Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-30 / 53. szám

Ö Z L Ö N Y

SZATMARMEGYEI K

pitották az országgyűlési képviselőválasztóknak az

1901. évre szóló állandó névjegyzékét, a melynek egyik példányát felterjesztik a belügyminiszterhez, a másikat kiküldik a körjegyzőknek, a harmadikat elhelyezték a levéltárban és a negyediket kiküldik a községekhez. A megállapított névjegyzék a következő statisztikai adatokat tartalmazza : nagy károlyi I. választó kerületben összeírtak 3191, mátészalkai II. választó kerületben összeírtak 2702, fehérgyarmati

III. választó kerületben összeírtak 3818, csengeti IV. választó kerületben összeírtak 3154, krassói V. választó kerületben összeírtak 3738, aranyosmegyesi VI. választó kerületben összeírtak 3013, nagybányai VII. választó kerületben összeírtak 2395, nagysomkuti Vili. választó kerületben összeírtak 3138, öszesen 25149 választót. Minthogy pedig az 1899. évben csak 23116 választó volt összeírva, szaporodott 2033-al. Régi jogon 852 választó gyakorolja a választói jogot a vármegye területén. A választók szaporodása választó kerületenként a következő: a nagykárolyi kerületben 71, a mátészalkaiban 275, a fehérgyarmatiban 240, a csengeriben 547, a krassóiban 92, a nagybányaiban 205 és a nagy- somkutiban 611 választóval van több összeírva, mint a múlt évben. Ellenben az ar.-megyesi választó kerületben 8 szavazóval kevesebb van összeirva.

— Pályázati hirdetmény. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület pályadíjat tűz ki a következő irodalmi munkákra: 1. “Kölcsey működésének hatása Szatmár- vármegyére.“ A legjobb mü 20 db. 10 koronás aranynyal fog jutalmaztatni. 2. Révay Miklós — a nagy nyelvtudós piarista emlékére, a nagykárolyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történő leleplezése alkalmára Írandó alkalmi óda. A legjobb mü 5 db. 10 koronás aranynyal fog jutalmaztatni. Mindkét jutalomra pályázhatnak az egyesületen kívül állók is; azonban a jutalom csak irodalmi színvonalon álló mü Írójának adható ki, a jeligés levéllel ellátandó pályamunka 1901. év már- czius 15-ig küldendő meg a nagykárolyi Kölcsey egyesület irodalmi szakosztálya elnökének N.-Károlyba. Kagy-Károly, 1900. deczember 6. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület irodalmi szakosztálya. Dr. Kovács Dezső elnök. Néma Gusztáv jegyző.

— Rablók városunkban. Úgy látszik a debreczeni szomorú közbiztonsági állapotok nálunk is kezdenek fellépni. Hétfőn, tehát épp karácsony estélyén, 7 órakor beállított két betyár Kiss József külsősomos-utczai sertés kupecz házába s egész illedelmesen jóestét kívánt. A gazda látta, hogy be van a képük kormozva, de azért semmi roszat nem sejtett, még akkor sem mikor a pénzt követelték tőle s forgó pisztolyt szegeztek rá, mert kántálóknak nézte a jómadarakat a kik most megakarják tréfálni. De csak hamar meggyőződött arról, hogy ezek nem tréfálnak. Az asszony erre kiakart rohanni az udvarra, hogy segítséget hívjon, de a pitvar ajtót becsukva találta, a melyet kívül a harmadik betyár őrzött. Végre a gazda úgy segített magiín szorult helyzetében, hogy bezúzta az utczára nyíló ablakot, úgy hogy az üveg csörömpölésére kiszaladtak a szomszédok. Ekkor aztán megugrottak a kapczabetyárok. A gazda és a szomszédok egész a Somos-erdőig üldözték az alkalmatlan karácsonyi látogatókat.

— A helybeli gőzfürdőnél január* hó 1-én újév napján, szokásos keddi gőzfürdő helyett férfi gőzfürdő fog adatni; mely körülményt a közönség tájékozásául tudomásra hozzuk.

— Az árvák karácsonyfájára a következő kegyes adományok folytak be : Dr. Jékel Lászlóné 10 korona, egy névtelen kis imakönyveket és 4 kor., Jakab Mihály 2 kor., Egy névtelen 1 kor., Péchy Lászlóné narancs és füge. Csics Károlyné 2 drb meséskönyvet. Jakobovics J. játékszereket. Hájek N. 3 kor., Bérezik B. 1 kor., Péchy Lászlóné 10 kor., Rubletzky Istvánné Dudapest 10 kor., Hegedűs Tolnay Terézia 10 kor., Vagner Lajosné 3 kor. 20 fillér. Serly Gusz- távné 12 kalács, 1 kosár alma, 1 kosár dió, 1 kosár aszalt szőlő.

— Szilveszter estély. A központi kávéház tulajdonosa Márkus József f. hó 31-én tombolával egybekötött Szilveszter estélyt rendez, Jónás Gyuri zenekarának közreműködése mellett.

— A nyelvek egységéről, vagy hogyan beszéltek magyar eleink? czimü kis füzetet küldötték be szerkesztőségünkhöz. Irta dr. Lászlófalvi Velics Antal, megjelent az Athenaeumnál. Ára 1 korona. Szerző maga beösmeri előszavában, hogy munkája nyelvészeti folyóirat hasábjain bebocsáttatást nem nyert, a szakemberek is elutasították azon kérelemével, úgy bírálják meg előzetesen. Szerző sajátságos rendszerével a chinai nyelvből, illetve 9 őshangból igyekszik a világ összes nyelvét leszármaztatni. Szerző tehát módszerével még egyedül áll. Mutatványul közöljük itt a füzet befejező részét: Ezekben óhajtottam bemutatni a magyar szók legősibb formáit; ezekben óhajtom képét nyújtani annak, hogyan képzelhetjük el magunknak leszármazását a 9 őshangból a világ összes nyelveinek. Vájjon az irány, melyet e nagy fontosságú kérdés megfejtése czéljából magamnak kitűztem, helyes-e vagy sem, azt Ítéletére bízom. Én magam azt látom abból, hogy e lépcsőn sikeresen haladhatunk felfelé az egyes nyelvek szóelemei összetételeinek módozataihoz (fel egészen a bábeli zavarig), a szók legősibb alakjaihoz. Bemutattam számos példával azt hogyan képzelem én el magamnak (a khinai nyelv vezérfonalán indulva) a magyar nyelv szókincsének legősibb alakjait. S ha ez ősalakot kikutatnom sikerült, akkor (a többi ős nyelv hang- nüánszait is az összehasonlítás czéljából folyton szem- előtt tartva) a nyelvészet által rég megállapított szabályai által a hangelváltozások- és hangeltolásoknak kimutathatni vélem a nyelvek fokozatos elváltozását, fokozatos fejlődését, le egészen a mai napig. Sőt, a menyiben épen valamely nyelv fejlődésének — a legősibb és legújabb kor között fekvő — időszakra kérdéses és ismeretlen volna előttünk, ugyanazon nyelvszabályok alkalmazása által vélem (bizonyos határig) megvonhatni a két szélső kor között a keresett középutat, megtalálnom a kérdéses középalakot. Kimerítő munkálattal, mely szókincsünk összes egvedeit bonczkése alá venné, ezúttal (s ily rövid értekezés keretén belül) nem szolgálhatok; a magyar etymologikus szótár, mely ez uj alapon megírandó lesz, fog nekünk ez irányban egyedül kimerítő felvilágosítással szolgálhatni. Legyen szabad azonban már ma egy rövid példát nyújtanom annnak illusztrálására, hogyan képzelem el én magamnak nyelvünk fejlődésének e különböző fázisait. E példa gyanánt egy ismert népdal első sorát idézem;

„Gyere be, rózsám, gyere be“, mely a legkorrektebb khinai nyelven igy hangzik :

Kiü táj pdj lu sze ngo, kiii láj páj.

Vagyis ősmagyar átírásban:

gyi-le pe lu-sze-ng, gyi-le pe :

Ebből aztán lett idővel:

gyire be surang, gyere be ; mig az ma igy hangzik :

gyere be, rózsám, gyere be ! stb. stb.

Nagyon természetes, hogy a görög, német, arab vagy bármely más nyelvű klasszikusok müveit ép oly helyes khinai átírásban képesek leendünk bemutatni, a mint egyszer e nyelvek egész szókincse a jelzett irányban helyesen megfejtve lesz, — a mi ezután semmi nehézségbe sem fog ütközni s csakis hosszabb avagy rövidebb idő kérdése lehet; a khinai nyelv ősformáinak hangtani sajátságait a többi ősnyelvektől elkülöníteni szintén nem leend nehéz.

— A hírlapok előállításában ma a technikai viv mányok egész forradalmi átalakulást idéztek elő. Az egész ország át van hálózva ma már telefonnal. Fiúméból, Kolozsvárról, Kassáról, Szegedről, Temesvárról és az ország legtávolabbi részeiről is a megtörtént események pár másodpercz alatt egész terjedelemben és teljes hűséggel közöltetnek az ország fővárosával. Egy modernül berendezett hírlap szerszerkesztőségében este már az ország fontosabb napi eseményei ismerve vannak. Pl. Kassán összegyűl az országos gazdakongresszus. — Ülésezik d. e. 9 órától d. u. 5 óráig. A telefon elröpiti minden szónak beszédét és a mi Kassán még 5 órakor el hangzik, az Budapesten este már leírva kiszedve és nyomtatva van. így készül a modern lap lázas nagy tevékenységgel Számtalan munkás kéz dolgozik egész napon keresztül felépítésén és este már óriási gépek röpítik ki óránként tízezernyi példányokban a 20—32 oldal terjedelmű lapokat. Minálunk egyedül a „Magyarország“ teremtette meg ezt a modern, nagyobbszabásu hírlapi berendezkedést a mely a külföld számos nagy gocz- pontján már sikerrel van berendezve. A „Magyarország“ tette lehetővé, hogy gazda, kereskedő, iparos már reggel az ország távoli részeiben is egy oly lapot kaphasson, a mely vele minden szükséges dolgot közöl. Hiteles gabona árakat, kurzusokat, üzleti híreket, törvényes rendelkezéseket, országygyülési tárgyalásokat kongresszusokat és minden érdemleges tudnivalót. A „Magyarország“ azonkívül rendkívül nagy sújt helyez a tartalom gazdagságra, sokoldalúságára, a hírek bőségére. Nincs lap, a mely ma változatosabb, élénkebb lenne mint a „Magyarország“. Válogatott regények, tárczák, szépirodalmi ismertetések, színházi és más tudósítások teszik kedveltté és élvezhetővé a lapot mindenki számára. A lap főszerkesztője Dr. Holló Lajos, orsz. képviselő, felelősszerkesztője Dr. Lovászy Márton A „Magyarország“-ba írja vezérczikkeit Bartha Miklós az ország első publiczistája. A közgazdasági részt Lázár Pál műegyetemi tanár szerkeszti. A mező- gazdasági érdekek hatalmas szólója a lapban Dr. Baross János a kiváló közgazdasági iró. A tárczarovatban Lónyay Sándorné, Móra István, Vértesi Arnold, Abonyi Árpád, Szikszay Ferencz, Gömbösné Galamb Margit, Sas Ede és más kiváló irók működnek közre. Ezenkívül minden téren a legválogatottabb irói és hirlapirói gárda áll a „Magyarország“ szolgálatában. A Magyar- szág“ előfizetési ára : negyedévre 7 kor. —(3 frt 50 kr. félévre 14 kor. — (7 frt.) egész évre 28 kor. — (14 frt.) egy hóra 2 kor. 40 fill. — (L20 kr.) A „Magyarország“ szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, Teréz-körut 19. sz.

— Tudnivalók a népszámlálásról. Tudva levő dolog, hogy az 1900. évi decz. 31-iki állapot szerint országos népszámlálás lesz hazánkban. Minthogy ezen időtől már csak két nap választ el bennünket a közönség figyelmébe hozzuk a legfőbb tudnivalókat. A népszámláláskor a népszámának összeírásán kívül az épületek, kisipar forgalma alá eső iparvállalatok fel- szerelési és termelési viszonyainak összeírását is foganatosítják. Egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy házgyüjtő iv és az ország minden egyes lakosáról egy-egy külön számlálólap állitattik ki, de csak a jelenlevőkről, mert a kik a népszámlálás idejében lakásuktól távol vannak, nem számlálólapokon, hanem csak a házigyüjtő iveken vétetnek fel. Szigorúan, büntetés terhe alatt tiltva van a népszámlálási adatokat az adókivetésénél alapul felhasználni. A ki ezt utólag megtenné azt 2 hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel sújtják. Tehát a lakások berendezése és az iparvállalatok tekintetében bátran a való adatokat írhatja be mindenki, sőt erre büntetés terhe alatt kötelezve is van. A ki képes maga kitölteni a számlálási kérdő pontokat, arra nézve ez polgári kötelesség, ha azonban a számláló laphoz mellékelt kérdőpontokat nem értik meg, azokat hagyják üresen, a melyeket aztán a számláló biztosok töltenek ki. A számláló lapok oly egyénekről töltendő ki, a kik 1900. decz. 31 és 1901. jan. 1 -je között éjfél időtájban a lakásban állandóan laktak, vagy mint vendég átutazott. A ki

' január 1-én született, erről a csecsemőről nem kell

számlálólápot kiállítani, ellenben a kik decz. 31-ig éjfélután halnak meg, számlálólap állítandó ki. Hasonló elbánás alá esnek azok, a kik decz. 31-én a lakásban voltak, bár már január 1-én, vagy azután onnét eltávoztak. Azok akik deczember 3l-én utón voltak s megszámlálhatok nem lettek, január 1-től 10-ig utólag lesznek megszámlálandók. Az ilyenek ha a mondott időben a községi elöljáróság előtt nem jelentkeznek, szintén büntetés alá esnek. Azon okmányokat, a melyek a születési évre vonatkoznak, jó lesz előre kikeresni, hogy a biztos ha megjelenik, az már kéznél legyen. Ismételjük, hogy büntetés terhe alatt nem szabad valótlan adatokat bejegyezni, az adat szolgáltatást megtagadni, avagy a népszámlálás foganatosításáról hamis híreket terjeszteni, mivel a népszámlálásnak egyedüli czélja a lélekszámot megállapítani, a népességnek minden viszonyait számba venni, a melyek akár miveltségi, akár gazdasági, akár nemzeti és társadalmi, vagy bármely közszempontból fontossággal bírnak. Mert a népszámlálás adatai tanuságosak s egy állam fejlődésének egyedüli tükrei.

— A Divat Szalon t őszinte elismeréssel ajánljuk olvasóink figyelmébe. Olyan női lap ez, mely nélkül a család jóformán el sem lehet. Divatképei, tudósításai, szabásivei, rajzai a legújabb divatot mutatják be s a mellett, hogy az igazi, nagyvilági öltözködés szószólója, módot nyújt a szorgalmas háziasszonyoknak arra, hogy úgy a gyermekek ruháit, fehérneműjét stb. otthon, takarékosan elkészíthessék. Azt az óriási anyagot melyet e pompás divatlap egy-egy számban ötven fillérért olvasóinak ad más kiadványok három különálló lapban árulgatják. A Divat Szalon egy-egy száma teljesen feleslegessé tesz minden más képes divatlapot fehérnemű-újságot vagy gyermek divatlapot. Ezen kívül is híven szolgálja a nők érdekeit és kitünően szerkesztett szépirodalmi részében egy teljes tartalmas női lapot találunk a régi, chablonos regény-melléklet helyett. Közleményeit elsőrendű költők, novellisták Írják, azokat a thémákat pedig, melyek beletartoznak az asszonyi életbe : a társasélet, a háztartás, a lakás- diszités és szépség-ápolás kérdéseit avatott tollak hosszabb czikkekben tárgyalják. Sokszor van szó benne színházakról s a fővárosi szellemi élet más eseményeiről: van talányrovata és egy olyan szerkesztői postája, melyben a nők minden kérdésükre megfelelő választ kapnak. Szóval: a Divat Szalon nem csak a legdíszesebb legnagyobb divatlapunk hanem egy olyan igazi női lap mely nélkül különösen vidéken élő úri nő egyáltalában el nem lehet ha okosan, takarékosan és mégis szépen és divatosan akar öltözni a mellett, hogy egy olyan szépirodalmi lapja is van, mely minden vágyának megfelel. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe még azért is, mert nagy díszes és dús tartalma mellett a legolcsóbb minden diVaF lapok között előfizetési ára egész évre tizenkét korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen és bérmentve küld a Divat Szalon kiadóhivatala, Budapest, V., Gizella-tér 1. sz.

— Gróf Károlyi Gábor följegyzései. Még élénk

emlékezetében van az újságolvasó közönségnek az a nagyérdekü napló, melyet a múlt évben Eötvös Károly tett közzé az Egyetértésben. Úgy politikai, mint irodalmi körökben méltó feltűnést keltett ez a nemes gondolatokban bővelkedő, tősgyökeres magyar nyelven megirt mü, de még sokkai nagyobb feltűnést van hivatva kelteni e napló második kötete, melynek közlését legközelebb fogja megkezdeni Eötvös Károly kit most megjelent müvei egyszerre hazánk legelső irói sorába emelték. Gróf Károlyi Gábor Följegyzéseinek második kötete bizonyára rendkívül érdekes közléseket fog tartalmazni Magyarország legújabb politikai és társadalmi eseményeiről s a közönség érthető várakozással tekint a mü közzététele elé. Eötvös Károly egyébb művei elsősorban szintén az Egyetértésben fognak megjelenni, mely egyébként is legélvezetesebb és legtartalmasabb napilapunk és mindenkor előkelő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik regi jó hírnevét, mint hazánk elsőrangú napilapja állandóan fenntartani. Az Egyetértés felölel mindent, a mi a közönséget csak érdekelheti. Politikai és társadalmi kérdések, az egyház, a közgazdaság, az irodalom, a tanügy, a közegészség, szóval minden, a mit megtudni érdemes, feltalálható és bő méltatást talál az Egyetértés terjedelmes hasábjain. Az Egyetértés mindezeken kívül állandóan kitűnő regényeket közöl. Az egy esztendő lefolyása alatt közölt regények 200—300 nyomatott ivre, vagy 36—40 rendes regénykötetre rúgnak. Mindezek után bátran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtónak csaknem egyetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden osztályának igényeit a legteljesebb mértékben kielégíti. Mindamellett az Egyetértés aránylag a legolcsóbb napilap, mert kétszer annyit nyújt, mint a kisebb lapok. — Előfizetések az Egyetértés kiadóhivatalához (Budapest, IV., Papnövelde-u. 8.) intézendők, mely kívánatra szívesen küld ingyenes mutatványszámot.

Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.