Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-06-10 / 24. szám

SZA i ivi ARMEGYEI rr ív 0 Z L Ö N Y darab kő hevert. Az ablakot is megmutatta, a mely be volt verve. Az alispán a vizsgálat során arról győző­dött meg, hogy nem történt olyasmi, hogy oda csendőr­séget, avagy katonaságot kellett volna kirendelni. Végül bejelenti az alispán, hogy a biró ellen, mert a történ­tekről nem tett jelentést a főszolgabírónak, elfogja ren­delni a fegyelmi eljárást. Kende Zsigmondi Tudomásul veszi az al­ispán válaszát, de azért szükségesnek tartaná a közön­ség megnyugtatása czéljából egy pár sorban hirlapilag tudatni, hogy a mig a miniszter előtt van a kérdés el­döntés alatt, a hírlapi támadásra nem tartja helyesnek válaszolni az alispán. Nagy László alispán: A hatóság eljárása teljesen korrekt volt, azért semmi szükségét nem látja annak, hogy válaszoljon a hírlapi támadásra. Ha a mi­niszter helyeselni fogja a hatóság eljárását, ez kellő elégtétel lesz a tisztviselőknek. Miután Isaák Dezső még egy részletet ol­vasott volna fel a kérdéses czikkből, Nagy László alispán kijelentette, hogy az ügy jelenlegi stádiumában csak az érdekelheti a közig, bizottságot, hogy Mérken szükséges-e valami intézkedés megtétele. Minthogy pe­dig erre a vizsgálat szerint nincs szükség s a többi kérdés, p. o., hogy hol építkezett az egyház, a minisz­ter döntését várja, ismétli, hogy ez ügyben semmiféle nyilatkozatra, határozatra szükség nincs. Kende Zsigmond szerint a közig, bizot- ságot nemcsak az érdekli, hogy van-e jelenleg valami rendkivüli intézkedésre szükség Mérken, hanem még jobban az, hogy a vármegye első tisztviselőjét és a főszolgabírót megvádolják nyilvánosan. De tudomásul veszi az alispán válaszát már azért is, mert a Szatmár- megyei Közlönynek az ülésről szóló referádájában úgy is tájékoztatva lesz a közönség az ügy állásáról, még az alispán akarata ellenére is. Domahidy Sándor szerint, minthogy a vádak országos lapokban lettek hangoztatva, azt tartja, hogy a közönséget fel kellene világosítani arról, mi­szerint a vádak alaptalanok, esetleg a vármegye hiva­talos lapjában, az ügyállás tárgyilagos ismertetésével, hogy lássa a közönség azt, hogy a főtisztelendő ur állításai tévesek. Nagy László alispán, minthogy nem olva­sott eddig még olyan nyilatkozatot, a mely a valósá­got még csak megközelítette volna, azt tartja, hogy ha a tárgyilagos ügyállás napvilágot látna, azt is leczáfol- ni igyekeznének s igy ez nem vezetne czélra. A bizottság tudomásul vette az alispán válaszát. Az alispán indítványára határozatba ment, hogy a közig, bizottsági és közgyűlési ügyek, a külön leiró személyzettel biró előadók iro­dáiban írassanak le, úgy a miként a kir. pénz­ügyigazgató által előadott ügyekre nézve eddig is történt. Indoka ennek az, hogy a közigaz­gatási iroda a leiró személyzet elégtelensége miatt a leírást csak késedelmesen eszközölheti. A főispán indítványára kimondta a bizott­ság, hogy julius, augusztus és szeptember havi üléseit d. e. 9 órakor fogja megkezdeni. A kereskedelmi miniszter tudatta a bizot- ságal, hogy a Szatmár—erdődi helyi érdekű vasútnak műtanrendőri bejárását elrendelte s annak megtartásával Képessy Árpád minisz­teri titkárt bízta meg. Az eljárás jun. 13-án lesz s a közigazgatási bizottság a bejáráson Kacsó Károly kir. főmérnök által képviselteti magát. A főorvos bejelenti a bizottságnak, hogy a vetési, sz.-dobi, porcsalmai, pátyodi és an gyalosi iskolákat közegészségügyi szempont­ból személyesen megvizsgálta. A jelentést megfelelő intézkedés végett kiadták a kir. tan- felügyelőnek. Alig hogy bement, a szomszéd termekben levő kisértet iszonyú ordítást hallatott s utána heves vias- kodás zaját. Gyorsan behatoltak a könyvtárba s ott találták halotthalványan reszketve eltorzult arczvoná- sokkal a szegény herczeget. Mi történt ? A szellemek egész csordája rávetette magát, kikapták a könyvet kezéből és fojtogatni kezdték. A herczeg viaskodott velük s csodálatos mó­don épen menekült meg körmeik közül. Persze kiku­tatták az egész kastélyt, de a hunczut szellemekre bizony nem találtak rá, csak a könyv hevert ott a padlón szétrongyolva és egy pár szék volt feldöntve. A herczegi pár azonban jóllakott a szellemekkel s nyomban ott hagyta a svéd kastélyt. Mind a ketten persze szentül megvannak győződve, hogy tényleg szellemek voltak akiket láttak és akikkel a herczeg viaskodott. A belga udvar sem ment minden babonától. Klementina herczegnő Stefánia özvegy trónörökösné húga tele van babonás hittel. Az olasz trónörökös­sel kellett volna egyidőben jegyet váltania, egy rette­netes álomkép azonban arra bírta, hogy Ígéretét vissza­vegye. Azt álmodta ugyanis, hogy lent van a pokolban mint kárhozott, a többi kárhozottól körülvéve. Ezt az álmot úgy magyarázta, hogy Istennek nem tetsző dolgot cselekszik, ha olyannak nyújtja kezét, aki a pápa ellensége. . . . Mint ezeknél a királyi udvaroknál, úgy bizo­nyára a többieknél is buján tenyész a babona szapora palántája, melyet bizony nem egyhamar fog éltető nedvétől megfosztani a fölvilágosodás izzó fénye. Cs. 1. A kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint, a múlt hóban 30684 kor. 31 fillér útadó folyt be, hátralékban maradt 212416 kor. 05 fillér. A kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint május havában befolyt 204037 kor. 61 fillér egyenes adó. A hátralék május hó végén 1961505 kor. 17 fillér. Ezenkívül a bizottság a többi folyó ügyet is letárgyalta. A Lendvay szobor. Megyénk főispánja Hugonnai Béla gróf átható tekintettel fogta fel a megyének keleti részén fekvő kis bányavárosnak Lendvay Márton nagy színművé­szünk emlékszobra ügyében indult mozgalmát mint olyant, mely elsősorban egész megyénket, de általá­ban az egész magyar szinmüvészetet érdekli, és a színi világban feltűnő momentum gyanánt méltó fi­gyelmet érdemel különösan azon tekintetből, hogy a szép művészetek ezen ága, a szavaló művészet a magyar nyelvnek elnyomatása idején az alsó és felsőbb tanintézeteknél és tudományos adadémiánál jóval elől járt a nyelv fentartására és ápolására a nemzeti öntudat és érzület ébresztésére nézve, különösen a fővárosban, hol az idegen műveltség ellenében küzdve kellett küzdenie a magyar színészetnek, hogy alapvető mun­káját a felőlrül és alulról is dédelgetett német színé­szettel szemben, állandósíthassa. Átérezte főispánunk azon tapasztalt igazságot, hogy a színművészet mint közművelődési intézmény legerősebben ejti hatalmában az érzelmeket, és köz­vetlen hatásával behízelgő ereje által meghódítja a nagyközönséget, mely el nem nyomható jó érzelmei­nek nyilvánulására hallgat, mihelyt irányadó jó nem­tője világitó szövétnekével elől jár és bátran halad előbbre: mint például Gőthe egy kis német herczeg- ségnek nagy államférfia, a ki az első franczia háború alkalmával az általános lehangoltság ellensúlyozására a felujhódás és nemzeti öntudatra ébresztés müvét azzal indította meg, hogy Weimárban a herczegi ud­var köréhez tartozó előkelőbbek közreműködésével színi előadásokat rendezett és otthonossá téve a szín­játékot, és nagytehetségével a maga köré vont láng­elmék örökbecsű müveik szülőházát alapította meg Némethonban. E bolygó fénynek tetsző weimári tünemény nem züllött szét sziporkázó üstökével, hanem uj égi test­nek képezte magvát a háborgós Európa utóbb kitisz­tult egén. A múlt időre hivatkozunk, mert a távolban tisz­tábbnak látszik minden ami a jelenben zavarba ejti vélekedésünket. Nem tulajdonítunk elég jelentőséget a szavaló művészetnek, és sokan érdemét kételkedve méltatják. Egy Thalia papjának adjuk-e a pálmaágat ékes­ségül ? mondják. Oh igen, feleljük rá, nyelvünk apostolainak, bár mely utón bajnokoskodtak nyelvünk terjesztése és ápolása érdekében. A magyar ember kebelében a vallás és a nemze­tiség mint iker testvéri érzelmek válhatatlan kapcso­latban élnek. Szeretve ápolnunk kell mind kettőt. Ezelőtt 4 évtizeddel hangoztatá ezeket Szitovszky János érsekprimásunk, midőn a nevezetes máriaczelli bucsujárás után Pesten a plébánia terén nagy soka­ság előtt kenetteljes szavakkal tolmácsolta a hit igéit. Magyar mivoltunk az ősi nyelv megbecsülésében kulminál. Ez a bennünk lakó lélek nyilvánulása, melyben a nemzet él, és biztos ismérve komoly fajbeli érté­künknek. Ez irányban az élet bár mely pályán szerzett érdemek, mint nemzeti erények bajnokai iránt kegye­lettel kell viseltetnünk. Mint a hosszas elnyomás idejében intés nélkül csupán lelkünk sugallatára hallgató vándor apostolok módjára elmenének országszerte hirdetni a magyar igét a hajléktalan múzsának itt ott felütött tanyáján, mulattatva rászoktatni az embereket az anyai tejjel beszivott, de mostoha emlőkre szorult nyelvre, édes hazai nyelvünkre, mely nélkül lehetünk egy poliglott szép ország lakossai, lehetünk egy jól kormányzott jogállam fegyelmezett polgárai, de kitéve azon veszélynek, hogy hazánk négy folyóját a körülötte morajló nagy német és szláv tengerek a partotmosó lassú viz erejével magukba ömlesztik, talán a zava­rosban . úszó mesterek boldogulására, de a magyar bárka zátonyra jutásával. Ellenben, — mondja Székács József, á mely nép becsülni tudja nyelvét és tisztelni dicsőit és dicsőültjeit, abban időről-időre mindig fognak támadni dicsők és jelesek. Törökfalvi Pap Zsigmond. HÍREK. — Személyi hir. A főispáni pár a Lendvay-ün- nepre a tegnapi napon Szatmárra utazott. — Nagy László, vármegyénk alispánja a péntek déli vonattal a fővárosba utazott fel. — Kinevezés. Mint örömmel értesülünk ő felsége a király, Papolczy Gyulának a szatmári kir. törvszék birájának, aki jeles vizsgálóbírónak bizonyult be, a királyi táblai birói czimet és jelleget adomá­nyozta. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Nyárády László főmérnöki czimmel felruházott kir. mérnököt, kir. főmérnöknek nevezte ki. Gratulálunk folyammérnöki hivatalunk főnökének előléptetéséhez! — Kölcsey majális. A nagykárolyi Kölcsey- Egyesület, mely már megalakulásakor egyik czéljául tűzte ki, hogy a társadalmi élet fellendítését össze­jövetelek, társas kirándulások által is előmozdítja, f. hó 13-án, szerdán a helybeli Lövölde helyiségé­ben batyu-majálist rendez. Az ételeket az egyesület nőtagjai, illetve az egyes családok hozzák, jóminő- ségü italok pedig a vendéglősnél lesznek kaphatók. A mulatság kedvezőtlen idő esetén is megtartatik a Lövölde fedett helyiségében. Kezdete délután 6 óra­kor. Felesleges külön hangsúlyozni, miszerint a Köl- csey-Egyesület összes tagjai, s az általok hozandó vendégek is szívesen láttatnak. Külön meghívót senki sem kap. Nagy-Károly, 1900. junius 6-án. Nagy László, egyesületi elnök. — Mint értesü­lünk több család már kilátásba helyezte megjelené­sét a házias s igy kedélyes mulatságra annyival is inkább, mert városunkban már évek óta nem volt ilyen majális féle mulatság kint a szabadban. — A nagy ecsedi ev. ref. templom szen- telési ünnepélyének programját már közöltük. Mint most utólag értesülünk a felszentelési szertar­tásra felkért Kiss Áron ev. ref. püspök jun. 16-án vagyis jövő szombaton d. u. 6 órakor érkezik a nagykárolyi vasúti állomásra. Kíséretében lesznek: Balogh Ferencz, dr. Erdős József, Erőss Lajos theologiai tanárok, Hajdú Zsigmond titkár, Bélteki Lajos püspöki káplán. Itt ünnepélyes fogadtatás is lesz, amennyiben Debreczeni István polgármester üdvözli a püspököt. Mérken bandérium és diadal kapufogadja és az ev. ref. lelkész Tukacs Albert üdvözli. Hasonló fogadtatás lesz Fábiánházán. A határ szélén várja a püspököt az ecsedi bandérium s dia­dal kapun át kiséri be Nagy-Ecsedre. A püspök M.- Szalka felé tér vissza, a hol szintén óváczióba ré­szesítik. Midőn ismételten felemlítjük, hogy a temp­lom szentelés f. hó 17-én lesz, mint halljuk az elő­készületek nagyban folynak s csak győzze befogadni Nagy-Eesed a vendégeket. Sok hölgy vesz részt a közebéden és az esteli tánezmulatságon, a mely igen sikerültnek Ígérkezik. Fátyol Józsi zenekara fogja a talp alá való nótákat játszani. Nem csak a Nyírség és vidéke, de a vármegye egy jó része ad ott találkát. Ha az idő kedvez egy szép ünnepélyben és kellemes kirándulásban lesz részünk. A nagyecsedi templom felavatási egyházi szertartás sorrendje következőleg állapíttatott meg: Kezdete junius 17-én d. e. pontban 9 órakor s ének után főtiszteietü és méltóságos Kiss Áron püspök ur tart­ja a felavatási imát. Egyházi beszédet mond Berey József nagyecsedi lelkész. Keresztel Kincses István mátészalkai lelkész. Urvacsorai beszédet tart Dr. Erdős József debreczeni hittanár. Esketni fog Erőss Lajos debreczeni hittanár Befejező imádságot mond Segesváry József esperes. Az úrvacsora osztást vég­zik : Asztalos Kálmán, Csighy István, Király István Mauritz Árpád, Szabó Gusztáv, Takács Ferencz, és Tukacs Bertalan lelkészek. Ha az idő engedi, a tem­plom rövid történetét felolvassa Szabó Lajos nagy­ecsedi segéd lelkész, ki szükség esetén a templomba be nem férő híveknek kívül tart egyházi beszédet. Daczára, hogy a templomban 1500 ember elfér, valószínű, hogy a külső szónoklatra is szükség leend. Istentisztelet alatt működni fog a nagyecsedi énekkar is. Miután az egyes fungálók a lehető legrövidebbre szabják beszédeiket s az úrvacsora osztás szükség esetén 3 helyen történik, valószínű, hogy az egy­házi szertartás nem sokkal lesz hosszabb a rendesnél. — Áthelyezés. A nagyváradi posta igazgatóság Prém József posta és távirda tisztet Szatmárról városunkban helyezte át. — Vizsgálatok sorendje a helybeli rom. kath. fögymnasiumban. Junius 12-én az 1—-VII. osztályok vizsgája a vallástanból; 13-án vizsgálat a VII., VI. és V-ik osztályokban; 14-én délelőtt urnapi körmé­nél, délután tornavizsgálat a piacztéren; 15-én a IV., III., II. és 1-ső osztályban; 16 án a VII., VI. V-ik osztályban; 17-én vizsgálat a rendkivüli tantár­gyakból; 18-án vizsgálat IV., III.. II. és I-ső osz­tályokban; 19., 20. és 21-én szóbeli érettségi vizs­gálat ; 22-én vizsgálat a VII., VI. és V-ik osztályok­ban; 23-án a magántanulók vizsgálata. Az érettségi vizsgálatok Géresi Kálmán tankerületi kir. főigaz­gató jelenlétében tartatnak meg. Ezen vizsgálatokra az érdeklődőket szívesen hívja meg az Igazgatóság. — A honvédség köréből. Barkóczi Ferencz törzstisztjelölt századost, a helybeli honvédzászlóalj helyettesparancsnokát, zászlóalj parancsnoknak nevezték ki a törzstiszti illetményekkel. Városszerte megelégedést keltett a derék katona és kitűnő társadalmi ember megérdemelt előléptetése. — Esküvő. Balogh Dénes főszolgabírói dijnok, f. hó 7-én esküdött örökhüséget városunkban özv. Bántó Ferenczné kedves leányának Teréziának. — Iskolai ünnepély. A helybeli állami polgári leányiskola ő felsége koronázásának és hazánk ezer éves fennállásának emlékére f. hó 8-áu d. u. 5 óra­kor ünnepélyt rendezett. Az iskola dísztermét egé­szen betöltötte a díszes közönség, a mely megélje­nezte a program minden egyes számát. Szép felol­vasást tartott az ünnepély jelentőségéről Schvartcz- leitner Karolina polg. isk. tanítónő, a növendékek pedig, a kiknek nevét a múlt számban közöltük már, ügyesen szavaltak, szépen énekeltek és zongo­ráztak. — Fegyelmi ügy A közigazgatási bizottság fe­gyelmi választmánya f. hó 8-án tartott ülésében Várkonyi Ignácz felfüggesztett nagy dobosi körjegyzőt másodfokukig is hivatalvesztésre Ítélte. — Ezredéves ünnepet rajz és munkakiállitással egybekötve rendezett jun. hó 3-án a nagykárolyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom