Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1899-11-05 / 45. szám

T r ív Ö Z L 0 N Y SZATMAR MEGYEI Győrből hívták ide mint okleveles rajz és elemi iskolai tanítót és évtizedeken át működött a helybeli róm. kath. elemi iskolánál ily minőségben s a vasárnapi iparos iskolában is több mint negyven évig tanította a rajzolást az iparos ifjaknak. Az öreg Jordán bácsi, ha csak egy szikrányi hajlama volt valamelyik iparos ta­nulónak, megtanította rajzolni, mert lelkiismeretet csi­nált a tanítás kötelességéből. Különben az iskola falain kívül is hódolt a képírás művészetének, mert igen csi­nosan festett s általában véve művészi hajlamai voltak. Később mikor behozták a rajztanitást a gymnasium- ba is, gymnasiumi rajztanárnak nevezték ki. A tanügy terén szerzett érdemei két Ízben is feléje fordították az illetékes körök figyelmét s igy lett a koronás arany érdemkereszttel kitüntetve s később igy nyerte a magyar nemességet a „Szentgyörgyi“ előnévvel. A mi Jordán bácsink, mint tanár lelkiismeretes és szigorú, mint magán ember kellemes modorú ember volt. Egész életén át a kötelességnek és családjának élt s mégis adta az ég neki azt az örömet, hogy gyermekei elő­menetelén gyönyörködhetett. A megboldogult több alapítvány nyal is emlékezetessé tette a nevét. Váro­sunk iparosai, köztük már sok ősz ember is, hálásan gondol az ő rajtanárára, a kinek annyit köszönhet. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy magunk, mint az összes rokonság nevében is gyászbaborult lélekkel, fájdalomtól megtört szívvel — de az Isten szent akaratán megnyugodva — jelentjük, hogy a forrón szeretett hü férj, a legjobb apa, nagy­apa, testvér és rokon Szentgyörgyi Jordán Ferencz, koronás aranyérdemkereszttel kitüntetett s nyugalma­zott főgymnasiumi rajztanár folyó évi november hó 1-én, életének 78-ik, boldog házasságának 52-ik évében tü­relemmel viselt hosszas betegség után, a haldoklók szentségével megerősítve és megvigasztalva, visszaadta lelkét Teremtőjének. Földi maradványai Szaniszlón, november 3-án délután fél három órakor fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyanazon napon reggeli 10 órakor fog leikéért a szaniszlói plébániai templomban az egek urának bemutattatni. Szaniszló, 1899. évi november hó 1. Áldásunk kisér sírodba, kedvesünk, hol legyen békés nyugalmad! Isten veled! A viszontlátásra! Egy boldog, soha meg nem szűnő viszontlátásra a jo isten atyai karjai közt! Özv. Szentgyörgyi Jordán Ferenczné Hajnal Terézia mint neje. Jordán ígnácz mint testvére. Özv. Kisfaludy Madarász Eduárdné Szabadffy Szerafin, Báthory János és neje Wagner Anna mint nászai. Dr. Szentgyörgyi Jordán Károly, dr. Szentgyörgyi Jordán Ferencz mint fiai. Szent­györgyi Jordán Terézia Báthory Istvánná mint leánya. Szentgyörgyi Jordán Emil, Szentgyörgyi Jordán Mag- duska, Eáthory Józsika mint unokái. Dr. Szentgyörgyi Jordán Ferenczné Kisfaludy Madarász Irma mint menye. Báthory István mint veje. Jordán Ignáczné Exbinder Auguszta mint sógornéja. — Érdekes mulatság. A nagykárolyi nőegyesü­let a f. hó folyamán egy igen szép mulatságot kíván rendezni. E czélból kedden este gróf Hugonnai Béláné, főispánunk kedves nejénél egy értekezletet tartottak, melyen megbeszélték a mulatság részleteit. A terv szerint a mulatság a főispáni lakosztályban, — melyet ő méltóságaik e czélra szívesen átengednek, lenne megtartva, közreműködésre egy budapesti mű­vésznőt óhajtanának felkérni. Azonkívül lenne még zenei részlet, szavalat s esetleg élőképek is. A mulat­ság- iránt nagy érdeklődés mutatkozik s óhajtjuk, hogy sikerüljön a nagyszabásúnak ígérkező programm megállapítása. — Meghívó. A „Nagykárolyi Vívó- és Torna- Club“ f. 1899. évi november hó 6-án d. u. 6 órakor a Régi Kaszinóban rendkívüli közgyűlést tart. — Tárgysorozat: 1. A tagsági dijaknak a f. évre való végleges megállapítása. 2. Az előző száma­dás megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 3. Az igazgató választmány jelentése. 4. A vivő tanfolyam újból való megkezdése tekintetében határozat hozatal. 5. Indítványok. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. évi nov. hó 2. Dr. Schönpflug Richárd elnök. Bubregh Béla, titkár. — Eskütétel. A helybeli honvédzászlóaljhoz be­vonult ujonczokkal az esküt f. hó 2-án tétették le. Az eskütételi ünnepség a laktanya udvarán folyt le, a hol először Tímár Péter segéd lelkész intézett a legénységhez beszédet az esküszentségét fejtegetve. Az eskü felolvasása után Bauer Lajos őrnagy zászló­alj parancsnok intézett lelkes beszédet a legénységhez. — Ösztöndíj adományozás. A szatmármegyei volt nőipar egylet által alapított ösztöndíjat a főispán ur, a kinek az alapitó levél adta meg ezt a jogot, . Schöberl Erzsébet nagykárolyi illetőségű és Kende- lényi Margit Erzsébet nagydobosi illetőségű polgári leány iskolai növendékeknek adományozta. — Fogyasztási adók engedélyezése. A belügymi­niszter Nagy-Bánya és F.-Bánya szab. kir. városoknak bor, hús és szeszfogyasztási adó pótlék szedését engedélyezte. — Tanitógyülés. A nagykárolyi róm. kath. espe­res kerület tanítói a múlt héten csütörtökön tartották meg rendes évi közgyűlésüket, a róm. kath. elemi fiúiskola tanácstermébe. A gyűlést 9 órakor szent mise előzte meg. Tárgyai voltak: 1. Gyakorlati taní­tás az irvaolvasásból, tartotta Schreck Márton kál- mándi tanító. 2. Elnöki megnyitó, tartotta a kerületi esperes, főt. Kosztra Ígnácz. 3. Jegyzőválasztás. A kör jegyzőjének egyhangúlag Wohlschütz Pál mező­teremi kántortanitó választatott meg. 4. Egely Mi­hály kaplonyi tanító „A tanító a mezőgazdaság szolgálatában“ czimü értekezését olvasta fel. 5. Miután sem a gyakorlati tanítás, sem a felolvasott értekezés felett észrevétele nem volt senkinek, elnök mindkét tanítónak köszönetét mondott. 6. Elnök azon nagy örömének adott kifejezést, hogy 0 felsége a szatmármegyei róm. kath. tanítóegyesület volt elnö­két Dr. Steinberger Ferencz urat nagyváradi kano­nokká kinevezni kegyeskedett. Egyúttal részvéttel emlékezett meg a kör elhunyt jegyzőjéről, Szájbei Lajos volt vállaji kántortanitóról. Ezek után Soltész István szaniszlói, Böhm Endre vállaji, Tóth Rudolf mezőpetrii, és Velker Lajos dengelegi tanítókat, a körnek uj tagjait mutatta be. 7. Kerületi esperes, mint a körnek elnöke, szive azon öröméből mert a kerületben mint esperes-kerületi titkár, később mint esperes 25 évet töltött be, az egyház a haza és iskola szolgálatában, kétszáz forint alapítványt tett, azon czélból, hogy ezen összeg évenkénti kamata a nagykárolyi esperes-kerületi tanítói kör részére pályadijakul használtassák fel. Esperes urnák ezen nemes tettéért, a kör nevében hálás köszönetét mondott Plank Károly alelnök. 8. Két pályatételnek kitűzése elhatároztatott. 9. A jövő gyűlés helyéül ismét Nagy-Károly tűzetett ki. A gyűlés után a taní­tók társasebédre gyűltek össze a régi kaszinóban. Ebéd alatt a kör alelnöke Plank Károly püspök atyánkért, a nagyméltóságu vallás és közoktatás- ügyi miniszterért, Szepacher Ferencz csanálosi tanító az esperes ur mint a kör elnökéért, ürítettek poharat. — Beigtató ünnepély. A kath. legényegyesület újonnan kinevezett elnökének Tietz Sándor kegyesrendi áldozárnak október hó 29-én, vasárnap volt a beiktatási ünnepélye. Délután 4 órakor az egylet tagjai nagy­számban gyűltek össze az egylet feldíszített helyisé­gében s a megjelenő védnököt Palczer Ernőt, s az uj elnököt lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután Palczer Ernő kegyesrendi kormánytanácsos, házfőnök, az egy­let védnöke a tőle már megszokott ékesszólásu beszéddel a legfeszültebb figyelem mellett mondotta el azon elveket, melyeket az uj elnöknek szép állásában követnie kell, az egyesületi tagokat is intette, hogy lelkesedéssel kövessék az uj elnököt, azon az utón, melyen egy hazafias, vallásos irányú, az önképzés nemes eszméjét követő egyesületnek haladnia kell s ezzel az uj elnököt állásába beigtatta, Tietz Sándor meghatottan köszönte meg a lelkes és szeretettől áthatott atyai tanácsokat és ígérte, hogy azok szellemében fogja a rábízott egy­letet minden erejével azon czél felé vezetni, mely azt a boldogulást, a virágzás legmagasabb polczára juttatja. Az ifjúság részéről Dienes István egyesületi tag üd­vözölte uj elnöküket. Este 7 órakor ugyancsak az egylet helyiségében társasvacsora volt, melyen városunk legtekintélyesebb iparosai és az egylet tagjai nagy­számban vettek részt, úgy, hogy mintegy 75 tagú társaság gyűlt össze. Az uj elnököt egy igen szép csokorral lepték meg. Az első felköszöntőt Tietz Sán­dor mondotta a király Ő felségére, mely után Tímár Péter kegyesrendi áldozár fiúi szeretettől áthatott hangon éltette az egylet fővédnökét Meszlényi Gyula jszatmári püspököt. A közönség mindkét pohárköszöntőt állva hallgatta meg. Papp- István az egylet elnöke Palczer Ernő védnökért emelt poharat. Simkó Géza az egylet uj elnökéé^ ivott, kifejtve azon nézeteket, melyeket a legényegylet vezetésében a közönség óhajt. Különösen óhajtja, hogy az egylet kebelében az önképzés nemcsak egyoldalulag történjék, hanem fektessenek súlyt az ipari szakoktatásra, esetleg esteli tanfolyamok felállítása által, melynek vezetésére bizonyára szívesen vállalkoz­nak a legényegylet pártfogói. Dienes István szintén az elnököt éltette. Tóth József az egylet alapítóiért, Simkó Géza Tímár Péterért, Akkermann Antal, Papp Istvánért, Papp István az egylet volt elnökéért Guba Pálért, kinek az egylet felvirágoztatása körül számos érdemei vannak — mondtak pohárköszöntőt. Ezenkívül még , számosán emeltek poharat, hogy éltessék mindazokat, kiknek az egylet virágzása köszönhető. A vacsorát Boleman József közmegelégedésre szolgálta fel. A társaság — Jónás Gyuri jó zenéje mellett — az éj­féli órákig maradt együtt' Mi is üdvözöljük az uj elnököt és sikert, kitartást kívánunk működéséhez! — Uj élelmiszer. A Királysörfőző kitűnő vegyé­szeinek sikerült oly malátakávé-gyártmányt előállítani, amely tápláló értékénél és finom zamatos izénél fogva hivatva van minden háztartásban fontos szerepet ját­szani, a drága kávét részben pótolni, s valamennyi csekélyebb értékű surrogatumot teljesen kiszorítani. A Királysörfőző e czikket a legjobb és legtisztább sörárpából gyártja, ugyanabból, amelyből az oly gyorsan közkedveltté vált Góliát-malátasörhöz a malátát használja. Ladauer ígnácz és fiai budapesti kiviteli czég ezen kiváló közélelmiszer jelentőségét felis­mervén, a Góliát-malátakávé egyedüli elárusitását átvette. — Jubiláló gyár. Ritka szép ünnepélynek volt színhelye a Kühne E.-féle ismert gazdasági gépgyár Mosonban az elmúlt vasárnap. Huszonötéves forduló­ját ünnepelték a már 1856-ban alapított gyár áthelye­zésének mostani modern berendezésű gyári helyisége­ibe. Ebből az alkalomból úgy a czégtulajdonosok : Kühne Ede és fia Kühne Károly, valamint a gyár és buda­pesti főraktárának tisztviselő kara és a gyári munká­sok ovácziókban részesítették a gyár jelenlegi igazgató­ját: Weegmann Adolfot, ki 25 éves jubileumát ülte e napon, mint a gyár művezetője. Délelőtt beszédek kíséretében, a gyár fejlődését és jelentőségét tárgyalták értékes ajándékokat nyújtottak át az ünnepeltek, nem­különben a gyártulajdonosok elismeréssel emlékeztek meg az ünnepély keretében arról a hű 14 öreg munkás­ról, a ki 25—32 évig megszakítás nélkül a gyár szolgálatában állott, 100—100 forintról szóló takarék- pénztári könyvecskéket nyújtván át mindegyiküknek. E szép gyári ünnepélyt 350 terítékes diszebéd követte a melyen a közélet notabilitásai, a hivatalnoki kar és az összes munkások résztvettek. Lelkes felköszöntőket mondtak a vármegye alispánjára, a gyártulajdonosokra, az ünnepeitekre stb. Este az ünnepelt tiszteletére tiszt­viselőtársai díszvacsorát rendeztek és méltóan fejezték be a jóhirnevü magyar ipartelepnek ritka szép ünnep­napját. ^T37*Iltt©r. (E rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. ) Nyilatkozat. Én alulírott özv. Mester Józsefné szül. Szendi Erzsi minden igaz ok nélkül megsértettem f. évi november 1-én a ref. temetőben Csepreghy Antalné asszonyságot. Ezen a nyilvánosság előtt történt súlyos sértést mélyen megbántam és csak szívbajomnak tudhatom be. Azért itt a nyilvánosság előtt Csepreghy Antalné asszonyságot ünnepélyesen megkövetem, de megköve­tem a t. családját is, mivel szintén méltatlanul sér­tettem meg. Nagy-Károlyban, 1899. november 4. Özv. Mester Józsefné. Előttünk: Orosz János. Péter Mihály. Jelen számunkhoz negyediv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő iBAüDISZ JENŐ. Laptulajdonos: ROTH KAROLY. HIRDETÉSEK: Selyem damaszt 75 krtói 14 frt 65 krig méterenként, — valamint fekete, fehér és színes „Hennefaerg-selyem“ 45 krtói 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban, Ppivát-fogyasz toknak póstabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultával küldenek Heneberg G. selyemgyárai(cs.és i.udv.szállító) Zürichben Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Kiadó. Nagy-Károlyban a Kaplony-ulczán levő, 4 köb­lös nagy kerttel, több szobás lakással biró háiam eladó, esetleg 1900. ápril 24-től kiadó. 1—4 Róth István Lajos. Eladó fenyőfák és diszbokrok. A Kossuth-utczában levő telkem eladása miat a rajta levő összes fenyőfák és diszbokrok olcsó árban eladók. Hovorka Mátyás. Tudakozódni lehet Petz János ur fűszer- kereskedésében. 3—? 32217—1899. sz. Szatmárvármegye alispánjától. Hirdetmény.1 A nagyméltóságu vallás-és közokatásügyi m. kir. minisztérium az 1899. évi szeptember hó 7-én kelt 48689. számú rendeletével a szi ny ér váraljai állami iskola épületének átala­kítását és helyreállítását 1252 frt 26 kr összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálatok foganatosításá­nak biztosítása czéljából az 1899. november hó 11-ik napjának délelőtt ll órájára a Szatmár vm. főszámvevői hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának elválla­lására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 5°/o-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 11 órájáig a nevezett hiva­talhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbbén érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A vállalati szerződés határoz- mányai értelmében kijáró részletfizetések csak 1900. évi január hó 10-ke után fognak kiegyenlittetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a ne­vezett főszámvevői hivatalnál, a rendes hiva­talos órákban naponkint megtekinthetők. Nagy-Károly, 1899. évi november 4. Nagy László, alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom