Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-23 / 39. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Ellenzörzési szemlék. Közhírré teszi ezen hatóság, hogy a honvéd-legénység ellenőrzési szemléje folyó évi október 1-én és 2-án, a közöshadseregbeli legénység ellenőrzési szemléje folyó évi október 11., 12., 13-án, a népfelkelők időszaki jelentkezése f. évi október 18. és 19-én a városházánál fog megtartatni. Nagy-Károly, 1900. szept. 19. Debreezeni István, polgármester. — Szatmármegyei gazdasági egyesület által Szat- máron, 1900. szeptember 30-án tartandó lóverseny feltételei. A Ilj—V. számú futamok jóváhagyva a „Magyar Lovar Egylet“ által. I. Mezőgazdák versenye. Dij 200 korona. Ebből 120 korona az elsőnek, 60 korbna a másodiknak, 20 korona a harmadik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. Futhat minden Szatmár- Németi szab. kir. városi és Szatmár vármegyei föld- mivelő kis gazdának tulajdonát képező 3 éves és id. lova. Nyereg nélkül lovagolandó. Nevezés még a ver­seny napján is elfogadtatik. Tét nincs. IT. idegenek versenye. Szatmárnémeti sz. kir. város dija : 800 ko­róda a győztesnek; második ló tétek összegét nyeri. 3-ik tétét menti. Nyitva 3 év. és id. belföldi lovak részére, melyek 1899—1900. években 1800 korona ért, versenyt nem nyertek. Lovagolva urlovasok által. Távolság 2000 m. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Teher 3 év., 60 kgr., 4 év.-nek 63 kgr., 5 év. és idősebbnek 65 kgr., telivéreknek 7 kgr. több; minden 500 korona össznyeremény után 1 kgramm több halmozva 5 kgrmig Tét: 20 korona, f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 27. III. Hölgyek dija. Dijak: 1-ső dij 400 korona érték, 2 dij 100 korona értékű tisztelet dij. Sikverseny, nyitva Szatmármegyében nevelt 3 év. és id. szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok tulajdoná­ban levő félvér lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok, illetve utóbbiak fiai által. Táv. 1600 m. Teher: 70 kgrm., 3 évesnek 5 kgr. kevesebb. Nevezési zárnap szeptember 27. IV. Tenyész verseny. A nagy méltóságú fölmivelés- ügyi m. kir. miniszter ur dija: 1000 korona; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Vadászverseny szatmármegyei vagy Szatmár-Németi szab. kir. városi birtokosok tu­lajdonát képező s Szatmármegyében nevelt 4 év. és id. félvér tenyész lovak részére, lovagolva urlovasok vagy szatmármegyei gazdasági egyesületi tagok illetve utóbbiak fiai által. Táv.: körülbelül 4000 m. Teher: 75 kgr., 4 év.-nek 5 kgr. kevesebb. Tét: 20 korona f. V. f. Nevezési zárnap szeptember 27. V. Akadály verseny. Dij 500 korona az Urlovasok Szövetkezetétől: 300 korona adva a Magyar Lovar egylet által a föld- mivelésügyi miniszter ur által engedélyezett subventió- ból, — összesen 800 korona készpénz a nyertesnek. 2-ik ló tétek összegét nyeri, 3-ik ló tétét menti. 4 éves és id. belföldi lovak részére melyek 1899—1900. évben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Legalább 2 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. Távolság körülbelől 4000 m.; teher 4 év. 65 kg. 5 év. 70 kg., 6 év és id. 75 kgr., félvéreknek 5 kg. engedmény. Minden akadályverseny­ben nyert 500 korona össznyeremény után 1 kg. több halmozva 8 kgig. Urlovasok. Tét: 20 korona f. v. f. Nevezési zárnap szeptember 27. Általános sza- bálypk. 1. Az Írásbeli vagy távirati nevezések Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkárhoz (Szatmár, Rá- kóczy-utcza 34. sz.) intézendők s utóbbiak 48 óra alatt írásban megerősítendők. 2. A nevezés alkalmával a ló kora, színe, neme, leszármazása valamint viendő terhp bejelentendő. 3. Tétek nevezéssel egyidejűleg ugyancsak a fenti czimre beküldendők. 4. Nevezési zárnap szeptember 27. esti 8 óra, Szatmár. 1900. augusztus hó 16. A verseny bizottság. Elnök: Doma- hidy Sándor. Igazgatóság: Domahidy István, Hérmán Mihály, Kende Zsigmond, Ludmann Gyula, Magyar Elek, Nagy László. Intézők: Dr. Böszörményi Emil, Kovásznay Zsigmond. Bíróság: Szerdahelyi Ágoston, Sváiczer Gábor, bér. Kovács Jenő. Mázsára ügyelő : Nagy Aladár. Pálya felügyelő : Pethő György. Indító : Kovásznay Zsigmond. Titkár és totalizateurért felelős : Poszvék Nándor. Versenytér a hidontuli u. n. Lókert­ben. Kezdete d. u. 2 órakor. Totalizateur. Este táncz- mulatság a Kossuth-kerti kioszkban. Kezdete 9 órakor. Belépti jegy személyenként 2 kor., családjegy 6 kor. Kéretnek a hölgyek egyszerű ruhában megjelenni. Külön meghívók nem küldetnek. — Vérgyógyitás. (Hemopatia.) Az orvosi tudo­mányban az utolsó két évtized óta oly fordulat mutat­kozik, a mihez foghatót az orvosi tudomány története csak egyszer mutatott, még pedig a XVI. század ele­jén, a mikor a két évezreden át uralkodó galenusi is­kola megtöretett. Addig kizárólag a Hippokrates-féle fölfogás uralkodott, a mely Galenus tekintélye követ­keztében akkora dogmatikus jelentőségre jutott, hogy az orvosok Galenust csalhatatlannak tartották. V. Károly császár udvari orvosa Vesalius András ezen időben alapította meg az újkori anatómiát és ugyan­akkor Theophrastus Bombastus Paracelsus küzdött a legnagyobb erővel Galenusnak addig megdönthetetlen tekintélye ellen és újabb orvosi kutatásokat és néze­teket indított meg a betegségek mibenlétére és okaira vonatkozólag. E két tudósnak egymást kiegészítő működése idézte elő az orvosi tudomány ama nagy fordulatál, melyet fönt jeleztünk. Velük kezdődik a jelenleg uralkodó iskola korszaka, mely Virchow Ru­dolf sejt-elméletével nyert befejezést. Virchownak 1855-ben fölállított sejt-elmélete nyomán halad a mai orvosi tudomány 1 Ennek van most 45 éve! Ugyan­annyi évi tapasztalat és józan megfigyelés már meg­engedi, hogy ezen urálkodó tan erős alkotmánya elle­nében a kritika élét alkalmazzuk és'a hitbuzgó tanít­ványoknak bebizonyítsuk, hogy a gyógyítás eredmé­nyei Virchow óta sokkal rosszabbak és hogy a mai iskola gyógyítási iránya az emberiségre nézve nemcsak káros, hanem éppenséggel végzetes. A mai iskola a betegség helyét csakis a test szolid, tömör részeiben tartja lehetségesnek — azért Solidarpathologia a neve — és a vérnek és egyéb testi nedveknek csak izgató vagy csillapító hatást tulajdonit és tagadja azon képes­ségüket, hogy betegségeket idézhetnek elő. Ezen nagy­mérvű tévedés lesújtó eredménye most már tisztán bebizonyítható. Ez okozta az asztma, szív-, vese-, gyomor-, bőr- és idegbetegségek, valamint az elme- zavarok, öngyilkosságok és váratlan halálesetek ijesztő módon való elszaporodását. Ezen téves fölfogás ellen küzd a hemopatia, vérgyógyitás ! Ennek az uj gyógyí­tási iránynak megalapítója Kovács I. dr. nagyhirnevü budapesti orvos (lakik: Budapest, V., Váczi-körut 18. sz.), a ki a krónikus bajok nagy részét kizárólag a vér hiányos vegyi összetételére és a vérgeringés okozta zavaraira vezetheti vissza. Kovács dr. fölfogása szerint bizonyos krónikus megbetegedéseket csakis a vér okoz, mert ez áramlik végig az egész testen és ez látja el az összes szerveket az életükhöz és működésükhöz szükséges egységes anyaggal. Ennélfogva akár a vér­nek vegyi összetételében, akár pedig keringésében áll be valamilyen zavar, egyaránt káros behatásnak vannak kitéve a szervek és ha az hosszabb ideig eltart, a szervek elváltoznak, majd pedig megbetegednek. Te­hát előbb betegszik meg a test főnedve és csak utána a szervek, holott a mai általános fölfogás ennek éppen ellenkezőjét állítja. Kovács dr. tagadja a vérszegény­ség, neurasthenia és idegességnek a mai iskola elvein alapuló fogalmát, hanem ezen betegségeket a vértől származtatja, épp úgy, mint az asztmát, köszvényt, a legtöbb krónikus tüdő-, szív-, vese-, gyomor-, bél-, ideg- és bőrbajokat. Mindezen betegségek gyógyítását csakis a vér előzetes kezelésével eszközli, a minek természetes következménye, hogy a szervek nem lesznek többé a vér folytonos káros behatásának ki­téve és fokról-fokra visszanyerik eredeti állapotukat és működési képességüket. Tizenkét év óta ez irány­ban folytatott kutatásai és a már ezrekre menő kigyó­gyult betegje fényesen igazolják, hogy ezen uj irány az orvosi tudományban nagyjelentőségű fordulatot okoz. Kovács I. dr. Budapesten, V., Váczi-körut 18. szám alatt egy rendelő intézetet állított föl, mely ki­zárólagosan a vérgyógyitás ezéljaira szolgál. Ezen in­tézetet nemcsak az ország minden részéből, hanem külföldről is számosán keresik föl még azok is, a kik reményüket és az orvosi tudományban való bizalmu­kat már teljesen elvesztették. T. olvasóink b. figyelmébe ajánljuk Orlai Sán­dor elsőrangú párisi Palais Royal áruházát, (Buda­pest, Koronaherczeg-utcza 8). E kitűnő hírneves czég a legnagyobb bizalomnak örvend és az ott vásárolt áruk jók, olcsók a legmodernebbek. 37-ilttór. (E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség nem felelős.) Nyilatkozat. Sokszor intézik hozzánk azt a kérést, ajánljunk a központi napilapok közül olyant, mely teljesen kie­légíti az olvasók igényét. E kérdésre nehéz válaszolni miután a fővárosi hírlapirodalom nagyon fejlett fokon áll és sok napilapunk van. Mégis, ha választanunk kell, azt választjuk, amely a ml közönségünk igényeinek és viszonyainak teljesen megfelel, és ez a „Magyar Hirlap“ melyet Fenyő Sándor szerkeszt. A mi vidéki közönségünknek első sorban azért ajánlhatjuk a legmelegebben a „Magyar Hirlap“ járatását, mert mig a többi központi lap csak szenzáczió szem­pontjából, a törvényszék és rendőrség körébe vágó események alkalmával szórványosan foglalkozik vidé­künkkel, a „Magyar Hirlap“ figyelemmel kiséri kulturális, tár­sadalmi, gazdasági és kereskedelmi helyzetünket is. Ennek annál nagyobb az értéke, mert mindenki tudja, hogy ez a minden párttól független lap leplezetlenül kimondhatja véleményét mindenkivel szemben. A „Ma­gyar Hirlap“ politikája: a magyar fajpolitika, a melynek diadalra jutásáért elszántan küzd nap-nap után. A szabadelvű és demokrata irányban való haladást szol­gálja a „Magyar Hirlap“, mely tizéves fennállása óta óri­ási szolgálatokat is tett a magyarság ügyének. A „Magyar Hirlap“ munkatársainak sorában a legkiválóbb publiczisták és irók neveivel találkozunk. Nem csodálni való tehát, hogy ez a lap a külföld a bármely nipilap- jával bátran kiállja a versenyt. Vezérczikkei és eredeti tárczái, politikai, társadalmi, gazdasági és humoros czikkei, valamint könyvalakbau megjelenő érdekfeszitő regényei az olvasók óriási táborát szerezték meg a „Magyar Hirlap“-nak mely éppen ennek a nagy népszerű­ségének köszönheti, hogy a legnagyobb terjedelemben, naponkint 24—32 oldalon jelenik meg, noha igen olcsó az előfizetési ára. Ezt az olcsóságot még nagyobbnak, még meg lepőbbnek fogja találni közönségünk, ha figyelmét ama kedvezményekre tereljük, a melyekkel a „Magyar Hirlap“ olvasóit elkényezteti. E kedvezmények között első helyen áll a páratlan irodalmi becsű karácsonyi ajándék melyet minden előfizető díjtalanul megkap a most kö­vetkező évnegyedben. Ugyancsak ingyen kapják meg a „Magyar Hirlap“ most belépő uj előfizetői a „Bűn utján“ czimü rendkívül érdekes regény eddig megjelent foly­tatásait. Az Otthon czimü szépirodalmi illusztrált folyó­iratot a „Magyar Hirlap“-pal együtt leszállított áron, évnegyedre négy forintért kapják az előfizetői. Kedvez­ményes áron, negyedévenként 75 krajczárért rendel­hetik meg a „Magyar Hirlap“ előfizetői a remek Francfia Divatlapot és a Képes Gyermeklapot utóbbit negyedévenként 50 krajczárért. A szerkesztői üzenetek írására külön munka­társak vannak szerződtetve, hogy minden, bármely szakba vágó, közérdekű kérdésre, ingyen írják meg a választ. Végül még egy kedvezményről kell megemlé­keznünk, mely valósággal párját ritkítja. Arról t. i, hogy 10 mondd tiz krajczárért a lap bármely előfizetője tehet közzé hirdetést a „Magyar Hírlapiban, melynek rendkívüli olvasottsága biztosítja a hirdetőnek, hogy álláshoz, kölcsönhöz, cselédhez stb. jut. Mindezekért ismételten a legmelegebben ajánl­hatjuk a „Magyar Hirlap“-ot, melynek kiadóhivatalába (Budapest, Honvéd-utcza 10) október 5-ig küldhetők az előfizetési összegek: évnegyedre 3 frt 50 kr., egy- hónapra 1 frt 20 kr. 1—2 A kiadóhivatal. Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY. Eladó ház. Nagy-Károlyban egy öt szoba, konyha, kamara, pincze és a szükséges melléképületek­ből álló, jó karban levő úri lakház kövesut és aszfalt mellett jutányos áron eladó. Czim megtudható e lap kiadóhiva­talában. 3—3 Segédjegyző kerestetik. A jegyzői és anyakönyvi ügyekben jártas­sággal bíró jó magaviseletü egyen, körjegyzői irodámban azonnali belépéssel alkalmazást nyer. A feltételekre nézve akár személyesen, akár levél utján megállapodás történhetik. Nagy-Ar, 1900. szeptember 5. Szabó János, 2—2___________________________h. körjegyző. _____ Pályáza t. A néhai légid. Sternberg Mór és neje Roóz Nina alapítványából folyó évi szeptember hó 30-án és jövő évi márczius hó 20-án, mint az elhaltak évfordulóján kiosztás alá jön : 1. Négy szegény tanuló részére négy 25 forintos ösztöndíj, két részletben kiosztandó. 2. Egy szegény férjhez menő hajadon ré­szére 100 forint Iciházasitási segély, mely a ked­vezményezettnek az esküvő után márczius hó 20-án ki fog adatni. Az ösztöndíjra pályázhatnak helybeli mó- zes vallásu, erkölcsös magaviseletü, vagyonta­lan, elemi iskolai vagy gymnasiumitanulók. A kiházasitási segélyért pályázhatnak szin­te mózes vallásu, 18 évet elért erkölcsös ma­gaviseletü hajadonok. A kellően felszerelt, szegénységi bizonyit- ványnyal támogatott kérvények a helybeli izr. hitközség elöljáróságához legkésőbb szeptember hó 27-ig benyújtandók. Nagy-Károly, 1900. szeptember 20. Ifj. Sternberg Sándor, 1—? mint a fenti alapítvány kezelője. 838—1900. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott, kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a mátészalkai kir. járásbíróság­nak 1898. évi Sp. II—39|4. sz. számú végzése foly­tán Kiss Lajos felperes részére Laskay Miklós alperes ellen 87 kor. 28 fillér követelés s jár. erejéig elren­delt kielégítési végrehajtás folytán alperesektől le és foglalt és 1006 koronára becsült ingóságokra a máté­szalkai kir. járásbíróság V. 58118. számú végzésével a további eljárás elrendeltetvén, annak az alap és felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok kielégítési jogot nyertek volna Ököritón adós lakásán leendő megtartására határidőül 1900. évi október hó II. napjának d. u. 3 órája kitüzetik, ami­kor a biróilag lefoglalt szobai bútorok, czimbalom, kocsi s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükségesetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, amennyi­ben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, hogy elsőbbségi jelentéseiket az árverés meg­kezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. Kelt Máté-Szalkán, 1900. szept. hó 10. Péner, kir. bir. vhajtó. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom