Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-09-02 / 36. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY teremben, naponként d. e. 8-tól 11 óráig. A tanév szeptember 9-én, a templomban ünnepélyesen meg- nyittatik s 10-én a tanítás kezdetét veszi. Felhivatnak azért a szülék és gyámok, hogy tanköteles gyermekeiket ez idő alatt Írassák be, mivel a késedelmezők az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 4 §-a értelmében megbirsá- goltatnak. Mindennapi iskolaköteleseknek azon gyermekek tekintetnek, kik 6-ik életévüket f. évi szeptember 1-ig már betöltötték, de 13-ik évükbe még nem léptek. Azon növendékek, kik 12-ik életévüket már bevégezték, 15 éves koruk betöltéséig ismétlő iskolába kötelesek járni. Évi tandíj úgy a fiú-, mint a leányiskolában 6 korona 30 fillér. Más vallásu, vagy vidékről jövő tanulók, ha felvehetők volnának, a tandijat kétszeresen fizetik. Megjegyzendő, hogy e tanévben a leányok is két uj s díszes nagy tanteremben helyeztetnek el, és pedig az 1. II. osztályosok az eddigi leánytanitó, a III. IV. V. és VI. osztályosok egy újonnan választott kitünően képzett s gyakorlott tanítónő vezetése alatt. Nagy-Károlyban, 1900. augusztus 28. Az iskolaszék. — Nyári mulatságot tartott aug. 26-án saját helyiségében a helybeli kath. legényegylet. — A mulatság d. e. 10 órakor kugli versenynyel vette kezdetét, a mely este 7 óráig tartott. Győztesek lettek: Görög József nyert egy dr. cs. és kir. aranyat (Tietz Sándor egyleti elnök ajándéka) Frast András nyert egy tajték szipkát (felajánlotta Papp István alelnök) és Pataky György nyert egy ezüst óralánczot(egy jóakaró ajándéka). Verseny után igen szép látványt nyújtott a kivilágított és lámpionozott sátor. A tánczrendet Tátorján Istv.egyet. halig, festette s ajándékozta az egyletnek. Igen érdekes, szeezessziós festmény. 8 óra után kezdetét vette a felolvasó estély. Tietz Sándor elnök tartott tanuságos felolvasást a munkáról és élvezetről. Ezután Sallay Lajos szavalta hatásosan Petőfi visszatér ez. költeményt, Váradytól. — Majd Czilli Veronka De Amicis Deákszerelem czimü költeményét adta elő köztetszés között. A program többi számait az idő előre haladottsága miatt máskorra halasztották. Ezután kezdetét vette a táncz, a mely reggelig tartott. Az ételeket és italokat jutányos árban Bolemann gondnok szolgáltatta. — Gyászjelentés. Heley János és neje Vecsey Oláh Krisztina; Heley Janka és férje Svaiczer Aladár, vala- ihint leányuk Boriska, mélyen szemorodott szívvel jelentik szeretett nővérük, sógornője, illetve nagynén- jének: Heléy Ágnesnek élete 50-ik évében f. hó 21-én éjjel szivszélhüdés következtében történt hirtelen elhunytét. A megboldogult hült tetemei f. hó 24-én d. u. 3 órakor fognak aróm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise f. hó 25-én reggel 7 órakor fog az Egek Urának bemu- tattatni. Tasnád, 1900. augusztus 22. Béke lengjen porai felett. — Jövő heti műsor. Vasárnap d. u. zóna előadásban Petőfi, este: Asszonyregiment. Hétfőn zóua előadásban: Ezer év, nagy látványos történelmi színmű. Kedden: Gésák operette, Szerdán: Kis szökevény, operette, másodszor, Csütörtökön : Vasúti baleset, énekes bohózat, a Magyar színház műsor darabja, Pénteken : Görögrabszolga, operette, másodszor zóna előadásban, Szombaton: Bolond, operette, Vasárnap: Nagy apó, népszínmű. — Tekeverseny. A „Nagykárolyi kereskedő ifjak köre“ az egyesületi könyvtáralap javára szept. hó 2-án a kör kerti helyiségében tekeversenyt rendez. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét e kedélyesnek ígérkező mulatságra, annál is inkább, mert az ügyes tekézők pompás nyereménytárgyakra tehetnek szert. A verseny kezdete délután 2 órakor. Vendégek külön meghívás nélkül szívesen láttatnak. — Kitüntetett tanuló, Főgimnáziumunkat kitüntetés. érte. Egyik volt kiváló tanítványának, Makoldy Sándornak a vallás és közoktatásügyi miniszter a tanárképző Eötvös-kollegium egyik javadalmas helyét, — mely a teljesen ingyen ellátáson kívül még bizonyos stipendium részesedéséből is áll — adományozta. — Az ágost. hitv. ev. iskolaszék közhírré teszi, hogy nagypiaczi elemi iskolájában a beírások folyó évi szeptember 4-én és 5-én, mindkét napon reggel 8 és délután 2 órakor fognak megejtetni; a rendes tanítás pedig 6-án reggel 8 órakor veszi kezdetét. Mivel ezen iskolába a tanulók csak korlátolt számban vehetők fel, a szülők figyelmeztetnek, hogy gyermekeiket a jelzett időben beíratni el ne mulasszák. — Román tanítók gyűlése. Bikszádon a gör. kath. iskola tantermében a napokban tartotta meg évi közgyűlését a Szatmár Ugocsamegyei gör. kath. román tanító egyesület Lupán Athanász felsőbányái gör. kath. tanító egyleti elnök vezetése alatt. A gyűlésen ott volt Lukács László laczfalusi, Darabánt Gyula kér. alesperes bujánházai, Demján Athanász av.-felsőfalusi, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkészek. A gyűlés kizárólag tanügyi érdekek megvitatása körül forgott. Három Ízben szólalt fel többek között Lukács Lászlóis,minden politikai iránytól ment felszólalásaiegyes csak a tanügyet érdeklő vitás kérdések értelmezése volt. A gyűlés a legszebb rendben folyt le, melynek befejezése után a résztvevők a bikszádi fürdőben bankettre gyűltek össze, mely barátságos és részben tanügyi dolgok bevonásával kedélyesen folyt le. Voltak dikcziók is. Lupán egyleti elnök éltette a pápát és a magyar királyt, mely beszédet a felség nevének már említése előtt egész végig Lukács László legelsőnek felállva, mindnyájan felállva hallgattak végig. Pap István egyleti tag a püspököt, Simák Péter az egyleti elnök és alelnököt, Beibe János az ezen uj egyesület iránt érdeklődő és a gyűlésen, mindég résztvevő Lukács Lászlót éltette. Végre Lukács László szólalt fel, a szabadság magasztos eszméjét fejtegetve, buzdította az egyleti tagokat hivatások lelkiismeretes teljesítésére s a sikeres eredmény nagy horderejére, a nyelvre, de mind aza mit elmondott, teljesen kifogástalan üdvös és hasznos eszméket tárgyalt, teljesen ment volt minden túlzott nemzetiségi és állam ellenes eszmének még érintésétől is. Legalább levelezőnk ezt Írja s igy el kell hinnünk, bár kételkedünk abban, hogy a levelező értené a román irodalmi nyelvet s igy megértetette volna egész teljében azt, a mit Lukács László mondott.-- Kereskedő tanoncziskolai év kezdete. Az iskola igazgatósága felkéri a t. kereskedőfőnök urakat, hogy a tanonczaikat a múlt évi értesítőben kihirdetett, s az ő kényelmükre meghatározott időben, az iskolába beíratni el ne mulaszszák, mert ha ezt nem teszik, a Szervezet értelmében büntetendő kihágást követnek el. Nevezetesen folyó év szeptember 6-án délután 4 órakor beíratnak a IÍI-ik osztályba lépők; 7-én délután 4 órakor a Il-ik — és 8-án délután 2 órakor az 1-ső osztályba lépők. Azon tanonczoknak a kik már voltak az iskola tanulói, a beírás alkalmával múlhatatlanul be kell mutatniok a múlt iskolai év végén kapott, s Írott értesítőt, aláirva a főnök által, annak bizonyságául, hogy a tanoncz még mindég az üzletben van; valamint Strohmájer Ferencz gondnok úrtól kapható, s a főnök által kitöltött ellenőrzőkönyvet és nyugtatványt a befizetett első félévi tandíjról. Azon tanonczokat pedig, akik még nem voltak az iskola tanulói, igen kívánatos, hogy a főnök urak személyesen, vagy megbízottjaik által írassák be. Ezeknek az Ellenőrzőkönyvön és nyugtatványon kívül még be kell mutatniok: 1. Születési bizonyítványukat mert ha még nincsennek 12 évesek, az iskolába fel nem vehetők. 2. Bizonyítványt a megtörtént ujraol- tásról, mert e nélkül az iskolában fognak ujraoltatni. 3. Iskolai bizonyítványukat, mert a kellő előképzettség nélkül fel nem vehetők, minthogy az elősorolt iratok nélkül sem vehető fel egyáltalán senki az iskolába. Azon volt tanulók, akik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot nyertek, de javitóvizsgálatra az igazgatónál előzetesen nem jelentkeztek, osztályismétlésre utasit- tatnak. A tanítás szeptember 9-én délután 2 órakor veszi kezdetét, s ugyan ezen napon teszi meg az igazgató is hivatalos jelentését, a hatóságnak a beírások eredményéről. Tankönyvek maradnak a régiek. — Az erdődi iparosok egylete saját pénztára javára folyó évi szeptember hó 8-án özv. Nonn Józsefné vendéglőjében tánczmulatságot rendez. Belépti-dij: személyenkint 1 korona, családjegy 3 személyig 2 korona. Kezdete 8 órakor. Jó zenéről, valamint ételekről és italokról gondoskodva van. — Nyilvános számadás. A nagykárolyi Protestáns Társaskör e hó 11-ikén tartott nyári tánczmulatsága, bár a kedvezőtlen idő sokakat visszatartott a megjele néstől, mindazon által pompásan sikerült, jókedv dolgában pedig semmivel sem áll hátrább az egyesület jóhirnevü rendezéseinél. Az összes bevétel volt 195 korona, kiadás: 117 korona 82 fillér. A tiszta jövedelem tehát 77 korona 18 fillért tesz ki. Felülfizettek Varga Imre 4 korona, Sarkadi N. Zsigmond 3 korona, Tóth Ferencz 2 korona, Pucser Károly 2 korona, Csőkör György, Fried Dávid, ifj. Matolcsi Sándor, Nagy Lajos, Török István 2—2 korona, Kóthy László Kovács István, Szobonya Antal, Thuróczy Károly, Dürzsinger Károly, Vida István, Jónás György, Katcs- marik Ferencz, Silimon Mihály, Jakabfy Gábor 1—1 koronát, melyért fogadják ezúton is forró köszöne- tünket. A rendezőség. — Magyar pezsgő a párisi kiállításon. A párisi kiállítás zsűrije már kihirdette a bírálatok eredményét. A magyar pezsgők előkelő helyet foglalnak el a jutalmak rangsorozatában, a mi annál is feltűnőbb, minthogy a túlnyomóan francziákból összeállított zsűri éppen nem volt azon hogy a pezsgőborainkat elnéző, vagy enyhe megítélés által könnyű diadalhoz juttassa. A legnagyobb kitüntetést, melylyel magyar pezsgő díjazva lett, Belatini Braun Artur velenczei (Fejérm.^ pezsgőgyáros kapta Domino sec pezsgőjéért, mely az aranyéremmel lett jutalmazva. Ez az eredmény egyrészt a — saját iparában érdekelt — franczia zsűrinek tárgyilagosága és szigorú részrehajlatlansága mellett bizonyít, másrészt épp oly fényesen igazolja hazai iparunk fejlődésében azt, hogy a pezsgőgyártás terén is megálljuk a próbát s nincs szükségünk arra, hogy a külföld előtt is kitűnőnek elismert pezsgőboraink helyet drága franczia pezsgőt fogyaszszunk. — Szállítási dij mérséklés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a hazai kereskedelmi és iparkamarák felterjesztésére ,f é. 167 sz. leirata szerint megengedte, hogy az üresen visszamenő, valamely magyarországi sörgyárba rendelt használt sörös palaczkokra a m. kir. állam vasutak vonalain fehéráruként tetszés szerinti menyiségben való feladásnál az A. osztály díjtételei vagyis ugyanazon viteldijak alkalmaztassanak, melyek a díjszabás I rész B. szakaszában C V. fejezet alatt foglalt határozmányok szerint másnemű használt üres göngyöletekre mint pl. ládák, kosarak, stbre érvényesítve vannak s utasitotta a m. kir. államvasutak igazgatóságát, hogy az üres sörös palaczkokra igy engedélyezett kedvezménynek megfelelő módozatok mellett, való életbeléptetése iránt intézkedjék. Debeczen, 1900. augusztus 28. A kereskedelmi és iparkamara. A közönség köréből. Tekintetes szerkesztő ur I A Hazánk folyó évi augusztus hó 26-án kelt 201. számában „Egy főszolgabíró visszaélései“ czim alatt Várkonyi Ignácz aláírásával ellenem az utolsó betűig valótlanságot tartalmazó, s engem, mint főszolgabírót a legalávalcbb módon rágalmazó czikk jelent meg. Ha Várkonyi Ignácz neve után oda irta volna, hogy „nagydobosi állásától általam felfüggesztett, és ennek alapján jogérvényesen hivatalvesztésre ítélt körjegyző“ ; czikkére egy szót sem válaszolnék, mert a tisztelt olvasó közönség teljesen tisztában volna a felől, hogy az illetőt, a rágalmazó czikk megírására mi indította, továbbá felül állok azon, hogy én Várkonyival, — a kit leirhatlan hivatali hanyagságain kívül több rendbeli beigazolt sikkasztások, zsarolások, okmányhamisitások, s egyéb súlyos visszaélések miatt állásából elcsaptak, a ki ellen jelenleg is kétrendbeli súlyos sikkasztás miatt feljelentések vannak kezeim között, s a kitől járásom minden tisztességesen gondolkozó lakosa undorral és megvetéssel fordul el, s a kit a mátészalkai jegyzői egylet viselt dolgaiért kebeléből kirekesztett, — szóba is álljak. Egyéni és hivatali reputátióm megóvása, és a közönség tájékoztatása, végett azonban arra kérem tekintetes szerkesztő urat, szíveskedjék ezen soraimnak becses lapja legközelebbi számában helyt adni. A czikkben felhozott vádakra nézve elsősorban is kijelentem, hogy azok minden pontja a Várkonyi Ignácz négy rendbeli feljelentése alapján ellenem négyizben lefolytatott vizsgálat kétségbe vonhatatlan adatai szerint egy utolsó betűig valótlannak bizonyultak; habár, mint azt a vizsgálat során írásbeli adatokkal igazoltam, ellenem több egyént felbérelt, egyeseket hamis tanuzásra ösztönözött, s kényszeritett, s nemcsak a Fő és Alispán úrhoz, hanem a nagymáltóságu Belügyminisztériumhoz, és a kir. törvényszékhez is többrendbeli panaszokat adatott be, melyeknek terhe alól úgy bűnügyi, mint fegyelmi utón teljesen felmentve lettem. Különben ez ügyben a Szatmármegyei Közlöny hivatalos lap f. évi május hó 13 napján kelt 20. számában a következők foglaltatnak: „Nemestóthi Szabó Antal beterjesztette az Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró ellen Várkonyi Ignácz volt nagydobosi körjegyző által beadott panaszokra elrendelt és megtartott vizsgálatról jelentését. Ez ügyben már a múlt év folyamán Gőnyey István vármegyei tb. főjegyző megtartotta a helyszínén a vizsgálatot, azonban a vizsgálattal Várkonyi meg nem lévén elégedve, a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz panaszt adott be, ki is szigorú vizsgálatot rendelt el, úgy hogy még Gőnyey István ellen emelt panaszokat is megvizsgáltatni rendelte a vizsgálat alkalmával tanúsított viselkedése miatt. A közigazgatási bizottság Nemestóthi Szabó Antalt küldötte ki a vizsgálat megejtésére, ki is meg idézvén Várkonyit, neki a bizonyítékok beszerzésére kívánt hat heti határidőt megadta s ugyan akkor Várkonyi jegyzőkönyvileg kijelentette, hogy a Gőnyey István ellen emelt panaszt visszavonja, illetve e tekintetben a vizsgálatot nem kívánja. Ä vizsgálat a kitűzött időkben megtartatván, Nemestóthi Szabó Antal Várkonyinak óhajtásához képest megengedte, hogy a tanuk kihallgatásánál jelen legyen, azonban a délutáni órákban Várkonyi szó nélkül eltávozott s többé meg nem jelenvén, a jegyzőkönyvet alá nem irta. Gőnyey István vármegyei tb. főjegyző a Nemestóthi Szabó Antal által hozzá intézett kérdésre kérte a vizsgálat megtartását, mert csak ez utón képes igazolni eljárásának helyességét s a vizsgálat abbanhagyása esetleg helytelen következményekre adna okot. Az igy minden irányban foganatositott vizsgálat iratait — melyeknek egy nagy része jelenleg háromszor vizsgáltattak — a tiszti ügyésznek véleményezés végett kiadta a bizottség s igy reményünk van, hogy Ilosvay Endre ellen a hosszú időn át folytatott vádaskodás és hajsza meg fog szűnni s a megtámadott derék tisztviselő rehabilitálásának ideje nem sokára be következik. Végül megjegyezzük, hogy Várkonyi időközileg első fokon hivatalvesztésre Ítéltetett.“ — A rágalmazó czikk 14 pontjában foglaltakra szükségesnek tartom kijelenteni, hogy azt, — mintha engem nyilvános helyen felpofoztak volna, s azért sem a bíróság, sem lovagias utón elégtételt nem szereztem, ezt ellenem legutóbb emelt panaszában is merészelte állítani, — de az iratok tanúsága szerint a vizsgálat során jónak látta, mint teljes valótlanságot visszavonni. Ily alávaló vakmerőséget csakis egy régóta megbomlott észjárású ember állíthat. Ezzel szemben csak 25 évi hivatali szolgálatom, s azon el- ösmerés, és közbecsülésre hivatkozom, a melyben járásom, és vármegyémben részesülni szerencsés vagyok. Megjegyzem még azt, hogy a Hazánk 203-ik számában közölt s a kis-várdai elöljáróság által f. évi aug. 9-én Várkonyi Ignácznak kiállitott hamis erkölcsi bizonylat miatt a nevezett elöljáróság ellen Szabolcs megye főispánjánál a fegyelmi panaszt be adtam mert az elöljáróság kézbesítette Várkonyinak az okmány — hamisitások, — sikkasztások, — zsarolások miatt, hivatal vesztést kimondó két rendbeli határozatot s igy az ő jellemét ösmerték s mégis a hamis bizonylatot neki ki adták s annak felhasználásával hurczoltak engem meg a „Hazánkban“. Várkonyi Ignácz ellen különben 1899 évi november 19-én nyilvános rágalmazás miatt a bűnvádi feljelentést megtettem, s ezzel részemről az ügyet végleg befejezettnek jelentem ki. Fogadja tekintetes Szerkesztő Ur tiszteletem nyilvánítását. Máté-Szalkán, 1900. évi augusztus hó 27. Ilosvay Endre, járási főszolgabíró. Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.
