Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-30 / 40. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

detlegest tökéletesítenünk, sok félig készet befejeznünk. A dicsőség mámora tehát ne szálljon a fejünkbe.

De viszont őrizkedjünk a másik véglettől. Tagadhatlan, hogy gazdasági életünk egén sötét felhők tornyosulnak. A vállalkozási kedv csökken, a külföldi tőke kerül bennünket, a gazdasági tevékenység minden terén aggasztó pénzhiány mutatkozik. E szimptómák ne csüg- geszszenek. Dolgozzunk mindannyian, nem csökkenő kitartással. Teljesítsük mindannyian kötelességünket. Iparunk és kereskedelmünk vezetése biztos, erős kezekben van. Hegedűs és Darányi mindketten öntudatos, modern, nagystílű emberek. Az üdvös reformok egész sora várja már életbeléptetését és számos más üdvös terv áll a megvalósulás előtt.

Nem kell tehát sem elbizakodnunk, séma csüggedésnek átadni magunkat. Vegye komolyan a haza minden polgára kötelességét és iparkodjék hivatását betölteni, nem tévesztve szem előtt azt a nagy igazságot, hogy a magánosok jóléte fokozza a közjót, az általános gyarapodás pedig csak feltétlen javára szolgál az egyénnek is. E kölcsönös visszhatás előidézésére törekedjünk erőnkhöz képest mindany- nyian, és megtaláljuk a módját, a mely egy gazdag és hatalmas Magyarország felépüléséhez vezet.

Színészet.

Szombaton szeptember 22-én Szalkay Lajos igazgató jutalomjátékául „New-york szépe“ czimü operettet adták. Az előadás nem tartozott a legjobbak közé, de különben maga a darab is zavaros meséjü. A jutalma- zottat élénk tapssal fogadták, bár Broson Habakuk szerepe egyáltalában nem nyújthat alkalmat tehetsége kifejtésére. Kedves, aranyos volt Szalóczy Fifi szerepében. Táncza, mint mindig, ezúttal is nagyhatást tett. Közepes számú közönsége volt az újdonságnak, mert nálunk először került színre a darab.

Vasárnap délután zónaelőadásban a „Peleskei nótárius“ ment. A gyermek sereg jól mulatott a régi jó peleskei nótárius viszontagságain. A czimszere- pet Szepessy Gusztáv játszta elég ügyesen. Jók voltak még Kemény (Baczur Gazsi), H. Mérey Iza (Tóti Dorka), Jászay Mariska (Janni), — Hetényi (Herman). A vasasnémetek, a — mit játszani hajdanta a nemzeti színház legjobb színészeinek volt ámbicziója, Hetényi, Márkus, Csillag és Virág túlzásaikkal akartak hatni. Szóval igen rósz előadás volt s megtörtént Nagy-Károly- ban, a szerző Gaal József szülővárosában az, hogy nem volt a színházi ruhatárban a jó Zajtai Istvánnak megfelelő prémes kabátja, a mi pedig a legutolsó vidéki truppnál is feltalálható. Zajtai uram valami urasági inas veres mundérjában díszelgett. Este pedig Rákosi és Szabados operettéjét „A bolond“ -ot ismételték meg közepes ház előtt, az első előadáshoz hasonló szép sikerrel. A második felvonás szép zenéje ez alkalommal is elragadta a közönséget.

Szeptember 24-én zónaelőadásban „Az asszony regiment“-ti. negyedszer ismételték meg zsúfolt ház

A vén ember, afféle csősz itt az elhagyott udvarházban, kivette a pipát szájából és dünnyögött:

— Nem az én nevemet kiáltotta a méltsás ur ! Még haragudott is, a mikor mondta ezt, és igen meg- sértődöttnek látszott. Ő is igen rongyos volt, bozontos és a ködmöne fényes és feslett. Görbe botjával a füveket piszkálta és rá sem nézett a mérges méltsás urra, aki most szelidebbre fogta a hangját:

— Hát Gidát nem látta erre valamerre, Gergely ?

Gergely úgy tőn, mintha igen fogas volna a

kérdés. Nagy figyelemmel meresztette szemét a füvekre. Aztán nyögve mondta :

— Tán . . . Már három napja nem, méltsás ur.

— Három napja . . . ejtette a szót Szevér ur ellágyulva, — Vájjon hová lehetett a szerencsétlen bolond ?

Lehajotta a fejét a kövér, rongyos ember és visszabaktatott a magas ámbitusra, honnan tovább kiáltozott a néma hegyek felé már harmadik napja. Mert a kiről itt szó volt, az a bolond Weéper. Különben mindegyik bolond volt egy kicsit. De ez volt a legbolondabb a familia szemében. Agglegény maradt, mert látta, hogy a bátja, Szevér ur egy cseppet sem boldog a házasságával. Valami bécsi gabona- kereskedőnek vette el a leányát. Lett két leánya, de mert az asszony unta a Weéperek örökös bolondozásait, hazament az apjához a leányaival, itt hagyván a két Weépernek a düledező két házat, a hol Gergely csőszködött. Eleinte lovascsősz volt Gergely. A kerülőivel vigyázta az éren túl elterülő vadaskertet és parkot. A kerülőket az idők folyamán szélnek bocsátották, Gergelynek is elvágtatott a paripája olyan mesz- sze, hogy többé vissza nem tért. Kunyhólakó lett a vén ember és lassan odajutott, hogy nem kellett többé felügyelni semmire. Mindössze annyiból állott a foglalkozása, hogy veszekedett a két méltsás úrral, ha nagyon rájuk jött az órájuk.

— A Gida már három napja eltűnt és senki sem tudta, hová lett.

Szevér ur természetesen nyugtalankodott, bár néha dühösen kiáltozott az üres szobában :

— Azt hiszi, hogy majd rám ijeszt, ha elő nem kerül ... No csak ezt higyje . . .

előtt, s a közönség vígan mulatott Szálkái és Hetényi mókáin, s nem győzött betelni Szalóczy elragadó szép tánczával.

Szeptember 25-én Szepessy Gusztávnak, a társulat rendezőjének volt jutalomjatéka, mely alkalommal a hatvanas évek egyik közkedvelt életképét „A három pár czipő“-t elevenítették fel szép számú közönség előtt, s a közönség jól mulatott az összevágó, szabatos előadáson. — Szalkayné az első felvonásban nem volt jól diszponálva, s hamisan énekelt, azonban jó játékával elfeledtette e kis mal- hveurjét s a harmadik felvonásban a régi közkedvelt- ségü „Cliquot“ couplét töbször megismételtették. Szepessy rövid kis szerepét jól alakította. Molnár Gyula az iparlovagot jól adta. Szálkái, Hetényi, Virágh és Mérey Iza szintén helyesen játszotak.

Szerdán szeptember 26-án Sordou drámáját „Toscát“ adták. Holéczy Ilona jutalomjátékául, szép számú közönség előtt. A jutalmazott sok tapsot és talán még több csokrot kapott és meg is érdemelte azt. A rémes dráma lelki viharait, szépen és átgondoltan alakitotta s különösen akkor játszott művészi magaslaton, mikor az asztalról észrevétlenül elveszi a tőrt, hogy megölje a zsarnok Scarpiát. Ezt Kalmár alakitotta. Ez volt talán a legjobb szerepe, a mit tőle láttunk . Molnár Gyula adta Mario Cavaradossy rokon- szenves szerepét. Kár, hogy le nem tud szokni éneklő szavalásáról. A kiállítás silány volt. Ezenkívül Pálfi Mariska is olyan toilettben mutatta be a királynét, a mi egyáltalán nem keltett illusiót. Különben a dráma, rémes és vérfagyasztó jelenéseivel sikert ért el nálunk is.

Szeptember 27-én Bihary Zoltán karnagy jutalomjátékául Goldfaden operájával „Eszter és Hámán“-nal búcsúztak el színészeink tőlünk. Az operában kevés a zenei rész, de ami zene van benne, az szép és melodikus s magán viseli Goldfaden bűbájos keleti zamatját. Szegedy szépen énekelte a zenei részeket, de játéka hideg, élettelen volt. Kemény szintén szépen énekelt a főpap szerepében. Holéczy Eszter szerepét hatással alakitotta.

Midőn Szalkay, a szatmári színház igazgatójának társulata befejezte itt több mint egy hónapi működését, a szezon eredményére nézve szükségesnek tartjuk visszapillantást vetni.

Be kell utólag ismernünk azt, hogy rég volt ilyen, ha nem is gyenge, de hiányos társulat városunkban. Hogy ezt eddig nem constatáltuk, oka ennek az volt, hogy azt tartjuk, miszerint a vidéki színészet létérdeke nem tűr szigorú bírálatot, legalább a mai rendszerben. Ha majd megalakítják a szinikerületeket, akkor biztosítva lévén a társulat megélhetése, a kritika teljesítheti szigorú feladatát.

Hogy Szalkay gyenge társulatával még is olyan pártolásban részesült városunkban, a minőt a legjobb támlátok sem tudtak elérni, oka ennek a változatos műsorban, a sok újdonságban volt és abban, hogy a fegyelmezettséget és törekvést a társulattól megtagadni nem lehet. Na meg a jó időjárás is közrehatott arra, hogy a közönség készséggel felkeresse a színkört. Ha tehát Szalkay Szatmáron kiegészíti társulatát, különösen a férfi erőket, mert most alig van egy nehány valamire való szereplője, a szomszédban is sikert érhet el.

HÍREK.

— Személyi hir. Meszlényi Gyula megyés püspök okt. 1-én Szabó István titkár és Mondik Endre r. k. tanító kíséretében Olaszországba utazik. Rómába 12

A két Weéper az utolsó időkben nagyon veszekedett egymással. Gergely ilyenkor feljött az ámbitusra, görbe botjával szurkálta a köveket és beleszólt olykor. Gedeon alig mulc 40 éves. Szevér egy pár évvel volt idősebb nála, de mennyivel vénebb. Ugyanezért a mellét ütögette :

— Nézzen rám és szóljon,,látja, mennyire megviselt engem a házasélet ?! . . És most ugyanazt a baklövést akarja elkövetni maga is ? J

Gedeon sovány és csontos volt, barna nagy szemmel és sáppadt arczczal, Halkan mondta:

— Maga, Szevér, szerencsétlen volt! Én szerencsésebb leszek . . . mondta fölemelve révedező tekintetét. Majd halk, hosszú lépésekben járkálni kezdett a szobákban, és fehér csontos ujjaival kopogtatta a bútorokat.

— Milyen kopott itt minden. — beszélt, csendesen, monoton hangon. Némelyik széknek három a lába, az asztal inog, az ablakot négy éve nem tisztították. Miért mindez? — Hogy Gergely gondoz bennünket. És ez a sok rongy holmi itt! A képek görbén függnek a falon, az óra nem jár, sohasem tudjuk az időt, mert nem jut eszébe senkinek, hogy megcsináltassa az elromlott jószágot.

Szevér ur nagy, kövér testével fújt és fulladozva követte az öcsét nyomról-nyomra, a hogy végig járt a szobákon, megkopogtatva mindent. Nagyot kiáltott:

— Hát mit akar? Talán hintaszéket, meg aranyos nyoszolyát ? Kajdács-madarat nem ? A ki az ablakközben üljön ezüsthintán és onnan legazemberezze a világot ?

— Nem, — mondta csöndesen Gedeon. Lehunyta a szemét és álmodozó hangon szólt: Csak azt, hogy más legyen itt minden, Ha asszonykéz simogatását éreznék itt minden ... Ha asszonylehellet volna itt a levegőben, akkor minden másként volna.

Krúdy Gyula.

I napot tölt s XII. Leo pápa október 5-én külön kihallgatáson fogadja. — Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja f. hó 25-én a fővárosba költözött át kömlődi birtokáról.

— Képek elhelyezése. Az októberi őszi közgyűlésen leleplezendő Erzsébet királyné képe miatt a közgyűlési terem képeit újból kellett elhelyezni. A bizottság, a melyet e czélra kiküldtek, az alispánra bízta az uj berendezés keresztülvitelét. Áz alispán már e tekintetben megtette intézkedéseit. A középső ablak befedve lesz s ide jön domborműben az orozág czimere, közepén a vármegye czimerével. Jobbra jön ő felsége, balra a királyné képe. A király képe mellé jön illetve marad Kölcsey Ferencz képe, minthogy Kölcsey képe természetszerűleg Szatmár vármegyében az első helyet foglalja el a király és királyné után. A királyné képe mellé sorakozik Deák Ferencz képe s a homlokzat falán több kép nincs. Az oldal ajtók mellett Károlyi György és Károlyi László grófok képei jönnek. A terem két oldal falára és pedig jobbra Széchenyi és balra Kossuth képeit helyezték el, — melyek itt igen jó világításban vannak s csak most tűnt ki, hogy minő sikerült a Kossuth kép, a hol nincs árnyékban, mint az előtt volt. A karzat alatti falon függnek a többi Károlyi grófok és Vécsey báró arczképei. Azt hisszük, hogy tapintatosabban nem lehetett volna a képeket elhelyezni. Egész más képe lesz ezúttal a közgyűlési teremnek, a képek helyes beosztása folytán.

— Primiczia. Megható ünnepély volt e hó 23-án Fény községben. Knecht János nagyváradi egyház- megyei ujmisés mutatá be első sz. miseáldozatát. A manudoktori tisztet Csánk I. szentszéki ülnök, helybeli plébános teljesité. Az ujmisésnek segédkeztek: Brázay J. szentszéki ülnök, mezőpetrii plébános, Roz K., Kovács J., Csókás V. káplánok és Rés J. theolo- gus. Mise után a primiczians szüleinél fényes ebéd volt, melynél számos felköszöntő hangzott fel. Ugyanott ma ismét primiczia lesz. Brém György volt közgyám fia Brém J. mutatja be első miséjét az Ég Urának.

—Ezüst mennyegző. Berenczei Kovács Jenő homoki földbirtokos s neje szül. Domahidy Hedvig úrnő ajnapok- ban ünnepelték Homokon szűk családi körben házasságuk huszonötödik évfordulóját. A megyeszerte köztiszteletnek örvendő jubiláns házaspáit a tisztelő jó barátok s ismerősök közül e szép ünnepély alkalmából számosán elhalmozták jókivánataikkal. Az ünneplő házaspárt mi is őszinte szívből üdvözöljük s óhajtjuk, hogy a másik 25 évet is zavartalan boldogságban és megelégedésben érjék el!

— Ä gör. katholikusok jubileuma. A hazai gör. kath. szertartásu román egyházak szept. 18-án ünnepelték meg országszerte 200-ik évfordulóját annak, hogy a római szentszékkel egyesültek.

— Választás. Felső-Bányán f. hó 24-én választották meg a tiszti ügyészt. A választó közgyűlésen Nagy László alispán elnökölt. Dr Sereghy Béla helybeli ügyvédet, vármegyei tb. ügyészt választották meg ügyésznek. Gratulálunk !

— Eljegyzés. Szilágyi Lajos vármegyei gyámpénztári könyvelő, jegyet váltott városunkban Kulin Vilma kisasszonynyal, Kulin Sándor jármii földbirtokos kedves leányával. Boldogság kisérje frigyüket!

— Főügyészi áthelyezés. Az igazságügyi miniszter Pongráez Jenő debreczeni kir. főügyészt a győri és Igyártó Sándor temesvári kir. főügyészt a debreczeni kir. főügyészséghez helyezte át.

— Az országos magyar vöröskereszt egylet f.-gyarmati fiókja f. év május 7-én megalakult. A közgyűlést Gáspárdy Rudolf ez. kanonok mint megbízott hívta össze és ő elnökölt is az alakuló közgyűlésen. A tisztikart a következőleg alakították meg. Gáspárdy Rudolf és özv. Balika Károlyné elnök. Jékey Sándor és Jékey Sándorné alelnök, Runyay Sándorné pénztáros, ifj. Péchy László jegyző. Választmányi tagok : Kállay Szabolcs, özv. Kállay Istvánná, Balika Miklós, Balika Miklósné, Jékey István és dr. Halász Jenőné.

— Felbontott házasság. A kir kúria a napokban tartott ülésén foglalkozott a Nagy Klementina által Papp Béla ellen indított válóperrel.A bíróság helyben hagyta a két alsó bíróságnak a házasság felbontását kimondó ítéletét.

— Állami segély. A rózsapallagi tüzkárosultak segélyezésére a belügyminiszter 200 kor. állami segélyt utalványozott ki.

— Adományok. Meszlényi Gyula szatmári püs- a tűzvész által elpusztított fehérgyarmati templom újjá építési költségeire 1200 koronát, a vitkai plébánia javítására 400 koronát, a csengeri róm. kath. iskola fedelének megújítására 400 koronát, a tibai (Ungmegye) róm. kath. iskola czéljaira vásárolt épü- lat;árának törlesztésére 1500 koronát és a budapesti műegyetemi hallgatók körének 100 koronát adományozott

— Szüreti mulatság. A „Nagykárolyi katholikus’ Legényegyi'SÜlet„-nek e kedves mulatsága folyó évi október hó 7-én, vasárnap fog megtartatni. A szépszámú rendezőség mindent elkövet, hogy ez estélyt a n. é. közönségnek minél kellemesebbé tegye és reméljük, hogy fáradhatatlan tevékenységének meglesz a kellő jutalma. Mint értesülünk, a közönségnek meglepetésekben is lesz része, de ezek egyelőre még titkok. A mulatság különben a következő részekből áll:

1. a csősznők és csőszök felvonulása az egyesület helyiségéből énekkel és zeneszóval délután 5 órakor.

2. A szüretelési törvények kihirdetése dobszó utján a nótárius által. — 8. Szüretelés azaz — szőlőlopás (lopni ugyan nem szabad, de ahol nem látják, ott lehet és tanácsos is). 4. A csőszök és csősznők táncza. 5 Általános táncz a meddig csak Ízlik. 6. Nemzetközi világposta. (Azok között, kik a legtöbb levelet kapják, két meglepő értékes tárgy fog kisorsoltatok) 7. A szüreti koszorú kisorsolása. 8. Egy allegorikus némaképlet. Hegybiróság: A kántor- jánosi hegyen biró: Kerekes Ödön; esküdtek : Kincz- ler Frigyes, Luczay János. A nyulháti begyen biró: