Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-15 / 29. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 1556—1900. sz. Szatmár vármegye főipánjától. Pályázati hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatósága később össze hivandó augusztus havi rendes közgyűlésében választás utján tölti be a pénztárnoki állást. A pénztárnok évi javadalmazása 2700 korona fizetés s 500 korona lakbér. Minősités tekintetében az 1883. I. t.-cz. 1 s 18. §-ai irányadók. Pályázati kérvényeket augusztus 1-ig átveszek. Nagy-Károly, 1900. julius 11. Gróf Hugonnai Béla, főispán. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta julius havi ülését. Jelen voltak: gr. Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző, Domahidy Sándor, Jékey Zsigmond, Szuhányi Ödön bizottsági tagok. — Kováts Béla kir. tanácsos, tanfelügyelő, dr. Serly Gusztáv főorvos, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Ilosvay Ferencz árvaszéki elnök, Kacsó Károly kir. főmérnök, Nyárády László a kir, folyammérnöki hivatal főnöke, Luby Béla közgazdasági előadó, Dénes Lajos kir. ügyész, Almássy Ignácz tiszti ügyész — Elmaradásukat kimentették: Nagy Béla, Ifj. Böszörményi Sándor, Kende Zsigmond, Isaák Dezső és Luby Géza bizottsági tagok. Az italmérési illeték felszólamlási bizottság elnökének Domahdy Sándor biz. tagot, helyettes elnöknek Ilosvay Ferenczet választotta meg a bizottság Az alispán havi jelentése szerint május hóról átjött 633, junius havában beérkezett 2777, összesen 3470 ügy darab, a melyből a múlt hóban elintéztek 2307 ügydarabot, hátralékban maradt 563 ügydarab. A belügyminiszter leküldte a mer ki ev. ref. egyház templom építési ügyében Hrabovszky István plébánosnak a 9606—1900. alispáni másod fokú határozat ellen beadott felebbezését III-ad fokú elbírálás végett. A közigazgatási bizottság ez ügyben a következő határozatot hozta: A 9606—-1900. sz. alatt kelt alispáni határozat, mely szerint a járási főszolgabírónak f. évi márczius hó 23-án 1701. sz. alatt kelt azon határozatát, melylyel a megejtett helyszíni szemle alapján a mérki ev. ref. egyháznak a vármegyei építkezési szabályrendelet 2-ik §-a értelmében a megállapított helyen és terv szerint az építési engedélyt megadta, helyben hagyatott, ellenben megsemmisittetett azon részében, mely a feleb- bezést csak birtokon kívül mondja ki — Hrabovszky István mérki plébános felebbezése a foltot nem belül, hanem kívül varrja föl. A mütö- mészet tehát, úgy látszik még nem érte el a tökéletességnek azt a fokát, mint nálunk. Mint a ló korát a fogáról úgy lehet ismerni a kinai ember életkorát a szakálláról. Negyvenedik évéig ugyanis minden felnőtt kinai leberetválja szakállát és ‘bajuszát, csak akik ezt a kort már elérték viselik ezt a férfidiszt bár valami nagy dísznek a nehány szőrszál, mely a kínaiak arczán ott vegetál épenséggel nem mondható. A kinai nőknek azt a szokását, hogy úgy füstölnek mint a török, manapság, amikor a mi hölgyeink is bőven áldoznak Sz. Nikotnak, furcsának már nem mondhatjuk. Aminthogy nem találjuk különösnek azt sem, hogy a kinai férfiak ép úgy használják a legyezőt mint a nők, hiszen jó meleg napokon a mi And- rássy utunk is tele van legyezővel felfegyverkezett féfiakkal. Ránk magyarokra sem annyira furcsa, mint inkább érdekes a kínaiaknak az a szokásuk, hogy ők is ép úgy mint mi előbb a családnevet mondják és írják s csak azután a keresztnevet. De sőt még a czimekre nézve is hasonlatosság van a kinai és a magyar nyelv között. A kínaiak is a név után teszik a czimet s azt mondják: N. N. ur, a miniszter Ő exellentiája, Sándor bácsi, Anna néni. A dátumnál is a kinai, éppúgy mint a magyar előbb az évet, aztán a hónapot és legvégül a napot irja. A magyar nyelvnek ez a sajátossága megvan tehát a kinai nyelvnél is. A kinai anya sohasem csókolja gyermekét, a vőlegény nem érinti menyasszonya ajkát, a kínaiak a csókolózást nem ismerik. Az ördögök ebben a furcsa országban fehérek. Ünnepnapot ott nem ismernek bár a kinai épp oly vallásos mint más nép. Sőt a kínaiak nagyrésze egyszerre három vallást is követ: a confucianizmust, a tauizmust és a budhaizmust. Kínában a gyilkost csak akkor szabad kivégezni, ha maga ismerte be bűnét. Végül Kina az a boldog ország, hol aggszüz és agglegény a legnagyobb ritkaság. Ez a furcsa állapot bizonyára a mi hölgyeink tetszését is megnyerné, ha egyszer a vén Európában beállana. Csikós István. folytán felülvizgálat alá vétetvén, az indokainál fogva és azért is helyben hagyatik, mert az 1-ső fokú főszolgabírói határozattal az építési engedély a vármegyei szabályrendelet értelmében a megejtett helyszíni szemle alapján annyival is inkább ki volt adható, mert azon körülmény, hogy az építkezési engedélyért folyamodó ev. ref. egyház a saját telkén kívül mintegy 3 négyszögöl közteret is igénybe kíván venni, az engedély megadására jogosult 1-ső fokú közigazgatási hatóság előtt az engedély kiadására akadályul nem szolgálhatott, miután annak, hogy mennyiben vannak az építkezésre kijelölt terület tulajdonjogi viszonyai rendezve, mint magánjogi kérdésnek elbírálására illetékességgel nem bir; a kérdéses utcza terület átengedésében határozni hivatott képviselőtestület pedig a terület átengedése ellen sem kifogást nem tett, sem azt meg nem tagadta. A kir. tanfelügyelő havi jelentéséből ki emeljük a következő érdekes adatokat. A tanfelügyelőség a nyáron különösen a gyermek- menhelyek megvizsgálásával foglalkozott. A fenálló 111 menhely közül 61 menhelyet meglátogatott. A gyermekmenhelyek tömve vannak kisdedekkel, kivéve egy-két községet mint p. o. Bikszád, N.-Nyires, hol a községi elöljáróság közönye miatt alig egy nehány gyermek látogatja a menhelyeket. Dicsérettel emlékezett meg a jelentés a mátészalkai járásról, a hol a menhelyek tisztaság, kellő elhelyezés és látogatottság tekintetében a főszolgabíró eré- lyét és ügybuzgalmát dicsérik. Ezért Nagy László alispán indítványára a közigazgatási bizottság elismerését fejezte ki Ilosvay Endre főszolgabírónak. A kir. tanfelügyelő több községgel folytat tárgyalást állami és gazdasági iskolák szervezése iránt. így Szaniszlón egy önálló gazdasági szaktanítóval és 20 holddal kellően felszerelt gazdasági ismétlő iskola szervezésének ügye lett lebonyolítva, úgy hogy az iskolát szeptemberben már megnyitják. A szaktanítót az állam fizeti, a dologi kiadásokat a község. Az országban eddig csak 12 ilyen iskola van s igy e tekintetben előljárunk. A kir. államépitészeti hivatal főnökének havi jelentése szerint junius hóban befolyt 17170 kor. 18 fillér útadó, hátrálékban maradt 195245 kor. 87 fillér. Jelentés a jegyzői egylet múlt évi működéséről. Bodoky Béla a vármegyei községi és körjegyzők egyletének elnöke a mai közgyűlésen a következő jelentésben ecseteli az egylet múlt évi működését: Tisztelt egyleti közgyűlés ! A legutóbbi közgyűlésünk óta lefolyt időrő- jelentésemet következőkben van szerencsém beterjeszteni : Az 1899 évi 3 számú határozat folytán, Szepes vármegye által a nyugdíj intézmény viszonossága érdekében tett s egyletünkkel közölt átiratra jelentésé- met a vármegyei alispán úrhoz beterjesztettem, azon értelemben, hogy nyugdijszabályrendeletünk e tekintetben módosítást nem igényel. Ugyanazon évi 15 számú határozat alapján az egyleti tagdijakra befizetési iveket nyomattam, a melyeket a tagok részére megküldöttem. Kérvényt intéztem alispán úrhoz a nyugdij járulék tartozásoknál mutatkozó hátralék behajtásának elrendelése iránt. Szintén 1899 évi 16 számú határozatnak megfelelőig kérvényt nyújtottam be, a milléniumi évnek a nyugdíjazásoknál kétszeresen leendő számítása iránt. Tudomására hozom a tisztelt közgyűlésnek, hogy a nyugdíjalap számadás a szabályrendelet 23 szakaszában foglalt rendelkezés ellenére sem hozzám nem küldetett meg, sem a nyugdij választmány megvizsgálása alá még nem adatott, minélfogva az alap állásáról jelentést nem tehetek. Előterjesztést tettem a nyugdijválasztmány határozata alapján arra nézve is, hogy a nyugdij tőkét képező pénz összeg a nagykárolyi pénzintézeteknél helyeztessék el. Nyugdíjazás 1899 év junius hótól mai napig két esetben történt, még pedig Kozmutza István szanisz- lói községi jegyző és Gabányi Zsigmond apai körjegyző személyére nézve, mindkettőnél betegség volt az ok a nyugdíjazásra. Bemutatom ide csatolva központi egyletünk 1899 évi közgyűlésének jegyzőkönyvét, — melyből látható, hogy a központi egylet czéljainak megfelelő működést fejt ki, méltán megérdemlik a központi egylet vezetői azon őszinte ragaszkodást és elismerést, melyben kartársaik részéről részesülnek. Nagy elismerést érdemel az összes községi- és körjegyzők részéről oly férfiú, ki saját egyéni érdekeitől teljesen mentesen vállalkozik a közérdek szolgála tára, a mint azt központi elnökünk Kuncze Imre már 20 év óta kitartó szorgalommal és buzgósággal teljesiti, — köztudomású tény, hogy úgy vármegyéje, mint községe részéről köztiszteletben és szere- tetben áll, — ily egyén tisztelt közgyűlés, biztosítva van arról, hogy kartársainak annyiszor kifejezett bizalma erős paizs arra nézve, hogy egyes röpiratok egyéni jellemét be nem feketítik, s a személye iránti ragaszkodást és tiszteletet meg nem lazíthatják. Ha szerencsénkre vannak oly kartársaink is, kiknek, akár községeik helyzete, akár egyéni körülményeik nem igényelnek semmi javítást, s mégis az általános érdek szem pontjából sorompóba lépnek, — mennyivel inkább ösztönözve vagyunk mi arra, hogy egyesült erővel csatlakozzunk azokhoz, kik a községi köz- igazgatás érdekében küzdenek, e czélból szükséges tehát, hogy az egyletet minden kartárs buzgón támogassa. A közigazgatás egyszerűsítése iránt illetékes helyen tett kijelentés folytán, központi egyletünk részéről is intézkedés lett téve, egy emlékirat benyújtására, mely tárgyalás végett a vidéki egyletekhez, igy tehát egyletünkhöz is megküldetik. Hogy mily eredményt hoz az egyszerűsítés munkája azt megállapítani nem lehet, de az kétségtelen, hogy a községek ügykörében nem lehet oly egyszerűsítést létrehozni, mely az ügymenetet könnyebbé és gyorsabbá tegye, szervi erő szükséges a községek ügyviteléhez, mert azt lehetetlen már be nem ismerni, hogy a községi teendők halmazában csak az egy községi jegyző hordozza a terhet. Sajátos egy helyzet is az a községi közigazgatás és a községek ügykörébe utalt egyéb teendők végrehajtása, — mely eszményi dologgá változik a végrehajtásban a törvények oly sok rendelkezése, kezdve az önkormányzati ügyeken, hol a törvény szerint a közgyűlést a biró vezeti, a mezőrendőrségi ügyeknél, hol az Ítéletet az elöljáróság hozza meg, a kisebb polgári peres ügyekben, hol tanú kihallgatást, hol helyszíni szemlét eszközöl, majd ítéletet hoz az elöljáróság, — a közegészség-ügyben a ragályos betegségeket bejelenti, — gyámügyi dolgoknál a közgyám nyilvántartja a gyámokat, gyámoltak és gondnokoltakat, felügyel azok vagyonkezelésére, a községi biró bűnügyi nyomozást teljesít, az esküdtek összeírása elnöklete alatt történik, de még ezenfelül számtalan ügyekben jár el az elöljáróság, már t. i. a törvény szerint, mig a végrehajtásban, ezen ügyek mind a községi jegyző nyakába szakadnak. Községeink a községi adó emelést már nem bírhatják, az önkormányzat hatáskörében tehát nem lehet számítani a munkaerő behozatalára, — végtére is tehát az államnak kell átvenni az ügykörnek azon részét, mely állami ügyek kezelésével nehezedik a községre. Részleteket lehetne elő sorolni, a melyek az ügykezelésnél mellőzhetők lennének, de erre majd lesz alkalmunk visszatérni és tárgyalni, azt azonban egyéni véleményem gyanánt kifejezem, hogy az országos betegápolási pótadó kezelésére felesleges volt az oly sok időt igénylő egyénenkénti és adónemenkénti kivetési módozatot megállapítani, mert az eddigi eljárás szerint vagyis a költségvetési előirányzatban történt beillesztéssel, sokkal könnyebben és pontosabban történt a betegápolási pótadó, kivetése, beszedése és beszállítása és sem az adófizetőkre sem az államra nem volt terhelőbb. Azon óhajjal zárom jelentésemet, hogy vajha a törvényhatóság részéről is lenne téve előterjesztés arra nézve, hogy a községek ügyviteli teendői szervi erő alkalmazása által elviselhetőkké lennének. Meghívó. A helybeli nőegylet folyó évi julius hó 15-én vasárnav délután fél 4 órakor a városháza nagytermében rendes évi közgyűlést és közvetlen ezután választmányi ülést tart, melyre a tisztelt egyesületi tagokat, illetve a választmány t. tagjait van szerencsém meghívni. I. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. A megvizsgált pénztári számadások bemutatása s a pénztárnoknak a felmentvény megadása. 3. Esetleges indítványok. II. A választmányi ülés tárgya: A „Melinda“-árvaházban üresedésben levő egy árva alapítványi hely betöltése. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. julius 5. Gróf Károlyi Istvánné, nőegyleti elnök. HIRE k. — Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla főispán kedves neje társaságában a péntek délutáni gyorsvonattal hosszasabb nyári tartózkodásra kömlődi birtokára utazott. — Kinevezések. Dr. Ilosvay Bálintot, a belügyminisztériumhoz beosztott főispáni titkárt, a belügyminiszter miniszteri segéd titkárnak nevezte ki. Schönherr Sándort, a nagybányai m. kir. főerdőhiva- talhoz beosztott erdőjelöltet, a földmivelési miniszter ugyanoda erdészszé nevezte ki. Gratulálunk. — Primiczia. Folyó hó 8-án tartotta első miséjét a helybeli róm. kath. templomban Kummergruber Emil kegyesrendi tanár, Palczer Ernő házfőnök és kormánytanácsos manuductorsága mellett. Mise közben Tietz Sándor segéd-lelkész, az uj misés egykori tanára szép egyházi beszédet mondott. Mise után az uj ál- dozár körülbelül ezer hívet részesített áldásában. Délben szeretett lakoma volt a kegyesrendiek társ-
