4. számú házban levő lakásáról az uj izr. temetőbe örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1901. junius hó 29. Áldásunk kisér pírodba kedvesünk, hol legyen békés nyugalmad! Özv. Jacobovics Jósefné szül. Farkas Katicza, mint neje. Jacobovics Antal, Jacobovics Juliska, Jacobovics István, gyermekei. Özv. Guttmann Ignáczné, Jacobovics Ármin, Özv. Steiner Ignáczné szül. Jakobovics Jusztin, Weisz Mórné szül. Jaco- bovies Etelka, Baum Miksáné szül. Jakobovics Katalin, testvérek. Jacobovics Árminné szül. Schalinger Henriette, Weisz Mór, Baum Miksa, Kalmár Miksa és neje szül. Farkas Berta, Farkas Jenő, Farkas Mihály, sógorok és sógornők. Sternberg Sámuel, Sternberg Lipót, Lukács Sándorné szül. Sternberg Etelka, Sternberg Sándor, nagybátyjai és nagynénje.

— Választás. A helybeli népnevelési egyesület

f. hó 23-én tartott választmányi ülésén, a gr. Károlyi téri menház vezetőjévé Mangu Irma k. a. választotta meg.

— Gyászeset. Fülep György, a helybeli főgim- nasium 8 osztályának tanulója f. hó 28-án virradóra élte 17-ik évében jobblétre szenderült. Törekvő, szelíd, jó fiú volt, a kiben a számos tagból álló család jövő támaszát szemlélte. Az ifjúság halálos ellensége, a sorvadás döntötte korai sírjába. Temetése a tegnapi napon d. u. 4 órakor ment végbe. A tanári kar vezetése alatt a gimn. ifjúság az a része is, a mely még el nem utazott, részt vett a temetésen. Béke poraira !

— A csúcsa—nagykárolyi közúton, Szilágy vármegye határszélétől Nagy-Károly városig a szokásos hengerezési munkálatokat jul. 1-től kezdve az állam- épitészeti hivatal az idén gőzhengerrel fogja végeztetni, mire az utazó közönség figyelmét felhívjuk.

— Értesítés. A helybeli főgymnasiumban a beiratások az 1901—1902-ik iskolai évre junius 30-ától julius 5-éig eszközöltetnek a II. osztály tantermében d. e. 9—11-ig, d. u. 4—5-ig. Jelentkezni csak az igazgatónál kell, aki felvételi lapot ad a beirt tanulónak, mely a szeptemberi beiratáskor lesz előmutatandó az osztályfőnöknél. A mostani beiratáskor csak a felvételi dijak fizethetők le és pedig a róm. és görög katholikusok részéről 7 kor., a más vallásuak részéről 6 korona. Felhívom a t. szülőket, illetőleg gyámokat, hogy az először belépő növendék kereszt- levelét, illetőleg születési bizonyítványát, ujraoltási bizonyítványát s a legutóbb végzett osztály bizonyítványát annyival inkább hozzák magukkal, mert ezek nélkül beiratás nem eszközölhető. Az I. osztályra iratkozók jól felfogott érdeke úgy kívánja, hogy már most jelentkezzenek. Igazgató.

— Állami fedeztetési állomások biztosítása. A földmivelésügyi miniszter az 1902-ik évi állami fedezeti állomások biztosítása iránti intézkedések megtétele iránt intézkedvén, az ez iránti nyilatkozatok a fedeztetési állomással biró községeknek megküldettek. Az állami fedeztetési állomást elnyerni óhajtó községek ez iránt julius hó közepéig az alispánhoz folyamodhatnak. A földmivelésügyi miniszter egyben felszólította az állami fedeztetési állomással biró községeket, hogy a takarmányféléket vagy ingyen vagy a lehető legcsekélyebb árban bocsássák rendelkezésre, mert az ily községek nagy előnyöket élveznek.

— Kérelem. Szatmárvármegyében fekvő Doma- lnda kisközség gör. kath. hívei nevében, kik nagyobb részben szegény zsellérek, napszámosok és cselédek, mély alázattal vagyok bátor az irgalmas és nemes érzelmekkel ékeskedő szivekhez fordulni a végett, hogy a már megkezdett uj templomunk fölé- pittetésónek a költségeihez bármily csekély adomáuy- nyal járulni kegyeskednének. Az alaptőkét a nemes

I czélra már több évek óta gyűjtögetik a szegény és buzgó hívek velem együtt, részben adományaik és fáradtságos munkáik, részben pedig a szives közadakozásból befolyt fillérek által; de azért, — fájdalom, az igényelt épittetési költséget még fele részben sem voltak képesek összegyűjteni, — s mindannak daczára, a templom építtetéséhez hozzá kellett fogniok, a mennyiben a két százados rozoga fatemplomuk úgy a megszaporodott hívek befogadására, mint pedig további restaurálásra korhadtságánál fogva tökéletesen alkalmatlan. A mélyen tisztelt nemes- kebelü adakozókat, kik tehetségük szerint óhajtanak az Ur oltárára áldozatot hozni, egész tisztelettel felkérem arra, hogy becses adományaikat tetszésük szerint küldhetik a „Szatmárraegyei Közlöny“ kiadó- hivatalába, Papp István nagykárolyi lakos czipész úrhoz, vagy a domahidai gör. kath. egyház főgondnoka . Gárdos György czimére. A kegyes adományokról időként nyilvános számadás fog a hírlapokban közzététetni. Domahida, 1901. junius 26. Sturza János, nyug. g. k. tanító.

— Községi mének engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter az állami méntelepekről kiselejtezendő azonban még a tenyésztésre alkalmas állami méneknek a községek részére kedvezményes áron való átengedése ügyében felszólította a községeket, hogy ez iránti kérvényeiket Sváiczer Gábor várm. lótenyésztési bizottsági elnökhöz (lakik Aranyos-Megy- gyesen) mielőbb nyújtsák be, mert ezen ménekre a kereslet igen nagy s a későn érkező folyamodások figyelembe nem vétetnek.

— Figyelemre méltó a Stern József koronás áruházának a czipő kirakata, mely telve van a legfinomabb és a legelegánsabb férfi- és női czipő- kel ; csak hazai gyártmány valódi franczia chevro és amerikai boskalb czipők, továbbá alkalmi lack, minden létező formában.

— Ménló kiselejtezés. A földmivelésügyi miniszter intézkedése folytán a szatmárnómetii méntelep- osztály ménanyagának osztályozása illetve kiselejtezése julius hó 16-án fog Szatmáron a méntelepen megtartatni s a kiselejtezett azonban tenyésztésre még alkalmas mének a helyszínén azonnal el fognak adatni.

— Iglófüred gyógyfürdő klimatikus gyógy- és nyaralóhely prospectusát lapunk mai számához mellékelve veszik előfizetőink. Ezen, a fenyvesek között védett kellemes és látogatott fürdőre felhívjuk olvasóink figyelmét anynyival inkább, mert mindazok kik az előző évben e fürdőt felkeresték általánosan mindenről megelégedettséggel nyilatkoztak.

— Egy felette hasznos munka. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, ki oly öntudatosan és nemes buzgalommal szolgálja a magyar föld érdekeit, újabban megint egy életrevaló gondolattal bizonyította be a magyar föld iránti szeretetét, meghatván Hermann Ottóval, e minden izében magyar íróval „A Madarak hasznáról és káráról“ czimü müvét, s ez a munka községi jegyzőknek, valamint lelkészeknek és tanítóknak, a kik eziránt egyszerű levélben, vagy akár levelező-lapon a m. kir. földmivelésügyi minisztérium VI. főosztályához fordulnak, ingyen küldetik meg. Felesleges volna a munkáról sokat beszélni. Elég annyit mondani, hogy azt Hermann Ottó irta. A munkának azonban úgy lesz meg a maga hatása, ha annak nemes intenczióit a népet vezetni hivatott lelkészek, néptanítók és községi jegyzők megértve, igyekeznek oda hatni, hogy a munka iránya utat találjon a nép suivéhez s át menve annak vérébe, a haza minden egyes lakossá egy-egy védőre legyen a hasznos madarak fészkének. Alispánunk melegen ajánlta e müvet a községi és körjegyzők figyelmébe, utasítva őket, hogy hassanak a népre, hogy a hasznos madarakat a megérdemelt védelemben részesítsék, mert a ki csak egy hasznos madár fészkét is megóvja a pusztulástól, az a nemzeti közvagyonosodásnak tesz fontos szolgálatot, miután statisztikailag be van bizonyítva, hogy Francziaországban csak a szőlőkben milliókra menő károk vannak a hasznos madarak nagymérvű pusztulása miatt s ennek folytán a Franczia kormány a hasznos madarakat szintén védelembe vette s az okos franczia nép a hasznos madarak szaporítására tetemes anyagi áldozatokat is hoz. Tegye meg tehát ez ügyben minden lelkész, minden néptanító és községi jegyző lelkiismeretesen kötelességét s nemes fáradozásuk gyümölcse a madárdaltól zengő erdő és mező lesz, s egy kis lelkiismeretes buzdítással a nemzeti közvagyonoso- dás oltárához járulnak egy egy nagy kővel.

Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő: BÄÜD1SZ JENŐ Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.

1353—1901. kig. sz.

Pályázati Hirdetmény.

Bikszád, Terep, Bujánháza községekben Bikszád székhelylyel rendszeresített

körszülésznői állás

választás utjáni betöltésére pályázatot hirdetek.

Javadalmazás: a három község pénztárából 80 korona évi fizetés, minden szülési