Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-03-18 / 11. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — A vármegye állandó választmánya a tegnapi napon ülést tartott gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt, a melyen a f. hó 23-án vagyis a jövő pénteken tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát készítették elő. — Bucsulakoma volt Szatmáron f. hó ll-én a nagyváradi kanonoknak kinevezett Steinberger Perencz tiszteletére, a lakoma fényét emelte Gr. Hugonnai Béla főispán, Habrovszky József dandár- nok, Galba Lajos törvényszéki elnök jelenléte is. Számos pohárköszöntőben vett búcsút a szatmári társadalom a népszerű egyházi férfiútól, a ki a mai vonattal megy át véglegesen uj székhelyére. — A „Nagykárolyi Vívó és torna-klub“ f. hó 11. tartotta meg évi rendes közgyűlését. Dr. Schönpflug Richárd elnök távolléte folytán Ilosvay Aladár elnökölt. Tudomásul vette a közgyűlés az igazgató választmány jelentését és a megvizsgált számadás alapján pénztárnoknak a felmentvényt megadta. A tagsági dijakat a rendes tagok részére 10 koronában, a pártoló tagok részére 6 koronában állapították meg. Ezután elfogadták a jövő évi költség- vetést s megbízták a választmányt azzal, hogy egy alkalmas művezetőt szerződtessen. Végül a tisztujitás következett. A volt tisztviselőket ismét megválasztották. — A helybeli fögymnasium önképzőköre is megünnepelte márczius 15-ét. Igen szép számú közönség gyűlt össze márczius 15-én d. u. 4 órakor a torna- csarnokban, a hol az ünnepély a lapunk múlt számában közölt programm szerint folyt le. — Áthelyezés. Domby Sándor csendőrhadnagyot, a helybeli csendőrszakasz parancsnokát Nagy-Kikindára helyezték át s helyébe szakaszparancsnoknak Spalla Aurél csendőrfőhadnagyot vezényelték ki. — Búcsú estély. A városunkból Brassóba áthelyezett Szentandássy Antal pénzügyigazgató helyettes tiszteletére barátai és ismerősei f. hó 10-én bucsulakomát rendeztek a polgári kasziuó dísztermében. Körülbelül 60-an vettek a lakomán részt s képviselve volt ott a társadalom minden osztálya. Az ünnepeltet három tagú küldöttséggel hívták meg s megérkezésekor lelkesen megéljenezték. A felköszöntők sorát Bródy Lajos ügyvéd nyitotta meg, a ki méltatta a távozó hivatalnoki, baráti és társadalmi érdemeit és sajnálatának adott kifejezést távozása felett. Kerekes Bertalan és Janitzky Albert is a távozóra emeltek poharat. Még számos felköszöntő volt. Szentandrássy Antal a tegnap esteli vonattal utazott el és számos jó barátja és tisztelője ment ki az indóházhoz, hogy vég búcsút vegyenek tőle és kedves családjától. — Városi közgyűlés. Nagy-Károly város képviselő testületé f. hó ll-én közgyűlést tartott. Minthogy választás is volt napirendre tűzve, a közgyűlés elején Nagy László alispán elnökölt. A városi mérnöki állást kelleti betölteni. A szavazatszedő bizottság elnöke Roóz Samu, tagjai dr. Jékel László és Szabó János lettek. Bizalmi férfiak és jegyzőkönyv hitelesitők: Strohmayer Ferencz, Kaufmann Márton, Cservenyák Antal és Kun István.'Megválasztották a kijelölő-bizottságba Bródy Lajost és Serly Ferenczet, az alispán kinevezte: dr. Serly Gusztávot és Péchy Lászlót. A kijelölő-bizottság a jelentkező Müller Mihály bécsi, Ricter < Ignácz, Illés József budapesti és Sólymos Manó áoproni lakos közül,az utóbb említett kivételével valamennyit jelölésbe hozta. A közgyűlés egyhang ulag Illés József budapesti lakost választotta meg mérnöknek a ki le is tette nyomban a hivatalos esküt. A közgyü- ' bén Alsó és Felső-Boldád, melyek régen Bodvajnak hivattak, Berkeszpatak, Csőit, Alsó-Fernezely, Fericse, Hovrilla, Ivácskó, Jávorfalu, Kis-Bánya, Kis-Majtény, Laczfalu, Oroszfalu, Nir-Csaholy, Nyegrefalu, Miszt- Bánya, Mózesfalu, Baj falu, Pusztatelek, Somkutpatak, Berkeszpataka, továbbá Papbikó, és Barlafalu községek mely utóbbi valószínűleg Szakálos-Bikóból, Oláh Nagy- Bikóból, Oláh Kis-Bikóbói épültek. A Hunyadiak korában a mai Szatmár vármegyéből Közép Szolnok vármegyéhez tartoztak Király - Darócz mezőváros, Kővár vár, Aranyos vár, Genes, Géres, Esztoró akkor Esztró vagy Eszthre néven, Iriny, Berkesz, Bozinta akkor Bozonta néven, Jóháza akkor Priszlop néven,Butyásza akkor Bucsonfalva néven Dánfalu, Durusa, Kis Nagy és Puszta-Fentős akkor egyszerűen Fentős, Alsó és Felső-Fentős néven,Fej érszék, Gaura akkor Gavora néven, Puszta-Hidegkut akkor egyszerűen Hidegkút néven, Hosszufalu, Jeder akkor Nagy-Edér és Kis-Eder néven, Karulva, Katalinfalva, Kohó, Kővár-Kölese, akkor Kolcsa néven, Kolczér, Kovás, Nagy-Körtvélyes akkor egyszerűen Körtvélyes néven, Hagymás-Lápos akkor Magyar-Lápos néven, Lukácsfalva, Magosíalu, Nagy-Nyires, Pribékfalu akkor Pribelfalva néven, Kővár-Remete akkor egyszerűen Remete néven, Szakállas falu, Szoldobágy akkor Szál- dobágy néven, Zazár akkor Szaszár néven, Varalyu akkor Varaj és Váralja néven, a mai Mező és Erdő- Aranyos akkor egyszerűen Aranyos néven, Rákos- Terebes és Törökfalu akkor Terekfalva néven ; mig ellenben Közép-Szolnok vármegyéből és Szolnok- Doboka vármegyéből ide tartoztak a már előbb említett községek. A legnagyobb ingadozás a vármegye határában Szaboes felé van, a mennyiben itt természetes határok nem lévén, valószínűleg a szerint változnak a határok, a mint az illető községek nagyobb birtokossal Szabolcsban vagy Szatmárban laktak. Így a Hunyadiak korában Szabolcshoz tartoztak Szamosszeg mezőváros, Hodász, Iklód, Keér, Körtvélyes, Nábrád, Pályi, Panyola, Penészlek, Vitka, Eőr, Rohod, Sige, Kis- Mada, Gyüre, Keér-Semlyén községek, mig ellenben a mai Szabolcs vármegyéhez tatozó Nyir-Bátor mezőváros, Nyir-Béltek, Nyir-Bogát, Encsencs, Fülöp, Gát, Görény, Gyüre, Vaja, Laskod, Piricse, Varsány, Szenylés további folyamán Debreczeni István elnökölt. A közgyűlés, a közigazgatási bizottság az iránti átiratát, hogy a város kötelezőleg tegyen ajánlatot a mező- gazdasági ismétlő iskola czéljaira 20 hold terület átengedése és egy tanterem építése tekintetében, teljesíthetőnek nem találta a város anyagi körülményeire való tekintetből és felír, hogy ezek államköltségen létesittessenek. — Ugyancsak felírnak a földmivelési minisztériumhoz, hogy tekintettel a város területén a kedvező munkásviszonyokra, mentse fel a várost attól, hogy díjazással ellátott munkásközvetitőt jelöljön ki. Ezután a közgyűlés a tűzoltói intézmény szervezete és a tüzrendészeti szabályrendelet iránti bizottsági javaslatot vette tárgyalás alá. E javaslat a következő több módosításokat tartalmazza. Minden 20—40 év közötti városi lakos tényleges szolgálatra köteles, a város öt kerületbe osztassák, minden kerületben egy parancsnok, egy helyettes és két kürtös jelöltessék ki, rendszeres gyakorlatok tartassanak, a gyakorlatról elmaradók 1—20 korona, tüztől elmaradók 2—40 korona pénzbüntetéssel esetleg megfelelő elzárással fenyitessenek, tűzoltó adó vettessék oly módon ki, hogy egy szobával bírók 1 koronát vegyes anyagú 2 koronát, téglaépütet tulajdonosai 3 koronát és emeletes épületek tulajdonossal 4 koronát, lakók pedig ennek fele részét fizessék, a tűzoltó kötelezettség alóli megváltás dija 20 koronában megállapitassék. Ezeket a javaslatokat elvben elfogadta a közgyűlés s utasította a tanácsot, hogy az ily értelemben módosítandó szabályrendeletet mielőbb muttassa be s addig is elrendelte, hogy 200 főre emeltessék az eddigi 150 főnyi tűzoltó létszám. Elfogadták végül a polgármester azon indítványát, hogy írjanak fel a kormányhoz az iránt, miszerint a rendőrségnél szervezzen az állami javadalmazás terhére a városnál 2000 korona fizetéssel egy rendőrtanácsosi és 1000 korona fizetéssel egy rendőrirnoki állást. — Uj doktor. Ifj. Vetzák Ede, Vetzák Edének a helybeli takarékpénztár vezérigazgatójának fia folyó hó 9-én az államtudományi doktorátust sikerrel letette a budapesti egyetemen. Gratulálunk ! — Búcsú. Nagy-Károly városa sok éven át csendes fészket adott nekem és családomnak. Midőn innen most távoznom kell, hálás köszönetét mondok e város nagyrabecsült közönségének azon jó indulatáért, miben engem családommal együtt mindenkor részesített. Istenáldja meg Nagy-Károly városát. Nagy-Károly, 1900. márcz. 14 Madzsar Béla. — Műkedvelői előadás. A kath. legényegyesület egész lelkesedéssel buzgólkodik azon, hogy a közönség meleg érdeklődését, melyet eddig tapasztalt, továbbra is ébren tartsa és jóakaratu támogatására, melyben eddig részesült valóban méltóvá is tegye magát. íme most legújabban egy műkedvelői előadásra való készülődéssel vannak nagyon elfoglalva melyet mint hírlik, husvét utáni vasárnap fognak megtartatni. Tóth Edének „A toloncz“ 3 felvonásos népszínművét fogják előadni, melyre a próbák már serényen folynak. A szerepek jó kezekre vannak bízva és igy az előadás sikere már biztosítottnak látszik. — Emlékeztető- A helybeli hegyközségi szőlő birtokoság ma délután 2 órakor tartja tisztújító tavaszi rendes közgyűlését a városháza nagytermében, melyre a szőlőbirtokosok figyelmét felhívjuk. — Közgyűlés. A „Nagykárolyi kerületi betegse- gélyző-pénztár“ folyó évi márczius hó 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja évi rendes VI. közgyűlését,s hogy ha ezen gyűlés a megjelenők elégtelen száma miatt nem lenne határozatképes, ugyanazon tárgysorozattal 1900. évi márczius hó 25-én nyes, Lugos és Bánháza községek a Hunyadiak korában Szatmár vármegyéhez tartoztak. A vármegye egyházi hatóság tekintetében az erdélyi püspökség alá tartozott. A Hunyadiak korából 169 birtokos család nevét őrizték meg az oklevelek s a papi tized lajstromok. A vármegye főbb birtokosai voltak a rácz des- poták majd a Hunyadiak majd a király, továbbá a Szapolyaiak, Megyesalyaiak,vagy Megyesaljai Moróczok, a Béltekiek, a belteki Drágfiák, a Bátoriak, Károlyiak, Vetésiek, Bagosiak, Csomaköziek, Perényiek, Csaho- lyiak, Gacsályiak, Csarnavodaiak, Kusalyi Jakcsok, Szántai Becskek (Becskyek,) Rosályi Kúnok, Károlyi Lanczok, Csákiak, Domahidiak, Matucsinaiak, Kállaiak Várdaiak, Czudarok, Butkaiak, Kórógyiak, Kölcseiek, Kölesei Mikók, kölesei Bornemisszák, kölesei Kendék, Mikolaiak, Petenyeháziak, Rozgonyiak, Vajaiak, Vitkaiak, Zoárdfiak, Zólyomiak, Mándiak, Mártonok, Mikolaiak, Irinyiek, Iklódiak stb. Ha pedig az akkori birtokos családokat nézzük, úgy találjuk, hogy a vármegyét akkor uralt családok nagyrésze teljesen kihalt vagy elszármazott a vármegyéből s az akkor szerepelt családok közül még a Bekcs, Domahidi, Gacsályi, Iklódi, Irinyi, Jármi, Kállai, Károlyi, Kende, Kölesei, Lónyai, Mándi, Márthon, Perényi, Szekeres, Tamási, Újhelyi, Urai és Vajai családok ivadékai élnek, vagy bírnak a vármegyében. Megemlítem még, hogy Szatmár vármegyének a rég múlt időkben czimere nem volt, s mai czimerét 1721 évben kapta III. Károly királytól. A régmúlt időkben a vármegye kiadványai a fő és alispánok és a szolgabirák magán pecsétjével hitelesíttettek. Az 1380. évben Bertalan mester alispán kiküldésén püspöki süveget ábrázoló pecsét látható. Az 1468-ik évtől kezdve pedig 1721-ik évig négy különös bélyegekre metszett „Comit“-„tatus“ „Zath“-„Mar“ felírással ellátott pecsétekkel erősittettek meg a vármegye kiadmányai. E pecsétek a négy szolgabiró őrizete alatt voltak, s a hitelesítések csakis ezeknek jelenlétében történhettek meg. uj s a megjelenők számára tekintet nélkül határozat- képes közgyűlés fog tartatni ugyancsak a pénztár hrvatalos helyiségében, — Halálozás. Egy szép reményekre jogosított ifjú, Plank Alajos végzett joghallgató hunyt el a napokban Övéi mély fájdalmára, mely gyászesetről a következő jelentést vettük. özv. Plank Ferenczné szül. Winkler Ágota mint édesanya, a maga és gyermekei : Ferencz, Antal és neje : Ágoston Karolina ; Izabella férjezett Mondik Endréné, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a feledhetetlen jó gyermek, testvér, sógor és rokonnak Plank Alajos végzett joghallgatónak életének 25-ik évében, folyó évi márczius hó 15-én este 10 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványa folyó hó 17-én d. u. 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli mesterrészi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 19-én reggel 8 órakor fog a hely beli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1900. márczius 16. Béke legyen porai felett! — Köszönetnyilvánítás. Anonymus néven — egy magát megnevezni nem akaró társaság gyűjtéseként — 15 kor. 20 fillért kaptam a helybeli népkonyha javára. Fogadják az ismeretlenség homályába burkolód- zó nemes emberbarátok kegyes adományukért az egyesület hálás köszönetét, ifj. Sternberg Sándorné alelnök. — Purim-estély volt f. hó 15-én Stern Emil „Magyar-Király“ szállodájában, a melyen igen nagy közönség vett részt s mulatott az álarezosok mókáin. Az estélyen Fátyol Józsi zenekara játszott. — Willinger Márton szőlőnagybirtokos és szőlő- ojtvány-telep-tulajdonos (Zombán Tolna m.) legújabb árjegyzéke, melyet ritka gazdag tartalmánál és Ízléses kivitelénél fogva t. olvasóink figyelmébe ajánlunk, a napokban hagyta el a sajtót. A telep az ez idei I. orsz. mezőgazdasági kiállításon Szegeden legnagyobb kol- lekczióval volt képviselve s az első díjjal, arany éremmel lett kitüntetve, borai után Il-ik, azaz ezüst éremmel; e műből megtudjuk, hogy a telep, mely az ország legnagyobb és legmegbízhatóbb ilyenemü vállalatai közé tartozik, ma 115. kát. hold területű, amiből 45 hold immunis homok, 723 fajból álló gazdag faj- gyüjteménynyel, a többi részben amerikai vesszőtermelő, gyökereztető és ojtvány-szőlőből áll. E 723 fajból álló európai fajgyüjteményből ca 3 millió sima és gyökeres vessző kerül eladásra, különféle szinü és gyümölcsű bor csemege, chassla és muskutály fajokból ; továbbá ca 2 millió amerikai fajtiszta sima és gyökeres vessző még ca 250 ezer ritka szép dús gyökerezetü gyökeres fák és gyökeres zöld ojtvány több féle alanyon, úgy szintén ca 100 ezer fajtiszta, tökéletes zöld ojtvány. Árjegyzéket a telep kezelosége Zombán (Tolnám.) megkeresésekre szívesen küld. Ugyancsak Willinger Márton elismert szakember kiadásában megjelent nagyobb kiadású, 152 oldalra terjedő faismertető, mely hézagpóló és páratlan a maga nemében, amennyiben 723 európai szőlő fajnak eredetét, szakszerű leírását, érési idejét, azok helyes metszési módját, színét, borát illetve borhoz való alkalmazhatóságát, azonkívül a szénkénegezési eljárást, ‘a legjobb és legelterjedtebb amerikai fajok leírását és talaj igényeit, úgy ezek le- vélzetének lenyomatát, továbbá az „Ezeréves Magyar- ország emléke“ nevű ujdonsági szőlőnek eredeti nagyságú szőlőfürtjének ábráin kívül még vagy60, néhány legszebb és legkitűnőbb szőlőfaj jól kifejlett bogyóinak eredeti nagyságú s jól sikerült lenyomatát is tartalmazza. Ez utóbbi mü 35 krral levélbélyegben vagy utalványon történő beküldése után, mivel tényleg még az előállítási költségek sem lehetnek megfizetve, portómentesen megküldetik. Utaljuk különben t. olvasóink figyelmét az „Angyaldombi szőlőolvány-telep“ mai számunkban megjelenő hirdetésére. — Zárszámadás. Vettük a „Nagykárolyi Beteg- sególyző Pénztár“ zárszámadását az 1899. évi évről, a melyből felemlítjük a következő adatokat. A pénztárnak a múlt évben 1311 férfi és 37 női tagja volt. Megbetegedés előfordult 725. Tagjárulék befolyt a kötelezett és önkéntes tagoktól 4355 frt 33 kr, a munkaadóktól 2426 frt 04 kr. Az összes bevétel 10302 frt 59 kr volt, a pénzmaradvány 522 frt 52 kr. — Vérgyógyászat (Hämopatia). Már több ízben említés történt ezen uj gyógymódról, mely, mint a napról-napra elért remek eredmények bizonyítják, hivatva lesz a most uralkodó gyógymódoknak teljesen uj irányt adni. E gyógymód feltalálója és egyedüli képviselője Dr. Kovács J., fővárosi orvos, kinek Budapest V. Váczi-körut 18. szám alatt hämopatiai intézetében teljes gyógyulást nyernek mindazon betegek, kik astma, szív-, gyomor- és idegbajban (különösen neurastheniában), továbbá vér- és bőrbán- talomban szenvednek. Ilyen betegek el ne rnulasz- szák a hírneves szaktudóshoz segítségért folyamodni. — Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy Nagy-Károly városában folyó évi márczius hó 10-én egy drb 3 éves szürke szőrű kancza csikó bitanságból befogatott. A tulajdonos folyó évi márczius hó 20-ig alulírott rendőrkapitányi hivatalnál jentkezhetik s tulajdonjogát beigazolhatja. Ha tulajdonjogát beigazolni képes tulajdonos a fenti határidő alatt nem jelentkezik, az állat, mint gazdátlan jószág nyilvános árverésen el fog adatni. Nagy-Károly, 1900. márczius hó 24. Rendőrkapitányi hivatal. — Gyomor-, bélhurut és elhájasodásnál a Ferencz József keserüviz jótékony gyógyhatása páratlan. Bevásárlásánál nagyon ajánlatos csakis Ferencz József vizet kérni, nehogy más csekélyebb értékű vizet kapjunk. Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva Felelős szerkesztő iBADDISZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY.
