Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-05-20 / 21. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

A tervezet szerint 20 fillérnyi heti járulékon alapszik a munkás biztosítás. Ezekből a 20 fillérekből gyógyittatják ha beteg, segélyezik ha munkaképtelen a munkás és támogatják a családot, ha meghal a kenyérkereső.

E czélból egy országos pénztár fog létesülni, melynek mindenütt lesznek fiókjai, esetleg lehetséges az is, hogy az országos pénztár teendőit beolvasztják a közigazgatásba.

A munkás biztosítás intézményébe való belépés nem kötelező: ez is egyik sarkalatos tétele a tervezetnek és igen óhajtandó, hogy sem szakbizottságok sem a törvényhozás ettől el ne térjen. Mert amit nem muszáj megtenni, azt szívesebben teszi meg a magyar mint amit ráparancsolnak birság és végrehajtás ellenében. Első sorban humanitárius intézmény a munkásbiztositás és igy egészen más szempontok alá kell esnie, mint az adózás vagy a katonai szolgálat.

Az intézmény részére évi államsegély van kilátásba helyezve, az első évben valami

100,000 korona. Hát ez nem valami sok, de valószínű s mi bízunk is benne, hogy ezt az államsegélyt jóval felfogják emelni.

Megjegyezni kívánjuk, hogy igen nagy áldozatokat az államtól nem várhatunk, de ne is várjunk már azért sem, mert csakis abban az esetben fog prosperálni a munkásbiztositás intézménye, ha teljesen a maga erejéből tartja fenn magát.

A tervezet szerint a munkások heti 20 fillérein kívül a munkaadók és a birtokosok is hozzájárulnak a munkásbiztositás bevételének gyarapodásához. S mig a munkást nem kötelezi a belépés, addig a tervezet értelmében egy birtokos s egy munkaadó sem vonhatja ki magát az anyagi kötelezettség alól, melyet a munkásainak biztosítására ráró. S igy is van az rendjén.

Lényeges és az uj intézmény népszerűsítésében nagyban hozzájárul, a tervezetnek azon része, mely az országos pénztároknak, de még a fiókoknak is messzemenő autonómiát biztosit. S ezeket az autonomikus jogokat azok lógják gyakorolni, akik az intézményt fentartják: a munkások és a birtokosok. így kerül egymás mellé a zöld asztalnál a gazda és a cseléd, a munkaadó és a munkás, az ur és a szolga.

Az óriási jelentőségű törvényjavaslat, lehet, hogy még az idén törvénynyé válik. Ha jól meg csináljuk a törvényt, az korszakalkotó lesz.

— Hol lennék ma, igy szólt a miniszter az ánketon —- ha ezt a törvényt már 50 év előtt elfogadtuk volna ? !

Ez a mondás világos bizonyítéka annak, mily sokat vár a miniszter a munkásbiz- tositástól. — Mi is sokat várunk s velünk együtt mindenki, aki a haza és az istenadta nép sorsa iránt érdeklődik.

A kivándorlás.

Az óvilág legújabb betegsége, a kivándorlás, ugy- látszik már vármegyénkben is fellépett, még pedig járványszerüleg.

A nagybányai és fehérgyarmati járásban és részben a szatmári járásban is nagymérveket öltött a kivándorlás és félő, hogy még nagyobb emelkedést fog mutatni, hacsak a baj orvoslásáról kellő időben nem gondoskodunk.

Vármegyénk főispánjának nem kerülte ki figyelmét a kivándorlási mozgalom s ambicziót csinált belőle, kikutatni a baj okát és annak ellenszerét.

A kivándorlás oka legtöbbször a keresethiány és az eladósodás, tehát e két bajon kellene leginkább segíteni.

(Vármegyénk főispánja e bajok panaczeáját kutatva, rá jött azon módokra, a melyek mellett hatósági utón is lehet e tekintetben valamit segíteni.

Felterjesztést tett a földmivelésügyi és pénzügy- miniszterhez, hogy az erdőüzem kiterjesztése, legelőterületek átengedése és a kohókban fa-szénnek alkalmazása és a fa-szén termelés által nyújtson módot a megélhetésre, különösen a nagybányai járásban.

De hát a hatósági intézkedések vajmi keveset javíthatnak a helyzeten, ha a társadalom elzárkózik a baj felismerése és orvoslása elől.

Leginkább az ezer és ezerfejü társadalom van hivatva arra, hogy keresetforrásokat nyisson a szegény népnek s ezáltal az eladósodás veszélyétől meg mentse azt.

Főleg az intelligenczia, a birtokosok, lelkészek és tanítók vannak hivatva arra, hogy felvilágosítsák a föld népét arról, hogy minő veszélyekkel jár a kivándorlás, hogy minő lelketlen ügynökök kezébe kerülhetnek, a kik százak és százak kiszipolyozására, munkaerejük lelketlen kihasználására törekszenek, a saját és nem a közjavára.

Vármegyénk főispánja azért egész bizalommal fordul a társadalomhoz az iránt, hogy nyújtson neki segédkezet e nemzettestet emésztő betegség orvoslására.

Mert a kivándorlásban nagy nemzetgazdasági veszély rejlik.

Kevesbíti a munkaerőt s igy a munkabérek emelkedését idézi elő, a mi végzetessé válhatik erre a földmivelő országra.

Ha mindenki megteszi a saját hatáskörében kötelességét a keresetforrások nyújtásával, a nép figyelemmel tartásával, oktatásával, erős a hitünk, hogy a kivándorlási epidémia vármegyénkben meg fog szűnni, avagy csak szórványosan mutatkozni.

De nemzeti szempontból is kötelességünk a kivándorlást csökkenteni. Hisz a nagy Széchenyi még az apagyilkosnak is megtudott volna kegyelmezni, mert oly kevesen vagyunk mi magyarok. — A nagy államférfiu mondása, most is igazság, nagy nemzeti jelszó.

Mert a kivándorlók közül, hogy hány magyar pusztul el a messze idegenben, hánv marad ott végleg, elszakadva örökre a nemzettesttől, kitudná kiszámítani.

Magyar voltunk is tehát azt parancsolja, hogy életösztönből küzdjünk vállvetve a kivándorlás ellen.

Meghívó.

A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“-nek folyó hó 20-án ma vasárnap d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében tartandó évi

rendes közgyűlésére

van szerencsém az egyesület összes tagjait, valamint az érdeklődő közönséget meghívni.

T árgysorozat:

1. Elnöki megnyitó.

2. Titkári jelentés.

3. Múlt évi zárszámadások és jövő évi költség- vetés előterjesztése.

4. Pályázatok eredménye és pályadijak kiosztása. Nagy-Károly, 1900. május 12.

Nagy László,

egyesületi elnök.

HÍREK.

— Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Dr. Jászy Oszkárt, dr. Jászy Ferencz fiát, valóságos segéd fogalmazónak nevezte ki. Gratulálunk !

— Kirendelés- Az igazságügyi miniszter a szatmári kir. törvényszék területére vizsgáló bírónak Toperczer Kálmán törvényszéki bírót nevezte ki.

— Előléptetés. A pénzügyminiszter Orel Géza pénzügyigazgató helyettest — Barthos Zsigmond és Kató Gyula pénzügyi titkárokat, továbbá Kovássy Illés pénzügyi segédtitkárt f. évi jun. 1-től számítva magasabb fizetési fokozatba léptette elő.

— Választmányi ülés. A helybeli „Kölcsey-Egye- sület“ választmánya ma d. e. 10 órakor a vármegyei székház emeleti kistermében ülést tart, a közgyűlési tárgyak előkészítése czéljából.

— Érdekes mulatság a Lendvay szobor javára Említettük már, hogy gr. Hugonnai Béla főispán és kedves neje a nagybányai Lendvay szobor alapja javára egy művész estély összehozásán fáradoznak. Mint most halljuk, az estélyt junius hó 9-én tartják meg a szatmári színházban, a honvédzenekar és a szatmári dalegylet közreműködésével. A nemzeti színház tagjai a „Csapodárt“ adják elő. Közreműködnek Náday, Csillag Teréz, Maróthy Margit, Gyenes és Zilahi. Előadás után társas vacsora lesz a polgári kaszinóban, a melyet táncz követ. Felhívjuk a vidéki közönség figyelmét az érdekes mulatságra.

— Tanulmány ut. Dr. Óváry Ferencz orsz. képviselő, Dr. Bily János székesfővárosi orvos és Adorján Antal m. titkár állami szempontból a tűzoltó intézményt tanulmányozzák a vidéken. A napokban városunkban is megfordult ez a bizottság és tanulmányozta tűzoltó intézményünket. Voltak N.-Somkuton, Sz.-Váralján és városunkból M.-Szálkára utaztak.

— Fögimnáziumi záróünnepély. Főgimnáziumunk ifjúsága folyó évi május hó 24-én záróünnepélyt rendez, melyre a következő meghivót bocsátotta ki az igazgatóság. Meghívó. A nagykárolyi római katholikus főgymnasium ifjúsága a zene-egyesület kiadásainak fedezésére és a zongora-alap kiegészítésére május hó 24-én d. u. 4 órakor a városi torna- csarnokban jótékonyczélu záró ünnepélyt rendez, melyre czimet és b. családját tisztelettel meghívja az igazgatóság, Belépő-dij: az első sorban 2 korona, a többiekben pedig 1 korona. Felülfizetéseket — tekintettel a kétszeres jótékonysági czélra — köszönettel fogadunk és majd hirlapilag nyugtázzuk. Jegyek előre válthatók Csóti Márk tanárnál. (Kegyesrendi társház, emelet 25. sz.) Műsor: 1 Ninetta induló Strauss Jánostól. Előadja a főgyimn. zenekar. 2. Magyar rohaminduló Liszt Ferencztől. A gyimna- siumi újonnan beszerzett zongorán k kézre előadják Kaufman S. VI. o. t. és Csilléry F. V. o. t. 3. A nővér, Inczédy Lászlótól. Szavalja Papp György V.

4. Czigány-kar. Weber Károly tói (Preciosából). Zongora kísérettel előadja a főgymn. énekar 5. Mazurka brilliante S. Smíthtőí. Zongorán előadja Adler Ernő

IV. o. t. 6. Ilóra. Melodráma. Várady-Erneytől. Előadja Makoldy S. VIII. o. t., zongorán kiséri Czukor István VI. o. t. 7. Népdalegyveleg.Előadja a főgymn zenekar. 8. Vadász-dal, Gersbach Józseftől. Előadja az énekkar. 9. Szervusz. Magánjelenet Salamon Ödöntől Előadja Csilléry András VII. o. t. 10. Régi magyar hallgató. Ábrányi Kornéltól. Zongorán előadja Csilléry Ferencz. 11. Jelentés a Kölcsey-Ön- képzőkör ez évi működéséről és pályamunkákról. Irta és felolvassa Debreczeni István köri főjegyző, Vili. o. t. Közben a pályadijak és jutalmak kiosztása.

12. Régi dalok: Ráköezy kesergője (1711); Egykor én is kedvemre éltein (XVIII. századból); Nincs becsülete a katonának (1711.); Mars! siess hazádba vissza. Induló I. Napoleon korából. Előadják a vegyes és magánénekkar. 13. Milieniumi induló. Linka Kamillától. Előadja a főgymn. zenekar.

— Az első esküdtszéki tárgyalás a szatmá rnéme- tii kir. törvényszéknél f. hó 21-én lesz. Az első esküd- széki tárgyalást bizonyos ünnepséggel kötik össze s arra a vármegye is meghívást kapott.

— A helybeli tejcsarnok üzlethelyiségét Szoko- lovszky Lajos házába (a zárdával szemben) helyezte át a Könyök-utczából. Tehát nem áll azon híresztelés, hogy a tejcsarnokot a részvényesek feloszlatták. Ismételve nem tudjuk eléggé ajánláni a közönség figyelmébe a tejcsarnokot, a hol kitűnő tejet, tejfelt, vajat és hasonló tejtermékeket lehet kapni olcsón és pontos kiszolgáltatásban.

— Műkedvelői színi előadás. A helybeli kath. legényegylet f. hó 13-án megismételte a „Toloncz“ előadását. Ezúttal is szép számú közönsége volt az előadásnak, a mely épp oly jól sikerült mint első Ízben. A színmű előadása előtt Sallay Lajos szavalta el hatásosan miskolczi Kovács Gyula „Árpád siriálma“ czimü hazafias költeményét. Az előadást jó kedvű tánczmulatság követte.

— Tanári vizsgálat. Nyusztay Antal, Nyusztay Antal polgártársunk fia, a budapesti tanfolyam hallgatója a napokban szép sikerrel letette a tanári alap- vizsgálatot.

— Esküvő. Pilcz János helybeli kereskedő folyó hó 12-én esküdött örökhüséget Uj-Németen, Pusz- tay Mariskának, Pusztay József birtokos leányának.

— Gombfeltétel. A mérki ev. ref. egyház újonnan épült templomtornyának gombfeltételi ünnepélyét ma tartják meg a délutáni órákban a szokásos ünnepségek mellett. Érdekes, hogy a mérki templom ügyében f. hó 18-án Molnár János apát, orsz. képviselő interpellácziót intézett a belügyminiszterhez.

— Halálozás. Mint lapunk zártakor részvéttel értesülünk, Szabó József nyugalmazott vármegyei árvaszéki elnök a tegnapi napon Szent-Péterszegen élte 78-ik évében elhunyt. Áldás emlékére!

— A vámszedést engedélyező okmány leérkezett a minisztériumból Nagy-Károly városához, a melyben a köves utak készítése czéljából a vasúton érkezett áruk után szedendő vámdij tételei részletezve vannak. Ezzel a nagyszabású művelet, a város utczáit köves- uttal ellátni, végleges jóváhagyást nyert.

— A régi gyorsvonatot, a mely reggel 7 óra 39 perczkor indult Budapestre s onnan este 8 órakor érkezett, s a melyet az uj gyorsvonat miatt beszüntettek május 1-vel, visszaállította a kereskedelmi miniszter jun. 1-től kezdve. Úgy látszik volt foganatja a mit közigazgatási bizottság eziránybani feliratának, a a legutóbbi közgyűlés is pártolt. A régi gyorsvonat azonban, a mely Debreczenig most is jár, csak Budapestről Szatmárig és innét vissza Budapestig közlekedik. Tehát most már két gyorsvonatunk is lesz.

— Honvédezredünk idei ezred gyakorlatait a jövő hó közepe táján M.-Szigeth környékén tartják meg.

— A párisi sakkverseny. Folyó hó 17-én vette kezdetét a párisi nemzetközi sakkverseny. E verseny minket közelebbről érdekel azért is, mert a küzdők sorában, úgy szólván a világ első mesterei között városunk is képviselve van, Dr. Bródy Miklóssal, a mi bizonyos büszkeséggel tölthet el bennünket, ha meggondoljuk, hogy kívüle hazánkból még csak Ma- róczy vesz részt. Páris szokott vendégszeretetével fogadta a világ minden részéből összegyűlt versenyzőket, a kiknek tiszteletére hangversenynyel egybekötött fényes bankettet is rendezett. A versenydijakon kívül, a melyek közük az első 5000 frank, még Laubet elnök értékes ajándéka 4 sévresi virág váza fog kiosztatni a nyerők között, s e mellett a legszebb parti játszóinak Rotschild báró 500 frankos tiszteletdija is. Érthető kíváncsisággal nézünk tehát az eredmény elébe, s hisszük, hogy Bródy, aki már több Ízben adta tanú jelét fényes tehetségének, ez úttal is az elsők közé fogja felküzdeni magát.

— Vasúti baleset. Gilvácson f. hó 13-án d. u. 6 órakor a Nagy-Somkutról az állomásra érkező 13. sz. vonat a 14-ik váltónál kisiklott. A vonatnak 3 személy kocsija és egy teher kocsija volt, 47 utassal. Ezek közül 6 utas súlyos és 9 könyebb sérülést szenvedett. Az első orvosi segélyt dr. Rill Ferencz ezred Orvos nyújtotta később tiz óra tájon dr. Czukor Lajos járásorvos is megjelent a helyszínén a sebesültek gyógykezelése végett. A megsérült utasokat a legközelebbi vonatokkal részben a szatmári részben az erdődi kórházba szállították be. Másnap d. e. 9 órakor a helyszínén megtartotta Domahidy Elemér a helyszíni vizsgálatot, a mely azt deri- tette ki, hogy a vasút az engedélyezett rendes menetben érkezett az állomásra és a váltó is szabályszerűen beállítva volt. Tehát a baleset keletkezéséért senkit sem terhel felelőség és azt véletlenség idézte elő, mert a kocsi kerekeknek sem volt semmi baja. A megsérült utasok között a következő utasok vannak : Hofbauer Ignáczné szatmári, Ardeleán János gör. hath, lelkész, neje és gyermeke dekanyesdi, Ricsi Antal szakaszi, Danucza Mihályné erdődi, Jenei Lajosné gilvácsi, Lukács Mihály gyári munkás gilvácsi, Kainmovics Dávid, Weisz Kálmán, Kapovics Dezső nagykárolyi, továbbá Nagy Lőrincz és Kató Károly pályafelvigyázó. A baleset állítólag úgy történt, hogy a mozdony és az utána jövő teherkocsik áthaladtak

i minden bajnélkül a váltón, a személy kocsik kerekei közül azonban valamelyik a váltó sínpárjához simuló