Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-29 / 31. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 16547—1900. sz. Szaniszló községben 1 drb 2 x/2 éves üsző bivaly felfogatott. Nagy-Károly, 19C0. junius 20-án. 18031 —1900. sz. Piskárkos községben 2 darab, bitangságban felfogott ló van, melyeket igazolt tulajdonossá Piskárkos község elöljáróságától a felmerült költségek megtérítése után átvehet. 1. 8 éves pej heréit, első és hátulsó bal lába kesely. 2. 5 éves, sötét pej, jegytelen kancza. Nagy-Károly, 1900. julius 3-án. Nagy László, alispán. A termés és a munkás. Országszerte megfeszített erővel folyik a termények learatása. Most már megállapítható, hogy Magyarország ez idei termése mérsékelt közepes, a tavalyinál mennyiségileg kisebb. De minőségileg jobb, és ez, ha nem is egészen, de mindenesetre kiegyenlíti akülönböze- tet a tavalyi és idei termés között. Eltekintve azoktól a vidékektől, melyeket a múlt heti rettenetes vihar sújtott, Magyar- ország közönségének nem lesz komoly oka arra, hogy az idén zúgolódjék az ellen, amit földje termett. A ki földjét jól megdolgozta, annak nem marad el a jutalma. A termények árai — legalább a budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai szerint — nem rosszak, a kelendőség sem áll egyelőre mögötte a tavalyinak és harmadévinek, daczára annak, hogy malmainkra egyelőre bénitólag hatott az őrlési forgalom megszüntetése. Tartunk tőle, hogy az idei ősszel sok szenvedélyes szó fog esni úgy a parlamentben, mint az életben és a sajtóban az őrlési forgalom eltörlése folytán a malmokra nézve, beállott kedvezőtlen helyzetről, mert tény, hogy ha a malmok üzemének és forgalmának ma tapasztalható stagnálása még sokáig tart, Magyarország egyik büszkesége, a malomipar olyan válságba kerül, melynek közgazda- sági életünkre nézve igen kínos következményei lehetnek. Nem tudjuk, hogy az aratás befejeztével a malmok milyen magatartást fognak tanúsítani, nem fogják-e az őrlési forgalom megszüntetésére való tekintettel vásárlásaikat a minimumra redukálni ? Őszintén szólván, egyedül ettől az egy rossz eshetőségtől féltjük Magyar- ország termésének jó eredményéi. De reméljük, sőt elvárjuk, hogy az a kormány, mely jónak látta az őrlési forgalmat megszüntetni, gondoskodni log arról, hogy ez által a gazda ne károsodjék, annál is inkább, mert hisz annak idején azt hangoztatták, hogy az őrlési forgalmat eltörlő törvény a gazda érdékeinek védelmezésére készül. A kormánynak ebben a törekvésében segítségére vannak azok a jelentések, melyeket konzulaink küldenek be külföldi állomáshelyeikről. E jelentések szerint világszerte részben gyenge, részben a közepesnél aluli termés várható, nemcsak mennyiség, de minőség dolgában is. Ez a körülmény mindenesetre igen kedvező hatással lesz Magyarországon úgy a termények keresletére, mint az árak alakulására nézve. — Ha van valami, a mi a malmok esetleges rosszakaratú magatartását ellensúlyozhatja, az csakis a külföld gyenge termése lesz. Legyenek tehát gazdáink, midőn eladásra kerül a sor, körültekintők és óvatosak. Olvassák szorgalmasan a lapok közgazdasági rovatait, azokban most nem csépelnek üres szalmát. Egy kis kalkulálással mindenki kiszámíthatja, hogy az ő vidékén mennyit adhat a gabonáért a kereskedő és ebből az árból aztán ne engedjen egy fillért sem. A vidék intelli- gencziája most igazi jótétemény nyel szolgálhat a föld egyszerű népének, ha felvilágosítja a piacz helyzetéről és megmagyarázza neki, hogy mennyit ér a gabonája és mit érhet el vele, ha vár az eladással. A béke szelletne leng az aranykalászszal ékes rónaságok fölött. Sehonnan sem jött hir arról, hogy az aratásra szerződött munkások zavart okoztak volna. Rendesen állottak munkába mindenfelé és fennakadás nélkül tesznek eleget vállalt kötelességüknek. — Megnyugtató jelenség, hogy a szoczialismus az arató munkásokat sehol sem késztette arra, hogy a munkaadó földbirtokossal szemben ellenséges álláspontot foglaljanak el. Mert bárhogyan tagadják is, takargatják is hivatalosan, tény az, hogy van szoczialismus a magyar parasztság között és terjed napról-napra lassan-lassan, feltűnés és külső emócziók nélkül. Aszoczialista agitátorok az alföldön most már nem Buda- petről kerülnek ki, hanem a nép gyermekei közül valók ők egytől-egyig, ismerik a viszonyokat, a lelkeket s a titkos óhajtásait minden egyes embernek, akit a szoczialismusnak megakarnak nyerni. Sokkal hálásabban folytatják az aknamunkát a gatyás apostolok, mint a nadrágos agitátorok. Okosabbak is, ravaszabbak is mint ezek. Nem izgatnak, nem toboroznak. Ne higyje tehát sem a hatóság, sem a földbirtokos, hogy elvetette a szoczializmus tanait az a munkás, a ki most békésen pengeti azt a kaszát, amelylyel harmadéve nekiment a csendőrszuronynak. —Szoczialista az most is, tán inkább mint valaha, és elvbarátainak száma nő, miként az áradat. De ennek ellenében kiábrándult a harmadévi vad álmokból, belátta, hogy erőszakkal csak önmagának árthat és hogy az intéző körök jóindulata nélkül nem mehet semmire. A külföldi munkások mintájára most szervezkedik a magyar paraszt szoczialista, s vele született helyes érzékénél fogva ebből a szervezkedésből kizárta a pesti szoczialistákat s szakított a nemzetköziség elvével. S a mi fő : békében él. A békés szocziálista pedig semmiféle államnak és társadalomnak nem ártott. — A miénknek sem fog ártani, ha hatóságaink nem lesznek elfogultak és türelmetlenek, s parasztjaink józan eszük és ezt a földet lángolón szerető szivük után indulnak. E. D. Jelige: „Legyen e hazának minden polgára a magyar államiság hive és tudjon magyarul.“ Magyarország legrégibb kulturegylete, a haza- szeretet s a magyarnyelv terjesztése s a kisdedóvás terén csaknem két évtizeden át eredményesen működő „Széchenyi Társulat,“ az egységes magyar társadalom hazafias érzésének impozáns megnyilatkozásra alkalmat adni óhajtván, 1900. év szeptember hó 2-án Szatmáron a Kossuth-kert összes helyiségeiben Szat- már és a szomszédos vármegyék és Szatmár-Németi sz. kir. város lelkes honleányainak, urainak és ifjúságának szives közreműködése és részvevőse mellett díszközgyűléssel és a társulati pénztár javára fényes mulatsággal egybekötött Széchenyi ünnepséget rendez. Az ünnepség iránt, — melyre dr. Schlauch Lőrincz tiszteleti elnök, az országos kultur egyletek, Szatmár- megye és város országos képviselői, Szatmár-Németi sz. kir. város díszpolgárai s a szomszéd vármegyék intelligentiája is meghivatik, — úgy Szatmárinegyében mint a városban már is nagy az érdeklődés, ami külömben igen természetes, mert a programm gazdagsága után Ítélve, olyan fényes és népes ünnepségre lehet kilátásunk, aminő nagy szabásút e város és megye aligha ért meg eddig. Az ünnepségnek most már hivatalosan megállapított programmja a következő : I. Délelőtt 11 órakor a kioszk egyik termében a társulat díszközgyűlést tart, melyre a hölgy közönség is szívesen láttatik,- a gyűlés tárgyai : a) Elnöki megnyitó beszéd Nagy László elnöktől; b) Culturegy- leti képviselők üdvözlése N. Szabó Antal által; c) Óda Széchenyiről, szavalat; d) Felolvasás Kováts Bélától; e) Ő felsége távirati üdvözlése; f) Széli Kálmán távirati üdvözlése; g) A „Széchenyi Társulat“ igazgató választmányának újból való megalakítása s a hölgy választmányi tagok megválasztása ; h) A társulati tagok által viselendő jelvény megállapítása; i) Az 1901. évi díszközgyűlés helyének kitűzése; j) Záró beszéd. II. A mulatság programmja: a) Árusítás és szórakozás a csarnokokban. A mulatság délután 5 órakor nyílik meg; a kert különböző padjain felállított 17 sátorban kezdetét veendi különféle áru tárgyak, ételek és italok árulása az árucsarnokok asszonyságai s az általuk felkért leányok által. Minden felkért asszonyság két leányt szólít fel maga mellé segédül; a rendezőség minden asszonyságról és a két leányáról, ha azok arczképeiket a „Széchenyi Társulat“ igazgatóságához (Szatmáron kir. tanfelügyelőség) legkésőbb augusztus hó 2-áig beküldik, csoportos arczképes levelező-lapokat csináltat a társulat költségén. A netalán később érkező arcz- képek figyelembe vehetők nem lesznek. A közreműködő nők kötelezőleg és kizárólag csakis ^széles kék fehér csikós hazai gyártmányú karton ruhában (szoknya és derék), fehér mellkötővel, s a csarnokok szerint megállapított fejdiszszel jelenhetnek meg; a vendég urhölgyek kéretnek szintén hazai gyártmányú, de tetszés szerint választott szinü kreton ruhában megjelenni. Minden csarnokban a megfelelő kiszolgáló személyzeten felül a czimekkelellátott urak a hölgyeknek nem remélt unatkozása esetén azok szellemes mulattatására s működésűkben udvarias támogatásukra lesznek hivatva, mig a csarnok mesterekül felkért urak a csarnokok dologi és pénzügyi igazgatását végzik. A hölgyek egyenruhája felől Páskuj Imre ur Szatmáron szíveskedik felvilágosítást adni. A mulatság alatt három zenekar játszik különböző helyeken; este a kert és a csarnokok tündériesen lesznek kivilágítva. Belépő-dij 5—8 óráig egy korona ; az egész mulatság tartamára 2 korona lesz. A csam okok a következők ; 1. sz. „A makrapipához“ dohánytőzsde. Felkért aszszonyságok: Domahidy Elemérné, Damokos Ferenczné, Szeőke Sándorné. Felkért urak: „főtrafikos“ Ilosvay Aladár, csarnokmester Haller Ferencz. 2. sz. „A török szultánhoz“ dohánytőzsde; özv. Hokk Béláné, Radó Bertalanná, Vallon Alajosné, — „öreg tőzsdés“ Dezső Kálmán; cs. m. Raáb Sándor. 3. sz. „A nefelejtshez“ virágcsarnok. Galba Lajosné, Ludmann Gyuláné, Papolczy Gyuláné, Böszörményi Endréné, dr. Schönpflug Jenőné, Vajda Mihályné; „Főkertész legény“ dr. Böszörményi Emil; cs. m. Márkus Márton. 4. sz. „A becsületes kalmárhoz“ áruház szatmári és nagybányai gyékényipartárgyak, dobrácsapátii és kalotaszegi varottasak, Széchenyi nyakkendők, atrab, (jux) tárgyak, fényképek, sétapálczák, pénztárczák, szivartárczák, toillete czikkek árulására. Markos Ilka, Gyene Zsigmondné, Pika Miklósné, dr. Kaizler Györgyné, Ujfalussy Dezsőné, Kölcsey Zoltánné, Adler Adolfné, Komoróczy Jenőné, ifj. Hahn Jánosné ; „Főkalmár“ Domahidy Elemér; csarnokmester Páskuj Imre. 5. sz. „Ma pénzért, holnap ingyen!“ áruház mint a 4. sz. alatt; Matolay Gáborné, ifj. Jákó Sándorné, Hauska Róbertné, dr. Vajay Imréné, Finta Lajosné, Unger Istvánná, Nyárády Lászlóné, Rajzinger Sándorné, Medgyesi Ferenczné; „öreg grájzler“ dr. Fejes István ; cs. m. Vajda Mór. 6. sz. „A bujdosókhoz“ sörcsarnok; Stoll Béláné, Pálos Konrádné, Majláth Ferenczné, Miskolczy Sándorné, Aigner Zoltán Jolán, Berey Józsefné; „Főcsaposok:“ dr. Vajay Károly, Neupauer János ; Weisz J. 7. sz.„.4z örökforráshoz“ sörcsarnok, dr. Kereszt- szeghy Lajosné, özv. Vajay Károlyné, Rojkó főhad- nagyné, Osváth Elemérné, Frankó Jánosné, Lévay Józsefné; „Pinczemesterek:“ dr. Némethy József és Komoróczy Jenő; cs. m. Molnár Mihály. 8. sz. „Itt a világ közepei“ borcsarnok. Mándy Zoltánné, Ilosvay Endréné, Róth Károlyné, Boross Zoltánné, ifj. Szegedy Antalné, Szilágyi Tihamérné ; „csárdásgazda:“ Böszörményi Endre és Églv Mihály; cs. m. Szűcs Lajos. 9. ,sz. „A czinkotai itczéhez“ Kovács Leóné, Tóth Sándorné, Orosz Bartha Anna, Unger Ullmann Sándorné, Unger Gézáné, Bródy Kálmánné, ifj. Lo- sonczy Józsefné; „czinkotai kántor:“ Tankóczy Gyula és Orosz Árpád; cs. m. Lévay József. 10. sz. „Kérjük egy „csók“-ra\ czukrászda. Ifj. Böszörményi Sándorné, Szuhányi Gézáné, Balika Miklósné, Péchy Lászlóné (N.-Károly), Farkas Jenőné, Debreczeni Istvánné; „czukrászmester“ Ferenczy János ; cs. m. Szatmári Zsiga. 11. sz. „Ős Budavárához“ kávéház. Dezső Kálmánné, Kovásznay Zsigmondné, dr. Fejes Istvánné, Bakó Ignáczné, dr. Korbay Károlyné, dr. Erdélyi Mik- sáné, Vásárhelyi Barnáné; „öreg török“ Szuhányi Géza, cs. m. Roóz Mihály. 12. sz. „Gyere be rózsám!“ pezsgő csarnok. „Főcsaplárné“ Nagy Lászlóné; asszonyságok: Doma. hidy Viktorné, ^Szuhányi Ferenczné, Jékey Sándorné, Péchy Istvánné (Nagy-Károly), Kállay Ödönné ; „csaposlegény“ B. Kováts Géza; cs. m. Wallon Alajos. 14. sz. „A kábái asszonyhoz“ pezsgő csarnok. Csaba Adorjánná, dr. Kölcsey Ferenczné, Majos Károlyné, dr. Ryll Ferenczné, Szatmári Zsigmond ügyvédnő, Lengyel Simonná; „Első kellner“ dr. Hantz Jenő. 15. sz. „Megyei világposta“ czimü postacsarnok, hol az arczképes levelező-lapok bélyegjegyei áruitatnak, hol a továbbítás végett beadott levelező-lapok lebélyegeztetnek, s a honnét azok a társaságbeli czim- zettnek leendő kézbesítés végett a postás kisasszonyok által széthordatnak. A megállapított postaszabályok szerint még szerelmes levelekjis továbbittatnak ; elv: mercuri gyorsaság és női titoktartás! A postás leányokmk borravalót kérni nem — csak elfogadni szabad. Postás leányokul gyermek leányok is szívesen alkalmaztatnak, ha egyenruhában jelennek meg, s e szándékukat a főpostaigazgatónőnél bejelentik. „Fő- postaigazgatónő :“ Kende Zsigmondné; „postamester- nők“ B. Kovács Gézáné, Mándy Lajosné, Mándy Gézáné, Uray Gézáné, Papp Jánosné; „Postamester“ Jeney Géza ; cs. m. Boros Dezső; 16. sz. „Városi nemzetközi posta“ — czimü postacsarnok. „Országos főposta felügyelőnő“ Hermán Mihályné, postamesternők : Dénes kapitányné, dr. Hantz Jenőné, Turner Albertné, Tankóczy Gyuláné, Kerekes Dánielné. „Postalegény“ Jaskovics Ferencz ; cs. m. Demjén László. 17. sz. „Az óriás dinnyéhez“ gyümölcs csarnok. Luby Lajosné, Boér Endréné, Jaskovics Ferenczné, Papp Lajosné, Varjú Sándorné; „Dinnyecsősz“ : Fai kas Jenő. 18. sz. „Az aranykönyv csarnoka.“ E csarnokban minden érkező egyén neve bejegyeztetik a társulat Aranykönyvébe ; az 500-ik vendég a kisjutalmi díjjal, az ezeredik a nagy jutalommal lesz kitüntetve. Itt áruitatnak a bal mell fölé tűzve viselendő társulati jelvények, és az ünnepség alkalmi újsága. „Iródiákok:“ Nagy Sándor, Baudisz Jenő, Mátray Lajos, Révész János és dr. Öreg Béla. — Iti a teendőket az asszonyok közzül kisorsolt 3 úrnő látja el. A rendezőség azért kért fel oly számos hölgyeket a szives közreműködésre minden egyes csarnokban, hogy az asszonyságok lekötöttségét kizárja s ekként közben ők is mint vendégek élvezhessék felváltva a mulatságot és látogatásokat tehessenek az összes csarnokokban. b) Hangverseny este 8 órakor az egyik teremben változatos műsorral, melynek rendezésére Kovács Folytatása a mellékleten. A „Széchenyi Társulat“ nagy ünnepsége.
