Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-14 / 2. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Nagy László, Norm Gyula, Róth Károly, Dr. Schön- pflug Richárd, Dr.Serly Gusztáv, N. Szabó Antal, N. Szabó Pál, Vagács János, Vetzák Ede, id. Zanathy Mihály. Póttagok: Kacsó Károly, Rooz Samu, Jeney István, Jenser Mihály. Könyvtári választmány, elnök: Baudisz Jenő, tagok : Hám József, Kovássy Illés, Poor János. Az eredmény kihirdetése után a közgyűlés véget ért. — A föispáni pár kitüntetése. E czim alatt a következőket irja helybeli laptársunk: Budapestről vettük a megyénket kellemesen érintő azon hirt, hogy az Országos Casinó e hó 5-iki calico bálján — a melyen Milán szerb exkirály is megjelent, a Casino igazgatósága által a magas vendég tiszteletére adott vacsorán — a melyre csak nyolczan voltak hivatalosak — főispánunk és kedves neje is résztvettek. Főispánunk kedves nejének bűvölő és vigkedélyü modora annyira lebilincselte az exkirályt, hogy folyton vele társalogva a tánczterembői a vacsorához és vacsora után vissza a terembe karján vezette a gróf- nét és fölkérte, hogy a vacsorán jobb oldalán foglaljon helyet. Büszke lehet a vármegye a föispáni párra a kiket koronás fejedelmek és legmagasabb előkelőségek minden kínálkozó alkalommal kitüntetnek. — A helybeli Kölcsey-Egyesület f. hó 7-én ismét felolvasó estélyt tartott a régi kaszinó nagytermében szép számú közönség jetenlétében. Elsőnek Nagy László az egyesület elnöke lépett a felolvasó asztalhoz. Felolvasása kiválólag érdekes volt. A zsidókról, szereplésükről, befolyásukról beszélt, valamint a századok viharai között kifelődött belső életükről, a melyet Zangwill művei után ismertetett. A felolvasó Zangwill egyik müvét le is fordította s megígérte, hogy azt a jövő felolvasó estélyen fogja bemutatni. A zajosan megéljenzett felolvasás után Mangu Béla mutatott be hegedűn részleteket Verdi Rigolettojából. A kellemes hegedű játékot zongorán Mangu Béláné kisérte. A közönségnek felhangzott tetszés nyilatkozata után ismét felolvasás következett. Jenser Mihály főgyimasiumi tanár rövid, de érdekes ismertetését olvasta fel Hetey Zoltán. Szerző érdekesen és humorosan fejtegette a művészet azt az uj irányát, a melyet szeczessionak neveznek. A felolvasás is köztetszést aratott. Végül Mangu Béláné adta elő zongorán Brahmsnak „Magyar tánczok“ czimü müvét, finom játékával a nehéz darab összes szépségéit érvényre emelve. A művészi játékra felhangzott taps folytán Mangu Béláné még egy számmal meg toldani volt kénytelen a műsort. Az egész felosvasó estély sikerült volt. — A régi kaszinó mulatsága. A helybeli régi c asinó egyesület február 24-én társas vacsorát és azután tánczestélyt rendez az egyesület javára. E tárgyban f. hó 11-én volt értekezlet a kaszinóban s a rendező bizottságba beválasztották az egyesület összes nőtlen tagjait. Ezenkívül választottak egy szükebb körű rendező bizottságot is, a melynek tagjai lettek Gallasz Ödön elnöklete alatt, dr. Kőszeghy Andor, Dr. Schönpflug Béla, Marzsó Béla, Buday Aladár, Nonn Endre, Keleu Jenő, Wagner István, Nagy Sándor és N. Szabó István. Az estélyre a belépő dij 2 korona lesz s az étkezés étlap szerint történik. A vacsora után bizonyára kedélyes táncz következik. Ez lesz, azt hiszük, a farsang legfesztelenebb és családiasabb jellegű mulatsága. A régi kaszinóra rá fér, hogy jövedelmét, kedélyesen mulatva gyarapitsuk. — A helybeli állami polgári leányiskola ünnepe. A polgári leányiskola uj épületének felavatása f. hó 7-én délelőtt fél 11 órakor ment végbe. Diszes közönség töltötte be az emeletes épület dísztermét. A mint a közönség elfoglalta helyét, a melynek soraiban ott volt dr. Serly Gusztávné úrnő is, a ki egyik megteremtője volt az iskolának, bevonultak a leánynövendékek és kezdetét vette az ünnepély. Az iskolai növendékek által elénekelt Szózat után, dr. Serly Gusztáv gondnoksági elnök mondta el megnyitó beszédét, a melyben köszönetét mondott a vallás- és közoktatási miniszternek, a város közönségének és polgármesterének az iskola létesítéséért. Ezután Frits Jozefa IV. osztályú tanuló szavalta el Poór János tanárnak ez alkalomra megirt „A jó anya“ czimü lendületes költeményét. Majd dr. Lucz Ignácz tartott felolvasást az „Iskoláról“ czim alatt, a melyben a nőneveléssel általánosan és városi viszonyainkat tekintve részletesen is foglalkozott, érdekes adatokban tüntetve fel nőnevelésünk történetét. A megéljenzett felolvasás után Janitzky Margit III. oszt. tanuló szavalt el egy hazafias költeményt.Miután dr. Serly Gusztáv gondnoksági elnök átadta volna az iskolát Tattay Irén igazgatónak, az igazgató szép és lelkes szavakban ecsetelte az iskola nagy horderejű hivatását. Záradékul elénekelték a növendékek a Hymnuszt, a melylyel végett ért a szép ünnepély. — A farsang. Az idei farsang városunkban úgy látszik nem fog szűkölködni mulatságókban. A helybeli izr. nőegylet felállítandó menedékháza javára nagyszabású bált tervez, a melyre neves művészek ígéretét bírja már arra nézve, hogy művészetüket a szép czél szolgálatába bocsátják. Mint halljuk a bál védasszonyául főispánunk szeretetre méltó nejét gróf Hugonnai Bélánét fogják felkérni. Az előjelekből Ítélve ez lesz a farsang legfényesebb mulatsága. —- A helybeli kereskedők is bált rendeznek február első felében a polgári kaszinó nagytermében. A bál védnökségére dr. Serly Gusztávné úrnőt kérték fel s igy kilátás van reá, hogy ez a mulatság is igen sikerült és látogatott lesz. — A kath. legényegylet bálja f. hó 21-én lesz a polgári olvasókör dísztermében. A rendezőségnek sikerült bálanyának megnyerni Makay József polgártársunk kedves nejét, a mely körülmény már egymaga biztosítja a bál sikerét. A rendezőség már kibocsátotta a meghívót. Belépti dij, családjegy 5 korona, személyjegy 2 korona, karzat-jegy 1 korona, a mely azonban a tánczterembe belépésre nem jogosít. Jegyek előre válthatók Irsik Ferencz egyleti pénztárnoknál. Kezdete este 8 órakor. ' — Esküvő- Asztalos Kálmán fábiánházai ev. ref. lelkész, Asztalos György helybeli lelkész és nyugalmazott esperes fia f. hó 9-én kelt egybe Csőkör Ferencz helybeli birtokos és megyebizottsági tag kedves leányával, Rózával. Boldogság kisérje frigyüket! — A helybeli szinügyi bizottság, f. hó 7-én gyűlést tartott, a melyen tárgyalták Szálkái Lajos a székesfehérvári színház igazgatójának az iránti kérvényét, hogy f. évi augusztus és szeptember hóra városunkban játszási engedélyt nyerjen. Minthogy a szinügyi bizottság elvi megállapodása az, hogy a szatmári színház igazgatójának mással szemben előnyt ad, s folyamodónak a jövő évre kiadták a szatmári színházat, a bizottság kilátásba helyezte a játszási engedély véleményezését, előbb azonban felhívta folyamodót társulata névsorának bemutatására. — Gyászeset. Súlyos családi gyászérte Simkó Géza vármegyei számvevőt és Simkó Aladárt az ecsediláp lecsapoló társulat irodavezetőjét. Édes atyjuk Simkó Ferencz rimaszombati kir. telekönyv- vezető f. hó 6-án váratlanul elhunyt. — A nagykárolyi ev. ref. segélyegylet f. hó 7-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tudomásul vette a tisztikar jelentését a múlt évi működésről. Ezután Kiss József egyleti pénztárosnak a múlt évről szóló és a számvizsgáló bizottság által megvizsgált számadása alapján, — megadta a szokásos felmentvényt. — A számodásból felemlítjük a következő adatokat. A múlt évben a segélyegyletnek 225 frt 44 kr bevétele, 2 frt 26 kr kiadása volt. Az egylet vagyona a múlt év végén 2819 frt 65 krral zárult. Végül megalakították köz- felkiáltás utján három évre a tisztikart a következőleg: elnök Koritsánszky László, alelnöki Fejes István, jegyző : Tőtős Janos, pénztáros Szabó János. Igazgatóválasztmányi tagok: Asztalos György, Debreczeni István, dr. Doby Zsigmond, Lukács Mihály, Nagy Elek, Keresztszegi Mihály, Kiss József, Némethy Sándor, Juhász János, Komáromi István, Juhász Imre és Ifj. Kovács Lajos, — Iparos bál. A helybeli iparosok február 4-én, az ev. ref. segélyegylet javára zártkörű tánczestélyt rendeznek a polgári kaszinó nagytermében. — Eljegyzés. Tivadar József helybeli jónevü szabó-iparos f. hó 11-én jegyet váltott Szeder Dénes véndéglős leányával Ilonkával. — Az ecsedi láp lecsapoló társulat f. hó 6-án közgyűlést tartott. A közgyűlés egyik legérdekesebb tárgya volt, Cs. Lázár Elemér engedményes az iránti kérvénye, hogy a társulat szavazzon meg a nagy- károly—mátészalkai vasútra 5000 frt segélyt és a védiöltéseket engedje át a vasút czéljaira. A választmány javaslata az volt, hogy a védtöltést átengedi a kikötött és részletezett feltételek alatt, a melyek a társulat érdekeit kellőleg megvédik és hogy az 5000 frt értékű részvény jegyeztessék. Ezela javaslattal szemben különösen a szatmári érdekeltek keltek síkra, a mit a nagykárolyiak méltán zokon vehetnek, a mikor a nagykárolyiak a fehérgyarmati, bikszádi és minden Szatmárt érdeklő vonalokra annak idején készséggel szavazták meg a megye segélyét. Felszólaltak a a javaslat ellen dr. Keresztszeghy Lajos, Papp Géza és Vajay Károly s azon indokból ellenezték a kérelem megadását, hogy kiszámithatlan komplikácziókkal és következményekkel járna az, ha a védtöltések a vonal czéljaira átengedtetnének. Másrészről már egy másik vonalra is engedély van adva, a mely Máté-Szalkától Tyúkodig vezettetnék s innét kétirányban, a lápon keresztül Nagy-Károlyba és másrészről Szatmárra, ja mely vonal sokkal jobban kielégíti a lápi és Számos- vidéki érdekeltség érdekeit. Ha pedig ezen a láp egy / oldalát érintő vasút kiépíttetnék, a másik örökre lekerülne a napirendről. Ezzel szemben Debreczeni István hatásosan védte a választmány javaslatát. A közgyűlés többsége azonban elvetette a javaslatot s kimondta, hogy nem adja át a védtöltést a vasút czéljaira. Különben a kérvényben nem volt kellőleg kiemelve azon körülmény, hogy a helyi érdekű vasút a törvény értelmében jogosítva van igénybe venni a védtöltést. Tehát ez kérdés tárgyát sem képezhette volna, hanem csak arról lehetett volna szó, hogy miféle feltételek alatt adja át a társulat védtöltéseit. Minthogy pedig megfelebbezték ezt a határozatot, hisszük, hogy a kereskedelmi miniszter meg fogja azt semmisíteni s utasítani fogja a társulatot, hogy csak a feltételek kérdésében határozzon.A közgyűlés másik érdekes tárgya volt a haszonarány osztályozási kérdés, a mennyiben az igazgató-főmérnök jelentésében az foglaltatott, hogy daczára annak, miszerint a műszaki ártérfejlesztés jogerőre emelkedett, az osztályozás kérdése 2—3 évre vétessék le a napirendről. Dr. Schönpflug Richárd ezen kérdésben felszólalván, azt adta elő, hogy az osztályozási bizottság megválasztásának és maga a haszonarány szerinti osztályozásnak időpontja igaz még el nem érkezett, de az ennek alapját képező aránykulcsok megállapításának kérdéseit mi sem gátolja. Elénk vita után dr. Keresztszeghy Lajos azon közvetítő indítványt tette, hogy ezen kérdés alapos megfontolás és bővebb indokolás végett adassék vissza a választmánynak. A közgyűlés elfogadta a közvetítő indítványt. — Gyászeset. A szatmári káptalannak nagyhalottja van. Novák Antal káptalani nagyprépost f hó 7-én hosszas szenvedés után elhalt. Az elhunyt sok éveken át a szatmári róm. kath. főgyimnasium igazgatója volt s azért vármegye szerte, volt tanítványai nagysokasága részvéttel gondol elhunytára. Áldás emlékére ! — Gazdasági előadás. A Szatmármegyei gazdasági egyesület városunkban f. hó 7-én ismét gazdasági előadást tartott. Ezúttal Nagy Sándor mezőgazdasági ismétlő iskolai igazgató értekezett a czirok termesztésről és annak házi iparilag leendő feldolgozásáról. Bárcsak figyelné meg a szegényebb nép osztály előadó azon figyelmeztetését, hogy most, midőn az ecsedi lápot szabályozták és a gyékény munkák, anyag hiányában, folytathatók nem lesznek, ezen ipar ág nyújthatna megélhető foglalkozást annyival is inkább, mert talajunk igen alkalmas a czirok termesztésre A szakszerű előadás köztetszést aratott. Ugyancsak Nagy Sándor tart ma d. u. 3—4 óra közt előadást a városháza tanácstermében a „Mezőgazdaságban előforduló rovarokról, férgekről“ czim alatt, a melyre felhívjuk a gazdálkodó közönség figyelmét. — Tolvaj világ. Alig múlik nap-nap után, hogy vagy itt vagy ott betörés és éjjeli lopás ne adná elő magát városunkban. Ezeket a lopásokat olyan rendszeresen űzik, hogy méltán fel lehet tételezni azt, hogy valóságos tolvaj banda garázdálkodásaival állunk szemben, a melyet úgy látszik nem háborgat meg a rendőrség éjjeli őrjárata. Azt sejtjük, hogy a rendőr őrjárat, ha végzett a zárórákkal, egy kis éjjeli séta után, hogy jobban essék az alvás, nyugodt lélekkel nyugalomra tér, mig a lakosság az a része, a mely nem rendőr, rettegve tölti az éjszakát, hogy vájjon ma nem rá kerül-e a sor ebben a tolvaj világban. (Beküldetett.) — Első magyar zarándoklat Rómába. A Sylvester éjjelén kezdődött huszadik század első szent esztendejében a világ minden részéből ezrekre menő tömegekben vonulnak a katholika egyház hivei Rómába, hogy az apostolok fejedelmének, Szt. Péternek sírjánál imádkozva nyerjenek teljes bünbocsánatot s az isteni Megváltó földi helytartójától, XIII. Leo pápa Ő Szentségétől áldást. Magyarországból a szent évben a zarándoklatokat a magyar kir államvasutak Budapest városi menetjegy-irodája szerződéses viszonyban Proper N. János igazgató „Keleti Utazási Vállalatával“ rendezi. Az első nagy zarándoklat február hó elején rendeztetik. Az utazási jegyek rendkívül mérsékeltek s az egész utazás tartamára szóló lakás és ellátási szelvényekkel vannak ellátva. Jelenkezó- seket az indulás napjáig elfogad a központi iroda Budapest, Mária Valéria-utcza, Hungária szálló. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztőiBAüDISZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. HIRDETÉSEK: Birtokbérbeadás. Az esztrói határban 240 köblös tagos birtok haszonbérbe kiadó, esetleg örök áron eladó- Értekezhetni lehet 1—2 Hauler János postamesternél Nagy-Majtény. 4—1900. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott biróságí végrehajtó az 1881. évi LX. t. -cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság 1899. évi V. 1289/2. számú végzése következtében Schönberger Ármin több végrehajtató javára Sternberg Bertalan ellen 210 frt 45 kr s jár. erejéig 1899. deczember hó 19-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 967 frtra becsült következő ingóságok, u. m.: boltiáruk mindenik végrehajtató javára nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1899. évi V. 1289J2. számú végzése folytán 210 frt 45 kr tőkekövetelés ennek kamatai és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig Nagy- Károlyban, adós üzletében leendő eszközlésére I9Ö0. évi január hó 23-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szüksag esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságok mások által is le- és felülfoglaltattak és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik Nagy-Károly, 1900. január hó 9. Bakó Bálint, kir. bír. végrehajtó.
