Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-02-04 / 5. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY említett dijnokok azonnali elbocsátása folytán az ügyek gyors kiadmányozása fennakadást szenvedne, az állandó választmány azt is javasolta a közgyűlésnek, hogy Írjon fel a belügyminisztériumhoz a leiró személyzet fizetésének pótállami javadalmazással leendő fede­zése iránt. Nagy László alispán: Ámbár az alispánnak kötelessége lehetőleg védeni az állandó választmány véleményét, sajnálja, de ezúttal más véleményen van s indítványozza, hogy a leiratot, minden megjegyzés nélkül vegyék egyszerűen tudomásul s az iratokat további eljárás végett neki adják ki. Szerinte olyan komoly testület, mint a közgyűlés, mig a vizsgálat eredményét nem látja, a bizalmat nem előlegezheti. Másrészről a mi a dijnokok kérdését illeti, minthogy a rendelet megjött, ő kénytelen a nem rendszeresített létszámot elbocsátani. N. Szabó Antal: Bár ő és társai a közigaz­gatási bizottság tagjai azon kedvező helyzetben van­nak a főispán figyelmessége folytán, hogy megkapták másolatban a belügyminiszter leiratát, de minthogy a többi bizottsági tag nem ismeri azt, kéri a leirat fel­olvasását. Isaák Dezső szükségtelennek találja a leirat felolvasását, mert akkor a mellékleteket is fel kell olvastatni. Osztja az alispán nézetét vagyis egy­szerűen ki kell adni a leiratot intézkedés végett az alispánnak. Kéri azonban megismertetni annak idején a közgyűléssel a történt intézkedéseket. Nagy László alispán figyelmeztet arra, hogy joga van mindenkinek követelni a leirat felolvasását, a mellék­letek felolvasása azonban mellőzhető. Domahidy Sán­dor is hasonló nézetben volt. Isaák Dezső ezzel szemben azt vitatta, hogy a mellékletek felolvasását is el kell rendelni, mivel kü­lönben egyoldalulag volnánk informálva. Szerinte a leiratban olyan világot tárnak fel előttünk, a mely nem kellemes, de eloszlatják azt a mellékletekben fel­sorolt adatok. Miután Domahidy Sándor e vitának azzal vetett véget, hogy a leirat felolvasása után még min­dig határozhat a közgyűlés oly irányban, hogy a mellékletekkel is az történjék-e, felolvasták a leiratot s ezután Isaák Dezső kívánságára a mellékletek felolvasásához is hozzá kezdtek. De minthogy a mellékletek felette terjedelmesek voltak, kétszer is félbeszakította a közgyűlés türelmetlensége a felol­vasást, jóllehet Isaák Dezső következetességből az egésznek felolvasását sürgette. Dr. Adler Adolf: Isaák Dezső ellenezte a leirat felolvasását, holott azt meg kellett tenni már a tisztviselők reputácziója érdekében. Ugyanis a Szat- mármegyei Közlöny azt Ígérte, hogy közölni fogja a miniszteri leiratot, később kijelentette, hogy ezt tenni, a közgyűlést megelőzőleg, nem tartja illőnek. Ennek folytán a vidéken ez az eljárás azon gyanút keltette némelyeknél, hogy minő rém dolgokról, sikkasztásról stb. lehet szó a leiratban. Most már hallhatta min­denki, hogy a tisztikar terhére nincs ott szó semmi nagy vétségről, becsületbevágó dologról. Erről az eddig felolvasott részletekből is mindenki meggyőződhetett, azért a mellékletek további részének felolvasását mellőzhetőnek tartja. Miután Isaák Dezső is belenyugodott a többi részlet felolvasásának mellőzésébe, felszólalt Nagy László alispán. Nem akart hozzá szólni a leirathoz, de két dolog tekintetében kötelessége már most felvi­lágosítást adni a közgyűlésnek. Az egyik a leiratban említett 22 ezer frtos deficzitje illetve tartozása a házi pénztárnak. O ezt a kérdést már a vizsgálatnál tisztázni akarta, de nem vették be nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe. A házi pénztár tartozásának a tör­ténete a következő. Mikor a megyei székház keleti szárnyát épitették, az építkezést 17 ezer frt adósággal proponálták. Ez a határozat miniszteri jóváhagyást is nyert. A nmltságu belügyminiszter ur a kölcsön meg­kötésénél formai nehézségeket tett s az építési költségeket ki kelletvén fizetni, a kereskedelmi miniszter engedélyé­vel az úti pénztárból vette kölcsön a 17 ezer frtot. kezdte a fölolvasás a báli tudósításról, mely igy vég­ződött : „A díszes hölgy-koszorú minden virágát nem méltathatjuk külön-külön, csak annyit konstatálunk, hogy ritka község dicsekedhetik annyi szép asszony­nyal mint B. Ki kell azonban emelnünk az est hős­nőjét, a jótékonyság valódi mintaképét, a ki a rendező bizottságnak ez idő szerint itt a fővárosban időző elnökéhez 600 koronát küldött e levél kíséretében, melyet czimzett engedelméből itt adunk : „Tisztelt Elnök Url Fogadja e 600 koronát ama szerencsétlenek részére, mint a bál alkalmából meg­takarított toilette kiadást. És mert a legszentebb czél vezetett, remélem, hogy úgy a rendező bizottság, mint a n. é. b . . . . i közönség megbocsát az én igénytelen ráczvászon toilettemnek. Bárday Béláné“ A czikk alján ritkitott betűkkel még ez állt: „Hozzon az Isten hasonló alkalmakkor mentői több ráczvászon ruhás hölgyet.“ K. I. Az ezen felüli 5000 frt összeget, minthogy a vármegye alapitó tagja a kisbirtokosok országos földhitelinté­zetének, a részvény eladásával akarta fedezni. A mi­niszter már fel is oldotta a kötvényezés alól, azt fel is küldték értékesítés végett, de a jelenlegi pénzügyi viszonyok között azt még ma sem lehet eladni, sőt ez nem sikerült annak daczára sem, hogy a közgyűlés engedélye mellett bizonyos leengedés mellett is meg- kisérlette. Tehát a 22 ezer frt tartozás fedezetét leli a miniszter jóváhagyásában. A másik a mire nyilat­kozni akar egy 4000 frtos deficzit Ezt körülbelül 1882. évben adták ki, illetve előlegezték a letéti pénz­tárból az árvaépületek tüzbiztositására. Ez nem az ő ténye. Ezen összeg legnagyobb részét behajtották, de azért marad behajthatatlan mégis. Hogy ezt miből té­rítse meg, nem tudja, nincs rá alapja. Hogy a leirat­ban foglalt többi nehézségekre észrevételt nem tesz, azt hiszi, hogy ezt méltányolni fogja neki a közgyűlés hisz akkor úgy tűnnék fel, mintha perbe akarna szállani a miniszterrel, az ügy tekintetében előre be­folyást akarna gyakorolni. Azzal végzi beszédét, hogy egy korrekt tisztviselő magára nézve helyesebbet nem indítványozhat, minthogy vegyék egyszerűen tudo­másul a miniszter leiratát s adják ki további eljárás végett az alispánnak. Ezután dr. Adler Adolf és Jékey Zsig- m o n d az alispán mellett szólaltak fel, ellenben Luby Géza azon nézetének adott kifejezést, hogy ha az alis­pán a miniszter rendeletéhez képest elbocsátja a dij- nokokat a közigazgatás menetéért vállaljon felelősséget a miniszter. A közgyűlés az alispán indítványát fogadta el s igy a határozat az volt, hogy a közgyűlés a leiratot köteles tisztelettel tudomásul veszi s a leiratot összes mellékleteivel kiadja a vármegye alispánjának az el­rendelt intézkedések foganatositása iránt. E határozat értelmében az alispán köteles lesz a leiró személyzet egyrészét elbocsátani. Ezután a közgyűlés letárgyalta a tárgysorozatba felvett többi ügyeket is, a melyek közül felemlítjük a következőket: A Nagy-Károly városi képviselő-testületi tagok választásához elnöknek Kalós Pált küldték ki. A nagybányai városi főjegyzői választás ellen beadott felebbezés félretételével, helyben hagyták a választást. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága január hó 30-án d. u. 4 órakor rendkívüli ülést tartott. Jelen voltak az ülésen: gr. Hugonnai Béla főispán, Nagy László alispán, Nagy Béla, Isaák Dezső, Domahidy Sándor, Kende Zsig- mond, Luby Géza, N. Szabó Antal, Jékey Zsigmond, Ifj. Böszörményi Sándor, Balázsy József, bizottsági tagok, Ilosvay Aladár, Kemény Alajos, dr. Serly Gusztáv, Ilosvay Fe- rencz, Kováts Béla, Kacsó Károly, Luby Béla, Dénes Lajos és dr. Schönpflug Richárd szak­előadók. Az ülés megnyitása után Jékey Sándor és Ilosvay Endre főszolgabírók letették mint erdei kihágási bírók az esküt. Az ülés egyedüli tárgya volt a vármegyé­nél eszközölt hivatal vizsgálat tárgyában leér­kezett belügyminiszteri rendelet folytán szük­séges intézkedések megtétele, a mely rendelet­tel a belügyminiszter több megyei tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelte el. A leirat felolvasása után azon javaslatot tették, hogy az alispán elleni vizsgálattal N. Szabó Antal, a központi tisztikar elleni vizsgá­lattal ifj. Böszörményi Sándor, Szuhányi Géza főszolgabíró elleni vizsgálattal Nagy Béla és Ilosvay Endre főszolgabíró elleni vizsgálattal Luby Géza bizassék meg. Domahidy Sándor felvetette a kérdést, hogy az a közigazgatási bizottsági tag, a ki a fegyelmi választmány tagja is, fogana- tosithatja-e a vizsgálatot s nem esik-e majd kifogás alá az, ha ugyanazon ügyet mint a fegyelmi választmány tagja is elbírálja. Hozzá szóltak e kérdéshez dr. Schönpflug Richárd, N. Szabó Antal s végül abban történt meg­állapodás, hogy a vizsgálattal megbízóit annak a fegyelmi ügyének tárgyalásában, a ki ellen a vizsgálatot foganatosította, nem vehetvén részt, helyette a póttag fog bíráskodni. Ezen megállapodás után elfogadták a vizsgálat vezetésére vonatkozó proposiciókat. Az ülés végén Luby Gézának egy-egy kérdése volt az alispánhoz és főorvoshoz. Az első volt a simái eset, a hol a körjegyző mint anyakönyvvezető akadályozva lévén a hivatalos működésben, a házasuló felek, anyakönyvvezető helyettes nem lévén, csak késedelmesen kelhettek egybe. A másik kérdést a főorvoshoz intézte és ez az volt, hogy van e tudomása arról, hogy egy Simában difteritisz- ben elhalt egyént, N.-Géczen temettek el. Az alis­pán válaszában utalt arra, hogy ha az annya- könyvvezető helyettes leköszön, a törvény értel­mében addig nem hagyhatja el helyét, mig utódja nincs kinevezve. De a gyakorlatban megtörténik nem egyszer, hogy azonnal el­hagyják helyüket s ilyen lehetett a simái eset is. Különben ha a főispánhoz tettek volna jele lést, azonnal kirendelték volna a helyettest. A főorvoshoz intézett kérdésre megígérte az alispán, hogy megvizsgáltatja az esetet. Végül Jékey Zsigmond említette fel azt, hogy a géberjéni kataszteri birtok iveket most sem kapta meg a község, jólehet a pénzügy­igazgató postakönyvvel igazolta azok kiküldé­sét. Nagy László, Kende Zsigmond és Kemény Alajos felszólalása után megnyugtatta felszó­lalót az alispán, hogy ezt az ügyet is meg­vizsgáltatja. HÍREK. — Személyi hir Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja január hó 31-én a reggeli vonattal Buda­pestre utazott, a honnét a jövő hét elején tér vissza székhelyére — Meghívás. A képviselőtestület tagjait a f. évi február hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor a város­háza tanácstermében tartandó évnegyedes rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly. 1900. jan. 30. Debreczeni István, polgármester. Tárgysoro­zat: 1. Alispán ur elnöklete alatt az üresedésben levő mérnöki állás, I-ső osztályú, esetleg üresedésbe jövő Il-od osztályú irnoki állás választás utjáni be­töltése. 2. Polgármester elnöklete alatt: A nagymélt. magy. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 79,425. IX—-1889. sz. leirata a volt szatmármegyei nőipar- egyesülettől átvett összegből 3190 frt 02 krnak pol­gári leányiskolái építési czélokra mikénti felhaszná­lása iránt. 3. A nagymélt. magyar kir. kereskedelem­ügyi miniszter ur 1124—900. I. számú leirata a kövezetvám engedélyezése ügyében. 4. Vármegyei törvényhatóság 711—99. kgy. sz. határozata a gyám­pénztár 1898. évi számadásának jóváhagyása tárgyá­ban. 5. A nagy-károly—börvely—porcsalmai útvonal­nak a törvényhatósági utak sorába eszközlendő felvétele iránt hozott 1082—899. bjk. számú törvény- hatósági határozat. 6. Polgármester javaslata a tűz­oltó intézmény fejlesztése tárgyában. 7. A főgym- nasium tulajdonát képező urai 37. sz. tjkvi. ingatlan­nak 6 évre eszközölt haszonbérbe adásáról kiállított szerződés jóváhagyása. 8. A róm. kath. hitközség kérvénye, hogy az iskolák segélyezése tárgyában hozott 86—899. közgyűlési határozat akként érlel- meztessék, hogy a város a r. kath. hitközség részére a fenti határozat kelte előtt ki adott járandóságot akkor is kiadja, ha a bitfelekezetek segélyezését neta­lán beszüntetné. 9. Szolomájer Gusztáv pénztári ellenőr kérvénye felesége huzamosab idő óta tartó betegsége miatt 200 korona segélynek megadása iránt. 10. Nonn Gyula kérvénye a Kölcsey-utczai területből megvásárolt 589 négyszög méter terület­nek tulajdonjogi bekebelezés végett kiállított szerző­désnek jóváhagyása iránt. 11. Az egészségügyi, gazdasági és pénzügyi, jogügyi építési, kórházi, tel­jesen ismeretlen és távollévő hadköteleseket puha­toló bizottságok megalakítása; az adókivető bizott­ságba 2 tag választása. 12. Nagy János volt városi hajdú kérvénye a sokszorosító gép kezeléséért jutalmazás iránt. 13. A deczember havi váratlan pénztár vizsgálat jegyzőkönyve. 14. 24 órával előbb netalán beadott indítványok tárgyalása. — Bakó László, a nemzeti színház tagja a jövő héten Szatmáron fog vendégszerepelni. Kedden az Iskárióth czímszerepében lép fel először. Ezenkívül XI Lajost s a Haramiákban Károly és Ferencz szere­pét egyszerre játsza. — Eljegyzés. Dr. Krausz Samu ügyvéd B.-ujfalu- ból a napokban eljegyezte Feldmann Jakab tasnád- szántói nagybérlő kedves szép leányát Mariskát. Bol­dogság kisérje a kötendő frigyet. — Emlókeztetós. A nagykárolyi kereskedő ifjak köre ma tartja első évi közgyűlését d. u. 3 órakor saját helyiségében. — Ugyancsak ma délután 2 óra­kor lesz a mesterrészi legelő tulajdonosok közgyűlése a városháza nagytermében. — Esküvő. Varga Lajos hajdúböszörményi kereskedő a múlt héten esküdött örök hűséget váro­sunkban Schnell Ilonkának, Schnell József polgártár­sunk kedves leányának. — A helybeli dalegylet január 30-án választmányi ülést tartott, Demidor Ignácz elnöklete alatt. Az elnök beszámolt a január 13-iki estély jövedelméről és be­mutatta a diósgyőri dalkör zászlószegjét, a melyet 5 frttal váltott meg az egyesület. A választmány elis­merését nyilvánította Bródy Lajos egyesületi ügyész­nek, a ki a hátralékos tagsági dijakat behajtotta.Ezután elhatározták, hogy a debreczeni dalegylet átirata folytán a kerületi szövetség alakuló közgyűlésén kép­viseltetik magukat. Az idei közgyűlés a városháza I nagytermében f. hó 18-án d. u. 3 órakor lesz. — A honvédség köréből. Barkóczy Ferencz törzs­tiszt jelölt százados a napokban tartotta katonai szolgálatának 25-ik évfordulóját. Ünnepség közt ment végbe a katonai szolgálati jelvény feltüzése. A dél­előtti vonattal megérkező Ludmann Gyula ezred-

Next

/
Oldalképek
Tartalom