Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-23 / 52. szám

SZATMAR MEGYEI KÖZLÖNY

ságát, kijelentette, hogy nagy örömére fog szolgálni, ha a közigazgatás külső munkásainak minél több javaslatát terjesztheti fel a belügyminiszterhez. A népes értekezleten először felolvasták az előzőleg az alispán elnöklete alatt ülésezett szükebbkörü értekezlet jelentését és ezután a belügyminiszter körrendeletét pontonkint felolvasták, valamint a szükebbkörü értekezletnek erre vonatkozó javaslatát s egyúttal a felolvasott pontra nézve a jelen voltak által Írásban beadott javaslatokat vették tárgyalás alá s határoztak annak elfogadása iránt. Több javaslat érkezett be az értekezlethez és egy néhány igen érdekes és hasznavehető az egyszerűsítés tekintetében. A következők, a következő javaslatokat tették: Steinkogler János: A kihágási ügyek első fokon való elbírálásának a községi elöljáróságok elé való utalásáról, Domahidy Elemér: A közigazgatási foglyok elzáratása körüli eljárás egyszerűsítéséről. Schwarcz Dávid: A marha járlatok nem bélyeges űrlapok gyanánt kezelendők, vagyis a bélyeg nem nyomtatandó bele. Ugyanez: Az országos betegápolási pótadó a községi költségvetési elő irányzatba veendő fel és a községi pótadóba vetendő ki. Bodoky Gyula: 1. Tankötelesek összeirási kötelezettsége alól a községi jegyzők felmentendők. 2. A végrehajtási eljárásnál megtakarítható munka napokról. Néma Lajos: A haláleset-felvételi iveknek a kir. adóhivatalokhoz való beküldése mellőzendő. Bodoky Béla: A községi pénzkezelési ügyvitel egyszerűsítéséről. Stern Mór: A közadók behajtása czéljából foganatosítandó végre- hajásoknak az év I—III. negyedében való mellőzéséről. Bodoky Gyula : A törvények és rendeletek tára árának egy összegben való beküldéséről. Ugyanez : Az iktató könyvek egységesítéséről, az ügydarabok apasztásá- sáról és a kezelés egyszerűsítéséről. Steinkogier János : A kir. járásbíróságoknál használt lajstromoknak a közigazgatási kezelésben megfelelő módosításokkal való alkalmazásáról. Schwarcz Dávid: A községek által beterjesztendő havi kimutatásokról. Komoróczy Iván : A miniszteri rendeletek és utasítások közlése körüli eljárás megszüntetéséről. Stern Mór és Schwarcz Dávid ugyanerről. Mangu Béla 1. Gyám- hatósági ügyekben hozott közgyűlési határozatok jóváhagyását kimondó belügyminiszteri rendeletek közvetlenül az árvaszékhez küldendők. 2. Közgyűlési és minden bizottsági határozatnak a felsőbb hatóságokhoz minden külön jelentés nélkül leendő felterjesztéséről. Bodoky Gyula: A gyámügyi községi nyilvántartásokról. Steinkogier János: 1. A cselédköny- veknek a községi elöljáróságok által leendő kiállításáról. 2. A számonkérő széknek a vármegyékben mellőzéséről. 3. Az iparoktatási megbiztottakról az elsőfokú iparhatósághoz benyújtott ülési jegyzőkönyvek felterjesztésének mellőzéséről. 4. A megyei központi alapokat illető községi járulékok befizetéséről a községi elöljáróságok által a főszolgabírókhoz teendő jelentéseknek és a főszolgabírók vonatkozó nyilvántartásai vezetésének mellőzéséről. Kemény Alajos : 1. A közig, közegek mentessenek fel az alól, hogy az árverési határnapokról a végrehajtást szenvedő nevének és lakhelyének megjelölése mellett a kir. járásbiróságot is értesítsék. 2. A községi elöljáróságok az adóbehajtás menetéről szóló havonkénti kimutatások beterjesztése alól mentessenek fel. Doraa- hidy Elemér: A járási hatóságoknál vezetett pénzbüntetési nyilvántartások és pénznaplók egységesítése és azok mikénti felülvizsgálata tárgyában. A javaslatokat majd nem kivétel nélkül elfogadta az értekezlet. A főispán megköszönve az értekezlet érdeklődését és elismerőleg nyilatkozva a javaslatokról, berekesztette az értekezletet.

— Felolvasó-estély. A „Nagykárolyi Kölcsey- Egyesület“ f. hó 16-án tartotta az idén második felolvasó-estélyét. A rósz idő miatt ezúttal nem volt oly nagyközönsége a felolvasó estélynek, mint egyébkor. Az első felolvasást Nagy László alispán, az egyesület elnöke tartotta. A felekezetiségről olvasott fel. Mély elmére valló okoskodással mutatta ki a vallás és felekezet közti különbséget, példákkal illusztrálta azt, hogy mikor a felekezetiség volt világuralkodó eszme, ezek voltak az emberiség legszomorubb korszakai. A Krisztusi szeretettannak valóságos dics- himnust zengett, kimutatva annak társadalmi és ethikai fentartó erejét. Az érvéléseiben és eszmemenetében mély filosofiai értekezlet nagyon alkalomszerű volt napjainkban, a midőn ismét a felekezeti irány kezdi felütni a fejét. Utána Boros János ág. ev. lelkész olvasott fel szemelvényeket a történelem nagy nő alakjairól. A felolvasás érdekesen volt összeállítva. Majd Holczinger Imre kegyesrendi tanár tartott kedves és alkalomszerű felolvasást a karácsonyfa eredetéről. Végül Fliesz Henrik olvasott fel több darabot saját költeményeiből. Eltekintve az ügyes előadástól, egészen elbájolta hallgatóit költeményei szépségével. Kitűnt, hogy Fliesz valódi költői tehetség, úgy hogy szorgalommal még sokra viheti. Ez nem udvarias megjegyzés részünkről, hanem meggyőződésünk.

— A nagybányavidéki lakosság anyagi helyzetének javítása. Ismeretes olvasóink előtt azon körülmény, hogy Dienes Dezső főszolgabíró jelentést tett vármegyénk főispáujához arról, hogy különösen a bajfalusi körjegyzőségből a lakosság tömegesen kivándorol, a minek okát abban találta, hogy a kincs tár a fernezelyi kohónál a faszén helyett a kokszot használja s igy a lakosság a fuvarozástól elesett, másrészről legelője nincs állatenyésztésre. Vármegyénk főispánja, a ki az ilyen szoczialis bajokat éber figyelemmel kiséri és keresi azok orvoslásának módját, ennek folytán felirt a földmivelési miniszterhez s javaslatokat tett. A miniszter a kincstári legelőknek egyeseknek leendő bérbeadására nézve kijelentette, hogy az nem teljesíthető, másrészről legeltetésre alkalmas erdőterületet sem adhat, mivel az üzemterv nagybani felforgatását idézné elő. Ellenben tárgyalást kezdett a pénzügyminiszterrel az iránt, hogy nem

lehetne-e ismét behozni a faszénnel való olvasztást, miáltal a lakosság ismét keresethez jutna. A pénzügy- miniszter a megtartott vizsgálat folytán kiderítette azt, hogy mivel a kincstári erdők egy része Nagy- Bánya város tulajdonába ment át, az intenzivebb erdőüzem folytán a lakosság évenkint körülbelül 50 ezer koronányi munka és fuvarbér keresethez jutott. Baj az is, hogy a lakosság nem adja magát a kohómunkára, sőt a napszámos külsőmunkára sem az ott teljesített építkezéseknél, úgy hogy a báuya igazgatóság más honnan volt kénytelen munkásokat hozni. És bár ekként a bányakincstár mindent elkövetett a lakosság foglalkoztatására, de minthogy ezen törekvése, eredménytelen maradt, saját kezdeményezéséből már 1897-ik évben megkezdte a koksz és faszénnel való vegyes olvasztási kísérleteket. Minthogy pedig ennek folytán 'kiderült az, hogy a koksznak 40—50 százaléknyi kőszénnel való helyettesítése üzem hátrányokat nem okoz, a pénzügyminiszter a főispán felirata folytán elrendelte, hogy 40—50 százaléknyi faszént használjanak a fernezelyi kohónál, mi által a vidék erdőmunkásai és fuvarosai évenként 24—32 ezer koronával több keresethez jutnak, sőt ez a kísérletek sikeréhez képest még idővel fokozatosan emelkedni fog. Érdekes az egészben az, hogy a főispán kezdeményezése folytán nemcsak a Nagy-Bánya-vidéki, de a Zalatna és Selmecz-vidéki lakosság kereseti viszonyain is segítve lesz, mert a pénzügyminiszter itt is elrendelte a faszénneli olvasztásra vonatkozó kísérleteket, miáltal lassanként a koksznak külföldről behozatala meg fog szűnni.

— Az állandó vegyes felülvizsgáló bizottságokat már összeállította a honvédelmi miniszter. Szatmáron polgári elnök gr. Hugonnai Béla főispán, helyettes elnök Hérman Mihály polgármester lett. A bizottság a következő napokon működik. Január 11., feb.. 11., márczius 2., április 10., továbbá május 10., junius

10. és szükség esetén a következő hétköznapokon, julius 18.. aug. 3., továbbá okt. 11. és 24., nov. 11. és szükség esetén a következő hétköznapokon és végre decz. 6-ik napján.

— Gyermek előadás a vármegyeházán. Az alispán ur lakásán, karácsony estéjén gyermek előadás lesz. Előadják a liliputi művészek Nagy László „Kárá- csonyi-mese“ czimü költeményét, a melyet lapunk mellékletén közlünk azért, mert az igen alkalmas gyermek előadásra, mint kedves, karácsonyi mese. Az előadás családias zártkörű lesz. A meghívottak részére közöljük itt az előadás szinlapját. Nagykárolyi gyermek-színház. Visszavonhatlanul első és utolsó előadás. A vármegyeházi gyermek-színjátszó társaság által 1900. évi deczember hó 24-én a vármegyeházi alispáni lakáson berendezett színházban előadatik : „Karácsonyimese“. 1 felvonásban Irta: Nagy László. (Rendező:

Picco Eleonóra).

Személyek:

Első angyal — — — — Nagy Liliké

Második angyal — — — — Barkóczy Zoltán

Jóska ) — — — Barkóczy Aladár

Gyula ) — — — Madarassy Tibor

Gyurka ) , — — — Nagy Laczika

Mária ) testverek — — _ Nagy Margitka

Adél ) — — — Barkóczy Magda

Dezső ) — — — Barkóczy Béla

Kezdete este fél 6 órakor. Az előadás zártkörű lesz. A színjátszó társaság zavarása szigorúan tilos.

— Vörösmarty ünnepély. A nagykárolyi kath. legényegyesület is lerója kegyeletét a költőkirály iránt és emlékére f. hó 23-án, vasárnap délután 5 órakor felolvasások- és szavalatokból álló ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Szaval: Sallay Lajos. 2. Vörösmartyról. Felolvassa: Tietz Sándor.

3. Szép Ilonka koszorúja. Szavalja : Czilli Veronka.

4. Felolvasás Fliesz Henriktől. 5. Szózat. Szavalja : Tóth József és énekli az egyleti ifjúság. E kegye- letes ünnepélyre az egyesület iránt érdeklődőket ezúttal is meghívja az elöljáróság.

— Választmányi ülés. A helybeli dalegyesület választmánya a napokban ülést tartott, a melyen De- midor Ignácz elnök beszámolt a legutóbbi dalestély eredményéről s indítványára Pintér Hedvig és Bamberg Etelka k. a.-nak és Pintér Ödön urnák köremü- ködéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Elhatározták, hogy a tisztújító közgyűlést 1901. január 27-én tartják meg. Felkérték Kerekes Bertalant, mint a tag- gyüjtő bizottság elnökét, hogy a taggyüjtést minél szélesebb körben eszközölje. Végül elhatározta a választmány, hogy a helybeli Kölcsey-Egyesület elnökét átiratilag felkérik arra, hogy az egyletnek megszavazott 100 korona segélyt az 1900. évre is kiutalni szíveskedjék.

— Képviselőtestületi gyűlés. A képviselőtestületnek 144—-1900. Kgy. számú határozata a nagykároly — mátészalka—csapi helyiérdekű vasút segélyezése tárgyában az érdemleges tárgyalásra határnapul 1901. évi január hó 13. napjának délelőtti 10 órája a városház tanácstermébe kitüzetik, arra a képviselőtestületi tagok külön meghívó által is meghivatnak, — egyidejűleg az 1886. évi XXII. t.-cz. 131. §-a értelmében

ezen hirdetmény közhírré tétetik. Nagy Károly, 1900. deczember hó 13-án. Hetey Ábrahám, h. polgármester.

— Gyászeset. Mint részvéttel értesülünk Adorján Gedeon t.-becsi körjegyző, megyei bizottsági tag a napokban, férfikora teljében elhunyt.

— Karácsonyfa ünnepély. A szokásos karácsonyfa- ünnepély a kaplony-utczai gyermekmenhelyen a folyó évben Karácsony első napján délután 4 órakor fog megtartatni, melyre az érdekelt szülők s a nagyközönség is meghivatik.

— Lakoma. A nagysomkuti intelligenczia f. hó 15-én lakomát rendezett Szappanyos József kir. járásbiró tiszteletére azon alkalomból kifolyólag, hogy aljárásbiróból járásbirónak nevezték ki. Ott volt a lakomán gr. Teleki Sándor is. Számos pohárköszöntő hangzott el. így .Sebe vezető járásbiró Szappanyost, Veszprémi róm. kath. lelkész gr. Teleki Sándort, Szerb gör. kath. esperes és az izr. hitközség elnöke az ünnepeltet éltette. Megyesi József kir. al- biró Vámfalvi Jónásért, mint az ünnepély rendezőjéért és Vámtalvi Már Lajos takarékpénztári igazgatóért ivott.

— Ruha kiosztás. A helybeli izr. tanuló sególyző- egylet f. hó 16-án 20 szegény tanuló közt meleg téli ruhát osztott ki. A választmány jelen volt az ünnepélyen és Fürth Ferencz főrabbi adott jelentőséget az ünnepélynek szép beszédjével, a melyben a tanulóknak lelkűkre kötötte a vallásosságot és hazafiságot. Ezután Peiszner Lajos mondott köszönetét a főrabbinak és a választmánynak. Egyszerű, de lélekemelő ünnepély közt ment végbe a ruha kiosztás. Mint értesülünk, a humánus egyletnek nap- ról-napra több tagja van, a miben különösen nagy érdeme van Singer Lipót buzgó taggyüjtőnek.

— Mulatság Kaplonyban. A kaplonyi ev. ref. fiatalság az egyház javára f. hó 26-án a nagykorcsma helyiségében tánczvigalmat rendez. Belépti dij 1 korona, csalódj egy 3 korona. Kezdete d. u. 4 órakor.

— Eljegyzés. Weinberger Ignácz irinyi birtokos f. hó 9-én eljegyezte Blau Mariskát. Blau Mór leányát Szeődemeteren.

— Felavatási ünnepély. Az érkörtvélyesi ev, ref. egyház uj templomtornyának, toronyórájának, harangjának és iskolájának felavatása alkalmából folyó évi deczember hó 30-án felavatási ünnepélyt rendez. Ünnepélyes hálaadó Isteni tisztelet délelőtt 9 órakor a templomban. Tánczmulatság este 7 órakor az olvasókör helyiségében, melyre beléptidij: személyjegy 1 korona 40 fillér, családjegy 4 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

— Czáfolat. A múlt számban közölt Zárdafőnök beigtatása vasvillákkal czimü hirünkie két helyről is kaptunk czáfolatot. Minthogy azonban ezek lapunk zártakor érkeztek be, azokat csak is kivonatosan közölhetjük. Első sorban Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkész tagadja azt, hogy a népet és az uj zárdafőnököt ő vezette volna, tagadja, hogy a nép részeg és vasvillával felfegyverkezett lett volna, tagadja, hogy a nép a zárdában orgiát ült volna. Végül kijelenti, hogy ő hazafiságával nem szokot kérkedni s nem fogad el senkitől leczkét. Lupis Szilveszter a bikszádi monostor uj főnöke pedig levelezőnknek körülbelül ugyan azon állításait czáfolgatja s kijelenti, hogy ne féltse őt a levelező, mert azt a hazát, melyért nagyatyja 1848-ban vérét ontotta, annak unokája méltó fia volt, van és lesz és hazafiságot tanulni nem fog senkitől. Gazember nem lesz az ujfőnök, annak becsületén még szenyfolt nem esett, tanúja Szabolcsmegye, már pedig az gazember, ki édes hazáját testestül-leskestül nem szereti. A főtisztelendő házfőnök ur nyilatkozatát e szavakkal végzi: Uraim, én nem jöttem ide örömmel, de egyházi fönhatóságomnak a belém helyezett bizalma folytán engedelmeskedni tartozom, én ma is örömmel távoznék innen csak lehetne a felejthetlen Szabolcsba. Azonban legyen meggyőződve Szatmár- megye igen tisztelt közönsége, hogy ha én el is mennék, más igen, de főtiszt. Pásztory ide soha áthelyezve nem lesz. Most pedig midőn magamat szeretetökbe ajánlva, a legnagyobb tisztelettel megsúgom, hogy jönni fog idő és nem sokára, amikor főtiszt. Árkád atya pártfogói meg lesznek győződve tévedéseikről és restelni fogják a megtörténteket. A kettős czáfolatra elvárjuk lévelezőnk nyilatkozatát s most csak annyit jegyezünk meg, hogy mi az uj zárdafőnök hazafias magatartását kétségbe nem vonjuk, bár nem ismerjük, de ismerjük Szabó Gábor lelkész űrét, és mert ismerjük, ha áll az, hogy az uj főnök a bikszádi pap jóvoltából vonult be a zárdába, evelezőnk felháborodása indokolt volt. Vigyázni kell az embernek arra is, hogy ki a barátja, ki a pártfogója, mert a legjobb akarat mellett olyan oldalról marad adós, a mitől pedig nagyon távol akart maradni. Végül levelezőnk ujabbi czáfolatától függetlenül csak annyit jegyzünk meg ezúttal, hogy a főtiszt, uj zárdafőnök nyilatkozatának az a része, a hol Pásztorival szemben gyanús dolgokat sejtet, nem egészen tapintatosnak mondható a vármegye közönségének Pászlorival szemben nemrég megnyilatkozott hazafias óvácziójával szemben.

— Magyar cognac Japánban. A Fiumei Pfau- céget, mely „Quarnero Braudy“-jével nagy hírre tett szert, kellemes meglepetés érte e napokban. A japáni hadügyminisztériumtól megrendelés érkezett hozzá, hogy a legelső hajóval pár ezer üveg cognacot és brándyt küldjön Takuba, hol a japáni hadügyminisztérium egy megbízottja fogja átvenni a Kínában levő japán csapatok számára. E megrendeléshez a a czég úgy jutott, hogy a nyár folyamán, 0 felsége születésnapja alkalmából 5000 üveg cognacot ajándékozott a Kínában levő tengerészkatonáink számára, s ezt a cognacot a szövetséges japán csapatok tisztjei is megkóstolták, s kitűnőnek találván, megrendelésre ajánlották, hadügyi kormányuknak. Reméljük, hogy a magyar coguac-ipar e sikere buzditólag fog hatni többi gyárosainkra is.

— Apróhirdetés Shakespeare idejéből. A Canadian Practitioner and Review egyik legutóbi számában egy apróhirdetést közöl, a melyet egyik kétszáz év előtt megjelent angol újságban födözött föl. A hirdetés igy szól : Gyakran betegeskedő család keres hü embert, a ki orvos, sebész vagy szülész legyen. Szükség esetén a szakács, a maitre d’hotel és a borbély dolgát is el kell végeznie. Vasárnapokon pedig imádkoznia és prédikálnia kell.

Jelen számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Felelős szerkesztő: BAUD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY.