Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-30 / 53. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

a haladás ezen rohamos napjaiban annyi beruházást tett a mai kor gyermeke a jövő magyarságnak javára, hogy nehézzé tette magára nézve még a megélhetési viszonyokat is, osztályrésze a verejtékes munka, a jövő nemzedék jóléte alapjainak lerakása lett.

Megtanult a magyar dolgozni, takarékoskodni, fáradni és gyűjteni a jövőnek, a jövő magyarságának.

De azért nem csüggedtünk el ebben a küzdelemben, bármilyen nehezen szoktunk is hozzá a társadalmi ós megélhetési viszonyok változtához, átalakulásához. Bele nyugodtunk abba, hogy mi vagyunk az átmeneti kor nehéz munkásai, nem csak a mindennapi kenyérért dolgozunk, de a jövendő magyar jó voltáért is.

Azért a mai kor magyarjának, a ki a jövőért küzd és fárad, kétszeres oka és joga van a reménykedésre, arra, hogy a mindennapi élet nehéz és nemes küzdelmeiben a reménységgel tartsa fen magát, ezzel aranyozza be az átmeneti korszak rideg képét, ezzel törölje le a megnyugvást nyújtó nehéz munka verejték cseppjeit.

Igen, a mai kor minden magyarjának megnyugtathatja keblét az a jogos remény, hogy ha államiságunk, politikai küzdelmeink eredményei megállapodnak, a jövő éléskamrájának tett beruházásaink gyümölcsözni lógnak, a jövő magyarja boldogabb és megelégedetebb lesz, mint mi voltunk.

Ezen lélekemelő tudatban kívánunk boldog újévet hazánknak, vármegyénknek.

Adja az ég, hogy jövőre se csüggedjünk el a munkában, a kenyérért való küzdelemben, a nemes munka adjon megnyugvást, jólétet és boldogságot.

Távolítsa el az ég az újévben is hazánktól a politikai viharokat, hogy a béke ölen csendesen munkálkodhassunk a magunk és utódaink javán. Békesség és egyetértés honoljon a haza minden polgárának szivében, hogy egymást támogathassuk, mint közös, édes hazánk gyermekeihez illő.

És el ne hagyjon bennünket az újévben sem a legfőbb emberi jó, a reménység, az a meggyőződés, hogy a becsületes munka, a szív nemessége és jósága jutalmat kell hogy leljen már itt a földön.

Boldog újévet!

HÍREK.

— Lapunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog újévet kívánunk.

— Szilveszter-estély. A „Nagykárolyi Kölcsey- Egyesület“ által f. hó 31-én rendezendő Szilveszterestély programját már összeállították. Az estély este 7 órakor veszi kezdetét a vármegyeház nagytermében. Az érdekes műsor a következő : 1. Virágénekek, Bródy Miklóstól, énekli a nagykárolyi dalárda, 2. Bál előtt, monolog Lázár Bélától, előadja Papp Béláné úrnő. 3. A felolvasásról. Irta: Somossy Mik- lósné úrnő, felolvassa dr. Kovács Dezső. 4. „Magyar népdalok.“ Zongorán előadja Láng Margit kisasszony. 5. Karácsonyi harang. Balogh Terkától, szavalja Kerekes Margit kisasszony. 6. Czimbalom szóló. Előadja Serly Olga k. a. 7. Rózsák között, felolvasás, tartja: Nemestóti Szabó Hedvig k. a. 8. Huppe Rezső : Magyar népdalok. Előadja a dalárda. Az estélyre külön meghívók nem bocsáttatnak ki. Belépő dij : Személyenként 1 korona. A jövedelem fele a nagykárolyi régi kaszinó, másik fele a nagykárolyi dalegylet alapjának gyarapítására fordittatik. Hangverseny után közös vacsora és tánczmulatság lesz a régi kaszinó összes termeiben, a mely szintén látogatottnak és kedélyesnek Ígérkezik.

— A helybeli kereskedő ifjak köre által minden évben rendezni szokott Szilveszter-esti felolvasó estély, az idén több közben jött akadály miatt elmarad, de mint értesülünk, január hó elején egy nagyobb szabású felolvasó-estélyt fognak tartani.

— Gyermek előadás a vármegyeházán. Mint irtuk is már, karácsony estéjén gyermek előadás volt az alispán lakosztályában. Nagy László alispánnak erre az alkalomra irt „Karácsonyi-mese“ czimii darabját adták elő, az ebédlőben röktönzött színpadon. A kis liliputi művészek minden lámpaláz nélkül szavalták el a pergő verseket, sőt, az igazság érdekében konstatáltuk azt is, hogy még a szülőknek sem volt okuk arra, hogy a nézőtérén lámpalázt érezzenek. A három családból össze válogatott gyermek színtársulat minden egyes tagja ügyesen megállotta helyét s elismerés illeti a rendezőt Picco Eleonóra kisasz- szonyt. Nagy Liliké igen szép angyal volt és Nagy Laczika valamint Barkóczy Aladár a főszerepek személyesitői egész otthonosan érezték magukat. A szűk családi körben előadott színdarabot a karácsonyfa ünnepe követte, a melynek reménysége minden esetre közrehatott arra, hogy a liliputi művészek érdemeket szerezzenek a Jézuska ajándékaira. Nagyon kedves családias ünnepélj' volt.

— A Keresztény vallás kilenczszázados emlékünnepe városunkban. Folyó hó 31-én délután félhárom órakor tartja meg a helybeli református egyház templomában a kereszténység behozatalának kilenczszázados emlékünnepét nagytiszt. Asztalos György vezetése mellett. Ugyan az nap négy óra után este folytatólag megtartatik az ünnepély a helybeli evang. (luth.( templomban is.

— Vörösmarty ünnepély. A helybeli kath. legény- egylet Vörösmarty ünnepélye f. hó 23-án igen szépen sikerült. Nagy közönség hallgatta végig a változatos műsort s adott tetszésének kifejezést minden egyes szám után. Elsőnek Sallay Lajos szavalta el értelmesen Ábrányi „Hazádnak rendületlenül“ czimii költeményét. Majd Fliesz Henrik olvasott fel. Vörösmarty Szép Ilonkáját méltatta eszthetikai szempontból. Ezután Czilli Veronka szavalta kedvesen Takács Gedeon „Szép Ilonka koszorúja“ czimü költeményét. Ót Tietz Sándor az egylet ügybuzgó elnöke követte, a ki magvas felolvasást tartott a költő királyról. Végezetül a „Szózat“ első versszakát énekelte el az ifjúság s a többi versszakokat pedig Tóth József szavalta hatásosan, mire az utolsó vers- szakot ismét énekelve adta elő a lelkes ifjúság.

— Takarékpénztári közgyűlés. A „Nagykárolyi Központi Takarékpénztár Részvénytársaság VI.-ik évi rendes közgyűlését jan. 13-án d. e. 10 órakor tartja saját helyiségében. Tárgyai lesznek a közgyűlésnek : az 1900. évi számadás és mérleg, a nyeremény felosztás és több intézeti ügy.

— Jelmez tánczestély Szatmáron. A szatmári nőegylet 1901. évi január hó 12-én a „Polgári Társas kör“ termeiben saját pénztára javára „Jelmez“ táncz- estélyt rendez. Belépti dij: személyegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor.

—• Meghívó- A szatmári lóversenyügy fejlesztése érdekében a Szatmárm. Gazd. Egylettel karöltve működő versenyegylet alakítása végett jövő évi január hó 2-án, Szatmáron, a városháza tanácstermében tartandó alakuló ülésre kívül czimzett urat tisztelettel meghívom. Szatmár, 1900. decz. 19. Domahidy Sándor egyl. al- elnök, mint az állandó lóverseny bizottság elnöke.

— Tombola-estély. A polgári kaszinó választmánya a napokban tartott ülésén elhatározta,, hogy az egylet javára a jövő év február eleje körül tombolával egybekötött táncz-estélyt rendez. A rendező bizottság élén Nonn Endre áll.

— Elismerő oklevél. A földmivelési miniszter minden évben díszes elismerő okiratot szokott adni a hűséges és szorgalmas gazdasági cselédeknek és munkásoknak. Az idén vármegyénk területén a következők kap tak elismerő okiratot: Id. Sopronyi József N.-Károly, Karácsony János Udvari, Mészáros János Szinfalu, Czine Ferencz Damahida, Kirilla János Csenger, Balázs János Avas Újváros, Muztai András F.-Gyarmat, Drá- gus Tivadar Nagy-Sikárló, G. Kosa József Olcsva, Peleskey János Mikola, Balogh Antal Nagy-Ar, Székely György Géres, Bodor Sándor Dobra.

— Körjegyző választás. A kányaházai és avas- felsőfalusi körjegyzőségekből kiszakított Vámfalu, Turvékonya és Rózsapallag községekből alakított uj körjegyzőségben a decz. 28-án megtartott választáson körjegyzővé Erdős Jenő okleveles jegyző választatott meg.

— Népkönyvtár. A földmivelési miniszter Nyir- Császári és Nyir-Vasvári községek részére egy-egy népkönyvtári könyvgyűjteményt és egy könyvszekrény beszerzési költségeire egyenkint 20 koronát adományozott.

— Hirdetmény. Az 1901. évi január 1-ső napján megkezdődő népszámlálásnak sikeres foganatosithatása czéljából figyelmeztetik Nagy-Károly város közönsége, hogy a népszámlálásnál alkalmazandó felvételi mintákban foglalt kérdőpontok és rovatok kitöltéséhez szükséges adatokat a számláló biztosok felszóllitására mindenki szolgáltatni köteles. A ki tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adat szolgáltatást meg tagadja, kihágást követ el, és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Minthogy a számláló lapok 1901. évi január 1 —10-ike közötti időben a helyszínén a számláló biztosok által fognak kitöltetni, figyelmeztetik a lakosság, hogy ezen napokon a családfő vagy annak oly helyettese — ki a szükséges feleleteket megadni képes — otthon tartózkodjék. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. deczember 28. Debreczeni István, polgármester.

— Kik választanak képviselőt a jövő évben? A központi választmány f. hó 28-án d. u. 3 órakor ülést tartott NagyLászló alispán elnöklete alatt. VéglegmegállaCsaknem az állitövön haladnak a bolygó csillagok is, a Merkur, Venus, Mars, Jupiter, Saturnus stb. Bolygóknak hívják őket azért, mert bár egészben véve s a legtöbbször azok útja is nyugatról keletnek irányul, de néha mintha megállanak, sőt épen visszafelé mozognak. Ez okból aztán időközönként az állatövnek más és más csillagképeiben láthatók, egy-egy képben néha ketten, hárman is vannak, s a kép csillagaival különböző, de bizonyos és rövidebb hosz- szabb idő múlva ismétlődő csoportulásokat, a mint régen nevezték, sőt ma is mondják konjunktúrákat képeznek.

Ezek a változatos, de azért — ismételjük — bizonyos, s ki is számítható évek múltán szabályszerűen megújuló konjunktúrák, mindig feltűntek azoknak, akik a csillagos ég tüneményeit figyelemmel kisérték. Nemcsak feltűntek, de megteremtették a művelődés történetében annyira nevezetes asztrológiát, csillagjóslást, a menynyiben a csillagászok, a kik mondhatni kivétel nélkül asztrolögok is voltak, az akkor észlelhető konjunktúrából, amikor valaki született, vagy valami esemény, trónralépés, háboruüzenet, utraindulás, házasságkötés s más efféle történt, megállapították az illető ember vagjr esemény horoszkópját, vagyis rendszeres s a nagy többségtől igen komolyan vett jóslatot szerkesztettek arra nézve, hogy miképen fog alakulni az illető ember jövője, fejlődni az esemény, milyen lesz az időjárás, termés stb.

így szerkesztették meg már sok száz évvel ezelőtt, a zsidó, a keresztény, a mohamedán vallások horoszkópját is, megjövendölve azoknak további sorsát, fejlődését, hanyatlását vagy sikereit. Természetesen ezen jövendölések mindmásképen hangzottak, a szerint, a mint az illető ásztrolog zsidó, keresztény vagy mohamedán volt.

Aztán szokásuk volt az asztrologoknak az egész ■középkoron keresztül tudományuknak bizonyítékául a történelem nevezetesebb eseményeire és nagy nevű .embereire hivatkozni, mint a melyeknek bekövetkezését, illetőleg akiknek tevékenységét, hatását a konjunktúrák előre megjövendölték. Hiszen maga a felvilágosodott, s nevezetes csillagász Kepler is különös fontosságot tulajdonított a Jupiter és Saturnus konjunktúráinak, azt állitván, hogy azok mindig nevezetes történeti események éveiben tűntek fel, ha bár ma

tudjuk is, hogy az alaposabb csillagászati tudással kiszámított évei ezeknek a konjunktúráknak, bizony a történelemnek kivétel nélkül — hogy úgy mondjuk, üres, vagy legalább is jelentéktelen évei.

Mi sem látszik ez okból természetesebbnek, minthogy a Krisztus horoszkópja is nagy szerepet játszott az asztrológiában, a mihez azonban feltétlenül szükséges volt születése évének, napjának sőt órájának is tudása. Csakhogy ezt az asztrologok maguk sem tudták, mert erre nézve az evangélium nem ad megbízható felvilágosítást, s azért azt külömböző időkre tették, különböző conjunkturákból indultak ki, s csak is, mert már a történeti eseményeket ismerték, a végeredményben jutottak meglehetősen egy nézetre.

Az első aki tudtunkkal Krisztus horoszkópját megszerkesztette, a perzsa Abumassar volt, mig utánna minden nevezetesebb ásztrolog hivatásbeli kötelességének ismerte, ugyanazt tenni. Ilyenek voltak, hogy másokat ne említsünk a nagytekintélyű cambragi bibornok Piere d’ Ailly, a ledér, de nagy tudományu milánói orvos és mathernatikus Cardanus, a tudós Franciscus Junctinus Paviában stb. Egész irodalom fejlődött ebből, a miről bővebben olvashatni egy 1863-ban Jenában megjelent latin nyelvű tudós doktori disszertáczióban.

Ma mindezt badorságnak tartjuk, de a régibb időkben az aztrologia nagyon is komoly, s nagyon is tudományos foglalkozás volt. Külömben, nem ugyan a jövendölés kedvéért a csillagkorjunkturáknak ma is veszi hasznát a tudományos időszámítás, a kronológia. A mennyiben ugyanis, amint már említettük, bizonyos kiszámítható ismert idő múlva, ugyanazon konjunktúrák ismét ellőállanak, ha esetleg, feljegyzésekből vagy bárhonnét is pontosan ismerjük a konjunktúrát valamely régebbi esemény idején, például Krsztus születésekor, kiszámíthatjuk a konjunktúra, s igy az esemény idejét is. Csak hogy Krisztusra nézve a konjunktúrát sem ismerjük.

A mi időszámításunk megalapítója Dionysius Exiguus volt a hatodik században, de számításait pontosaknak soha sem tartották. Az általános nézet az volt, hogy Krisztusnak legalább két évvel előbb kellett születnie, mint a hogy ő kiszámította, s a mint ma Írjuk.

1603-ban egy addig nem észlelt uj csillag jelent meg, s Kepler honnét honnét nem, arra a meggyőződésre jutott, hogy az ugyanaz az evangéliumban is említett nevezetes csillaggal, a mi a mágusokat, a kik szinte asztrologok voltak Bethlehembe vezette ; sőt több, hogy az a többi csillagokkal ugyanazon konjunktúrában áll, a miben Krisztus születésekor is állott. Erre támaszkodva aztán nagy gonddal és nagy tudással számította ki ama fontos időpontot is. Ezen számítások szerint azonban Krisztus a mi időszámításunk kezdeténél négy évvel előbb született. Érdekes, hogy még újabban is Kepler megbízhatatlan feltevését használják némelyek Krisztus születése idejének kiszámítására, habár nem jutnak is vele ugyanazon eredményre. így Ideler a kitűnő csallagász, világhírű idő- számitó, s a berlini akadémia tagja, 1836-ban megjelent nagy müvében, egyebek között Kepler adatát is fölhasználva, Krisztus születésének idejét, időszámításunk kezdeténél hat évvel előbbre teszi.

Íme ilyen a megbízhatósága a mi időszámításunknak, az uj év az uj század kezdetének.

De még csak az egyház szokásaiból, a hagyományokból sem nyerünk felvilágosítást. Origenes a nagytudományu egyházatya a harmadik század kezdetén felsorolván a keresztények ünnepeit, csak a vasárnapokat, a husvét és pünkösdöt említi, a karácsonyról egészen hallgat. Teophilus caesariai püspök néhány évvel előbb kelt leveléből értesülünk először hogy Krisztus születését némely egyház megünnepeli. A második század végen, alexandriai Clemens szerint, az egyház még nem állapodott meg abban, hogy meg ünnepelje e és mikor Krisztus születésének emlékét. Azt írja, hogy némely egyház azt szeptember 25-én, a másik május 14-én, a harmadik ápril 4-én ünnepli. A születés évéről egyik sem szól.

Sőt még kétszáz évvel későbben is Epiphanius a karácsonyt január 5-én véli ünnepelendőnek, habár az egyptomi és örmény egyház azt január 6-án ünnepli. Deczember 25-ét a nyugati egyház Nagy Konstantin idejében valószínűleg azért fogadta el karácsony napjául, mert arra az időre estek az ős régi pogány saturnáliák, a melyeknek megünnepléséről az uj hívők sehogy sem tudtak leszokni.

Dr. Lucz lgná.cs.