Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-09-02 / 36. szám

SZATMARMEGYEI

Tr

ív

0 Z L Ö N Y

Elsősorban meg kell szabadítani iskoláinkat a holt nyelvektől, melyeket nyolcz esztendei keserves magolás után, úgy sem tudnak elsajátíttatni a tanulóval. A matematikából és fizikából csak arra tanítsák a tanár urak a tanulókat, amit ők maguk is értenek. A többit dobják el. Ne használják a mogorva szobatudósok tankönyveit, melyek olyan nyelven vannak megírva, hogy sokszor művészettel párosult munka kell hozzá, hogy az ember egy-egy mondat értelmét kitalálja. Dobják el az olyan történeti könyveket, melyeket szereplő politikusok, mérges sovinisták vagy felekezeti elkülönítést hirdető emberek Írtak. Ezeknek az uraknak történeti müvei egytől egyik hazugak, mert minden históriai eseménybe bele keverik a maguk egyéni elfogultságát és politikai tendencziáját

E sorok írója, ha végig lapozza a magyar középiskolákban használatos történeti könyveket,fölháborodik, annyi bennük a szemérmetlen hazugság, olyan könyvek kellenek ma, melyben az igazságot hirdetik, mert a középkorból ránk maradt üres frázisok nyűge alól már felszabadult a világ.

Ne tömjük tele a szépért lelkesülő ifjúság fejét Virág Benedekekkel, Berzsenyi Dánielekkel. Jó hazafiak, jó poéták voltak ők, de nem szolgáltak rá, hogy többet foglalkozzunk velük, mint amennyi érdemük van rá. A zengzetes hexameterek és saffoi versszakok helyett ismertessük meg a diáksággal a külföld műremekeit, valamint a modern magyar s külföldi nagy irók munkáit. Ezekből tanulnak finomult ízlést és felvilágosodottságot.

És a főtantárgyak között foglaljon helyet a testgyakorlat. Minden nap tornászon és vívjon az ifjúság.

Nézzük Amerikát vagy Angliát! Nemzeti ünnepként üli meg az egész nép, amikor néhány tanintézet ifjúsága tornaversenyre seregük össze. Ott már meggyőződött róla minden tényező, hogy tetterős férfiak csak edzett, erős izomzatú fiatal emberekből válnak.

És vezessük be az iskolákba a praktikus tudományoknak praktikus módon való tanítását. Nyelveket, földrajzot, ethnografiát, közigazgatási és kereskedelmi törvényeket, művészettörténetet és kritikát tanítsanak, inkább élő szóval, mint könyvekből.

Mind ezeket tudnia kell a modern müveit embernek, ha társaságban akar forogni s érvényesülni óhajt.

Csodálatos! Egyben elértük, sőt talán túl is haladtuk a külföldet a modern nevelés tekintetében. S ez a leány-nevelés. A folyton szaporodó magasabb nőiskolák évről évre hatványozott számban produkálják a kenyérkereső pályákra képesített leányokat.

Manapság, ha egy polgári középvagyonu családban kettőnél több leánygyermek van, azokat okvetlenül kenyérkeresetre oktatják ki. Hivatalok és tanszékek egyaránt elvannak már árasztva nőkkel, akik kétségbe ejtő kicsiny fizetésért dolgoznak. Nagy baj ám ez, mert előlünk, férfiak elől elveszik a kenyeret. Ha ez igy tart, néhány esztendő múlva olyan elkeseredett kenyérharcz fejlődhetik ki férfi és nő között, mely társadalmunk megingására vezethet. A nő kenyér szerzése már is olyan problémává nőtte ki magát, melynek megoldása kell, hogy égetően sürgős feladatát kepezze első sorban a törvényhozásnak. Valami helyes modus vivendit kell megalkotni, különben teljesen megváltozik a magyar nő helyzete, melyben e haza fennállása óta oly kitünően teljesítette hivatását.

így vagyunk mi magyarok. A jó és hasznos reformot nem igen, vagy csak nagyon lassan vesszük át a külföldtől, de a helytelenségekben és túlzásokban annál hűségesebben és gyorsabban haladunk a nyomában.

E. D.

Színészet.

Szalkay Lajosnak a szatmári színház igazgatójának társulata a múlt héten változatos műsort mutatott bejó előadásokban. Láttuk már a társulatot vígjátékokban is s az a megjegyzésünk, hogy e tekintetben, a férfi szereplőket illetőleg a társulat még nem teljes, nagyon rá férne még egy pár jó erő. De azért a vígjátékok előadása is tetszett, a miben része van annak is, hogy amit előadtak, mind újdonság volt nálunk s igy az újdonság ingerével és érdekességével hatott, elfeledtette a gyengébb erők szintelenségét. A közönség

szépen látogatja a színkört s mert még sok újdonsága van a társulatnak, az operettek pedig nagyon jó előadásban vannak bemutatva, jövőre is telt házai lesznek színtársulatunknak, a melytől a fegyelmezettséget és igyekezetei eltagadni nem lehet.

Szombaton aug. 25-én, Sulamith, Goldfaden szép zenéjü operája került színre, a czimszerepben Szalkaynéval. Kitűnő Sulamith mert szépen játszik és éneke tiszta, iskolázott. Hangja elég terjedelmes és kellemes. Szalóczy Irén is kedves Abigail volt, kinek énekét és tánczát hatalmas tapsvihar jutalmazta. Igen jó volt Kemény Lajos mint Absolon. Szépen énekelt és jól alakított. A zenekar is közreműködött arra, hogy élvezetes előadást nyújtson. A színkör egészen meg telt közönséggel.

Vasárnap aug. 26-án két előadás volt. Délután zóna elődás Szigligeti Két pisztolyát adták, Sobri Jóska lakodalma czim alatt. Kár a hires régi jó darabok czimét is elferdíteni. Az ilyen hatást kereső czim elkeresztelések megjárják Kutya-Bagoson valami kóborló truppnál, de nem városunkban. Különben az előadásnak kis számú közönsége volt s az előadás minden kritikán alóli rósz volt. Jövőre tessék gyermek előadásokat rendezni és a szereplők vegyék komolyan feladatukat. Este megismételtékS u la m i t h o t, szép számú közönség előtt, ismét jó előadásban. Hétfőn a Kurucz furfangot adták itt másodszor, majd nem telt ház előtt. Az előadásról ugyanazt mondhatjuk el, a mit a múlt heti referádánkban mondtunk.

Aug. hó 28-án szép számú közönség jelenlétében Blumenthal és Kadelburg kitűnő bohózata „Az arany kakas“ került színre összevágó élénk előadásban. Szalkay Lajos Dachseimayer Nepomuk szerepében egy oly minden tekintetben sikerült kabinet alakítást mutatott be, mely bármely színpad díszére válnék. Holé- czy Ilona „Szikra Júliát“ jól alakította, azonban nem ártana, hogy a tűzről pattant menyecske alakításába több tüzet mutatna. Szepessy az öreg professzor „Horváth“ szerepét művészi érzékkel domborította ki. Hetényi „Gyárfás“ ügyvéd szerepét élénken, ügyesen játszotta. Pálft Mariska „Klárikája, Jászay Mariska ,,Erzsi“-je, Virág Ferencz „Fürge Antal“-ja jó alakítások voltak s hozzá járultak a zajos est sikeréhez.

Szerdán aug. 29-én Guthy Soma és Rákossi Viktor bohózatát Napoleon öcsémet adták itt először, közepes számú közönség előtt, jó előadásban. A czim szerepet, a beteg Krémer heljett Szalkay vette át az utolsó perczben, de azért igen ügyesen alakított s épp azzal hatott, hogy óvakodott a túlzásoktól. Igen jó volt Holéczy (Lili) és Pálfi Mariska (Flora) Jászay Mariska (Narczisz) valamint Szepessy (Maczak). Már Hetényiről (Tályai) és Kalmárról (Baráth) nem emlékezhetünk meg elismerőleg, mivel nem tudták magukat szerepükben beletalálni és nem tudtak mit csinálni a kezükkel. Márkus pedig (Bisotka) csinos nyelvbotlást csinált. A helyett, hogy a hajó a levegőbe repül azt mondta, a levegő a hajóba repül. A legnagyobb dicséret illeti Virág Ferenczet, a ki Fülöp színházi súgó szerepét alakította és folytonos derültségbe tartotta a közönséget, a mely nyílt színen is a lámpák elé tapsolta jeles, átgondolt és követke zetes alakításáért. Maga a bohózat igen sikerültnek mondható, a mely mind végig derültségben tudja tartani a közönséget.

Aug. 30-án Sidney Johnnak a népszínházban nagy tetszéssel adott operettejét „A g ö r ö g r a b s zo 1 gá t“ adták az első telt ház előtt. Az operette az újabban nagyban kultivált tánezoperettek közül való, sovány mesével, egy pár szép zenei részlettel, de annál inkább hat a szemre a benne előforduló számos táncz, melyeket Szalóczy Irén bravóurosan lejtett, s a kö zönség ki nem fogyott a tapviharból s egy párszor meg is ismételtette a tánezot — Szalóczy Irén „írisze* egyike a közönségünket telj esen meghódítót művésznő legkiválóbb alakításainak. Szegedy Zelma Aspasia szerepét szépen alakította, s a közönség szép énekét zugó tapsviharral jutalmazta, Pálfi Mariska, „Melanopisz“ Szalkay Heliodorus, Jászay Mariska Antónia szepessy Pom poniusz, szerepében jók voltak. A karok összevá- gón s hatással működtek közre, s rendezés és díszítés sikerült volt.

Aug. 31-ikén teltház előtt Blumenthal és Kadelburg kaczagtató bohózatát „Az arany kakas“-t ismételték meg zóna előadásban.

Ajánljuk az igazgató figyelmébe, hogy az előadásokat ezentúl pont 8 órakor megkezdjék, mivel a publikum azon részéért, amely mindig későn szokott jönni, nem ülhetnek ott rendesen éjjeli 11 óráig azok, akik pontosak s nem tartják uriasnak azt, ha későn jönnek.

HÍREK

— Személyi hir. Gróf HugonnaiBéla vármegyénk főispánja szabadság idejének félbe szakításával f. hó

6-án székhelyére érkezik, hogy a másnapi közgyűlésen és különféle bizottsági ülésen elnököljön.

— Kinevezés. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja szatmári járási Írnoknak Teleki Bertalan vármegyei dijnokot nevezte ki.

— Templom felszentelés. Ma lesz az országos hirnévr e vergődött mérki ev. ref. templom felavatási ünnepélye. A kisded egyház számos és elkeseredett hírlapi czikkek, képviselőházi interpelláczió és számos hivatalos vizsgálatok után jutott odáig, hogy felszentelheti templomát. Az ünnepélyre többen városunkból is kirándulnak.

— Állami ut. Ruprecht Kálmán műszaki tanácsos aug. 25. és 29. közt a n.-bányai m.-szigeti kiépítetlen ut szakaszát utazta be Kacsó Károly kir. főmérnökkel, az államépitészeti hivatal főnökével, mert 1902 évre

kilátásban van véve ezen ut kiépítése miáltal Nagy- Bánya közvetlen összeköttetésbe jön M.-Szigettel.

— A lápi ut. A kereskedelmi miniszter az 1900 évi közúti költségelőirányzat jóváhagyása alkalmából a vármegyéhez intézett leiratában jóváhagyta az előző közgyűlés azon határozatát, amelyben elvileg kimondta, hogy a nagykároly—börvely—porcsalmai lápi utat a törvényhatósági utak sorába felveszi. Minthogy azonban ezen ut irányának meg állapítása körül két érdekeltség is küzd, meghagyta a miniszter a vármegyének, hogy az érdekeltség meghallgatásával az ut irányát és kiépítésének lehetőségét már most tanulmányoztassa s a kiépítésre szükséges költséget az 1901—1902. évi, esetleg későbbi költségelőirányzatba vegye fel. Ennek folytán Nagy László alispán aug. 25-én Kacsó Károly kir. főmérnök, Domahidy Elemér főszolgabíró, Péchy László szabályozó társulati igazgató-főmérnök és több meghívott érdekelt társaságában, részint kocsin, részint gyalog a két érdekeltség által javasolt és kórt útirány mindegyikét beutazta és részletes szemle alá vette. A kétféle útirány, a melynek létesítése körül az érdekeltek harcza folyik, következő. A Nagy-Károly tói — Börvelyig terjedő útszakasz mind a kettőuél közös s csakis a további vezetésnél van eltérés. Az egyik Börvelyből kiindulva a kis birtokosok földjén keresztül s az úgy nevezett Tibor utón czélozza Tyúkodra és onnét Porcsal- máig vezetni az utat és összekapcsolni itt a csen- ger—mátészalkai törv. úttal. A másik érdekeltség Börvelytől kiindulva a lehetőleg legkönnyebb vonalon Cs.-Ujfalunak és Csengernek kívánja vezetni, a hol ez szintén a csengeri törv. úttal kapcsoltatik össze. A két ellentétes érdekkel szemben ezek kiegyenlítése czéljából és tekintettel arra, hogy a lápon az utvezetés mindenütt körülbelül egy forma nehézséggel jár, az alispán és kir. főmérnök azon közvetítő indítványt tették, hogy vezetessék az ut, a két érdekeltség által kért útirány közép vonalán Börvelytől egészen a lápi keleti csatorna azon pontjáig, a hová Ura községtől egy már kihasított széles ut vezet s innét két irányban ágazzék el az ut. Nevezetesen a tyukodi érdekeltség kielégítése czéljából a keleti csatorna említett pontjától balra Tyúkodig és ott a község mellett már kész porcsalmai útba, a másik ugyan azon szétágazási ponttól jobb irányban Ura község alatt egyenesen Cs.-Ujfalunak. Ez az alispán részéről nem volt kötelező Ígéret s csakis a két érdekeltség érdekeit akarta kielégíteni akként, kogy ez által nagy költség többlet ne álljon elő. A megjelent érdekeltek, tekintettel arra, hogy ez által el lesz érve azon czél, hogy a lápon keresztül ut vezet s az mindkét érdekeltség lápi érdekeit kielégíti, e mellett az általános közlekedés igényeinek is jobban meg felel, a közvetítő javaslatot elfogadták.

— Meghívás. A képviselőtestület tagjait a folyó év szeptember hó 2-ik napján, délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó évnegyedes rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagy-Károly, 1900. évi augusztus hó 28-án. Debreczeni István, polgár- mester. Tárgysorozat: 1. Az 1901 évi házipénztári és községi közmunka költségvetési előirányzat; ezzel kapcsolatban a) a II. osztályú rendőrök kérvénye fizetésüknek felemelése iránt; b) a városi hajdúk kérvénye fizetés emelés iiánt; c) Janitzky Albert kérvénye a Nagyhajduváros-utcza kikövezésére ezen utczai lakosok által felajánlott összeg visszafizetése- iránt; d) a Lövelde-kert haszonbérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv .bemutatása; e) a takarékpénztár kérelme a gőzfürdő segélyezése iránt; f) a piaczi mázsaszi.i újjáépítése iránti javaslat tárgyalása . 2. Deutch Herman nagykárolyi lakostól földhordás czéljára vásárolt ingatlan vételéről kiállított szerződés jóváhagyása. 3. A nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur felhívása a m. kir. városi állatorvosnak hivatalos helyiséggel leendő ellátása iránt. 4. A mezőgazdasági ismétlő-iskola igazgatójának kérelme gazdasági népkönyvtár felállítása iránt. 5. A kövezetvám terhére kiépített utak felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentése s ezzel kapcsolatban polgármester indítványa Néma Gusztáv I. aljegyző és Feifer Ede számvevőnek 200—200 korona jutalombani részesítése, — végre Illés József városi mérnök részére a felügyeleti díjnak kiutalása iránt 6. Nagy-utcza aszfaltvonalának megállapítása iránt a bizottság javaslata. 7. A katonai lövőtérhez 1 hold területnek haszonbérletére kötött szerződés jóváhagyása. 8. Julius havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 9. 24 órával előbb beadott indítványok.

— Gyászhir Súlyos családi gyász érte Ujházy István városi volt pénztárnokot és családját. Pia, Ujházy László igazságügyi miniszteri számellenőr élte 32-ik évében aug. U-én Budapesten elhunyt. A család a következő gyászjelentésben tudatta nagy vesztességét: Rozsnyó-bányai Ujházy István és neje szül. Ekkor Leopoldina, mint a megboldogult szülei, rozsnyó-bányai Ujházy Mihály, mint testvéröcse a a maguk, valamint az összes rokonok nevében is szomorodott szívvel jelentik, hogy szeretett és felejthetetlen fiuk, illetőleg bátyja és rokonuk rozsnyó- bányai Ujházy László ur igazságügyi m. kir. minisztériumi számellenőr aug. hó 21-én délután 6 órakor, életének 32-ik évében rövid szenvedés után jobblétre szeuderült. A drága halott maradványai aug. hó 23-án d. u. 4 órakor fognak a Szt. Rókus- kórház halottaskápolnájában (Stáhly-utcza 11. sz.) az ág. evang. egyház szertartása szerint megáldatni és onnan az uj központi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapesten, 1900. évi aug. hó 23-án. Áldás és béke hamvaira!

— Iskolai értesítés. A helybeli ev, ref. elemi fiú- és leányiskolába a következő 1900—1901. tanévre a beiratások szeptember 3-án veendik kezdetüket s bezárólag szeptember 9-ig tartatnak az egyházi tanács-