Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-04-29 / 17. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖN felső'földes részébe az ültető fával lyukakat furunk, azokba a magot elhelyezzük s finom komposzttal be­szórjuk s állott vízzel gyakrabban megöntözve éjjelre betakarjuk. Ha a csírázásnak indult palánta első leveleit hozza s éjjeli fagyástól immár nem kell tartani, a palántát a gyepkoczkával együtt kiültethetjük a fészkekbe. Az egyenesen kiültetendő magot is czélszerü előcsirázásnak alá vetni, hogy igy gyorsabban fejlőd­jék. Előcsiráztathatunk áztatással vagy pedig oly mó­don, hogy a magot kerti földdel vagy homokkal keverve zacskóba tesszük és idő közönként megön­tözzük. Már 48 óra múlva a mag csírázni kezd s ha a csira körülbelül 5 cm. hosszúságot elért, ültethető. Az elocsiráztatott mag azonban ültetéskor nyirkos talajt kíván. A 4—5 éves mag mindig jobb a frissnél, mert erőteljesebb és szebb növényt fejleszt. A vetőmag kát. holdanként 5—7 kg. A vetés asszonyokkal végezhető, kik fészkenként 2—3 magot, 3—4 cm. mélyre bedug­nak a földbe s föléje egy kevés porhanyó földet szór­nak. Minden parczella végén ugyanazon féleségből pár napi időközben czélszerü utána vetni, hogy pótlásra legyen anyagunk. Az ültetés után 8—10 napra ki kelnek a fiatal növénykék, melyeket most már az éjjeli hidegek ellen védeni kell, mert 1—2 C-nál . már elfagynak. Legalkalmasabb ezen czélból 40—50 cm. széles s 50—60 cm. hosszú szalma, vagy gyékény takarókat készíteni s ezzel a fészket betakarni. Meghívó. A tavaszi rendes közgyűléshez beadott közegész­ségügyi ügydarabok megvitatása ezéljából van sze­rencsém a vármegyei közegészségügyi bizottság tisz­telt tagjait folyó évi május hó 5-én szombaton d. u. -4 órakor a vármegyei központi tiszti főorvosi hi­vatalban tartandó egészségügyi bizottsági ülésre tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1900. ápril 24. N emestóthi Szabó Antal, a vra. közegészségügyi biz. elnöke. HÍREK — Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja a tegnapi napon a fővárosba utazott, a hon- nét május 2-án az esteli vonattal vissza jön szék­helyére. — Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. hó 26-án rendkivüliközgyülést tartott gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A közgyűlés egyedüli tárgya 1899. XV. t.-cz. 8-ik §-a alapján az országos képviselő választások alkalmából adható fuvar­díjakról alkotott szabályrendelet volt. Ugyanis is a belügyminiszter ezt a szabályrendeletet pótlás végett visszaküldte. A közgyűlés a miniszteri leirat értelmében átalakította a szabályrendeletet. — A helybeli polgári leányiskola f. hó 22-én ünnepelte meg az 1848. április 11-ikének az emlékére rendelt ünnepet. Az iskola dísztermét egészen betöl­tötte a szép számú intelligens közönség, a mely a műsor minden egyes számát élvezettel hallgata végig. . Elsőnek Péchy Ilonka I-ső oszt. és Adler Margitka Il-od osztályú növendékek játszották négykézre a „Nyitányt“ Figaró lakodalmából. A kis művészek megérdemelt tapsokat arattak. Ezután Kacsó Irénke I-ső oszt. növendék szavalta Pósa Lajosnak „Jó hon­fiak, honleányok legyetek“ czimü versét, igen értel­mes és kedves hangsulyozzással. A harmadik szám volt Schmilliár Róza polgári isk. tanítónő magvas felol­vasása, a melyben ecsetelve az 1848. évi eseménye­ket, a törvények szentesítésének történetét, az emlék­nap jelentőségét magyarázta meg a növendékeknek. A kisasszony igen rokonszenves felolvasónak bizo­nyult be. Ezután az intézeti növendékek énekelték a „Szózatot," a melyet talán első számnak lehetett volna tenni. Ismét szavalat következett. Márton Margit Il-ik oszt. növendék szavavalta Megyes Laios költeményét, a „Honszeretetet“ hatásosan. Majd Kaufmann Anna Ill ik oszt. növendék énekelte kellemes hangján „Petőfi Temetésre szól az ének“ czimü dalát, Zanathy Leona V-ik oszt. növendék preczis zongora kísérete mellett. Helyes hangsúlyozással szavalta ezután Tóth Erzsiké iy-ik oszt. növendék Ábrányi „Magyarnyelv“ czimü hazafias költeményét. Bornemissza Sarolta IV-ik oszt. növendéknek is kijutott a taps szavalatáért. Pósa Lajos „A hazáért“ czimü költeményét adta elő. Az utolsó pillanatban szólították fel arra, hogy beteg húgát helyettesítse és mégis az előadás kitünően sikerült. Ezután Sternberg Anna V-ik oszt. növendék zongora játékában gyönyörködött a közönség, Sidney Smit Robin de Bois czimü müvét adta elő. Az utolsó előtti szám volt Gutman Sarolta V-ik oszt. növendék szép szavalata. A szép ünnepélyt befejezte a növen­dékek által énekelt „Virág Hymnus“. Äz egész ünne­pély lefolyása szép és élvezetes volt. — Választmányi ülés. A Széchenyi Társulat f. év május hó 2-án d. ü. 4 órakor Szatmáron a vá­rosház kis tanácstermében választmányi ülést tart. Tárgy. Óvodai segélyekről, óvónői kinevezésekről jelentés, 1 aligazgatói és a titkári állás betöltése. Nyári mulatság rendezése. Folyó ügyek. — Ünnepélyes fogadalomtétel. Lélekemelő szer­tartás folyt le f. hó 22-én a helybeli róm. kath. temp­lomban. A 11 órás mise után összegyűltek a helybeli kegyesrendi társház tagjai, hogy részt vegyenek rend­társuk Kummergruber Emil főgymn. tanár szerzetes fogadalomtételi ünnepélyén. A kegyesrend alapítása idejéből származó szertartás keretében nagy hatást tett Palczer Ernő házfőnök, kormánytanácsos beszéde, | a melyet az ujrendtaghoz intézett. Eszme gazdag, modern beszéd volt, a melyet a vallásosság és hazafi- ság érzete hatott át. Több mint 30 éve nem volt ilyen szertartás városunkban. — A helybeli szinügyi bizottság f. hó 23-án ülést tartott, a melyen véleményezte Szalkay Lajos szatmári színigazgató részére a játszási engedélyt. Szalkay most N.-Becskereken működik társulatával s hozzánk aug. vagy szept. hóban jön át. — Dalestély. A Nagykárolyi Dalegyesület 1900. május hó 5-én, szombaton, a „Polgári Olvasókör“ helyiségében terített asztalok mellett jótékonyczélu tagilletményes dalestélyt tart, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Műsor: L „Kurucz dalok“ Goll Jánostól. 2. „Dalünnepen“ Them Károlytól. 3. „Magyar népdalok“ Gaál Ferencz- től. 4. „Honfidal“ Huber Károlytól. 5. „Virágénekek“ Dr. Bródy Miklóstól. Belépődíj nem egyleti tagoknak 1 korona. Kezdete 8 órakor. Előadás után táncz. — Gyászeset. Özv. Rottman Józsefné szül. Csánk Mária, Bereg vármegyé tiszti főorvosának özvegye f. hó 24-én Beregszászon elhunyt. A meg­boldogultban Péchy László, az ecsedi-láp lecsapoló társulat igazgató-főmérnökének kedves neje édes anyját, dr. Csánk István fényi róm. kath. plébános pedig édes testvérét vesztette el. Temetése f. hó 26-án ment végbe nagy részvét mellett. — Műkedvelői szinielöadás. A kath. legényegye­sület ma vasárnap, tartandó műkedvelői szinielő- adással egybekötött tavaszi mulatságára a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívó. A nagykárolyi Katho- likus Legényegyesület 1900. évi április hó 29-én, vasárnap a polgári olvasókör dísztermében, műkedvelői szinielőadással egybekötött zártkörű tavaszi táncz- mulatságot rendez. Színre kerül: „A toloncz.“ Tóth Ede három felvonásos népszínműve. Az előadás kez­dete fél 8 órakor. Belépődíj : Körszék 2 korona. Első­rendű zártszék 1 korona 60 fillér. Másodrendű zárt­szék 1 korona 20 fillér. Földszinti állóhely' 1 korona. Karzati ülőhely 1 korona. Karzati állóhely 60 fillér. Gyermekjegy 60 fillér. A tiszta jövedelem az egyesü­leti házépítés javára fordittatik. A felülfizetéseket, — tekintve a közművelődési nemes ezélt, —hálás köszö­nettel veszszük és hirlapilag nyugtázzuk. A tánezmu- latságon résztvenni csak a meghívottak jogosítottak. Zenész: Jónás Gyuri. A szereplők a legnemesebb igyekezettel és teljes ambiczióval azon vannak, hogy Tóth Ede eme hatásos népszínművének, úgy tragikus, mint komikus részleteiéit kellő érvényre juttassák. Ez érdekesnek ígérkező mulatságot melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. — A Széchenyi-Társulat köréből. A Szatmármegyei Széchenyi Társulat igazgatóságának elnöksége: Szu- hányi Ödön igazgató, Majos Károly aligazgató s Nagy Károly jegyző — Kovács Béla kir. tanácsos tanfelü­gyelő véleményének kikérése mellett e hó 17-én tar­tott ülésén — megállapította a nyári gyermekmenhelyek létszámát, elhelyezését, költségeit és a menhelyvezető nőket, akik állásaikat május hó elsején kötelesek elfoglalni, állomás-helyeikre kirendelte. A társulat 1899-ben 76 menhelyet tartott fenn, ez évben a ré­giek közül látogatottság hiánya miatt a törökfalusit megszüntetve, még nyolez községben és igy összesen 83 községben fog menhelyet fentartani. Az ez évi fen- tartási költség kerek összegben 32000 korona, amely­ből 18 ezeret a községek és 14 ezeret a társulat visel; 67 községben maradnak a múlt évi óvónők, 18 köz­ségben részint személyi csere történik, részint öt, ez úttal kinevezett menhelyvezetőnő lesz be­osztva és pedig: — I. Változatlanul maradnak régi helyeiken: Angyalos Bodi Irma, — Alsó-Ferne- zely Gébéi Ilona, — Alsó-Homoród Szűcs Anna, — Avas-Felsőfalu Pálinkás Mária, —- Atya Ruszka Bor­bála, — Bot-Palád Moldován Lászlóné, — Csenger Bohutinszky Irma, — Csegőld Sepsy Ferenczné, — Cseke Reményi Erzsébet, —- Csenger-Bagos Gulden Erzsébet, — Csengerujfalu Tar Róza, — Dobra Bre- zsák Jánosné, — Ér-Endréd özv. Kántor Károlyné, — Fábjánháza Molnár Teréz, — Genes Mangu Irma, — Géres Boné Istvánná, —Gyöngy Tivadar Emma, — Hagymás-Lápos Fazekas Ágnes, Hirip Eszenyi Er­zsébet, Hodász Szabó Erzsébet, —- Homok Bugyi Andrásné, — Hosszufalu Kerekes Mária, — Iriny Kelemen Teréz, — Jánk Beniczky Zsigmondné, —Jármi Antal Ilona, — Józsefháza Heinrich Juliánná — Kis-Ar Cséke Jolán, — Kocsord Mező Amália, — Kölese Koós Berta, —- Kömörő Makiári Zsófi, — Kraszna- Szent-Miklós özv. Kató Károlyné, — Madarász Pap Árpádné, — Mikola Csernus Viktória, — Nagy-Ar Hajdú Gizella, — Nagy-Dobos Mihálkáné Pap Irén, —- Nagy-Ecsed Pápay Róza, — Nagy-Gécz Szilágyi Zsuzsánna, — Nagy-Nyires Benyák Mária, — Nántü Iván Kálmánná, — Nyir-Megyes Henyei Gyuláné, —- Olcsya Katona Katalin, — Olcsva-Apáti Kovács Amália, — O-Pályi Ferenczy Erzsébet, — Óvári Péresi Klára — Panyola Sallai Ilona, — Papos Frinstal Jolán, — Parasznya Léhrnán Julia, — Patóháza Marosánné Bodor Margit, — Pátyod Váraljai Izabella, — Remete­mező Czinczás Mártonné, — Réztelek Babucz Vilma, — Rozsály Szerdahelyi Julia, — Pályi Bereczky Róza,— Sárköz Bruner Teréz, —Sárköz-Újlak Maro­sán Beatrix, — Sáros-Magyar-Berkesz Morvay Verőn, — Sonkád Dobrosi Róza, — Számos-Szeg Zetye Julia, i— Tőketerebes Ditrich Ilona, — Tunyog özv. Szintay Istvánná, — Udvari Kádas Ida, — Vámfalu Stréber Ilona, — Vetés Atyim Mihályné, — Vezend Szekeresi Piroska, — Vitka Jászai Zsuzsa; II. Áthe­lyeztettek és illetve újonnan kineveztettek a múlt évben is fennállott menhelyekhez: Barlafalu Tolvaj Julia, — Dengeleg Száva Regina, •— Ér-Körtvélyes Szlávik Róza, — Gebe Katona Emma, —■ Győrtelek Komo- róczy Katalin (uj ideiglenesen), — Istvándi Ferenczy Karolina, — Misztótfalu Keresztes Erzsi, — Nagy- Szokond Inglót Jánosné, — Porcsalma Kölcsey Matild Y (uj), — Sándorfalu Bene Káltnánné; III. Áthelyeztettek illetve újonnan kineveztettek a folyó évben felállított uj menhelyekhez Batiz Makay Éva (uj), Keér Bányai Ziza, — Lázári Zolnay Elekné, — Nagy-Peleske Varga Vilma, — Nyir-Vasvári Nagy Ida, — Penészelek Bartha Emma, Reszege Marky Ida, — és Szinfalu Gébéi Róza; IV. Régi kinevezésük és szolgálatok alapján maradnak a társulat segélyére már nem szorult községekben: Apa Szoboszlai Szeréna, — Börvely Molnár Gizella, Csomaköz Stampf Vilma, — és Kap- lony Kruppa Teréz. Az igazgatóság megbeszélte azt is, hogy ez évben a társaság a vidéken egy saját pénztára javára rendezendő tánczmulatsággal egybe­kötött diszgyülést is fog tartani a vidéken és pedig amennyiben erre nézve az ottani irányadó egyének támogatása felől biztatást nyer, a nyáron kirándulás tekintetében legalkalmasabb Nagy-Bánya városban. — Az igazgatóság rövid időn összeállitja azon küldöttség névsorát, mely a közgyűlés által meg­szavazott emléktárgyat dr. Schlauch Lőrincz bibornok püspök urnák legközelebb Nagy-Váradon át fogja nyújtani. — Gyászeset. Bársony Jánosné, Bársony István jeles írónak, vármegyénk szülöttjének édes anyja, a napokban elhunyt. A család a következő szép magyar­sággal megirt gyászjelentésben tudatta nagy veszte­ségét : Szomorúan értesítjük mindazokat, a kik hozzánk tartoznak, továbbá jó barátainkat, ösmerőseinket, s a kik irántunk érdeklődnek, hogy mély gyász ért ben­nünket. Elment mellőlünk a földi életből, a ki jóságá­val, szeretetével és imádságával őrző angyalunk volt. Bársony Jánosné, vörösmarti Fássy Lujza a kit forrón szerettünk, e hó 24-én hajnalban egy órakor, életének 74-ik évében, rövid betegség után meghalt. Vesztesé­günk pótolhatatlan és minden időkre szól. Az isten jósága és áldása legyen drága halottunkkal, akit e hó 26-án, csütörtökön, délelőtt tiz órakor a katholikus egyház szertartásával kisérünk örök nyugalomra, a Domb-utcza 4-ik számú halottas házból. Ugyanakkor lesz az engesztelő szent-mise a helybeli róm. kath. templomban. Örök békesség lebegjen szegény kedves halottunk porai fölött. Debreczen, 1900. ápril hó 24-én. Id. Bársony János, az elhunyt férje ; Gyermekei: Bársony István, ifj. Dr. Bársony János ; Bársony Aranka, fér­jezett Varságh Gusztávné ; Bársony Irma, férj. Illéssy Gyuláné ; Bársony Lujza, férj. Dr. Kenézy Gyuláné ; Bársony Sarolta, férj. Kiss Emilné. Unokái : Bársony Elemér, Bársony Béla; ifj. Varságh Gusztáv, Varságh Lujzka; Illésy Zoltán, Illésy Ferencz, Illésy Pista, Illésy Gyula; Kenézy Lujzka; Testvére: Grídi Pap Máténé, szül. vörösmarti Fássy Sarolta; Sógora : Gridi Pap Máté; Menye: Bársony Istvánné, szül. Farkas Borsos Vilma ; Vejei: Varságh Gusztáv, Illéssy Gyula, Dr. Kenézy Gyula, Kiss Emil; Unokahugai: sárospataki Pataky Irma és Gabriella; gridi Pap Maris­ka; Unokaöcscse : Dr. gridi Pap Imre. — Gacsályi ev. ref. lelkésznek nagytöbbséggé Kassay Béla istvándii lelkészt választották meg. — Uj postahivatal Fehérszéken A nagybánya— zsibói h. é. vasút vonal Fehérszék állomásán „Fehér­szék pályaudvar“ elnevezéssel 1900 év május hó 1-én postamesteri kezelés alatt teljes fel- és leadási szolgá­lattal működő postahivatal lép életbe. Ezen posta- hivatal postai összeköttetését a Nagybánya és Zsibó között mindkét irányban naponként egyszer közlekedő posta vonatok utján fogja kapni. A postahivatal posta­takarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog mű­ködni. A postahivatal kézbesítési kerületébe Dánfalu, Fehérszék, Lukácsfalu és Pribékfalva községek lettek beosztva. — Felhívás- Mindazok, kik az alakítandó önkétes tüzoltócsapatba szándékoznak belépni, ebbeli szándé­kuk nyilvánítása ezéljából folyó ápril hó 29-én vagyis vasárnap d. u. 4 órakor a városházánál a tűzoltó ügyeletes-tiszti szobában megjelenni szíveskedjenek. A szervező-bizottság. — Az egyedüli kellemes izü és legkellemesebb­nek elismert természetes hashajtószer a Ferencz József keserű viz, a melyből dús gyógyhatásos tartalmánál fogva, mint rendszeres adag egy boros pohárral reg­gel éhgyomorra véve elégséges. Ezen hazai vizet 10 világkiállításon 10 aranyéremmel tüntették ki. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet. ÜST 37* litt ér. (E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. ) Köszönő és elismerő nyilatkozat. Alantirott erdődi lakosok, kik 1900. már- czius 22-én történt tűzvész alkalmával teljesen leégtünk és a „Hazai általános biztosító tár­saság “-nál biztosítva voltunk, ezúton fejezzük ki teljes elismerésünket és hálánkat nevezett társaságnak azért, mert kárainkat más társasá­gokat megelőzve lehetőleg azonnal és teljes meg engedésünkre felbecsülte és azonnal a helyszínén ki is fizette. Erdőd, 1900. márczius 29. Smidt Márton, Kimer Gáspár, Kiss Ádám, Müller Márton, Czir József, liauer István, ifjú Böhm Jánosné utóbbi két név Írója Gottesmán Antal. Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D I S Z JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. Bábér József, biró. Miilián János, jegyző. Erdőd mező város jegy­zői hiv. pecsétje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom