Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY Sok gazda méltán csodálkozik, honnan kerül a luczernás feltörése után az a sok taraczk, holott a vetés alkalmával talaja teljesen tiszta volt. Ez való­színűleg arra vezethető vissza, hogy a taraczk maga a túl érett szénából került az istái ótrágyába s megfelelő viszonyok között — tehát ha a talaj évekig nem müveltetett — a taraczk kifejlődik. A kereskedelmi erőtakarmányok, különösen a korpák révén, szintén kerülhetnek gyom magvak gazdaságunkban. Ez okból az ilyenek beszerzésénél szintén legyünk azok gyom- tartalmára figyelemmel. A komposzt által is nem ritkán elgyomositjuk talajun­kat. Bár jó jelnek tekinthető, ha a gazdaságban kom­poszt rakás van, a melyre minden hulladék kerül, de bármennyire gondosan történjék is annak átdolgozása s ha trágyalével öntözzük is ez által még nem érjük el azt, hogy az összes magvak csiraképességüket elveszí­tik. Épen ezért a komposzt nem a szántóföldre, hanem a rétre való. Amint tehát láttuk, az istálótrágyában és egyebekben jelentékeny menynyiségü gyommagvat jutattunk szántóföldünk talajába és Így a már meglevő gyomok állományát szaporítjuk,ha már most meggon­doljuk, hogy a külömböző gyomok magvai csiraképes­ségüket rendkívül hosszú ideig képesek meg tartani s azoknak mindig csak egy kisebb százaléka kel ki, könnyen megmagyarázhatjuk magunknak, miért oly nehéz a gyomokat tökéletesen kiirtani. Miután láttuk, miképen kerülhetnek a gyommag­vak szántóföldünk talajába szükségképen a gyomok irtásával is kellene foglalkoznunk. Az irtás kivitele függ attól, hogy a gyomok azoknak melyik csoportjába tartoznak. Ismerünk direct növő gyomokat, a melyek magról vagy dugvány által (gyökérről): szaporodhatnak s vannak parasita gyomok, melyek magról, gyökéről vagy spórák utján szaporod­nak és kultúrnövényeinken élősködnek. A szerint, a hogy a szántóföldön előforduló gyomok melyik csoportjába a gyomok tartoznak, lesz irtásuk más és más. Erről más alkalommal. HÍREK. — Hivatal vizsgálat. Vármegyénk főispánja gr. Hugonnai Béla a központi hivatalok tüzetes vizsgála­tát a tegnapi napon az árvaszéknél befejezte. — Névnap. Szép családias ünnepély folyt le jun. 27-én a vármegyeházán. E napon tisztelgett a várme­gyei tisztikar Nagy László alispán urnái, hogy név­napja alkalmával szerencse kivánatait tolmácsolja. A tisztelgők szónoka Ilosvay Aladár főjegyző volt, a ki a következő érdekes beszédet intézte az alispánhoz: Tekintetes alispán ur! A vármegye tisztkara a midőn testületileg megjelent tisztelegni Szent-László napján s tisztelgésével kifejezést kíván adni érzelmeinek a mindannyiszor kifejezésre jutó szeretet, ragaszkodás és tisztelet ez alkalommal is a legőszintébbé teszi név­napi szerencse kivánatait. Nekem, a ki szerencsés va­gyok tolmácsolhatni a tisztikar érzelmeit, nehézzé vál­nék a feladat — változatlan érzelmeinknek s hozzá- tehetem változatlan viszonyok mellett — banalitások nélkül adni kifejezést, ha éppen viszonyaink állandó­sága s munkakörünk alig változó egyhangúsága csak méginkább előtérbe nem hozná mindazt a mit mint szeretve tisztelt főnökünkben magunkkal szemben tisz­telni és becsülni tanultunk. Nem akarok sokszor elmon­dott dolgokat ismételni azzal, hogy a törvényhatósági szolgálat nehézségeit panaszoljam, nem hogy a mai törvényhatósági szervezet hiányait keressem,akik benne élünk, többé-kevésbbé úgyis érezzük mindanynyian s hogy a mondhatni feledésben hagyott épület avult porát elviheti-e teljesen az uj aera szele, oly kérdés, melyre a magam részéről csakis színtelen reménynyel meghatározása végett egyidejűleg tett kísérletek, s a mindakettővel összekötött fizikai és mathematikai ku­tatások a franczia mértékszabályozásnak alkalmat nyújtottak uj mérési módszerek és mérőeszközök feltalálására, a mérés művészetének exakttá tételére s egyáltalában a fizikai ismeretek kibővítésére; a mi­ben aztán könnyű felismerni az exakt természettudo­mányok századunkban tapasztalt fellendülésének, s a mai kultur életnek egyik hatalmas indító okát. Kiváló jó oldala továbbá az uj mértékrendszer­nek, hogy az alapmértékből a méterből könnyen szár­maztathatók le a többi mértékek. A területmérésre a száz négyzetméterrel egyenlő áré, a térfogatmérésre a köbdecziméterrel egyenlő liter, s a sulvmérésre a gramm, a mi egyenlő egy czentiméter élű vizkoczka súlyával. De azért még sem ez okozta, hogy a méter ma már a czivilizált világ, s a tudomány közös mértéke lett, hanem egyrészről a tizes beosztásnak következe­tes alkalmazása a rendszerben ; másrészről pedig a mértékeknek Van Svinden hollandi tudóstól szármázó szellemes elnevezése. Az első olyan szembeötlőleg megkönnyíti a régi­hez képest, az uj mértékkel való számításokat, hogy arról bővebben szólani egészen felesleges; a másiknak haszna meg azonnal feltűnik, ha rneggonduljuk, hogy négy főnévvel és hat számnévvel nemcsak minden mérték kifejezhető, hanem a név mindjárt jellemzi a mérték nemét is, s kifejezi a viszonyt, a melyben az a többi mértékekhez áll. És különös, mégis leginkább az idegen nevek ellen merült fel a legtöbb kifogás. így nálunk is Fo- garasi János veterán akadémikus, mert népünk itt-ott a visitatort vizitatárnak, a hofmeistert hopmesternek a partieführert partiféregnek, s a fotogént fótosgémnek nevezte, attól félvén, hogy majd a métert is mételynek fogja hívni, erősen küzdött az eredeti nevek ellen, s azok helyet másokat szerinte magyarosabbakat aján­felelhetek; de éppen ily viszonyok között, midőn me­gyei intézményünk elmaradt a feltartózhatatlan állandó fejlődéstől, érezzük mi tisztviselők leginkább jótétemé­nyét : a helyzetet átérző hivatalfőnök tapintata és jóin­dulatú tanácsával ; engedje azért tekintetes alispán ur, hogy ezen érzelemtől áthatva, a mikor fokozódott ra­gaszkodásunk, bizalmunk és szeretetünkről biztosítom, jó indulatu támogatását, s ha szabad e kifejezéssel élni, biztató barátságát továbbra is kikérjem, mert bár peciceatur intra et estra muros, de a tisztikar igye­kezete és a jóindulatú tapintatos vezetés eredmény nélkül nem maradhat soha. Nagy és nehéz feladat a melyet tekintetes alispán urnák be kell tölteni, s e szép és nemes feladathoz tiszta szívvel kívánom adjon az isten erőt és egészséget és éltesse igen-igen sokáig boldogan a közügy és családja javára. — Az alispán válaszában azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy évek során át meggyőződött arról, miszerint a tisztikar vele szemben nem a s:o kásos üdvözlés kevés értékű adóját rója le e napon, de igaz érzelmeket tol­mácsol. (3 a legjobban tudja és érzi azt, hogy a tisz­tikar, amelyet a sors a közigazgatási pályára terelt, elégtelen anyagi dotaczió mellett az állami közigazga­tás nehéz feladataival, kitartó munkássággal küzd meg, s jutalma sem más, mint a jogos és nem jogos kritika mindenfelől. Azért jövőre is forduljon egész bizalom­mal a tisztikar nehéz pályáján hozzá, mint főnökhöz, mert kölcsönös támogatásra van szükségük. Végül arra kérte a tisztikart, hogy szeretetét és bizalmát tartsa meg a jövőben is az ő számára. Az alispánt a nap folyamán többen üdvözölték. így a Kölcsey-Egyesület is meggratulálta elnökét. — Kinevezés. A főispán ur ő méltósága Smaregla Jánost, fizetéstelen közigazgatási gyakornoknak nevezte ki és szolgálatra a nagybányai főszolgabíró mellé osztotta be. —- Búcsú lakomát rendeztek junius 28-án a régi kaszinó nagytermében a távozó Kisfaludy József ren­dőrkapitány tiszteletére, a kit köztudomás szerint Szombathely város rendőrkapitányának neveztek ki. Körülbelül 100-an gyűltek össze a távozó barátai és ismerősei közül, s képviselve volt ott városunk intel- ligencziája és az összes hatóságok fejei. Emelte a búcsú lakoma értékét, hogy nők is vettek részt. így Kisfaludy Józsefnén kívül ott voltak : Almássy Ignáczné, Balogh Kálmánné és leánya Balogh Terka, Debreczeni Istvánné dr. Jászy Ferenczné, Alice leányával, Kacsó Károlyné, Kémény Alajosné, és Maresch Emilné. Szóval ez a búcsú lakoma is megmutatta azt, hogy úgy is mint hivatalnokot, a ki a nagykárolyí rendőr­séget újjá szervezte, úgy is mint kellemes társadalmi embert, Kisfaludyt mindenki tisztelte és becsülte smig egy­részről örvend előmenetelén, másrészről sajnálja távozását, mert űrt fog maga után hagyni. Körülbelül ezen ér­zelmeknek adott kifejezést Debreczeni István polgár- mester a távozó volt hivatalfőnöke is pohárköszöntőjé­ben, a ki végül elismerését fejezte ki Kisfaludy József érdemei felett a rendőri intézmény fejlesztése körül. Végül szerencsét kívánt neki uj otthonában. Kisfaludy József szólalt fel ezután. Hét év alatt, a mig a ren­dőrség élén állott czélja az volt, hogy csekély eszkö­zökkel bár, a város rendészeti ügyeit rendbehozza és a közügyeknek odaadólag szolgáljon. S bár ezúttal 100 mértföld fogja elválasztani őt Nagy-Károlytól, de azért nem fogja soha sem feledni e várost, melynek lakóit éltette. Ezután Kacsó Károly a régi kaszinó nevében éltette Kisfaludyt, dr. Jékel László pedig a volt kapitány kedves nejéért ürített poharat. Majd Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató szellemes pohár­köszöntőjében szintén a távozót éltette. Kisfaludy Jó zsef ezután volt hivatalnok társaira, a rendőri tisztvi­selőkre emelte poharát. Poharat emeltek még Kisfalu- dyért dr. Adler Adolf a tarokk kompánia nevében, Baudisz Jenő, Nagy Tamás és Kisfaludy József Debre­czeni István polgármesterért ürítettek poharat. Ezen­lott. Nevezetesen a métert uj ölnek, a litert uj kezé­nek a grammot terecsnek (a teherből) akarta volna neveztetni. Mintha ezzel kényelmesebb lenne a méter­rendszerbeli mértékekkel való élés. Nem is okoztak és okoznak ezek nevei sok nehézséget. A kinek szük­sége van reájok, az a neveket és ezek jelentéseit is megtanulja, s legfölebb azt tapasztaljuk, hogy a mű­veletlenebbek a hektolitert rövidebben hektornak ne­vezik a kilogrammot pedig kilónak. El is terjedt az említett sok előny miatt e szá­zad folytán a méteres mértékek használata világszerte. 1816-ban Hollandia és Belgium, 1827-ben az északa­merikai Egyesült Államok, 1836-ban Görögország, 1845-ben Sardinia, 1848-ban Chile, 1849-ben Spanyol- ország és Itália, 1850-ben Svájcz, 1852-ben Dánia, 1855-ben Svédország 1861-ben a pápai államok, 1863- ban a délamerikai államok, Equador és Brazília kivé­telével, 1869-ben Mexikó 1870-ben a britt gyarmatok, Japán és Törökország, 1872-ben Németország 1875-ben Norvégia, Brazília és Epuador,l876-ban Magyarország és Ausztria, 1877-ben Portugálba és Románia és végül 1884-ben a konzervatív Anglia vette törvényhozásilag használatba a métert. Nem csak a tudományos életben és kereskede­lemben van pedig a mértékek ezen egységességének roppant jelentősége, de nagy fontosságú az a népek és országok nemzetközi érintkezésében is. Közelebb hozza egymáshoz az embereket, s nagyban emeli a közönség érzetét. Kár, hogy midőn az időmérés már régóta világszerte azonos, s újabban azzá lett a többi mérés is, nem azonos egyszersmint a pénz is, mikor az sem egyéb, mint mérték, értékmérő. Hogy azon­ban az lesz előbb-utóbb ez is, kétséget alig szenved. Dr. Tjiusz Ignácz. kívül volt még több pohárköszöntő is, s az egész estély kedélyesen folyt le. A Kudla-testvérek jó va­csorát adtak és Fátyol Józsi zenéje is közrehatott a jó hangulat emelésére. Kisfaludy József már elutazott uj otthonába, a hol boldogságot kívánunk neki. Kaczagtató művész estély. Zilahi Gyula, a nemzeti színház művésze, a legkitűnőbb magyar komi­kusok egyike, a kellemes társadalmi ember, a fél ország Zsülje, f. hó 4-én vagyis kedden a régi kaszinó színkörében, művész estélyt rendez, a tanítók özve­gyei és árvái országos Eötvös alapja javára, a követ­kező műsorral. I. rész. 1. Hát mi is az az élet ? Id. Coquelin kedvencz monológja. Francziából fordította Gabányi. 2. A föld és népei. Kultur-historico humoris- tikus előadás. Dr. Shulphurikus nyomán irta Gabányi és Zilahi. 3. Egy tolvaj. Magánjelenet, egy bál után. 4. Szombat este. Irta Gabányi. 5. Egy modern víg­játék. Irta Saphir. Személyek : Egy színész : a férj. Egy ur: a nő. Szolga: az udvarló. Égy szerelmes pár: a nagybácsi. 1-ső, 2-ik, 3-ik ur: a közönségből 1-ső, 2-ik, 3-ik újságíró. II. rész. 6. Egy szeretetre méltó kedves ember. Irta Tradeles, fordította Gabányi. 7. A fürdőorvos. Irta (Sipulus) Rákosi Viktor. 8. A komikus. Irta Kürthy Emil. Zsül, színész. Helyárak a következők: Oldalszék és zártszék az első 5 sorban 1 frt, a 6—10-ik sorban 80 kr, a többiben 60 kr. Állóhely 40 kr. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre vált­hatók Nonn János ur kereskedésében. Ajánljuk közönségünk figyelmébe ezt az élvezetes művész estélyt. —Erettségesek bankettje. Junius 29-én tartotta meg a városunkban érettséget tett ifjúság bucsuestélyét, m ely meglehetősen sikerült. A vacsora kezdete este 8 óra­kor volt, melyen az ifjúság szeretett tanáraival Csóti Márkkal, dr. Czirbusz Géza, Rózsa István és Poor Jánossal vettek részt. A vacsora alatt először Szilágyi Péter üdvözölte a tanári kart, kiemelve a szeretett osztályfőnököt Csóti Márkot, kinek mély hálávál tartozik az egész ifjúság, mint a kinek jó tanvezetője s buz- ditója volt mindig. Erre válaszolt Csóti Márk osztály­főnök, megköszönve az ifjúságnak iránta érzett szere­tetét. A szülők részéről többen köszönték meg a tanár urak fáradtságát. A közönség nevében Dr. Schönpflug Richárd megyei t. főügyész üdvözölte az érettségese- ket. Vacsora végén köszöntötte fel Nagy József az ifjúság nevében legkedvesebb tanárát vagyis mint ő mondotta „bálvány“-át dr. Czirbusz Gézát. Ezután következett a táncz, melyben kevesen vettek bár részt, de igen kedélyesen telt el. A táncz reggeli egy óráig tartott, mely után az érett ifjak reggelig mulattak. — Dr. Roóz Elemér városunk fia, ki hosszabb ideig működött a budapesti magy. kir. tudományos egyetem általános kór és gyógytani intézetében, a budapesti izr. kórházban és Tauffer tanár szülészeti és nőgyógyászati klinikáján, és a ki a múlt évben itt megkezdett orvosi gyakorlatát hadkötelezettsége miatt megszakítani kénytelen volt, ismét hazatért, és gyakorlatát állandóan itt fogja folytatni. — Közgyűlést tartott junius hó 25-én N.-Károly város képviselő-testülete. Minthogy választás is volt, a közgyűlés elején, a választás ideje alatt Nagy László alispán elnökölt. A megüresedett irnoki állásra Her­mann János és Tóth Sándor pályáztak, a kik közül a közgyűlés közfelkiáltással előbbit választotta meg. Ezután Debreczeni István polgármester jelentette be a közgyűlésnek azon körülményt, hogy Kisfaludy József rendőrkapitány, minthogy Szombathely város kapitá­nyának neveztetett ki, leköszönt állásáról. Ecsetelve ezután a leköszönt kapitány érdemeit a városi rendé­szet terén, azt indítványozta, hogy Kisfaludy Józsefnek kineveztetése felett a közgyűlés örömét s eltávozása felett sajnálatát jegyzőkönyvileg örökítse meg. Ez in­dítványt egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés elfogad­ta a községi közdűlő és birtokossági utak megállapí­tását. Hasonlókép elfogadták a járványkórház építésére vonatkozó terveket s a tanácsot megbízták a szerző­dés megkötésével. A vármegyéről leérkezett és jóvá­hagyott 1896. évi számadások alapján Újházi István volt pénztárnoknak és Tivadar György volt ellenőrnek óvadékát kiadatni tendelték. — Az érettségi vizsgálatok a helybeli főgymna- siumban junius hó 26—28-án tartattak meg. Elnököl­tek a vizsgálatokon Bartoniek Géza miniszteri kikül­dött és Géresi Kálmán tankerületi főigazgató. Már az Írásbeli vizsgálat folyamán a jelentkezett 29 közül egyet egy év múlva teendő vizsgálatra utasítottak. A szóbeli vizsgálat is szigorúan folyt le, mivel 8 jelöltet két hónap múlva ismétlő vizsgálatra utasítottak. Egy­szerűen érett lett 12 ; jelesen érettek a következők : Soós Zoltán és Szilágyi Péter, jól érettek: Fábri Albert, Fok Kálmán, Balogh Béla, Róth Imre, Taubman Áron és Waldmann Samu. — Esküvő. Sztárek Krisztinát, néhai Sztárek Fe- rencz leányát Papp Béla ügyvéd és lapszerkesztő sógornőjét, junius 24-én vezette oltárhoz Nyíregyházán Algaly Ödön nagykállói postahivatali főnök. Az eskü­vőt, tekintettel a családi gyászra, szűk családi körben tartották meg. — A honvédség köréből. Ludmann Gyula ezre­des, a szatmári honvédezred ezredparancsnoka junius 8-án szemlét tartott a helybeli honvédzászlóalj felett. Az ezredparancsnok a legénységnek a harczászatbani kiképeztetése felett megelégedését nyilvánította. — A záró ünnepély a Margit leány nevelő inté­zetben junius 25-én volt, nagy közönség jelenlétében. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk gr. Hugonnai Béla főispánt és nejét, gr. Károlyi Györgyöt. A Prog­ramm minden száma szépen sikerült. A közreműkö­dők nevét lapunk múlt számában közöltük már s ezúttal csak elismeréssel adózunk Lang Margit tanító­nőnek, a ki a zene és énekszámokban bámulatos elő- haladást tett tanítványaival. Az ünnepély végeztével Pálinkás Csilla 11. o. t. rövid beszédben megköszönte gr. Hugonnai Béláné óméltósága érdeklődését. Ezután Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök, kormánytanácsos

Next

/
Oldalképek
Tartalom