Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-09-09 / 37. szám
Nagy-Károly, 1900. szeptember 9. 37- szám. XXVI. évfolyam IHEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. *SZEHKESZTŐSÉG ós KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Aagy-Károlybán, inegyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.-s* Egyes szám ára 20 fillér, wsHirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levels zőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 23941—1900 Vármegyei közigazgatási bizottság kiadja az 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzatot további eljárás végett. Határozat. Az 1890.1. t. ez. 28. §-a értelmében letárgyalt 1901. és 1902. évi közúti költségelőirányzat folyó évi szeptember hó 10-től kez- dődőleg a vmegyei főszámvevői hivatalos helyiségben 15 napi közszemlére kitétetik, mely idő alatt a hivatalos órákban megtekinthető, s az esetleges felszólamlások f. évi szept. hó 26-ig beadhatók. Miről vmegyei főszámvevő az iratok kiadása mellett, továbbá a Szat- mármegyei Közlöny kiadóhivatala jelen határozatnak a lap legközelebbi számában leendő közzététele, s a közzétételt igazoló lappéldány beküldése végett határozatilag értesittetik. Nagy-Károly, 1900. szeptember 8. Alispán helyett Ilosvay, vm. főjegyző. 23780—1900. sz. Az állandó választmány kiadja további eljárás végett az 1900. évi házipénztári költség- előirányzatot. Határozat. Az állandó választmány által 1886. XXI. t. ez. 17. §-sa értelmében letárgyalt 1900. évi házi költség előirányzat az állandó választmány javaslata kapcsán, összes mellékleteivel együtt f. évi szeptember hó 10-ikétől 15 napra a vármegyei főszámvevő hivatalos helyiségében azzal tétetik ki közszemlére, hogy az a 15 napi határidőn belül a hivatalos órák alatt az érdeklődők által megtekinthető, az esetleges felszólamlások pedig ugyan ezen határidő alatt az állandó választmányhoz beadhatók. Miről Jeney Géza vmegyei-főszámvevő az összes iratok kiadása mellett oly felhívással értesittetik, hogy azokat a hivatalos órák alatt az érdeklődőknek bocsássa rendelkezésére a netalán kívánt felvilágosításokat adja meg ; a határidő lejáratával a kiadott iratokat terjessze visszá, értesittetik továbbá a Szatmármegyei Közlönykiadó hivatala jelen határozatnak a lap legközelebbi számában leendő közzététele és a közzétételt igazoló lappéldány beküldése végett. Nagy-Károly 1900 szeptember 7. Ilosvay, vm. főjegyző. r Á R C Z A. Felsenburgi Höller Jozefin. Folyt, és vége. Felsenburgi Höller Jozefin asszony harmincz év előtt ragyogó leány volt. Ballet-csillag, akiért rajongtak a fiatal gavallérok és sok bolondságra adták rá a fejüket miatta. Balle t-herczegnőnek hívták és esdeklettek a kegyeiért. De Felsenburgi Höller Jozefin büszke leány volt. Három lépésről beszélt az urakkal és megtette azt a bolondságot, hogy belebomlott egy részeges prim- hegedüsbe, akinek a barna fejét mindennap és minden este ott látta a lábai alatt az orchesterben. És feleségül ment hozzá. Úgyszólván maga kérte meg Kádár Jánost, aki egy kicsit ostoba ember volt és sokat ivott. Felsenburgi Höller Jozefin aztán egyszer magasabbat talált ugrani a rendesnél és fent, a csípőjénél kificzamodott a lába. Feküdt utána három hónapig, de aztán is megsínylette ezt a magas ugrást. A szép liliomszál termete megtört és feje egészen előre esett. Mert a ballett-herczegnő biczegett. Ezzel aztán a ballet-herczegnőnek lehullott a koronája. A kurta tülanglé szoknyákat félre kellett dobni, mert a biczegő lábért már nem rajongtak a gavallér urak. A többi aztán magától ment. Kádár János még húzta egy-két évig a prímet, de egyre hamisabban, mert sokat ivott az istenadta, végre aztán ő is beadta a kulcsot. Kidobták szegényt a zenekarból és hazament búsulni. Felsenburgi Höller Jozefin ekkor csapott fel táneztanárnőnek. Bérbe vettek Jánoskával egy ócska zongorát s a ferenezvárosi kisasszonykák és urfiak e mellett tanulták meg a tánczolás művészetét. És innen kezdve nagy szürkeség következik. Évek, hosszú évek olvadnak egymásba és semmi esemény. Felsenburgi Höller Jozefin asszony tanít és 24811 — 1900. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének folyó évi szeptember hó 7-ikén tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésében 733. bjkvi szám alatt az állami m. kir. állatorvosok működési területeinek és székhelyeinek kijelölése ügyében kelt határozatát az 1886. XXI. t. ez. 8. §-sa értelmében azzal teszem közhírré, hogy az az elleni esetleges felebbezések a közhirrétételtől számított 15 napon belül hozzám nyújtandók be. Nagy-Károly 1900. szeptember 7. Nagy László, alispán. Szatmár megye közönségének Nagy-Károlyban 1900. évi szeptember 7-én tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata 733—-1900 bjkvi. sz. Elintézés alá vétetett a nmltsgu földm. ü. m. kir. miniszter urnák f. évi juliujs hó 3-án 53832 sz. a. kelt rendelete, mely szerint az állami állatorvosok működési területének és székhelyének megállapítása iránt való intézkedésre hívja fel a vármegye közönségét. Az állandó választmány véleményével megegyezőig elhatározza a közgyűlés, hogy a nméltóságu földm. ü. m. kir. miniszter úrhoz felirat intéztessék arra nézve, hogy a vármegye Il-od fokú hatósághoz kirendelendő törvényhatósági állatorvos csakis a vármegye állategészségügyi teendőivel bizassék meg, miután a vármegye állatállománya 342,447 darabot tevén ki, a f. év haszonállat összeírása szerint, ezen nagy állatállomány a törvényhatósági állatorvos teendőit annyira igénybe veszi, hogy az esetre, ha a törvény- hatósági állatorvos működési köre a vármegye területén levő és törvényhatósági joggal felruházott Szatmár- Németi szab. kir. városra nezve is kiterjesztetnék, ezen körülmény a vármegye állategészségügyi igazgatását bénítaná. A járási és városi m. kir. állatorvosok működési területének és székhelyének megállapítására nézve pedig azon javaslatot terjeszti a vármegye közönsége a nméltóságu földm. ügyi miniszter ur elé, hogy a nagykárolyi járásra nézve Nagy-Károly székhelylyel, a mátészalkai járásra nézve Máté-Szalka székhelylyel, az erdődi járásra nézve Erdőd székhelylyel, a fehér- gyarmati járásra nézve Fehér-Gyarmat székhelylyel, a szinérváraljai járásra nézve Szinér-Váralja székhelyaz évek a hogy egymásra halmozódnak, egyre jobban töpörödik össze. De azért a régi. Ha bekopogtat valahova, bájos bókot vág és libegve közeledik. Szinte tánczol. Otthon örökösen tánczol. Kádár János urat a halálig kínozza, hogy zongorázzék s a mint a sivitó hangok ritmusára veti a lábait, sok bájra törekszik. Szerdán és szombaton sokat fárad. A kis ferenezvárosi csemetékben sok a merevség "és az érzéketlenség. Holtra gyötri magát velők, de amikor már vége a tánezórának, egymaga tovább tánczol és gyönyörködik a mozdulataiban. Szerdán és szombaton t. i. házmesteri beavatkozás nélkül szólhat a zongora. ♦ * * Jozefin asszony a Ferencz-köruton biczegett hazafelé. A kicsi, öreg teste könnyedén hajlott jobbra- balra és a ballet-herczegnő belemosolygott az áprilisi napsugárba. Pipiskedve lépkedett és alig várta, hogy hazaérve, tánczoljon kissé. Ma újra gorombáskodni fog a házmester, mert nincs is szerda és a zongora mégis szólni fog. Igen, Jánoskának muszáj ma zongorázni. Mert olyan szép a tavasz. A napsugár tánczol, a virág illatos, tavaszi szellő tánczol . . . minden, minden tánczol . . . Hát miért nem tánczolhatna ő is. Sőt. Ejha, ha most neki kerekednék a körúton itt és tánczolna egyet. — Na hiszen. Pedig szinte kedve volna rá. Mert olyan szép ez a tavasz . . . Felsenburgi Höller Jozefin asszonynak valaki mélyen belenézett az arczába. Jozefin asszony azt hitte, hogy valami ismerőse és szinte bókolt, De ekkor látta, hogy bizonyos katona. Egy vén katona. A katonák pedig mind szemtelenek. Jozefin asszony sietett. És úgy rémlett, hogy háta mögött sarkantyupengést hall. Na, mindegy. És befordult lakása felé. Alig várta, hogy tánczoljon. Jánoska ma sokat fog boszankodni. Mert ha a házmester neveletlenkedik és betiltja a zongorázást, Jánoskának fütyölnie kell. így. — Jánoska! nyitott be hangos szóval aztán a lakásba, — Jánoska, tánczolok. A Semiramis-balletet. Halljuk csak 1 lyel, a nagysomkuti járásra nézve Nagy-Somkut székhelylyel, a csenged járásra nézve Csenger székhelylyel, és a szatmári járásra nézve Szatmár-Németi székhelylyel egy-egy járási m. kir. állatorvosi állás, Nagy- Károly r. t. városra nézve pedig Nagy-Károly székhelylyel egy városi m. kir. állatorvosi állás szereztessék, a nagybányai járás, Felső-Bánya r. t. város és Nagy-Bánya r. t. város m. kir. állatorvosi teendőinek ellátására nézve pedig javasolja a vármegye közönsége, hogy úgy Felső-Bányán mint Nagy-Bányán szereztessék egy-egy m. kir. városi állatorvosi állás és a Nagy-Bányán s Felső-Bányán alkalmazandó városi m. kir. állatorvos a nagybányai járás m. kir. állatorvosi teendőt is ellátná olyképen, hogy a Nagybánya városi m. kir. állatorvos hatáskörébe a nagybányai járáshoz tartozó Kis-Sikárló, Nagy-Sikárló, Mező-Aranyos, Monostor, Misztótfalu, Lápos-Bánya, Misztmogyorós, Miszt-Bánya, Zazar, Buság, Hidegkút, Feketefalu, Lé- nárdfalu, Alsó-Újfalu, Erdőszáda, Balotafalu, Tománya, Oláh-Tótfalu, Oláh-Újfalu, Farkasaszó községek, a Felső-Bányai városi m. kir. állatorvos hatáskörébe a nagybányai járáshoz tartozó Kapnikbánya, Nyegrefalu Bajfalu, Dioshalom, Győrkefalu, Pusztatelek, Laczfalu, Magyar-Kékes, Kékes, Öroszfalu, Felső-Sándorfalu, Szakálas-Dombó, Giródtótfalu, Felső-Újfalu, Kisbánya, Tőkés, Oláh-Kékes, Alsó-Fernezely, és Felső-Fernezely, községek is beosztatnának s egyúttal a nméltóságu földm. ü. m. kir. miniszter ur az 1900. XVII. t.-ez. 10. §-nak 4. és 5 pontjai értelmében felkéretni hatá- roztatik, hogy Felső-Bánya, Nagy-Bánya, és Nagy- Károly városokat a külön városi állatorvos alkalmazásának kötelezettsége alól felmenteni és a Nagy-Károly, Felső-Bánya és Nagy-Bánya városokban alkalmazandó városi m. kir. állatorvosokat arra nézve felhatalmazni méltóztassék, hogy székhelyükön a megállapítandó feltételek mellett a vágatási szemlét teljesíthessék és a vágatási lajstromot vezethessék s közreműködhessenek az állatvásárokon. Felső-Bányavárosnak és Nagy- Károly városnak azon bejelentése, hogy az alkalmazandó városi m. kir. állatorvosnak a szükséges irodai helyiséget rendelkezésére bocsátja, jóváhagyólag tudomásul vétetik, ellenben Nagy-Bánya város azon bejelentése, hogy csakis az esetben hajlandó a városi m. kir. állatorvosnak lakhelyet és hivatalos helyiséget Valaki kopogott. Jozefin asszony már tánczolt és semmit se hallott. Az ajtón be lépett egy katona. A vén katona, aki a körúton pengette a sarkantyúját. Huszár ezredes volt. Megállt az ajtóban és a kezét a sipkájához emelte. Jozefin asszony bókolt és szinte énekelve mondta: — Parancsol, uram ? A huszárezredes tétovázott. Aztán előre lépett és mosolyogva mondta: — Az utczán láttam meg önt, asszonyom. Követtem, mert, úgy hiszem, ismerem. Én Kisíáy Pál vagyok. Jozefin asszony egyszerre a két lábujjhegyére állott és egy cseppet sem látszott elragadtatva lenni. Szárazán mondta: — Igen ? A hadnagy ? Nos ? A vén katona csodálkozva nézett Jozefin asz- szonyra. — Hát tudja, látni akartam a kis bellet-herczeg- nőt. Hiszen emlékszik még . . . — Hogy emlékszem? Hogyne! Oh, hogyne! És egyszerre haragosvörös lett a Jozefin asz- szony arcza. — Oh, nagyon jól emlékszem — mondta aztán felcsattanó hangon. Különben, hogy is mert most elkísérni ? Maga szemtelen. Már a múltkor kiadtam az útját, amikor kétszer megcsókolt. — A múltkor . . . harmincz év előtt ! . . . mondta csodálkozva az ezredes. Rég volt . . . — Hát hiába is veszekszik még utánam — folytatta pattogva Jozefin asszonyom — utálom magát. — De mit gondol az Istenért ? — Elég! ajánlom magam. Többet ne merjen elkísérni ! És büszkén vetette fel fejét a csöpp, összeaszott Jozefin asszony és az ajtóra mutatott. Kisfáy Pál huszárezredes kábult fejjel hátrált ki a szobából. Mikor kint volt az ajtón, Jozefin asz- szony az ura felé fordult és meggyőződéssel mondta : — Látod, milyen szerelmes a szegény? Valóságos futóbolond . . . Pakots József. Szatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ^ és VEGYESTARTALMU HETILAP. ^ SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.