Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-27 / 22. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY kányütéseivel összetörte, gondoskodott arról is, hogy a műsor számok változatos összeállításával mindenkinek tehetsége, képessége kellően kidomborodhatott, érvényesült. — Bátran mondhatjuk, hogy a plus, a mit az egyesület a tavalyihoz képest az idén a társadalmi élet fellendítése terén elért, legnagyobbrészt Poórnak az érdeme, s ezzel ő már megtörte azt a jeget, mely alatt mintegy élettelen dermedésben szunnyadtak a mi társadalmunk erői, tehetségei. Egyesületünk sok irányú működéséről tiszta képet úgy nyerhetünk, ha azokat az egyes szakosztályok szerint külön vesszük. Az irodalmi szakosztály Poór János elnök vezetése mellett működött. Okt. 20-án tartott ülésében elhatározta, hogy a nevembertől februárig terjedő időszakban, lehetőleg minden két hétben felolvasó-estélyt tart. Rendezett is e bizottság 8 felolvasó-estélyt és 1 gyászünnepélyt. Az első estély okt. 29-én volt, mely alkalommal felolvasott Nagy László elnök az „Olvasás“- ról, szavalt Táby Dóra, értekezett Poór János az emberi test arányairól s az aicz szépségéről, majd De- midor Ignácz énekelt Kun Miksa kisérete mellett. — A november 19-én Erzsébet királyné emlékezetére rendezett gyászünnepen elsőnek a dalárda énekelt, Nagy László elnök rövid megnyitó beszéde után dr. Péchy Péter nagyhatású emlékbeszédet mondott, végül Veress Gusztáv szavalta el Poór „Gödöllői erdő“ czimü költeményét s befejezésül a dalárda megható gyászdalt adott elő. — A deczember 3-iki estélyen Obholczer Margit énekelt Kun Miksa kísérete- mellett kétszer, Jancsó Gyula értekezett az avar sírokról s Poór János szavalta a „Frangepán Katalin“ ez. költeményt. Decz. 17-én Nagy László olvasta fel Domahidy Elemérnének Abbáziáról szóló költői szépségű leírását, VimmerEUa nagy hatást keltve énekelt, majd Jeney Sárika adta elő a „Kis kiváncsi“ ez. monológot, végül Bornemissza Gézáné és Bornemissza Géza olvastak fel egy részletet Nagy Lászlónak „A találkozás“ ez. költeményéből. — Január 7-én Nagy László elnök tartott igen érdekes előadást Zangwill müvei nyomán a zsidókról, azután Mangu Béla hegedű játéka következett zongorán kisérve Mangu Béláné által, Jenser Mihálynak a secessió- ról irt s Hetey Zoltán által felolvasott humoros fejtegetései után Mangu Béláné igen szépen zongorázott. — Január 2l-én Nagy László elnök felolvasta magyar fordításban Zangwillnek „A kik sötétségben járnak“ ez. elbeszélését, Ptyánk Auguszta szavalt Kisfaludytól, s Poór János olvasta fel Ilosvay Lászlónak „Töredékek a bujdosás korszakából“ ez. dolgozatát. — Február 3-án Holczinger Imre ismertette Odysseus kalandjait, Nagy Sándor szavalta Nagy László „Ha rám borul“ czimü költeményét, majd’ dr. Kovács Dezső olvasta fel a társadalmi visszásságokat ostorozó verses müvét, végül Frank Irén énekelt Diczig Ádám zongora kisérete mellett. — A február 18-iki estélyt a dalárda éneke nyitotta meg, ezt követte Kummergruber Emilnek egjr középkori német költő „Der arme Heinrich“ czimü müvének ismertetése, Bornemissza Géza szavalta Nagy László „Szeretlek“ ez. költeményét, végül Poór János tartott mulattató felolvasást a szúnyogokról. — Az utolsó estély márczius ll-én volt, a mikor Demi- dor Ignácz két számot énekelt nagy tetszés mellett, Nagy Sándor felolvasta „Szatmármegye a Hunyadiak korában“ czimü érdekes tanulmányát, majd Fliesz Henrik olvasta fel három hangulatos költeményét. A közművelődési szakosztály Nemestóthi Szabó Antal vezetése mellett a kebelében fentálló szinügyi és játékrendező bizottsága utján igyekezett azon, hogy kisvárosi életünk egyhangúságába némi elevenséget öntsön. A játéktársaság a régi kaszinó kertjében berendezett lawn-tennis pályán az elmúlt nyáron kellemes és egészséges szórakozást nyújtott az egyesületi tagoknak. Kár, hogy a közönség nagyobb számmal nem igyekszik e valóban testedző társasjátékban részt venni. A szinügyi bizottság 1899. május 15-én tartott értekezletéből a színjátszói engedélyt Csóka Sándor miskolczi színigazgatónak javasolván kiadni, nevezett jól szervezett társulatával augusztus és szeptember hónapokban 7 héten át működött városunkban. —- A bizottság minden héten ülést tartott s a színigazgatóval egyetértőleg megállapította az előadandó darabok sorát. A közönség azonban a színtársulatot csak lanyha pártfogásban részesítette. A nemzeti színház, kitűnő művésze Bakó László vármegyénk szülötte két előadáson vendégül szerepelvén, őt egyesületünk felléptének emlékéül díszes koszorúval lepte meg. — A bizottság f. évi ápril 23-án tartott üléséből a folyó évi augusztus és szeptember havi időközben a szin- játszási engedélyt Szalkay Lajos szatmári színigazgatónak javasolta kiadni. Egyesületünk múlt évi működésének fénypontjait azonban az erdődi és nagykárolyi Petőfi-napok képezik, mely alkalommal rendezett ünnepélyek közül az elsőt önállóan, az utóbbit pedig a Petőfi társaság és a Szatmári Kölcsey kör közreműködésével rendeztük. — Sokkal élénkebb emlékezetében vannak önöknek e szép napok, semhogy azok méltatásával bővebben foglalkoznom kellene, azonban örömmel s büszkén jelenthetem ki, hogy az ünepélyekkel Egyletünk olyan sikert aratott, a milyen bármelyik régi Egyletnek becsületére válnék. Ez ünnepélyekről szólván lehetetlen itt ismét és külön elismeréssel meg nem emlékezni egyletünk buzgó elnökének érdemeiről, ki nekünk e szép napok terveit nemcsak szőtte, de meg is valósította. Örömmel ragadta is meg az alkalmat a K.—E. hogy N. L. iránt táplált érzelmeit a legszebb formában kifejezésre juttassa a múlt év nov. 30-án lefolyt alispáni jubileumi ünnepek alkalmából, midőn a tisztelgő küldöttségek sorában Palczer Ernő alelnök vezetése alatt megjelent, érdemeit nyíltan hangoztatta, elismerte, s Egyesületünk érdekében kifejtett sokoldalú, de különösen irói tevékenysége, illetve jubileuma emlékére őt arany- tollal lepte meg. A julius 30 iki erdődi Petőfi-ünnepünk sikerében van a kulcsa a szeptemberi nagykárolyi és erdődi ünnepünk országos sikerének is. A júliusi ünnepre 137-en utaztak el Erdődre, hol a szívélyes fogadtatás után a közönség előbb a restaurált bástya-toronyba vonult s itt Nagy László elnök megkoszorúzta Petőfi szobrát. Az ünnepély további része a várkastély udvarán folyt le. A nagykárolyi dalárda énekelt, Nagy László s Bau- disz Jenő mondtak nagyhatású beszédeket, Andrássy Ilona elszavalta Poór János alkalmi költeményét, Nagy Sándor felolvasott Petőfi Szatmármegy i tartőzkodásá- sáról és itt irt költeményeiről, azután Demidor Ignácz szavalta Petőfi „Júliához“ czimü költeményét s berekesztette az ünnepélyt Szuhányi Ferencz szép beszéde, melyet a Kölcsey-Egyesület által a Szendrey Julia egykori lakosztályánál ezúttal elhelyezett emléktábla leleplezésénél mondott. Felbuzdulván e sikeren, határozatba ment, hogy szeptemberben Nagy-Károlyban rendezzünk a Petőfi- Társasággal karöltve egy országos ünnepet. Ez ünnep napjául szeptember 24-ike lett kitűzve, amikor is a nagykárolyi városháza, a polgári leányiskola és a régi kaszinó falaiba elhelyezett emléktáblákkal örökítette meg egyesületünk Petőfi Sándor nagykárolyi tartózkodásának emlékezetét, s megadta az ünnepségeknek országos színezetét a Petőfi-Társaság nimbusza, mely társaság Bartók Lajos, Ábrányi Emil, Lauka Gusztáv, Pósa Lajos, Rákosi Viktor, Bodnár Zsigmond, Sebők Zsigmond, Prém József és Abafi Lajos tagjaival vett részt. Wlassits Gyula vallás- és közokt. miniszter pedig vármegyénk főispánja által képviseltette magát. A városháza nagytermében egyesületünk díszközgyűlésének keretében folyt le a tulajdonképeni ünnepély. — Nagy László elnök megnyitó beszéde után gróf Hu- gonnai Béla főispán üdvözölte a közönséget Wlassits Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében, majd Bartók Lajos beszélt gyönyörűen, utána Ábrányi Emil szavalta el saját költeményét óriási tetszés mellett, azután Rákosi Viktor tartott nagyon megtapsolt felolvasást „Kiáltás az éjszakában“ czim alatt, Pósa Lajos elszavalta „Nászutazás“ czimü költeményét, ezután Bodnár Zsigmond tartotta „Az ezüst és aranykor“ ez. értekezését. Végül Deák Kálmán a szatmári Kölcsey- kör tagja olvasott fel Petőfi szerelméről. A diszgyülés után a közönség az emléktáblák leleplezésénél hallgatta meg Lauka Gusztáv, Fechtel János és Baudisz Jenő beszédeit. Másnap a Petőfi-Társaság tagjai s városunkból is sokan Erdődre rándúltak, hogy ott befejezhessék a szerelem dalnokának ünnepét. Damokos Ferencz és Rébay Dezső üdvözlő beszéde után Bartók Lajos beszéde nyitotta meg az ünnepélyt, utána Gellért Endre szavalta el Nagy László „Petőfi emlékezete“ czimü költeményét, Lauka Gusztáv felolvasott, Ábrányi Emil és Pósa Lajos szavalt, végül megkoszorúzták Petőfi szobrát. Feledhetlen napok lesznek ezek a mi egyletünk történetében, mely ezúttal rendezte az első nagy szabású, mondhatni országos ünnepet, hangsúlyozni óhajtván ez által is a nemzeti és kulturális irány fontosságát, melyet a Kölcsey-Egyesület a Petőfi emlékének szentelt ünneppel is képviselt. Örömmel jelenthetem továbbá, hogy egyesületünk egyik működési köréül kijelölt azon feladatát, hogy múzeumot s ennek keretében egy Kölcsey-szöbát létesítsünk, a megvalósulás felé közelebb juttattunk, a mennyiben a vármegye közönsége az ez irányban hozzá intézett kérelmünkre múlt évi október hó 12-én tartott közgyűléséből a vármegyei muzeum létesítése és ennek keretében egy Kölcsey-szoba berendezése iránt határozván, a vármegye közönsége által kiküldött bizottság s egyesületünk választmányának közreműködésével a terv megvalósítása iránt a kezdeményező lépések megtörténtek, s a választmányunk által előkészített szabályrendeleti javaslatot a vármegye közönsége folyó évi május hó 10-én tartott közgyűlésében elfogadta, s elhatározta, hogy a vármegyei székházban egy múzeumot és könyvtárt állít fel s ennek keretében egy Kölcsey-szobát rendez be, mely czélra a vármegyei közművelődési alapból évenként 20ŰO koronát rendel fordítani. E határozat kormányhatósági jóváhagyásra vár még ugyan, reméljük azonban, hogy vármegyénk áldozatkészségétől, a kormány nem fogja jóváhagyását megtagadni, s e czélunk elérését mi sem akadályozván többé, működésűnk által egy porszemmel mi is hozzá járultunk szeretett vármegyénk közművelődési viszonyainak javításához. Nem maradhat még emlités nélkül, hogy Egyesületi elnökünk több egyleti tag részvétele mellett Kölcsey Ferencz sírját, múlt év augusztus havában halálozási napjának évfordulóján Csekében megkoszorúzta. A mi az egyesület által kitűzött pályázatokat illeti, e tekintetben még nem értük el az óhajtott eredményt. Az első pályázaton, mely a Kölcsey bölcsészeti nézetei czimen lett hirdetve, pályamunka egyáltalán nem érkezett be. — A második pályatételre két költeményt kaptunk, melyek azonban a kiküldött bíráló bizottság jelentése szerint oly gyöngék, hogy jutalomra nem méltók. A gymn. ifjúság részére kitűzött pályatételre két pályázat érkezett be. Az egyik „Isten áldd meg a magyart“ a másik „De neked élni kell, óh hon“ jeligével. — A Poór J., Nádor Béla és Csóti M. főgynm. taná- rokbólálló bíráló bizottság az elsőt a kitűzött jutalomra (Kölcsey összes müvei) határozottan ajánlott. — A másodikat bár gyengének tartja, de a törekvést tartja megjutalmazandónak Endrődi Sándor „Századunk iro - dalma képekben“ művel. Az igazgató választmány mai napon tartott ülésében a bíráló bizottságok javaslatát teljes egészükben elfogadta. S miután megköszönöm külön-külön az Egyesület nevében mindenkinek azt, a mit czéljaink elérésére ki ki tett, azt hiszem mint végeredményt bátran consta- tálhatom, hogy fejlődésünk, haladásunk kétségtelen, s hogy most már a nagykárolyi K. E. is egyike azon vidéki irodalmi központoknak, melyek vezérszerepre vannak hivatva azon a vidéken, a melyen dominálnak s melyeknek hivatásuk, hogy erős kapcsokkal fűzzék a vidéket a fővárosi központokhoz, s igy mint egy abroncsokul szolgáljanak az ország összes erejének összefoglalásánál, mert csak is az ilyen hatalmas vidéki virágzó központok képesek, a széthúzó törekvések ellensúlyozására. Tisztelettel kérem tudomásul vételét. A titkári jelentést, a mely köztetszést aratott, tudomásul vette a közgyűlés s úgy a titkárnak, mint az irodalmi szakoszály elnökének Poór Jánosnak elismerést szavazott. Ezután megválasztották az egylet tiszteletbeli tagjainak Bartók Lajost, Ábrányi Emilt, Pósa Lajost, Lauka Gusztávot, Rákosi Viktort, Bodnár Zsigmondot és Prém Józsefet. A jövő évi pályázatokra fentartották az idei pályakérdéseket s pályázati határidőül 1901. évi márczius 1-jét tűzték ki. A közgyűlés a pénztáros számodását jóváhagyta és az évi költségvetést megállapította. Ezután a Poór János, Csóti Márk és Nádor Béla tanárokból álló bizottság a gimnáziumi ifjúság részére kitűzött pályázat eredményéről számolt be. Az egyik jutalmat, Endrödy ^Századunk irodalma képekben“ czimü müvét Debreczeni István 8. oszt. tanulónak, a másik jutalmat Kölcsey összes müvét Altman Miksa István 8. oszt tanulónak Ítélték oda. Az utóbbi dolgozatánál kiemelték azt, hogy teljesen megfelel a pályázati feltételeknek. Nagy László elnök szép buzdító beszéd kíséretében nyújtotta át a pályadijakat. Végül Palczer Ernő alelnök az iránti indítványát, hogy a 3 évi cziklusról évkönyvet adjanak ki, elfogadták. Ezután az elnök, a város közönségének figyelmébe ajánlva az egyletet, berekesztette a közgyűlést. HIKE K. — Személyi hir.Gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja folyó hó 26-án székhelyére érkezett. — Az elmúlt héten Nagy László alispán több napon át Budapesten volt, a hol a kereskedelmi minisztériumban az utielőirányzat és úthálózat megállapításáról tanácskozás folyt. Az alispán folyó hó 26-án érkezett vissza. — Művész estély a Lendvay szobor javára Mint említettük is már, gr. Hugonnai Béla főispán és kedves neje a szobor bizottság által felkérve, a nagybányai Lendvay szobor javára egy olyan művész estély összehozásán fáradozott, a mely méltán fog feltűnést kelteni a legszélesebb megyei körökben is és alkalmul szolgál arra, hogy a vármegye nagy- szülöttjének szobor alapjához minél többen hozzájáruljanak. Mint jeleztük már, a művész estélyt junius 9-én tartják meg a szatmári színházban a következő programmal: 1. A szatmári dalegylet éneke a hodvéd-zenekar kisérete mellett. 2. Prolog. Bartók Lajostól előadja a szerző. 3. „Csapodár“ vígjáték 3 felvonásban Sardoutól, előadják Csillag Teréz, R. Maróthy Margit, Nádai Ferencz, G3mües László és Zilahi Gyula a budapesti nemzeti színház művésznői és művészei. 4. A Szatmári dalegylet éneke a honvéd-zenekar kisérete mellett. Előadás után összejövetel a Társas Körben, azután táncz. A jegyek árai: Páholy 16 kor., támlásszék 4 kor., körszék 2 kor. 60 fill., földszinti állóhely 1 kor. 20 fill., karzati ülőhely 80 fill., karzati állóhely 40 fillér. Jegyek előjegyezhetök a pénz előleges beküldése mellett Majos Károly és Bartha Kálmán uraknál Szatmáron. Az előjegyzett és fönmaradt jegyek junius 6-tól Lőwy Miksa könyvkereskedésében átvehetők és vásárolhatók. Meghívók nem küldetnek szét, miután a színházba bárki, a ki jegyet vált, elmehet, E tárgyban a szatmári rendező bizottság egyik lelkes tagja még a következőket Írja nekünk: A főispáni pár részt veend az előadás utáni estélyen is. Arról is gondoskodott a rendezőség a vidékiek érdekében, hogy a színházi jegyeket el ne kapkodják s a város és megye már is nagyszámú jelentkezői aránylagosan részesüljenek még az előnyösebb helyekből is. Károly és Szatmár — a társas érintkezés bensőségének hiányát egyaránt érző két városra a siker gazdag reménységével kecsegtető, e kiváló alkalmat — azt hisszük egyik sem hagyandja kihasználatlanul, s a Károly vidékiek megjelenésével a társas érintkezésből fakadó megismerésen alapuló kölcsönös megbecsülés mindkét társadalomnak javára fog szolgálni. A nemzeti színház művészei junius hó 9-én d. u. 2 órakor érkeznek Szatmárra a gyorsvonattal, hol őket a rendezőség tagjai üdvözlik. Kellemes és szép dolog volna, ha a díjtalanul lerándu- ló művészeknek Károlyba való átutazásakor felőlük az ottani szinügyi bizottság is tudomást venne —Különben utaljuk olvasóinkat a díszelőadás végleges programját, tartalmazó szinlapra, a melyet utólag be- küldtek hozzánk és a melyet híreink végén közlünk. — Az első esküdtszék! tárgyalás a szatmári kir. törvényszék előtt az uj büntető perrendtartás életbelépte óta f. hó 21-én volt, a melyet ünnepélyes megnyitás előzött meg. A vármegye képviseletében Ilosvay Aladár főjegyző is ott volt a megnyitáson. Galba Lajos elnök lendületes szép beszédben fejtegette az uj törvénynyel életbeléptetett reformot, a
