Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-16 / 51. szám
Nagy-Károly, 1900. deczember 16. 51- szám. XXVI. évfolyam. _________«/____ SZ ATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. ■* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, mSZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Xagy-Károlyban, Megyeház-utcza 40. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyoi községek, egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett ü korona.-s* Egyes szám ára 20 fillér. *=&Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. H 1 V A T A L 0 S R ÉSZ. 574—1900. E. B. sz. A debreczeni kir. erdőfelügyelőnek 5013—1900. sz. a. véleménye a sándorfalusi volt úrbéresek által önként teljesített erdősítések állami segélyben részesítése ügyében. Határozat. A nagym. földmiv. miniszter urnák f. évi 104386. sz. a. kelt leirata, mely szerint az 1899. év folyamán önként teljesített erdősítésért a sándorfalusi volt úrbéres birtokosságnak 120 korona állami segélyt kiutalványozott, tudomásul vétetik s e körülmény az erdőbirtokosokkal közvetlen érintkezésben levő n.-károlyi kir. állami erdőhivatalnak azzal ajánltatik figyelmébe, hogy a kopár vízmosásos területek közérdekű beerdősitését kisérje figyelemmel és azt a saját hatáskörében is előmozdítani, illetve, a birtokosokat a csapadékok és vízmosásos területeknek önként teljesítendő beerdősitésére megnyerni igyekezzék. E határozat az erdőbirtokosok tudomására a hivatalos közlönyben közhírré tétetik. Miről e határozat kiadatik : 1. a Szatmármegyei Közlönynek közhírré tétel és a lappéldány beterjesztése végett, 2—3. a kir. erdőhivatalnak Nagy Károly, 4. a kir. erdőfelügyelőségnek Debreczen. Kelt Nagy- Károlyban Szatmár vármegye közig, erdészeti bizottságának 1900. évi aug. hó 2. napján tartott ülésében. Nagy László, alispán, mint elnök. 33490—1900. sz. Kakszentmárton község határában f. évi november hó 21-én 1 drb, tiz éves pej szőrű, csillagos homloku ló bitangságból befogatott. Nagy-Károly, 1900. évi deczember hó 7-én. 32241 —1900. sz. C-süri Zsigmond és Antal István lázári lakosok kárára f. évi okt. hó 15-én a legelőről 4 drb ló elveszett. A lovak leírása a következő: Egy darab 14 éves, pej szőrű, heréit, sarló hátú, egy drb másfél éves, barna pej szőrű, heréit csikó, egy drb koros, barna pej szőrű, kancza, bal sodorán B. F. bélyeg, homlokán csillag és egy darab másfél éves, pej szőrű kancza, hátsó lábára kesely, csikó. Nagy-Károly, 1900. nov. 24. 32365—-1900. sz. Nagy-Paládon f. hó 5-én egy fél éves, daru szőrű, üsző borjú gazdátlanságban találtatott és felfogatott. Nagy-Károly, 1900. nov. 26. 30652—1900. sz. Markovics Májer kaaki lakosnak egy tarka szőrű, 8 éves, riska tehene f. évi okt. 24-én a szatmári vásár-térről elszaladt, s az óta sem került meg. Nagy-Károly, 1900. november 9-én. Nagy László, alispán. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk közönségei, hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A főispán éljenzések között elfoglalva az elnöki széket megnyitó beszédében üdvözölte a~ bizottsági tagokat s bejelentette a közgyűlésnek azon körülményt, hogy a lefolyt székesfehérvári országos Vörösmarty ünnepélyen képviselte a vármegyét s megjegyezte, hogy kívánatos lett volna, hogy az a vármegye, a melyben a legrégibb cultur egylet működik, a mely a haza nagyjainak hogy mindig hódolt, megmutatta ezt a Kölcsey, a Petőfi és Lend- vay ünnepeken, küldöttség által képviseltette volna magát az említett országos ünnepélyen. A főispán szavaira N. Szabó Antal válaszolt s midőn köszönetét mondott a főispánnak a’vármegye képviselte ásóért, indokolta azt, hogy miért maradt el a Vö ösmarty ünnepélyről. Vegyes ügyet Ezután a közgyűlés tárgyalás alá vette a tárgysorozatot. Tudomásul vették a belügyminiszter leiratát, a melyben tudatta azt, hogy a rendszeresíteni kért 5-ik alszámvevői állást nem tartja szükségesnek. Az alispán bejelentette a közgyűlésnek, hogy a házipénztárnak 9837 kor. 87 fillér fedezetlen tulkiadása van. A közgyűlés elhatározta, hogy íelir a belügyminiszterhez ezen hiány fedezése iránt s ne hogy fenakadás álljon elő, felhatalmazta az alispánt, hogy a megyei székház keleti szárnyának kiépítésére megszavazott 34 ezer korona kölcsönből az úti pénztárnak csak 20 ezer koronát térítsen meg. A házipénztár deficzitjének ügyénél felszólalt N. Szabó Antal s minthogy nyilvánvaló az, hogy a vármegye a jelen dotáczió szűk keretében adminisztrálni nem képes, azt indítványozta, hogy a vármegye közönsége hívja fel a főispánt arra, hogy befolyásával hasson oda a kormánynál, hogy az elégtelen dotáczió felemeltessék s ha szükségesnek látja, hogy egy küldöttség is tisztelegjen a belügyminiszternél, a megye bizottsága készséggel rendelkezésére fog állani. A fő ispán válaszában kijelentette, hogy egyik múlt közgyűlés határozatából kifolyólag már közbe vetette magát a házi deficzitnek állami segélylyel leendő eloszlatása iránt. Hogy lesz-e ezen közbenjárásnak sikere, mem tudja, de hiszi a legjobbat s ha szükség lesz reá, a megyei küldöttség együttes közbenjárását igénybe fogja venni. A közgyűlés a lóavató bizottságot a következőleg alakította meg, illetve megválasztotta az elnököket és kinevezte a főispán a becslő biztosokat.. I. A Szatmáron működő 149—b. sz. bizottság elnöke Kende Zsigmond, becslők : ltj. Böszörményi Sándor, Jakó Kálmán és Madarassy László. II. A Máté-Szal- kán működő lóavató bizottság elnöke lett Jé- key Zsigmond, becslők: Budaházy István, Ferenczy Béla és Luby Lajos. III. A Nagy- Károlyban működő 156. sz. lóavató bizottság elnöke lett Stróbencz Péter, becslők: Bóer Endre, Csőkör Ferencz és Jeney Géza. IV. A Nagy-Károly ban működő 159. sz. lóavató bizottság elnöke lett Balázsi József, becslők : Nonn Gyula, Schick Emil és Tóth Sándor. V. T Á R C Z A. A kis süketnéma lányról. Szelíd szemében méla bánat égett, Bubánatos, kis, édes arcza volt, Nem volt más társa, csak a rózsa bimbó : A lelkűk csöndes, ajkuk néma, holt... Kaczagó, vidám, fényes társaságban Lebbent elém egy őszi délután : Felém tekintett könyező szemével A bánatos, kis süketnéma lány. Valami itt maradt, szegény madárka Dalolt a hervadt, sápadt lombokon, Csattogó hangja messze messze csendült Mint estharangszó holdas alkonyon. És megsiratta dalos bánatával Az élet átkát odafenn a fán, Hogy nem hall semmit dalról, szerelemről A bánatos, kis süketnéma lány. Oh! nem hall semmit, mit suttog az erdő, Mi édeset cseveg a játszi hab, Szűzi szivébe nem bug semmi dallam, Nehéz bilincsbe nyügzött árva rab ! Nem tud repülni oda, hol kaczaj cseng, A lelke bolyong örök éjszakán, Kihalt világban, temetőben él csak A bánatos, kis süketnéma lány. Fehér bölcsőjén mennyi már az árnyék, Nem kért kis ajka szép tündér mesét Az anya keblén tiszta, kis szivébe Gyöngéd szárnyán nem röppent a beszéd. És édes csókkal anyja ajakára Nem tűzte ezt a szent imát: anyám ... Csak szép szemében gyöngyözött a hála, Szegény, szegény kis süketnéma lány. Ha csöp szivében meggyűlt már a bánat, Panaszra hang nem sirt az ajkakon. Nem sírta el: beteg vagyok anyácskám, Csak fonnyadt, mint a gyönge liliom. Hogy csillapuljon gyötrő sziklakinja Imája sem volt: édes Szüzanyám, Csak bus szemével esdett Istenéhez A bánatos kis süketnéma lány. És jött egy édes, gyöngyös tiszta reggel És arczán meggyűlt a mosoly, a fény, Valami hajnalálom tiszta pirja Hullámzott titkon néma, kis szivén. És hirtelen szemére jött a fátyol Könyje azt mondta, súgta el talán : Nincs a ki engem szerelemre hívjon; Szegény vagyok én, süketnéma lány ... És nőtt, virult nem járt színházba, bálba És nem mosolyga, mint sok annyi más, A sok deli legény nem vette észre, Csak egy kereste fel: a hervadás. Pedig szivében is vigadt az álom, O is futott szent ábrándok után És csókra vágyott, édes ölelésre A bánatos, kis süketnéma lány. Nem hallotta az édes égi szócskát: Szeretlek — kisszivének hangja nincs, Nem hallotta, mi dal zendül a csókban És álmában is ott volt a bilincs, Keblére a szerelem sohse simul Óh ! mert ez dalt, Óh! mert ez szót kiván ... És hervadozott az a tiszta martyr A bánatos, kis süketnéma lány. És látom mindig könyező szemével Felidézem bus, siró szellemét: Mikor az éjfél korma gyűl a tájra És mint a kripta minden oly setét. Beleng szobámba nesztelen, titokba És őz szemével néz, csak néz reám : Ő elsiratja fájó némaságát, Én dallomat a csöndes éjszakán ! Fliesz Henrik. Téli éjszaka. Egy rövid, szürke téli vasárnapnak az éjszakája volt. A várost körülfogta az éjfélutáni órák szomorú csöndessége. Hullott a hó szakadatlanul, egymásba olvadó kristályokban, melyeket a sivitó szél, mint tekergőző fehér kígyókat repített tovább az aszfalton, be — becsapva az éjszaka ritka járókelőinek a szeme közé. Szakadó hózivatar töltötte be az utczák közét; és a hózivatar csapkodása között alig lehetett két lépésnyire hatni. Az egész körút mentén nem volt egyetlen kocsi sem. Gyalog kellett, hogy belevágjak a hazavezető útba, a mely a körutakon vezetett végig. Halálosan kimerülve az egész éjjen munkától, szinte megmeredve a hidegtől és a szemembe ütköző hótól haladtam előre. Egyetlen gondolatom, egyetlen törekvésem volt elérni a meleg szobát, a melyben a szamovár, egy jó czigarett és a vetett ágy vártak reám. Befordulva a Károly-körutra, tompultságomból hirtelen egy kicsi kéz érintése riasztott fel. Éreztem, Mielőtt a n. érd. közönség karácsonyi bevásárlását eszközölné, saját érdekében ajánljuk a JAC0B0VICS JÓZSEF előnyösen ismert nagy áruraktárát felkeresni, mert ott oly sok és különféle áruczikkek halmazában válogathat, hogy az valóban érdemes a megtekintésre. Ott egész bizalommal beszerezheti bárki is szükségletét, mert a legmérsékeltebb árakban kiadott áruk is megbízható jóminőségilek és a mint tudjuk, a karácsonyi idényre úgy a játékáruk, mint ajándéktárgyak, keztyUk, harisnyák, nyakkendők, sapkák, alsó ingek, nadrágok, saját készitményii fehérnemű és számos itt mind fel nem sorolható czixkek árait — tekintve a rósz viszonyokat — mesés olcsóra leszállította. E hó 15-től egyes czikkek uj árai a kirakatban is láthatók lesznek.
