Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-04-01 / 13. szám

SZATMAR MEGYEI

rr

I Sk.

0 Z L 0 N Y

kertészetben építendő lakóház tervének jóváhagyása.

15. Jelinek Rozália álal a gymnasium és szegénynők részére tett alapítványról kiállított okirat jóváhagyása.

16. Kéményseprési szabályrendelet módosítása. 17. Utadókötelesek összeírása a kötelezettség teljesítésének módozatáról, valamint a katonai szolgálatra használt ebeknek ebadó alóli mentesítésére vonatkozó vármegyei szabályrendelet kihirdetése. 18. Polgármesteri jelentés útépítési czélokra 10,000 frt kölcsönnek felvételére felhatalmazás. 19. Január havi pénztárvizsgálati jkv. bemutatása 20. Február havi pénztárvizsgálati jkv. bemutatása. 21. 24 órával előbb beadandó indítványok tárgyalása.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Dávid Zoltán ügyvédjelöltet a fehérgyarmati kir. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki.

— A helybeli „KölcseyTEgyesület“ az idén nem tart több felolvasó-estélyt. Évi közgyűlése körülbelül virágvasárnapján lesz.

— Vármegyénk főispánját családi gyász érte. Unokaöcscse Atzél Béla báró, a magyar társadalom reorganizálója, a müizléséről hires four, a Park-klub megteremtője, a napokban Budapesten élte 50-ik évében elhunyt. Főispánunk ott volt a család tagjaival együtt éjjel-nappal a beteg ágyánál s a család megbízásából ő rendezte a fényes temetést is. A család a következő gyászjelentésben tudatta nagy veszteségét: Borosjenői Atzél Béláné báróné szül. Ghermany Ilona a maga és fiai, Elemér és György nevében, továbbá Atzél Lajos báró, Atzél Péter báró cs. és kir. kamarás, úgyszintén szentgyörgyi Hugon- nai Béla gr. és neje, szül. felsőkorompai Simontsits Izabella, az összes rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatják, hogy szeretett, felejthetetlen férje, édes atyjuk, illetve unokaöcscsük: borosjenői Atzél Béla báró cs. és kir. kamarás ez évi márczius

29- én, d. u. háromnegyed 2 órakor, életének 50-ik, boldog házasságának 25-ik évében rövid szenvedés után az Urban jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei márczius 31-én délután 4 órakor fognak a Park-klubban a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-ál dozat hétfőn, április 2-án délelőtt 10 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemu- tattatni. Budapest, 1900. márczius 29. Áldás, és béke poraira!

— A honvédség köréből. Hadusfalvi Ludmann Gyula ezredes márcz. 27-én a helybeli honvédzászlóalj felett szemlét tartott. — Stefezius István honvédszázadost Máramros-Szigetről a helybeli honvédzászlóaljhoz helyezték át.

— Esküvő- Márczius 25-ikén tartotta egybekelését. Spitz Dezső urad. nagybérlő müveit és szép leánya Sarolta, Gyárfás Béla építési vállalkozó szolnoki lakossal N.-Ecseden. Habár a mennyegző Szűk körre volt tervezve, a nagy számú rokonság közül mintegy 80—100-an gyűltek ös ze távoli vidékről. A, polgári és egyházi egybekötés után gazdag asztal várta az őszinte szívességgel fogadott vendégeket és szólott, hangzott a jó kívánat az uj párra. Majd felharsant a zene s jókedvvel tánczolt az ifjúság a hajnali órákig, midőn a boldog uj pár nászutra ment Olaszországba. — Városunkból is többen vettek részt az ünnepélyen és sokan táviratilag- gratuláltak az örömszülőknek és az uj párnak.

— A nagykárolyi róm. kath. egyházi és iskolai f. évi költsége kegyénenkénti kivetésének összeírása, a hitközségi gyűlésekben résztvenni jogosultaknak is jelzésével egybeállitva a fiunépiskolai földszinten levő szolgaszobában ápril hó 1-sejétől 30 ikáig d. e. 9 — 12 óráig d. u. 3 —5 óráig ki van téve közszemlére. Miről az érdekeltek az esetleges névjegyzéki helyesbítéseknek, vagy a netaláni fölszólamlásoknak, ápril hó

30- ikára az egyháztanács Elnökségéhez egyháztanácsi bírálat alá szóval vagy írásban lehető beadása végett oly , figyelmeztetéssel értesítettnek, miszerint a későbbi fölszólam lások figyelembe vétetni nem fognak. A róm. kath. egyháztanács Elnöksége.

— Halálozás. Egy kedves öreg úrnő hunyt el márczius 30-án városunkban. Róth Mihályné szül. Bodnár Juliánná élte 75-ik boldog házaságának 25-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. Benne Grázel István édes anyját, Róth István Lajos, az „Önsegélyző Népbank“ pénztárnoka mostoha anyját vesztette el. Temetése a tegnapi napon d. u 5 órakor ment végbe a család rokonai, barátai és tisztelői nagyrészvéte mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki elhunytáról. Alólirottak úgy maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól telt szívvel tudatják a szeretett hitves, gondos jó anya, nagyanya, testvér, sógornő, illetve rokonnak Róth Mihályné szül. Bodnár Juliánnának folyó hó 30-án reggel fél 4 órakor élte 75-ik, boldog házassága 25-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi része-folyó hó 31-én d. u. 5 órakor fog a róm. kath. egyházi szertartás szerint a helybeli mesterrészi temetőben örök nyugalomra helyeztetni; lelki üdvéért az engesztelő szent mise-áldozat ápril hó 2-án reggel 8 órakor fog a helybeli róm. kath. székesegyházban az Egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1900. marcz. 3Q-án. Béke legyen porai felett! Róth Mihály, férj. Grázel István neje, Torgyai Juliánná és gyermekei, Róth Juliánná és férje Stuller József, Róth Erzsébet s férje Steiger József és gyermekei, — Róth István Lajos, Róth Mária s férje Oláh János és gyermekük, Bodnár Mária, özv. Fógel Adolfné és fia, Bodnár Pál s neje Csernyi Rozália és gyermekei, Bodnár Lajos, mint testvérei.

— Tűz. Márczius 26-án d. u. 3 óra tájban a nagysomos-utczán Csőkör Károly telkén a színben levő szalma tüzet fogott. A tűz a nádfedelü házra is át csapott, azonban a kellő időben odaérkezett tűzoltóságnak sikerült a tüzet megfogni, úgy hogy a ház fedelének csak egy része égett el.

— Műkedvelői előadás Mátészalkán. Mátészalkán igen élvezetes szép estélyt szerzett a város és vidéke közönségének egy kis intelligens műkedvelő színtársulat. A „Mamát“ Szigligeti örökbecsű vigjátékát adták elő oly jó összevágó s eleven előadásban, mely nemcsak műkedvelőknek de hivatásos színészeknek is érdemére vált volna. Komoróczy Jenőné mint Mogoriné remek anyós volt s szerepét mindvégig eleven temperamentummal s helyes felfogással játszotta. Dienes Erzsiké (Czilli) bájosan adta a fiatal asszonyt s magánjelentését, melyben férje elvesztésén tögreng, nyílt színen megérdemelt taps jutalmazta. Ilosvay Blanka (Estike) élénk és ügyes volt mindvégig igen kedves volt különösen akkor, midőn egy kis leány igen bájos naivságával akar szabadulni SzekfüTivadar agglegény kelletlen udvarlásától. Az előadás teljes sikeréért őket illeti első sorban az elismerés, a miben a közönség különben épen nem fukarkodott. A férfi szereplők, Vidra István (Berki Ákos) Almer Béla (Szegfű Tivadar) Dr. Farnek László (Ormi Béla) és Szilágyi Zoltán (Ugri Miska) urak méltán osztozhatnak az est sikerében, az utóbbi valóságos elemében volt sokszor jóízűen megnevettette a közönséget. Helyesen adta kis szerepét Jeszenszky Mariska is. A hálás közönség a hölgyszereplőknek szép virágcsokrot ajándékozott. Az előadást, melynek tisztajöve- delme 400 korona, reggelig tartó táncz követte.

— Halálozás. Egy ifjú szép asszonyt, ki alig három éve a boldog jövő reményében tette fel menyasszonyi koszorúját, ragadott el a halál. — Kínál Rózsa, városunk szülötte néh. Kínál Ignácz volt kórházgondnok leánya kit három évvel ezelőtt vezetett oltárhoz Mascsekievics Lajos kir. törvényszéki s. telek- könyvezető, Beregszászban, élte 24-ik évében a napokban elhunyt. Bánatos férje s árván maradt kis fiacskáján kívül nagyszámú rokonság gyászolja korai halálát. Mangold István helybeli jónevü iparosnak sógornője volt. Béke poraira !

— Közgyűlés. A nagykárolyi kér. betegsegélyző- pénztár folyó hó 25-én tartotta meg tavaszi közgyűlését csekély érdeklődés mellett. Tudomásul vette a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését. Elfogadta az 1899. évi zárszámadást és mérleget s a felmentvényt úgy az igazgatóság mint a felügyelőbizottság részére megadta. A tartalék alapnak a hát- ralékterhére eszközlendő 714 frt 74 krral való emelését tudomásul vette. Az igazgatóságba Csókás László munkaadó, Blinder Mihály és Nagy Jenő alkalmazottak

— póttagokul; a felügyelő-bizottságba egy évi időtartamra Brichta Miksa, Szeiler József munkaadók, Markovit s Dániel, Asztalos Ferencz, Fógel Károly és Fokk Jenő alkalmazottak rendes tagokul; a választott biró ságba egy évi időtartamra Némethy Sándor, Rácz János munkaadók, Czipczer Jenő, Szókán Sándor, Senyei István, Bendli Gyula alkalmazottak rendes, — ifj. Vida Sándor munkaadó, Akkermann Antal és Deutsch Mór alkalmazottak póttagokul megválasztattak. Az alapszabály módosítás tekintetében a közgyűlés akként intézkedett, hogy a módosítás elrendelése végett az illetékes elsőfokú iparhatósághoz kérvény intéztessék, ha azonban a módosítás el nem rendeltetnék, akkor az a kereskedelemügyi miniszter úrtól kéretik. Ezzel a közgyűlés véget ért.

— Tűz Erdődön. Márczius 22-én Erdődön tűz volt, a mely rövid idő alatt 26 házat és több mellék épületet hamvasztott el. A tűz, a trágyadombra kiöntött tüzes hamutól keletkezett s igy közvetlen oka a gondatlanság. A kár meghaladja a 20 ezer forintot. A szatmári tűzoltóság is segélyére sietett a szerencsétlen lakosságnak és a tüzet csak éjfélkor sikerült lokalizálni.

— Halálos baleset áldozata. A helybeli Melinda nevű gőzmalomban márczius 27-én reggeli 8 órakor Pál János napszámos leakarta venni a szíjat a kő és szijkorongról. A szerencsétlen embert elkapta a korong és összezúzta. Azonnal meghalt.

— Mi minden szükséges egy embernek. ? A születésnél: bölcső, gyermekruha, később harisnya, czipő, kalap, játék, még később: iskolatáska, írószer, ruha, azután : óra, láncz, evőeszköz, ágy, asztal, fésű, •kefeszappan, nyakkendő, keztyü, lámpa, konyhaedény bútorok, bot, ernyő, pipa, hegedű, kártya, szőnyegek, stb. Mindezen tárgyak és más ezer és ezer minden szakmabeliipari és kereskedelmi czikk szabott árakon vásárolható egyetlen üzletben a hírneves „Párisi Nagy Áruházban“ (Budapest Kerepesi ut 38,) a hol

— mint az egész országban ismeretes — minden vevőnek ki 10 frtért bevásárol egy művészies kivitelű képet ingyen készítenek bármely fénykép után csupán a díszes papirkerelért fizetendő 1 frt 50 kr. E világhírű áruház összeköttetése mindenkire csak előnyös lehet és különösen most az ünnepek és az utazások előtt kérjen mindenki árjegyzéket, melyből előre is meggyőződhetik, hogy jobb, szebb és olcsóbb árukat sehol sem vásárolhat.

— Az ügyvédi kamara vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Dr. Farkas Antal elnök a kartársi egyetértés ápolására buzdította a tagokat, ezután Dr. Schlőnpflug Jenő titkár számolt be a múlt évi működésről. A számvizsgáló bizottság jelentése után a pénztárnok a felmentvényt megnyervén, a tagsági dij állapíttatott meg 24 koronában, mely julius 1-ig befizetendő.

— A szatmármegyei gazdasági egysület márczius hó 21-én tartotta rendes tavaszi közgyűlését melyen többek közt az 1900 évi költségvetés és működési tervezet megállapitattott. A működési tervezetbe felvett tétételek: az egylet szőlőtelepén fás és zöld oltási tanfolyam; az ombódi bérlegelő fentartása, az arra beváltatott jószág jutányos díjtételek melletti biztosításának közvetítésével; szeptember 23-án lóverseny fogadásokkal; tenyész állat dijazás; községeknek 3 évre adandó kamatmentes kölcsön utján 2 bika beszerzésének megkönnyítése; szeptember 23-26-án gyümölcs és konyha kertészeti kiállítás,- állatbiztosító intézmény népszerűsítése; hivatalos heti közlöny vala- |

mint egyes kiadványok tagoknak ingyen megküldése; szövetkezeti mozgalmak terén az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének végleges megalakítása, Szatmár és vidéki tejszövetkezet megalakítása, állattenyésztő szövetkezetek és gazdakörök alakítása; a sá- rosmagyarbetkeszi minta gazdaság felügyelete és vezetése; gazdasági tanfolyamok és népies előadások házi ipari tanfolyamok, kis gazdák tanulmányi kirándulásainak szervezése.

— Kosárfonás. Említettük már lapunk múlt

számában, hogy vármegyénk főispánja gr. Hugonnai Béla azon fáradozik, hogy Nagy-Bánya vidékén házi ipart honosítson meg, a mely elejét lesz hivatva venni a tömeges kivándorlásnak. Újabban a kosárfonás meghonosítása jött szóba. A főispán felhívására Dienes Dezső főszolgabíró e tárgyban jelentést tett, a melyből az tűnik ki, hogy eddig csak egyes községekben, csak is a Lápos és Szamos folyók melletti községekben gyakorolják a kosárfonást, vagyis ott, a hol az arra alkalmas füzfavesző megterem. Ilyen különösen Oláh-Kékes, Tománya és Feketefalu, a melyek Nagy-Bánya várost eddig is ellátták a gyümölcs szállításra alkalmas kosarakkal. A beérkezett körjegyzői jelentések szerint a kosárfonás csak a szakállasdombói, hidegkúti, erdő- szádai, nagysikárlói körjegyzőséghez tartozó községekben volna meghonosítható. Ezt azonban a főszolgabíró nézete szerint csak akként lehetne megkísérlem, ha a nagyobb szőlő és gyümölcstelepeken a a kosarak vásárlására piacz létesittetik, ha birtokokosok fűzfavessző termelési telepet létesítenek és ha a kosárfonás tanítására felfogadandó egyének fizetésére állami előlegek és segélyek adatnak és végül ha a gör. kath. lelkészek, a kik eddig minden közügytől visszatartották magukat, ezen mozgalmat támogatják.

— Fontos háziasszonyoknak! A lakás csak akkor lehet tiszta és pormentes, ha a padló mázzal van bevonva. Puha padlóknál ez akkor érhető el legjobban, ha azt az Eisenstadter-féle Linoleum padló zo- mánczczal kenik be. Ezen kitűnő és elismert legjobb fénymáz gyorsan szárad, tartós és gyönyörű fénynyel bir, nem terjeszt kellemetlen szagot, olcsóbb minden más fénymáznál, mert kiadóbb és tartósabb. Értéktelen utánzatoktól óvakodjunk és kérjen mindenki kizárólag Eisenstádter-féle „Linoleum padló zománcz“-ot törv. bejegyzett „vaslovag“ védjegygyei.

— A magyarság eszméjének terjesztése, nemzeti érzék felébresztése m i úgyszólván az egész fővárosi napisajtóban egyes egyedül az Egyetértésnek fő és soha szem elől nem tévesztett programmpontja. Ez a harminezhárom éve fennálló, nagy magyar lap szerkesztőségének olyan trad'cziója, a melytől sohasem tágított s most sem tágít. Ma pedig — tudjuk mindnyájan — olyan időket élünk, hogy egy magyar napilapnak szebb, fontosabb és nehezebb feladata nem is lehet, mint a nemzeti érzék felébresztése; mindennek, a mi igaz magyar, támogatása. Régóta nem éltünk olyan időket, mint most, amikor ebben az országban minden nemzetiség fenn hordja fejét, büszke a nemzetiségére, csak a magyar jár lehor- gasztott fővel s tűri, hogy oláh, tót, német idehaza és a külföldön egyaránt lázit, izgat ellene. Az Egyetértés napról napra küzd a magyarság érdekei mellett s minden erejével támogatja azt a mi magyar. Az Egyetértés nemcsak a magyar szellem terjesztését tűzte ki, de kiváló gondot fordít jó ideje különösen a magyar ipar pártolására, támogatására. Azt, hogy az Egyetértés a legkimeritőbb tudósításokat közli ügy a politikai, mint a társadalmi élet minden mozzanatáról, hogy az Egyetértés a legterjedelmesebb és igy legbővebb tartalmú napilap, szinte felesleges külön kiemelni. Az Egyetértés vezére Eötvös Károly, a ki az uj évnegyedben a Bakonyról ir az ő páratlanul magyar tollával regényes, remek czikksorozatot. Felelős szerkesztő Dienes Márton, politikai főmunkatárs pedig Kossuth Ferencz, a függetlenségi párt elnöke. Előfizetések az Egyetértés kiadóhivatalához. (Budapest, Papnövelde-u. 8.) intézendők, mely kívánatra szívesen küld ingyenes mutatványszámot.

— Kereskedők és Iparosok figyelmeim. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a debreczeni kereskedelmi és iparkamrához érkezett leirata szerint a m. kir. kereskedelmi muzeum uj szervezeti szabályzatát jóváhagyta. Ezen uj szabályzat szerint a muzeum czélja és feladata : a hazai termékek kelendőségét előmoznitani, a belföldi fogyasztás figyelmét a hazai termékekre irányítani és a belföldi termékek kivitelével foglalkozó kereskedelem érdekeit szolgálni, a külföldről való behozatalt figyelemmel kisérni s igy közvetve a hazai közgazdaság és különösen a hazai ipar fejlesztésére közreműködni. E czél elérésére szolgálnak: az állandó kiállítás, időleges szakkiállítások, a kiviteli mintatár, külföldi képviselőségek és ügynökségek, a tudakozó iroda, a muzeum könyvtára és közleményei, a hazai beszerzési források és kiviteli ezégek törzskönyve. A muzeum a rendelkezésére álló eszközökhöz képest úgy magánosoknak, mint hatóságoknak teljesen ingyen nyújt felvilágosítást mindazon ügyekben, melyek működése körébe tartoznak, — kivéve a külföldi hitel- értesitéseket és egyes speczialis, a felek kívánságára folyamatba teendő különleges eljárást, melynek tényleges kiadásai a múzeumnak, megtérítendő. Ingyen tájékoztatja a muzeum az üzletköröket a nagyobb közmunkák felől, a hazai különleges vásárokról és kiállításokról, vasúti díjszabások változásairól, törvények és rendeletek tartalmáról, be és kiviteli vámtételekről, külföldi ezégek megbízhatóságáról és hitelképességéről.

Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva

Felelős szerkesztő :BAÜD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY.