Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-07-01 / 27. szám

Xagy-Károlv? 1900. Julius 1. szám. XXVI. évfolyam. V ______ SZ ATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. hová SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károlyban, megyeház-utcza 46. sz.-=» MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés be­küldése mellett 5 korona.-s* Egyes szám ára 20 fillér. *é&­HN­Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 16904—1900. sz. Összes főszolgabiró és polgár- mester uraknak. Ismételten panasz tétetvén hozzám, hogy a községi elöljárók a kender áztatást nem kellő szigorral ellenőrzik, s a kenderáztatás a folyóvizekbe szabadon történik; miután az 1876. XIV. t.-cz. 10.§-a, az 1884. XVII. t.-cz. 25. §-a, az 1885. XXIII. t.-cz. 24. §-a és az 1894. XII. t.-cz. 17. §-a a folyóvizeknek kenderáztatás által való megfertőztetését szigorúan tilalmazzák, s különösen az 1894. XII. t.-cz. 17. §-a s az ezen törvény végrehajtása iránt kiadott 1894. évi 48,000. sz. földmivelésügyi miniszteri rendelet 17. §-a részletesen megállapítja azon módozatokat, a melyek szerint a kenderáztatás eszközölhető; utasítom a czimet, hogy erélyesen intézkedjék arra nézve, hogy a folyóvizekbe kenderáztatás ne történjék s az egyes községekben a kenderáztató helyek a törvény rendel­kezéseinek megfelelően haladéktalanul azonban minden esetre a kenderáztatás megkezdése előtt kijelöltessenek. Tudomás vétel végett értesítem, hogy a nagykárolyí m. kir. csendőrszárny-parancsnokságot egyidejűleg megkerestem, hogy a kenderáztatást a csendőr őrsjára­tok által szigorúan ellenőriztesse; miért is utasitom, hogy a csendőr-őrsparancsnokságok részéről e tekin­tetben bejelentendő kihágási ügyekben sürgőssen in­tézkedjék, hogy ez ügyben már többizben kiadott tilalmazó rendeleteimnek végre teljes szigorral érvény szereztessék. Tett intézkedéséről és annak eredményé­ről szóló jelentését julius hó 3l-ig okvetlenül ter­jessze be Nagy-Károly, 1900. junius 20. Ziiiyrg László, alispán, 15067 —1900. sz. Simonovics József szaplonczai lakos tulajdonát képező 4 éves veres szőrű, orra ke­sely, heréit ló Piskárkos községből f. hó 22-ről 23-ára Virradóra éjjel elbitangolt. Nagy-Károly, 1900. junius 1-én. 16641—1900. Fülöp János mikolai lakos az iránt tett jelentést hozzám, hogy f. évi junius 13-án 1 sötétpej, 8 éves, kéthátulsó lábára kesely, kancza lova, és egy világos pej, 8 éves, csillagos homloku heréit lova a mikolai erdőről elszaladt s azóta ezen lovat feltalálni nem tudta. Nagy-Károly, 1900. Junius 20. Nagy László, alispán. r Á R C Z A. A riporter I. JELENET, Az amerikai Pacifice- vasutak egy pompás ex- pressvonata óránként 120 kilóméternyi sebességgel robog keresztül Dél-Amerika egyik végtelen preyén. A hatalmas mozdony kürtője végtelen oszlopban ont­ja a kavargó kékesszürke füstöt. Több ezer kiló­méternyire sehol egy város, egy őrház egy megálló­hely. A vonat egyik pazar fénynyel bútorozott szalon­kocsijában ül X asszony a világhírű énekesnő. Valla- dolidba utazik ahol öt estén át fog fellépni, esténkint 5000 dollárnyi tiszteletdij mellett. Torka az a megbe- csülhetlen aranybánya a türhetlen meleg daczára állan­dóan fekete selyem kendőbe burkolva. Kis fekete kéziböröndjében kincseket érő ékszerek. Édes reny- heséggel dől le a kocsi préselt bőrrel bevont foteljében és félig elszunyadva kellemes ábrándokba ringatja magát, hírről, dicsőségről, az újabb milliókról, a me­lyeket rövid idő alatt összeénekelni szándékozik. . . . A vonat egyszerre a nyílt pálya közepén meg áll. Minden oldalról vad csatakiáltás hallatszik. Marczo- na, álarczos alakok ugrálnak fel a mozdonyra, meg­kötözik a vonat személyzetét és az utasokat. Most megnyílik a szalonkocsi ajtaja. Egy hatalmas magas- termetű haramia lép be- úgy látszik a banda vezér, egyik kezében tőr, a másikban revolver. Az arczát lárva borítja, a mely alól kilátszik hosszú szőke sza­káin. A következő pillanatban leveszi a lárvát majd leveszi a félelmetes szakáit is, jegyzőkönyvet és iront vesz elő és egy korrekt dzsentlemen udvariasságával megszólal. 14810—1900. szám. Hirdetmény. A létesítendő vármegyei muzeum és könyvtár ügyében kelt szabályrendeletet és az azt elfogadó 194—1900. bjkv. szám alatt hozott törvényhatósági közgyűlési határozatot azon figyelmeztetéssel teszem közhírré, hogy az ellen a netaláni felebbezések a ki­hirdetés illetőleg közzététel napjától számított 30 nap alatt hozzám nyújtandók be. Nagy-Károly, 1900. május 3. Alispán helyett: llosvay Aladár, vm. főjegyző Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának Nagy-Károlyban, 1900. évi május 10. napján s foly­tatólagosan tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 194—1900. bjkv. sz. A Nagykárolyi Kölcsey- Egyesület a létesítendő vármegyei muzeum és könyv­tár és ennek keretében berendezendő Kölcsey szoba ügyében készített szabályrendeleti javaslatot a 657—1899. bjkv. sz. határozat folytán beterjeszti. Az állandó választmány véleményével megegyezőleg a vármegye közönsége ama kegyeletes érzéstől áthatva, melylyel szép történelmi múltja és az egyetemes magyar köz­művelődés iránt viseltetik, a vármegyei muzeum és könyvtár alapítását és ennek keretében egy Kölcsey szoba berendezését elhatározza, e czélra a vármegyei székházban szükséges helyiségeket átengedi, annak megvalósítására az évenkit megszavazandó vármegyei közművelődési pótadó terhére évenként 2000 korona hozzájárulási összeget rendel fordítani, a bemutatott szabályrendeleti javaslatot elfogadja és kötelezőleg megállapi tja, s utasítja ^z alispánt, hogy a szabály- rendelet szabályszerű kihirdetése és kormányhatósági jóváhagyása és annak utánna végrehajtása iránt intéz­kedjék. Miről az alispán a szabályrendelet 5 példánya kapcsán jegyzőkönyvi kivonaton értesittetik. Kelt mint fent. Jegyzettel Nagy Sándor, vm. aljegyző. Nagy László, alispán. Szabályrendelet. Szatmár vármegye múzeumának és könyvtárának szervezéséről. 1. Általános rész. 1. §• Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye őstörténelmi, embertani, történelmi, régészeti, irodalmi, művészeti, műipari, geológiai, természetrajzi, tájismei, népismei érdekeit a vármegye közönsége egye­— Engedje meg asszonyom, hogy bemutassam magam: James Rider vagyok, aNew-YorkHerald tudó­sítója. Kérem kegyeskedjék lapom számára valladolidi vendég szereplésének közelebbi részleteit e lmondani. II-, JELENET. Közép-Afrika, az egyenlítő alatti tájék. Tisztás egy dús banánerdő közepén — Alkony — Egy em­berevő törzs több száz félmeztelen-tagjaival guggolva a földön. Közepén máglya lobog, a mely előtt misz­tikus toliakkal és üveggyöngyökkel díszített törzsfőnök foglal helyet. Kissé oldalt vagy 20—30 megkö­tözött európai fehér vászonsisakkkal és hosszú lát­csövekkel. Az egyik vad épen most mészárolta le és dobta tűzre az elsőt, miközben a többi félmeztelen alak vad kiáltásokkal tánczolja körül a lángot, csil­logó tomankját forgatva. Most a másodikra kerül a sor. Hosszú szikár ember az angolszász faj típusa. Láttára a törzsfőnök szakértőén csattint nyelvével és vérfagyasztó mosolylyal szól. — Ez a ficzkó hidegen kitűnő lesz. . . A szikár ember azonban még mielőtt letépnék róla a ruhát felemeli kését és a főnök felé fordulva megszólal. Kész vagyok meghalni, oh dicső fejedelem, uno­kája a napnak. De mielőtt eltávoznám a földi embe­rek birodalmából, engedd meg, hogy egy utolsó aláza­tos kéréssel járuljak kegyes színed elé. A törzsfőnök felpillant. Intésére a hóhér lebo- csátja a csapásra emelt bárdot. A hatalmas ur bizo­nyos kíváncsisággal szól. — Nos beszélj, fehér rabszolga. De gyorsan, mert az éj rövid és a fekete vőlegény éhezik ! —- Engedd meg tehát, oh felséges fia a Holdnak, hogy egy órára visszatérjek a fehér rabszolgák által lakott földre ; hogy enyéimet értesítsem sorsomról. Adj mel­lém néhány bátor harezost, a kikkel majd visszatérek. térnének gondviselése alá helyezi, s ezen rendelkezése által az egységes magyar közművelődést előmozdítani, fejleszteni és terjeszteni kívánja. 2. §• Ezen czélja megvalósítása végett a vármegye székhelyén Nagy-Károlyban, a „Nagykárolyi Kölcsey- Egyesület“ támogatása mellett múzeumot és könyvtá­rat állít fel, és a muzeum keretében egy a Kölcsey Ferencz emlékeinek megőrzésére szolgáló Kölcsey szobát rendez be, és azokat a közönségnek használa­tul rendelkezésére bocsátja. Ezen múzeumban helyezi el az adományozás vagy vétel utján a vármegye tulajdonává lett ingó tárgyakat, vagy a melyeket magán felektől a magán tulajdonnak épségben mara­dásával megőrzés végett átvett. 3. §. A muzeum a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium legfőbb felügyelete alatt áll; melyeket az a törvényhatósági, községi, felekezeti és egyesületi múzeumok és könyvtárak országos felügyeletére, szervezésére és gyarapítására vonatkozó és Ő cs. és apostoli királyi Felségének Bécsben, 1897. évi decz. hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelme­sebben jóváhagyott szabályzat értelmében gyakorol. 4. §• A muzeum a vármegye törvényhatóságának tulajdonát képezvén, annak fentartásáról elsősorban a vármegye közönsége gondoskodik. A fentartás költségeinek fedezetét képezik továbbá az állam segélye és a magánosok részéről teendő alapítványok és azok pénzadományai. 5- §• A muzeum addig is, mig ennek czéljaira egy megfelelő, külön épület emeltetik, a vármegyei szék­házban helyeztetik el. 6. §. A muzeum pecsétje : Szatmár vármegye czimere a következő körirattal: „Szatmár vármegye Múzeuma Nagy-Károlyban 1900.“ (Folyt, köv.) Julius I. Julius elseje fontos dátum a magyar ipar és kereskedelemre nézve. Egy régi, igazság­talan adózás szűnik meg, a forgalom egy Esküszöm férfiú becsületszavamra, hogy harezosaidat el nem árulom és hogy visszatérek velük. A törzsfőnökben egy perezre küzd a vele szüle­tett lovagiasság a gurmand mohóságával végre az előb­bi győz. — Jól van, szól királyi mozdulattal, Legyen. Kérésed teljesítve van. De szavad megszeged, reszkess bosszúmtól! . . . A szikár anglius mélyen meg hajol és négy sö- tétbőrü harezos kíséretében távozik. Négy nap és négy éjjel gyalogolnak, amig elér­keznek a legközelebbi helyre, a hova a czivilizáció már behatolt és ahol fehérek laknak. Itt az angol el­válik kísérőitől, a kik a telep szélén várakoznak, be­megy a postahivatalba és jegyzőkönyve egy kiszakított lapjára írva a következő táviratot adja át a bámuló német hivatalnoknak. Times, London. május 20. Express. Strafford ötventagu ekszpediczioját Viktoria-Nyan- za közelében még fel nem kutatott vidéken emberevő törzs megtámadta. Heves küzdelem után kettő kivé­telével részben elhullottak, részben foglyul estek és e pillanathan már a vadak fertelmes szenvedélyének áldozatai, a kik előbb lemészárolják, azután felfalják őket. Az önök tudósitóját, aki szavát adta, hogy visz- szatér négy benszülött kíséretében elbocsátották, Neu- Berlinbe, a honnan a feltétlen hiteles tudósítását küldi. Az önök tudósítója megtartja szavát — Üdvözlet! Harry Flower. A távirat dijául levonta ujjáról pompás brilláns- gyürüjét, hideg méltósággal megfordult, elhagyta a hivatalt és mielőtt a távirótiszt kábultságából magához térhetett volna, visszatért az emberevők karjai közé. .. . Báttaszéky Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom