Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

És a nők ? Hol vannak a magyar nők ? a világhírű magyar honleányok ?

Az egri hős asszonyok, a Perényiék, a Zrínyi Ilonák unokái ma a cziczomás divatok aranybálványai körül tolonganak. Vonzza őket még ma is a jótékonyság, kivált ha bállal, szerepléssel kötik össze; egy-egy hangosabb jelszóra lengetik még ma is a himes kendőt, de ki meri tagadni, hogy a magyar nők többé nem állanak babonás erejű tündérekül a nemzeti munka csatasorában ?

Kisebb nemzetek asszonyait csodálva látjuk, mint lobogtatják a zászlót. De ha itthon nézünk körül, piros pünkösd napján szinte akaratlanul kitör szivünkből a fohász, hogy bár avatná a Szentlélek leszálló lángnyelvek alakjában ismét a magyarság apostolává az irodalmat és bár változnék a magyar nők keblén a viruló pünkösdi rózsa nemzeti kokárdává !

A nemzet legjobbjai szivszorongva várják ezt a szép pünkösdi csodát.

HÍREK.

— Lapunk olvasóinak és munkatársainak boldog pünkösdi ünnepeket kívánunk !

— Pünkösdi isteni tiszteletek. A helybeli róm. kath. templomban a pünkösdi istenitisztelet a következő sorrendben fog megtartatni: Pünkösd vasárnapján és hétfőjén reggeli 6 órakor a legméltóságosabb oltári- szentségnek imádásra kitétele, esti 6 órakor bevétele. Mindkét napon d. e. 9 órakor ünnepélyes nagymise, utána szent beszéd; délután vecsernye 3 órakor. — Az ev. ref. templomban : Első nap délelőtt 9 órakor alkalmi beszédet mond: Asztalos György ev. ref. lelkész, urvacsorai ágendát tart: Veres Gusztáv, s.-lelkész, úgy szintén ünnep második napján délelőtt. Második nap d. u. pedig Lenkey Lajos ev. ref. tanitó mond egyházi beszédet. — Az ág. ev. egyháznál: Pünkösd vasárnapján a féltiz órakor kezdődő istenitiszteleten Boross János lelkész tartja a szent beszédet és osztja ki a hiveknek az úrvacsorát. Délután fél háromkor Nagy Sándor szónokol. Pünkösd hétfőjén Boross János lelkész mond szentbeszédet.

— A „Kölcsey-Egyesület“ közgyűlése. A nagy- károlyi Kölcsey-egyesület 1901. évi junius 2-ik napján tartja rendes évi közgyűlését s ezzel kapcsolatban a Kölcsey-szobor megkoszorúzását s a helybeli kegyes-tanitórendi társházon elhelyezendő Révai- Erdősi emléktábla leleplezését. Az ünnepély műsora a következő: I. D. e. 9 órakor az egyesület tagjai a vármegyeháza alispáni kistermében gyülekeznek s egynegyed 10-kor a Kölcsey szoborhoz vonulnak, hol az egyesület koszorúja letétetik. II. D. e. háromnegyed 10 órakor az egyesület választmánya a vármegyeháza alispáni kistermében választmányi ülést tart. III. D. e. 10 órakor tartja az egyesület évi rendes s egyszersmint tisztújító közgyűlését a vár- megyeháza nagytermében, következő tárgysorozattal;

1. Elnöki megnyitó, tartja: Nagy László. 2. Titkári jelentés, tartja: Dr. Schönpflug Béla. 3. A pályadijak kiosztása. 4. Részletek a „Kölcsey hatása Szatmár- vármegye“ czimü pályadíjnyertes műből. Irta és felolvassa Csomay Győző. 5. Pénztári jelentés. 6. A választások megejtése. IV. Közgyűlés után következik a nagy nyelvújító Révai Miklós és a branyiszkói hős Erdősi Imre, mint a nagykárolyi kegyes-tanitórendi társház volt lakóinak emlékezetére készített tábla leleplezési ünnepélye, következő műsorral: 1. Kölcsey Hymnusz, előadj*, a nagykárolyi dalegylet.

Mind hitt nekem, megannyi jött velem S Emmausnál az országút felén Mind összegyűlve zsong a falu népe És pálmaágat tör és dallva mén Mint ünnepen az utczák csőcseléke És reménykedve zeng az öröm-ének Az élő mestert várja béna, vak,

Almát, tojást osztanak el a vének Hogy csend legyen, — még is kiáltanak És szerte zengi a kisdedek szája Mint irva van : Él a zsidók királya.

S igaz ne lenne, — kápráznék szemem Oh! Ha a sátán csúfot üz velem ! Hallgassak én ? Nem, esküszöm fejemre Ha száz ezernyi jő is ellenemre Ki nyúl hozzám ? Szabad vagyok, szabad! S ha nem kiáltok, szivem megszakad.

— Bezugja szóm a kisértő vadont Hol száraz ágon rémit Iskáróth Bekiáltja a pusztákat szavam S ha senki serit hisz, — én hiszek magam O vissza jött! Én akarom, hiszem, Feltámadt én Istenem, mesterem !

Már indul. Köntöse repked a szélben Utánabomlik hosszú, rőt haja —

Egymásra néz a három, s észrevétlen Keikéi a sápadt asszony, Mária — Lépte inog még, a szava remeg: Magdolna ! Várj, én is veled megyek ! —

Margit.

2. Ünnepi beszéd, tartja : Baudisz Jenő. 3. „Révay“, pályadíjnyertes költemény. Irta Szabados Ede, szavalja Bornemissza Géza. 4. Vörösmarty Szózata, előadja a nagykárolyi dalegylet.

— Majális. A „Protestáns társaskör“ által pünkösd másodnapján a polgári olvasókör nyári helyiségében rendezendő majális az előkészületekből Ítélve igen jól fog sikerülni. A mindenkor jóhirü mulatságra ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét.

— A helybeli szinügyi bizottság f. hó 19-én N. Szabó Antal elnöklete alatt gyűlést tartott. Tárgya volt a gyűlésnek Somogyi Károly nagyváradi színigazgató levele, a melyben bejelentette azt, hogy nem veszi igénybe a nagykárolyi játszási engedélyt. Minthogy az említett színigazgató az engedély kiadása után csak fél év múltán tudatta visszalépését, a szinügyi bizottság ezen inkorrekt eljárást az országos színész egyesületnek tudomására hozza és hirdetményt tesz közzé valamelyik szinészeti lapban arra nézve, hogy melyik színigazgató kivána augusztus-szeptemberben városunkba jönni társulatával.

— Áthelyezés. Tury Sándor főhadnagyot az ezred 2-ik zászlóaljához Mármaros-Szigetre helyezték át.

— Az ügyvédi kamara köréből. A szatmári ügyvédi kamara a múlt vasárnap tartott választmányi ülésén a kamara alelnökének dr. Keresztszeghy Lajos ügyvédet választotta meg.

— Előléptetések Szolomájer János főgymn. torna tanárt, továbbá Mándoky Ferencz és Joós Lajos posta és távirda tiszteket magasabb fizetési fokozatba léptették elő.

— Indulás az országos tornaversenyre. A helybeli főgimnasium tanulói közzül 48 a péntek d. e. 11 órai vanattal utazott el az országos tornaversenyre, a melyet pünkösd első és másod napján tartanak a fővárosban. A derék ifjúságot Hám József főgymn. igazgató, Rózsa István tanár és Szolomájer János torna tanár kalauzolják. Dob és trombita szó mellett és zászló alatt vonult ki az egyenruhás ifjúság az indóházhoz. Egyenruhájuk kék torna ingből, a derék körül széles kék szalaggal, fehér térdnadrág és sapkából és fekete harisnyából állott. Jól festettek a fiuk egyenruhájukban. Az indulásra kiment több tanár és szülő is a vonathoz és Debreezeni István polgármester is ott volt. Lelkes éljenzések között robogott ki a vonat a pályaudvarról. Budapesten a helybeli főgymnasium ifjúsága a Vili. kér. állami főgimn. épületében lesz elszállásolva, a kecskeméti kegyesrendi és a lőcsei és ungvári állami gimnázium ifjúságával együtt Szerdán érkeznek vissza körünkbe.

— f Zanathy Gábor. Mint részvéttel értesülünk, zanathi Zanathy Gábor, abrudbányai vezető kir. járás- biró, f. hó 24-én d. e. 10 órakor élte 47-ik évében hosszas szenvedés után városunkban elhunyt. Reá nézve a halál már valóságos áldás volt, mert a legritkább betegségek egyike, az úgynevezett sugárgomba pusztította el életerejét iszonyú kínok között, árvaságra hagyva négy gyermekét és özvegységre szerető hitvesét. Elvoltunk mindnyájan készülve a katastrófára, megdöbbentő végzete még is lesulytólag hatott barátai és tisztelői nagy seregére. Mert az elhunyt, különösen fiatalabb éveiben olyan vig-kedélyű ember volt, a kinek körében kellemes időt töltött el mindenki s főleg barátai, a kik előtt örökre feledhetlen marad derült kedélye, életkedve, a melyet oly korán pusztított el a kórágy nyomorúsága. A megboldogult 1855. márcz. 24. született Nagy-Károlyban, a hol középiskoláit is végezte. A jogtudományokat Eperjesen és Nagy- Váradon tanulta, a honnét vissza térve a volt nagykárolyi kir. törvényszékhez aljegyzőnek nevezték ki. Ezen minőségében érte őt a boszniai hadjárat, a melynek sanyaruságai megtámadták az erőteljes férfiú egészségét, úgy hogy Brodban a kórházba került s hazatérve, még itthon is élethalállal vivődött hónapokon át. Valószínű, hogy későbbi betegségének csiráját is e hadjáratból hozta magával, vagy legalább befolyással birt az baja keletkezésére. 1880. évben nevezték ki M.-Szigetre albirónak s ott ismerkedett meg most már bánatos özvegyével Fülöp Vilmával, Fülöp Mihály volt erdődi uradalmi inspektor kedves leányával. Innét rövid idő múltán vezető-járásbirónak nevezték ki Mezőtúrra, a honnét saját kérelmére Abrudbányára helyezték át. Itt a kincstár érdekében, a bérczeken teljesített határigazitási perben tett szolgálatai közben szerezte azon betegséget, a mely élete derekán kiszólitotta őt az élők sorából, nagykiterjedésü családja és barátai igaz bánatára. Mint tartalékos honvéd tiszt is szolgált a hadseregben. A megboldogult egy időben kedvencz alakja volt városunk társadalmi életének, különösen a fiatalságnak volt egyik vezére. A köztisztelethen álló Zanathy család ezen újabb gyászában egész városunk közönsége igaz részvéttel vesz részt. Temetése ma d. u. 4 órakor lesz. Áldás emlékére! A család a következő gyászjelentést adta ki. Özv. Zanathy Gáborné szül. Fülöp Vilma s gyermeki Gábor, Csilla, Tibor és Boriska ; özv. Zanathy lgnáczné szül. Kallós Alujzia; özv. Beniczky Pálné szül. Zanathy Iza; Zanathy Mihály; özv. Kovács Józsefné szül. Zanathy Emma; Gőnyey Istvánné Zanathy Louise, úgy a maguk mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtörve, szomorodott szívvel tudatják, hogy : felejthetlen férje, — szeretett gyermeke, — illetve testvérük: zanathi Zanathy Gábor abrudbányai királyi járásbiró, folyó évi május hó 24-én d.

e. 10 órakor, élte 47-ik boldog házassága 17-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. A megboldogultnak földi maradványa folyó évi május hó 26-án d. u. 4 órakor fog Nagy-Károlyban a Nagy-Hajduváros-utcza 7. szám alatti gyászos házból a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó évi juníus hó 4-én reggel 9 órakor fog a nagykárolyi róm. kath. templomban az Egek Urának

bemutattatni. Nagy-Károly, 1901. május 24. Áldás és béke honoljon a felejthetlen halott hamvai felett s legyen áldott emléke !

— Hidak átvétele. Dr. Mentsik Ferencz ketes- kedelmi miniszteri osztálytanácsos a lápi hidak végleges átvétele végett a napokban körünkbe érkezik.

— Helyszíni bejárás, A dunaföldvár—debreczen— máramarosszigeti 11. alföldi transversalis müut tervezett kiépítése előtt piegejtik a napokban a helyszíni bejárást. A kereskedeimi miniszter a bejárás vezetésével Hartig Sándor miniszteri osztálytanácsost bizta meg, a kinek kíséretében lesz Kovács Lajos műszaki tanácsos is. Vármegyénket llosvay Aladár főjegyző és dr. Schönpflug Richárd t. főügyész képviselik. Az államépitészeti hivatal részéről részt vesz a bejáráson Kacsó Károly kir. főmérnök és a tervező mérnökök : Lichtschein Lajos és Holéczy Gyula. A bejárás programja a következő: Május 28-án össze jövetel Nagy-Károly városháza d. u. 3 órakor, bejárás a vármegye határától a majtényi és szamosdobi határig. Május 29-én összejövetel Szatmár szab. kir. város városháza d. u. 2 óra, a bejárás a majtény— szamosdobi határtól Sárköz község határáig terjed. Május 30-án gyülekezési hely Avas-Újváros községháza d. u. 3 óra, a bejárás Sárköz-Újlak határától Szatmár és Máramaros vármegye határáig terjed. Május 31-én összejövetel mint fentebb, a bejárás az Avas-Újváros—técsői vonal szakasz variánsaira terjed ki. Innét a miniszteri bizottság Máramaros vármegyébe megy át, az útszakasz többi részének bejárása végett. A miniszter megbízta a kiküldött osztálytanácsost, hogy a földmunkálatok azonnali megkezdése iránt is intézkedjék.

— Közgyűlés. A „Nagykárolyi izr. nőegylet“ f. hó 27-én hétfőn délután 3 órakor a szokott helyen tartja meg harmadik évi rendes közgyűlését, melyre az egylet tagjai ez utón is tisztelettel meghivatnak. Tekintettel, hogy az egyletnél úgy a tisztviselők, mint a választmányi tagok mandátuma lejárt, a közgyűlés egyik fontos tárgyát a választások fogják képezni, miért is felkéretnek a tagok minél számosabb megjelenésre.

— Meghívó. A nagykárolyi magy. kir. állami hivatalok dijnokai az országos dijnokegyesület nyugdíjalapjának gyarapítása czéljából Orel Géza m. kir. pénzügyig, helyettes és Jancsó Gyula kir. al- járásbiró urak védnöksége alatt 1901. évi junius 8-an, szombaton Nagykárolyban a régi kaszinó helyiségeiben tánczczal egybekötött nyári mulatságot rendeznek. — Rendező bizottság: Elnök : Mező Károly p. ü. számellenőr. Alelnök: Bartha Antal p. ü. igazg. irodavezető. Pénztárnok: Bakó Bálint kir. bir. végrehajtó és 43 rendező-bizottsági tag. Belépő-dij: személyjegy 1 kor. 20 fii., családjegy 8 kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és nyilvánosan nyugtázva lesznek. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megtartatik. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Nonn János, Jacobovics József és Pucser Károly urak üzletében.

— Síremlék felállitási ünnepély A mátészalkai kerület feledhetetlen emlékű országgyűlési képviselőjének és a képviselőház volt jegyzőjének Péchy Jenőnek közadakozásból a gebei temetőben felállított síremléke leleplezési ünnepélyét nem mint tervezve volt jun. 6-án de 5-én d. e. 11 órakor tartják meg. Gyülekezési hely Gebe községháza, a honnét az ev. ref. temetőbe vonul a közönség. Az ünnepély programja a következő: 1. Hymnus, énekli a gebei ev. ref. dalárda. 2. llosvay Endre főszolgabíró, mint a szobor bizottság elnöke beszéd kíséretében átadja a síremléket gondozás végett Gebe községnek és az ev. ref. egyháznak. 3. Szigethy Gyula ev. ref. lelkész átveszi.

4. Emlékbeszédet tart Szabó Gusztáv szamossegi ev. ref. lelkész. 5. Szózat, énekli a dalárda. Ezután a község házánál társas ebéd lesz. Az ünnepélyre meghívták a képviselőházat, a vármegyét, a járást. Az ünnepély iránt nagy érdeklődés mutatkozik s a jelekből Ítélve, körülbelül 300—400-an vesznek azon részt.

— Csatornahálózat tervezés. Hieronymi Károly volt belügyminiszter legközelebb a magyarországi csatornák építésére vonatkozólag érdekes és tanulságos fölolvasást tartott Budapesten a magyar gazdasági egyesületben. A többek között a következő nagyszabású alföldi csatornaterveket javasolja : A szatmár-csongrádi csatorna Szatmár-Németinél ágaznék ki a Szamosból és Nagy-Majtény és Nagy- Károly alatt elhaladva a debreczeni határ déli részét szelné át, azután lefordulna B.-Ujfalu felé és a Berettyó medrét követve, Békés és Gyoma körül torkollanék a Kőrösökbe, melyek egész a Tiszába ömlésükig hajózhatóvá teendők. Ily módon szakadatlan hajózási ut létesülne Szatmártól Debreczentől Budapestig s tovább a Dunán egész az osztrák csatornákig. Ez a csatorna tápvizét a Szamosból nyerné és a megjelölt vonalon sehol nehézségekbe nem ütköznék. A másik csatorna, mely Temesvárról indulna ki, állana a temesvár-perjámosi csatorna szakaszból, a hajózhatóvá tett Maros-szakaszból Aradtól Szegedig, onnan a hajók a Tiszán mennének Csongrádig s a esong- rád-budapesti csatornán haladnának tovább. Ennek a csatornának a megépítése sem ütköznék akadályba. A két alföldi csatornaépítésének költsége jelentékeny lenne, mert mintegy 500 kilométer uj viziutnak létesítéséről van szó, melynek legnagyobb része újonnan ásandó csatorna és csak kisebb részben csatornázható folyó, mint a Kőrös és a Maros. Távolról sem lesznek azonban ezen hazai csatornák építési költségei oly nagyok, mint az osztrák csatornáké. Bármily nagyok legyenek is a költségek — végezte be előadását Hieronymi, — hibának tartanám, ha azoktól visszariadnának. Vájjon minő helyzetben lenne ma az Alföld ha az érdekeltek a negyvenes években a Széchenyi kezdeményezte Tisza-szabályozástól a költségek nagy volta miatt visszariadtak volna? Es